Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-14 / 28. szám

137.­MtiAWI Ez év január elsejétől szűnt meg az afrikai Rhodesia és Nyasszaföld államszövetsége — tíz esztendei fennállás után A néhai államszövetség te­rületén. körülbelül 300 ezer fe­hér ember kezében tartotta a politikai, gazdasági hatalmat, kényszerítette a bennszülöttek JUGENDGESETZ Az első, ifjúsággal kapcsola­tos, a fiatalok tennivalóit, ugyanakkor jogait meghatáro­zó törvényt ezelőtt 14 eszten­dővel fogadta el és hagyta jó­vá a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarája. Most — amikor néhány héttel eze­lőtt új törvény született — Willi Stoph, a minisztertanács első elnökhelyettese - öröm­mel állapíthatta meg. hogy az 1950. február 8-án kelt tör­vény célkitűzései valóra váltak. Ugyanis: 1. Erősödött az ifjú generá­ció kapcsolata a munkásosz­tály pártjával, a Nemzeti Fronthoz tartozó demokratikus erőkkel, az állami és gazda­sági vezetéssel. Az NDK-ban az ifjúság megtalálta szocia­lista hazáját. 2. A szocializmust építő tár­sadalomban az ifjúság sorai­ban a munkához, a tanuláshoz, s az élethez való új viszony alakult ki. 3. Az ifjúság számára meg­hirdetett jogok: a tanulás, a munka, az egyenlő bér, a pihe­nés joga úgyszintén valóság­gá vált. Egyetlen példa is meg­győző módon bizonyítja ezt. Az iparban, az építkezéseken, a mezőgazdaságban és az er­dészetben dolgozó diplomások közel kétharmada 35 éven alu­li, tehát főiskolai tanulmányait már a demokratikus Németor­szágban végezte. Az NDK az elmúlt időszak­ban nagyot lépett előre. A Né­met Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa már azt a célt tűzhette az ország népe elé. hogy a szocializmus alapjainak lerakása után fejezzék be a szocializmus teljes felépítését. Ennek szellemében született az új ifjúsági törvény, a Jugend­gesetz, amely pontosan meg­határozza, milyen feladatok há­rulnak az ifjúságra a népgaz­daság alakításában, a tudomány és kultúra fejlesztésében, az emberek közti új szocialista kapcsolatok kialakításában. „Az államnak és az ifjúság­nak a német nép történetében első ízben közösek az érdekei és céljai — szögezi le a tör­vény bevezető szakasza. — RÖVIDEN KÜLPOLITIKÁBÓL millióit a Brit Nemzetközösség fennhatóságának jármába. Az angol főkormányzó annak ide­jén csaknem 1,300.000 négy­zetkilométernyi területén irá­nyította azt a politikát, amely­nek értelmében a néger lakos­ság mozgási szabadsága korlá­tozott volt és a dolgozók mun­kahelyükön, a közintézmé­nyekben csak a számukra ki­jelölt bejáraton léphettek be. A nemzeti felszabadító moz­galom nyomására Anglia az el­múlt években kénytelen volt bizonyos politikai jogokat ad­ni Rhodesia és Nyasszaföld né­peinek. így született az a meg­állapodás, hogy 1964-től Észak- Rhodesia teljes belső önkor­mányzatot kap és ez év július 6-án pedig Nyasszaföld elnyeri függetlenségét. Az új önálló afrikai ország Malawi néven szerepel ezután a térképeken és mint a 37. füg­getlen afrikai államot tartják számon. A függetlenség elnyerése azonban még többet is jelent ez esetben, mint a gyarmati „fennhatóság" megszűnését. Ugyanis az új állam létezése megnehezíti azoknak a dél-rho- desiai reakciós politikusoknak törekvéseit, akik szeretnének szorosabb szövetségre lépni a fajüldöző Dél-afrikai Köztár­saság kormányával és az afri­kai portugál gyarmatokkal. V, A csisz-aktivistAk és PROPAGANDISTÁK ELŐKÉSZÍ­TÉSE: . A CSISZ alapszervezetek munkájának jó vagy rossz eredményei a CSISZ aktivisták és propagandisták munkájáról tanúskodnak. Sóik esetben ép­pen ezt a funkciót az alap­szervezetekben lebecsülik. Pe­dig egy aktivista vagy propa­gandista teheti életképessé a szervezetet. Az új határozat