Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-14 / 28. szám

Egy ifjú szakember Az igazat megvallva, az első pillantásra senki sem gondolná róla, hogy ilyen felelősségteljes munkakört tölt be. Bár már kiszolgált katona, de arca ham­vason fiatalos s tekintetében is van valami kamaszosan paj­kos. Diáknak nézhetné az em­ber. A tények előtt azonban fejet kell hajtanunk: C zak ó Róbert a bénái szövetkezet zootechnikusa immár egy éve. Mindig érdekes megtudni, milyen terveket dédelget ma­gában egy-egy falunragadt fia­tal. S különösen érdekes ezt megtudni, az adott esetben Czakó Róbert ugyanis nem egy jólmenő szövetkezet állatte­nyésztésének irányítását vette át tavaly, katonai szolgálatá­nak letöltése után, 21 éves fejjel... Bénán még kissé sok a baj és ezek a bajok különö­sen az állattenyésztésben okoz­nak gondot. Igaz, bizonyos hiányosságokkal kapcsolatban bátran használhatnánk a múlt- időt is, mert... Dehát ez már a zootechnikus munkájával függ össze s legjobb lesz, ha az elején kezdjük a dolgokat. Talán ott, hogyan került a béna állattenyésztés élére ez a bátor fiatalember? — Idevalósi születésű vagyok és természetes, hogy dolgozni is hazajöttem, — miután Kö­vecsesen elvégeztem az állat­tenyésztési szakiskolát, — így hangzik a fiatal zootechnikus válasza. — Kitől vette át a mostani munkakörét ? — Egy idős, nyugdíjra érde­mes szövetkezeti tagtól, aki­nek már sem ereje, sem szak- képzettsége nem volt ehhez a munkához. — Nem tartott a bajoktól, nehézségektől ? Ennél a kérdésnél elmosolyo­dott kissé a fiatal szakember. Mosolyát igenlésnek vettem. S igazat is kell neki adnom. Bizonyításul nézzük csak a bénái EFSZ állattenyésztésének néhány tavalyi eredményét. Az év elejétől augusztusig egy anyasertéstöl átlagosan 4 (!) malacot választottak el. (Ez év elejétől a mai napig már 8 el­választott malac jut minden anyára). Ez más szavakkal annyit jelent, hogy míg tavaly januártól augusztusig összesen 128 malacot választottak el, az idén az év első hat hónapja alatt éppen a kétszeresét. Ez az összehasonlítás szembeötlő változásokat mutat az állatte­nyésztés minden szakaszán. így, az eredmények, a száraz számadatok felsorolása érve­lésnek ugyan jó, de azért vaj­mi keveset árul el a leglénye­gesebből: hogyan dolgozik egy ilyen fiatal szakember, hogyan fogott a munkához, s milyen tervei vannak a jövőre nézve, — Mikpr idekerültem, bizony sok tekintetben tanácstalan voltam. Arra is gondoltam, nem fogják-e azt gondolni az emberek, hogy no lám, ide jön ez a gyerek és ez akar itt ne­künk bólcselkedni. Meg tudja, arra is gondoltam, hogy hátha igaz lesz a közmondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Dehát nem így lett. Persze, azt tudta Czakó Ró­bert is, hogy egyedül nem so­kat tehet. Aki tanácsot ad, annak a tanácsot is el kell fo­gadnia — ezt az elvet vallotta első perctől fogva. Tanult az emberektől, a tapasztaltabb öregektől s ugyanakkor taní­totta is őket. Arra például, hogy a malacokat (az elválasz- tottakat) naponta nem kétszer, hanem háromszor is kell etet­ni, mert azok egyszeri evésre nem tudnak annyit enni, hogy estig kibírják. Aztán a tiszta­ság kérdése sem mellékes. Tisztaság az istállóban, a