értelmében nagyobb súlyt kell fektetni az aktivisták és pro­pagandisták előkészítésére, ki­indulva az ideológiai nevelő munka igényességéből. Egy ak­tivistának vagy propagandistá­nak élnie kell a szervezettel, Ismernie kell a helyi viszonyo­kat, a legújabb határozatokat, amelynek áttanulmányozása után segítségére tud lenni az az alapszervezetnek. Ezért kell az aktivistákkal és propagan­distákkal ismertetni a legú­jabb feladatokat, aktívan be­kapcsolódni a konkrét szerve­zeti munkába, ismertetni velük a párt legújabb határozatait. Ennek egyik bevált formája a CSISZ-funkcionáriusok esti Iskolája, amelyet a CSISZ-szer- vek alapítanak meg. A tanter­vet a funkcionáriusok beosz­tása szerint állítjuk össze a szervezet jellegének megfele­lően. Leginkább a következő esti iskolákról van szó: 1. A CSISZ JV-i mellett mű­ködő esti iskolák, nagyobb CSISZ-szervezetek, körzeti köz­tjB Á « — * . A SZOVJET BÉKEPOLITIKA SIKEREKÉNT KÖNYVELTE EL Hruscsov azt a tényt, hogy az utóbbi időben bizonyos mérté­kig enyhült a nemzetközi fe­szültség. A katonai akadémiák végzett növendékei előtt be­szélt a Kremlben és támogatá­sáról biztosította azokat a né­peket, amelyek fegyverrel a kézben vívják nemzeti felsza­badító háborújukat. Beszélt a világpolitika feszültség gócai­ról, ismét sürgette a német kérdés megoldását és figyel­meztette az amerikai vezető­ket kubai politikájuk kockáza­tára. A szovjet főváros egyéb­ként élénk diplomáciai tevé­kenység színhely. Moszkvában tartózkodik a holland külügy­miniszter. akit Hruscsov elv­társ fogadott. Subandrio indo­néz külügyminiszter küldöttség élén szintén Moszkvába érke­zett, hogy folytassa azokat a tárgyalásokat, amelyeket Miko- jan kezdett el midőn néhány napja Dzsakartában járt. Ezen­kívül magas szintű román de­legáció is tartózkodik Moszk­vában. A szovjet miniszterelnök be­szédén kívül egyéb tények is Kubára és Latin-Amerikára irányítják a figyelmet. Fidel Castro 18 órán át beszélgetett a New York Times tudósítójá­val. A három részletben lezaj­lott beszélgetés alapján ké­szült interjú nagy feltűnést keltett világszerte. A kubai miniszterelnök kifejtette az amerikai újságírónak, hogy megítélése szerint elérkezett az ideje az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatai rendezésé­nek, s hogy ezt a rendezést a maga részéről megkönnyítse, hátrább rendelte a guantana- mói támaszpont köré vont őr­séget. Castro felszólította az amerikai kormányt, vonja meg támogatását a kubai ellenfor­radalmároktól. A kubai miniszterelnök kez­deményezésére olyan időpont­ban került sor, amikor a szi­getország elleni aknamunka miatt Washington egyre na­gyobb nehézségekkel kénytelen szembenézni. Néhány nappal azelőtt majdnem kétszáz ha­jót helyeztek feketelistára ez amerikaiak, amiért árut szállí­tottak Kubába. Az Egyesült Államok partnerei azonban mégsem hajlandók lemondani a kubai kereskedelemről. Más­részt március óta halogatják az Amerikai Államok szerve­zetének értekezletét, ahol szankciókat akarnak megsza­vaztatni a Castro-rendszer el­len. A néhány héttel ezelőtti bolíviai választások után most vasárnap Mexikóban is olyan ember került az elnöki székbe, aki a jelek szerint nem lesz hajlandó részt venni ebben az összeesküvésben. Mindeneset­re Letin-Amerikában növekszik a feszültség és a puccsveszély mindazokban az országokban, amelyek keresztezik ez Egye­sült Államok szándékait. Minden fiatal számára szeren­cse, hogy ebben az időben és ebben az államban, ahol lehe­tősége van elképzelései meg­valósítására, élhet. A törvény első szakasza az ifjúságnak a népgazdaság fej­lesztésében való szerepével foglalkozik. Megállapítja, hogy a fiatalok ez ideig is nagy sze­repet játszottak a gazdasági tervek teljesítésében, e ter­melés színvonalának emelésé­ben a munkaversenyek, újítá­sok brigádmozgalmak révén. A törvény most az állami párt­ós gazdasági szervek köteles­ségévé teszi a fiatalok alkotó kezdeményezésének messzeme­nő támogatását. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a fiataloknak, azt az is bizonyítja, hogy — mint a tör­vény leszögezi — „az NDK Mi­nisztertanácsa olyan objektu­mokat ad át a fiataloknak, a- melyek a központi feladatok megoldása szempontjából — 'különösen a népgazdaság veze­tő ágaiban — nagy jelentőség­gel bírnak.“ Az NDK már ma is előkelő helyet vívott ki magának a vi­lág legfejlettebb ipari állami között, viszont — mint Walter Ulbricht a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára hangsúlyoz­ta: „a két világrendszer békés versenyének kimenetele lénye­gében ettől függ, melyik tár­sadalmi rendszer segíti elő job­ban a tudomány és a technika fejlesztését és melyik használ­ja jobban a bennük rejlő lehe­tőségeket." A kiművelt ember­fők, a kvalifikált munkaerők fontosságának ezt a felismeré­sét tükrözi a törvénynek az a része, amely a fiatalok isko­lai és iskolánkivüli szakmai tanulásával foglalkozik. A tör­vény nemcsak mint az ifjúság jogát említi a tanulást, hanem ugyanakkor a fiatalok köteles­ségévé is teszi és kihangsú­lyozza, hogy ez állami és gaz­dasági vezetőknek segíteniük és támogatniuk kell ebben a fiatalokat. Végezetül a törvény azt a célkitűzést fogalmazza meg, hogy a sport és kultúra leg­különbözőbb eszközei révén „egészséges, kultúrált és élet­vidám“ generációt kell felne­velni. Ezt az elképzelést kell hogy szolgálja az irodalom, a film, segítenie kell a klubok­nak, a sportszervezeteknek, s ezen kell munkálkodnia az il­letékes minisztériumoktól kezd­ve a legkisebb helyi szervekig mindenkinek. A Jugendgesetz a népi ka­mara egyhangú szavazata ér­telmében törvénnyé emelke­dett, s így iránytűjévé vált a Német Demokratikus Köztár­saság Ifjúságának abban a ha­talmas jövőt formáló munká­ban, amelynek nagy célja a szocializmus teljes felépítése az NDK-ban. Nagy a kereslet Ulan Bator áruházaiban a technikai újdon­ságok iránt. Erről tanúskodik felvételünk is figyelők szerint még a koráb­binál is távolabb - áll egymás­tól a két kormány álláspontja. Lapvélemények szerint Erhard továbbra is helyteleníti az Ázsiában folytatott francia po­litikát, nevezetesen Délkelet- Ázsia semlegesítésének gondo­latát és Kína elismerését, és ugyanakkor nyíltan vállalja az amerikai politika európai szó­szólójának szerepét. A tárgyalásokon látszólag a katonai kérdésekben mutatko­zott a legnagyobb összhang, hi­szen megállapodtak újabb ka­tonai egységek cseréjében, a nyugatnémet flotta utánpótlási bázist kapott Brest-kikötőben, és tárgyalásokat folytat­tak újabb katonai megren­delésekről. De ezek csak rész­letproblémák. Az általános ka­tonai sztratégiát érintő kérdé­sekben továbbra is távol áll­nak egymástól, hiszen Erhard lelkesen támogatja a francia elnök által ellenzett NATO mul­tilaterális atomhaderők létre­hozását. Nem történt előrehaladás az úgynevezett európai politikai egység kialakításának kérdésé­ben sem. Mindent egybevéve, a meg­figyelők úgy vélik, hogy a nyu­gatnémet-francia együttműkö­dési és barátsági szerződés mérlege meglehetősen negativ. A norvég lapok vezércikkben és szerkesztőségi cikkekben foglalkoznak Hruscsov skandi­náviai kőrútjával. A szemleírók túlnyomó többsége arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a láto­gatás sikeres volt, és erősítet­te a Szovjetunió és Norvégia jószomszédi kapcsolatait. Az Arbeiderbladet, a kormá­nyon levő Norvég Munkáspárt lapja, első oldalon megjelent cikkének címében megállapít­ja, „Ez a barátság látogatása volt". Az Orienteringben, a Szo­cialista Néppárt lapjában Gus- tavsen parlamenti képviselő rá­mutat annak a beszédnek a fontosságára, amelyet Hrus­csov az oslói Folkethusban mondott. „Ez udvarias, őszinte és egyenes beszéd volt" — hangsúlyozza a képviselő, majd magáról Hruscsovról ezeket ír­ja: „Korunk egyetlen politiku­sa sem tett többet az egyete­mes békéért Hruscsovnál. Senki sem tett nála többet azért sem, hogy hazája dolgozóinak milliói jobban éljenek. Hrus­csov jó fogadtatásban része­sült Oslóban, és meg is érde­melte ezt a fogadtatást."-O­„A hegy egeret szült, de még nem tudjuk, vajon az egér élő-e“ — ezekkel a szavakkal jellemezte a nyugatnémet­francia csúcstalálkozót a ta­nácskozás egyik francia rész­vevője. A tanácskozáson fran­cia részéről jelen volt nyolc miniszter és a miniszterelnök kíséretében de Gaulle elnök: nyugatnémet részről nyolc mi­nisztere társaságában Erhard kancellár. A szokatlanul nagy létszámú miniszteregyüttes tanácskozása mfatt „közös minisztertanács­nak elnevezett tárgyalás — a várakozásnak megfelelően — lényegében semmilyen ered­ményt sem hozott. A két országot érintő fontos kérdésekben igen távol - meg­áz ideológiai nevelés tartalmáról és formájáról pontok esti iskolái, ahol CSISZ-funkcionáriusokat ké­szítjük elő a szervezeti mun­kára. 2. Érdeklődés és szükség sze­rint egyéves esti iskolát ala­pítani, vagy rövid kurzusokat a kultúrfelelősök, politikai fe­lelősök, sport-felelősök és más felelős funkcionáriusok részé­re az egyes funkciók szerint. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az érdeklődést és a kiválasztott CSISZ-tagok perspektíváját abban a funk­cióban. Az esti Iskolák tervét a CSISZ JV, az összüzemi CSISZ-szervezet vezetősége ha­tározza meg és a párt alap­szervei hagyják jóvá. Az aktivisták és propagan­disták előkészítésével egyidő- ben fontos a pionírvezetők is­kolázása is. Ennél az iskolá­zásnál leginkább a vezetőket kell politikailag és szakmai­lag felkészíteni az aktivista és propagandista munkára. A CSISZ KB a pionírvezetők Is­kolázásával külön határozatban foglalkozik. Az egyik elkerülhetetlen for­ma, amely az ideológiai neve­lőmunka hasznára válik, a kon­krét és célszerű munka a pro­pagandisták aktívájával. Ennek az'aktívának tagjai: a propa­gandisták, vagy az ideológiai nevelés irányítói, vezetői, lek­torok és politikai előadók. A az 1964-65-ös évben politikai és szaktudás érdeké­ben a CSISZ és a párt szervei a Politikai és Tudományos Is­meretterjesztő Társulattal kar­öltve törődnek azzal, hogy es­ti iskola résztvevői minél töb­bet tudjanak és tudjanak adni az alapszervezeteiknek, politi­kai, szak- és szervezési vona­lon. Ezt közös szemináriumok keretén belül biztosítják be. A CSISZ IV. plénuma hang­súlyozza, hogy az ideológiai nevelés keretén belül állandó­an igényesebb feladatok lép­nek előtérbe, ahol a fiatalabb és idősebb propagandisták és lektorok felváltják egymást. Az idősebb propagandistákkal és lektorokkal ismertetni az ifjú­sági szervezet problémáit és feladatait, hogy aktívan tud­janak segíteni a CSISZ mun­kájában. Ugyanigy helyes, ha az idős propagandisták mel­lett, még tapasztalatlan fiata­lok tanulnak, leginkább kiváló fiatal szakemberek, akik a tech­nikai-ökonómiai kérdésekkel foglalkoznak, valamint a CSISZ munkájának tartalmával és a külföldi ifjúsági szervezetek életével stb. A fentemlitett já­rási szerveik segítenek a pro­pagandisták és aktivisták ki­választásánál és továbbképzé­sénél. AZ IDEOLÓGIAI NEVELŐ MUNKA IRÁNYÍTÁSA: Az ideológiai nevelő munkát a CSISZ-alapszervezetek együtt a párt alapszerveivel irányít­ják. A párt segítsége kell, hogy