ta­karmányozásban — mindenütt. Az amjasertéseknek létfontos­ságú, hogy kellő mennyiségű zöldtakarmányt kapjanak. Most már ezen a téren sincs panasz. — Akad azonban panasz az istállókra, ólakra, — mondja láthatóan bosszúsan a zootech­nikus. Július elsejével megindult az autóbuszforgalom Bratislava és Győr között S hogy ez a bosszúság jogos, azt bizonyítja a bénái EFSZ telepén tett rövidke séta. Az istállók, egészségtelen helyen épültek (pedig, de tiltakoztak ellene annak idején a szövet­kezet esek, de a „mindent job - bantudó“ tervezők nem enged­tek a magukéból!) Sőt, mi több, egy most épülő korszerű istállójuk egyenesen a mocsár közepén fekszik, nem túlzók, ha azt állítom, hogy valóságos halastó fekszik előtte. A leg­utóbbi nagy esőzések követ­keztében minden óljukban, is­tállójukban térdig érő víz volt. GYAKRAN FORDULOK MEG FIATALOK KÖZÖTT. Számos ismerősöm akad, s közülük nem eggyel időközönként leve­let is váltok. Mondanom sem kell, nagyszerű alkalom ez egymás megismerésére, a gon­dok, problémák feltárására, tanácsadásra vagy éppen ta­nácskérésre. Persze mindehhez elsősorban is a kölcsönös biza­lom szükséges és nem kevésbé az őszinteség, melyek elvá­laszthatatlanok egymástól. És kinek ne lenne szüksége bizal­mas jőbarátra, ismerősre, ta­nácsra, bíztatásra, vagy éppen jószándékú figyelmeztetésre. És mindez elsősorban is a fia­talokat érinti. Pályaválasztás előtt állnak, vagy éppen ta- noncviszonyban vannak, főis­kolán tanulnak, vagy már a szakmában dolgoznak. Ám az élet, melynek üteme úgyszól­ván napról napra gyorsul, új, a számításainkon kívül álló problémákat, nehézségeket ál­líthat elénk mind a munkahe­lyen, mind az iskolapadban vagy a tanoncműhelyben. Ilyen­kor bizony kellemetlen a hely­zete annak, aki úgymond — majd csak lesz valahogy, se­hogy sose volt, — alapon nézi ■ dolgokat. MAS EMBER AZONBAN V1NCZE PÉTER, a fiatal mező­gazdász jelölt, akivel, ha min­denben nem is érthetek egyet, ám már most egy évvel tanul­mányai befejezése előtt azok-* kai a problémákkal foglalko­zik, amelyek a fiatal mezőgaz­dasági szakembereket érintik. Vincze Péter tévedésének leg­főbb oka abban rejlik, misze­rint talán úgy véli, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberek érvényesülése csupán a szövetkezetek veze­tőitől, vagy éppen a szövetke­zetek színvonalától függ. Levelében ugyanis az ipoly- •zakállasi szövetkezet 25 koro­nás munkaegységére hivatko­zik. — Nem hinném, hogy akadna egyetlen fiatal szak­ember, vagy éppenséggel se­gédmunkás, aki ne látná jövő­jét ebben a szövetkezetben, — írja levelében. Igaz ugyan, hogy az ipoly- szakállasi szövetkezet híre is­mert úgyszólván mindenfele, az újságok írnak róla, a rádió ismerteti sikereit... Az is igaz, hogy egyre több ipoiyszakálla- si, aki évekkel ezelőtt máshol kereste boldogulása útját, ma szívesen otthon marad a szö­vetkezetben. De viszont az is igaz, hogy az ipolyszakállasi szövetkezetben akkor is dol­goztak fiatalok, amikor még nem futotta a 25 koronára munkaegységenként. De nem kell, hogy éppen az iménti szövetkezetre hivatkozzam. BORHI ÁRPÁD ESETE IS EZT BIZONYÍTJA. Már három éve, a varsányi EFSZ agronómusa. Annak ellenére, hogy nehézsé­gei bőven akadnak neki is, mégsem gondol a meghátrálás­ra. Pedig a varsányi EFSZ nem dicsekedhet 25 koronás mun­kaegységgel, sőt a vezetőség nem egy esetben őt bízza meg a nem éppen népszerű határo­zatok végrehajtásával is, ami természetesen kellő támogatás nélkül, mint ahogy az Varsány- ban történik, nem éppen a leg- helyénvalőbb, mégis marad. És mindennek ellenére úgy véli, nem múlt el a három év ered­ménytelenül. Az eddigi ered­mények azt mutatják, neki is nagyban része van abban, hogy az ipolyszakállasiak 25 koronás munkaegységét ők is elérjék. DE HASONLÓ KÖRÜLMÉ­NYEK KÖZÖTT TALÁLTA MA­GÁT TERÉNYI LÁSZLÓ fiatal zootechnikus is szülőfalujában Ipolyhidvégen. Egyáltalán jó­nak nem mondható állatállo­mányt vett át elődjétől. Ám, ha néha-néha ő is úgy gondol­ta, hogy egyedül nem bírja, mégis eredményekkel dicse­kedhet az elmúlt félévben. Igaz hogy nemcsak azt vette észre, hogy egynéhányan bizal­matlanul néznek munkájára, hanem azt is, hogy az idősebb szövetkezeti tagok mégiscsak segíteni akarnak neki. És mindezt ki is használta. Sike­rei folytán egyre több bizal­masa akad, nem is beszélve arról, hogy a szövetkezet ve­zetősége mindenben segítségé­re siet. — Sok mindent le kell nyel­ni egy ilyen kezdő fiatal szak­embernek, — nem is beszélve arról, hogy fokozott mértékben így van ez, ha az ember saját falujába kerül, — mondta ott­létemkor. — Ám azt is tud­niuk kell a fiataloknak, hogy elsősorban is nekünk magunk­nak kell megteremteni a szá­munkra legmegfelelőbb mun­ka- és életkörülményeket. BÁR NEM TELJESEN ALAP­TALANOK Vincze Péter kéte­lyei arról, hogy megkap-e min­den támogatást egy fiatal szak­ember a munkahelyén — ezt egyébként tapasztalhatja a gyakorlati munka alkalmával is — ám a tapasztalatok alap­ján mégis elmondhatjuk: az érvényesülés elsősorban a szakmai felkészültségen és az akaraton múlik és ha ez meg­van, a segítség sem marad el!-ny -d Hazánk kormánya legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1965. évi népgazdaság-fejlesztési és tu­dományos-műszaki tervjavas­lat irányelveit Az ország ipari termelésének ütemét 1965-ben jelentősen meggyorsítják, úgyhogy a ter­melés növekedése az idei terv­hez viszonyítva 5,9 százalékkal lesz nagyobb. Elsősorban a nyersanyagokat, az energiát és a gépipari gyártmányokat elő­állító ágazatoknak kell növel­niük termelésüket. A mezőgaz­dasági termelési terv figyelem­be veszi az ország mezőgazda­ságának reális lehetőségeit. A bruttó termelés 1,3, az áruter­melés pedig 2,5 százalékos nö­vekedésével számol. A kormány egyidejűleg in­tézkedéseket hozott a tervezés egyszerűsítésére, a dolgozók anyagi érdekeltsége növelésé­re. Gyakorlat teszi a mestert! tervei Czakó Róbert Így bizony nehéz dolog sikere­sen gazdálkodni. Ezért bosszús hát Czakó Róbert. Rengeteg gondot, bajt jelent egy szövetkezet állattenyész­tésének irányítása. S az ember jóleső érzéssel nyugtázza, hogy ez a fiatal szakember nyugodt fejjel boncolgatja a tovább­haladás útjait. Számol a vár­ható nehézségekkel, buktatók­kal. Fel akarja javítani az anyasertésállományt. Minden anyától 14 malacot szeretne és akar elválasztani. Azt akarja, hogy minden téren olyan sike­rek szülessenek, mint a mar­hahús eladásában, aho Imár a 314 évi tervjeladataikat is tel­jesítették. Nem elédegett még a tejtermelés színvonalával. Az idén 13 tehenet akar kicserélni. Fiatal, jól tejelő tehenek kelle­nek. Takarmányra van szüksé­gük, több, jobb takarmányra, mint az elmúlt években. Sokáig lehetne sorolni a fia­tal zootechnikus terveit, elkép­zeléseit, S egyik legnagyobb terve — közel a megvalósulás­hoz — a nősülés. Falusi ember Czakó Róbert. Szereti a falut, munkakörét, a falusi embereket. Itt szüle­tett, itt vert gyökeret s nem is vágyik el innen sehová, hiszen tudja, hogy a jalujabe- liek számítanak rá. AGÖCS VILMOS A mezőgazdasági műszaki középiskolák tanulói búcsút mondtak az iskola padjainak s bekerülnek az életbe. Már többször hallottuk, hogy hiány­zik a fiatalok alapos gyakor­lati felkészülése. Ezért az illetékesek úgy dön­töttek, hogy az ifjú mezőgaz­dasági szakemberek először is termelési gyakorlatra mennek és ott az iskolában tanultakat továbbfejlesztik, megismerik a mezőgazdasági termelés egyes szakaszait, tapasztalatokat gyűjtenek, hogy aztán nagyobb áttekintéssel végezhessék mun­kájukat. MI AZONBAN A HELYZET? A Vyškov-i mezőgazdasági technikumból termelési gya­korlatra a tanulóknak körülbe­lül csak az egyharmada megy. S ezenfelül a tapasztalatokat nem a legjobb mezőgazdasági üzemekben szerzik meg. Leg­többjük a lakóhelyükön lévő állami gazdaságba vagy szö­vetkezetbe megy dolgozni. Ugyanis a lakáskérdés ezen a téren is nagy szerepet játszik. A gottwaldovi járásban a ter­melési gyakorlat előkészítésé­re csak az utóbbi időben for­dítanak nagy figyelmet. Vár­ják, hogy a Rožňov pod Rad- hoštém a strážnicei mezőgaz­dasági műszaki középiskola mind a 28 tanulója részt vesz a termelési gyakorlaton. A leg­jobb négy mezőgazdasági üze­met választották ki számukra s szakinstruktort is kapnak. Minderről azonban sem az em­lített tanulók, sem pedig a szövetkezetek funkcionáriusai nem tudnak. A klečuvcei szö- vetkezetesek taggyűlésükön azt mondták, minek menne a két fiatal technikus más helyre termelési gyakorlatra, amikor a szerződés szerint náluk kell dolgozniuk. A Havliékúv Brod-i járásban a 68 ifjú szakember közül csak kevés megy termelési gyakor­latra. Állítólag nincsenek meg hozzá az előfeltételek, a fiata­lokat nincs hol elszállásolni és élelmezni. A mezőgazdasági termelési igazgatóság ezt a fölöttébb szükséges előkészü­letet (hogy csak ideiglenesen) a tanulók számára rendezett konferenciákkal és exkurziók- kal igyekszik pótolni. Az ilyen „megoldás“ azonban nem ér egy lyukas garast sem! Csak egy-két példát ragad­tunk ki, azonban a járások túlnyomó részében hasonló a helyzet. A mezőgazdasági mű­szaki középiskolák végzett ta­nulói felteszik a kérdést: lesz vagy nem lesz termelési gya­korlat? A mezőgazdaságba kerülő if­jú szakemberek előkészítése tehát megint veszélybe került. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a mezőgazda- sági üzemek funkcionáriusain múlik, milyen gyors és hatásos intézkedést hoznak a helyzet megjavítására. (Ä) A Lipt. Hrádok-i Tesla üzem nemzeti vállalat megkezdte a telefonkészülékek szállítását a Szovjetunióba. Felvételünk a gyár egyik részlegén készült Több mint egy