megnyilvánuljon leginkább a tartalom kidolgozásánál, a pro­pagandisták kiválasztásánál és továbbképzésénél, A CSISZ szervéi felelősek az ideológiai nevelő munka irá­nyításáért. Ezen szervek fela­data az ideológiai nevelés tar­talmának és formájának meg­választása az adott körülmé­nyekhez mérten, kerületi já­rási viszonylatban, segíteni az alapszervezeteknek. Ennek se­gítségére külön tanácsot ala­pítani, amelynek feladata já­rási viszonylatban irányítani az ideológiai nevelő munkát. A CSISZ JV-i az Ideológiai nevelő munka tervének kidol­gozásánál meghatározzák az egyes tömegszervezetek fela­datát az Ideológiai nevelő mun­kában. Az alapszervezetek irá­nyításának egyik legfontosabb előfeltétele a politikai előadók­kal való állandó kapcsolat. Az ideológiai nevelő munkáért a CSISZ alapszervezetének veze­tősége a felelős, a onlitikai re­ferens közvetlenül figyeli ezt a tevékenységet és szervezi az ideológiai nevelőmunkát. Oda kell hatni, hogy az Ideológiai tevékenység hasson a nem CSISZ-tagokra Is. Minden CSISZ-alapszervezet kidolgozza az ideológiai neve­lő munka tervét az 1964—65-ös évre a párt alapszervezetével letárgyalva a CSISZ alapszer­vezetének tagsági gyűlése hagyja jóvá augusztus hónap­ban. A nagyobb alapszerveze­tek az ideológiai nevelőmunka tervét a CSISZ JV-ival tárgyal­ják meg. A CSISZ KB a CSISZ JV-inek meghagyta: augusztusban kon­ferenciát összehívni és szemi­náriumot szervezni a CSISZ- propagandisták és aktivisták részére, az ideológiai nevelő munka megkezdéséhez, ahol az Ideológiai nevelő munka tar­talmát és formáját kell letár­gyalni az 1964—65-ös évre. Az ifjúsági folyóiratok, mint a Smená, Mladá Fronta. Új If­júság, Vedúci pionierov, Mla­dý svet, Csehszlovák rádió és Televízió az egész év folyamán foglalkoznak az ideológiai ne­velés tartalmával és formájá­val. A CSISZ KB-a meghagyta, hogy az ideológiai nevelő mun­kát az egyes alakulatok 1964 októberében kezdjék és 1965 májusában fejezzék be. A CSISZ KB Elnöksége (Vége) Stefan nincs egyedül... Ez év áprilisában hosszú menet haladt az alsó-szász- országi Vechta városka ut­cáin — élén egy ötvenesz- tendős asszonnyal. Emmy Meiert kísérték az emberek, akinek tlzhőnapos börtön- büntetését kellett megkez­denie. A börtön kapuja előtt Meier asszony elbúcsúzott férjétől, aztán 15 esztendős fiától is... Alig kilenc hét telt el ez­után, és Stefan Meiert, a 15 esztendős nyugatnémet fiút arról értesítették, hogy a hatóságok apját is letar­tóztatták. így neki kell gondoskodnia 13 esztendős húgáról is. • A Meier-házaspár elítélé­sének oka Nyugat-Németor- szágban főbenjáró vétség. A házaspár a háború ellen küzdött, tüntetett az atom­fegyverkezés ellen, a béke mellett. Meier asszony nem véletlenül lett békeharcos. Még a második világhábo­rú idején tíz körmével kel­lett kikaparnia háza rom­jai alól legidősebb gyerme­kének holttestét. Férjének letartóztatását pedig az vál­totta ki, hogy Herr Meier, a „Heute“ című folyóirat ki­adója, lapjában követelte: a nyugatnémet kormány sza­kítson hidegháborús politi­kájával és ismerje el a nemzetközi helyzetből fa­kadó realitásokat. A 15 esztendős Stefan nem adta fel a harcot. He­teken át küzdött előbb any­ja kiszabadulásáért, majd amikor apját is börtönbe vetették, levelet írt Bert­rand Russelnak, a világhírű angol filozófusnak és nem­zetközi támogatást kért szülei kiszabadításához. És Stefan nincs egyedül. Csak Nyugat-Németország- ban több ezer ember köve­telte a Meier-házaspár és az összes politikai fogoly szabadonbocsátását, világ­szerte pedig számos intéz­mény és szervezet emelte fel szavát a két békeharco- i sért és két gyermekéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom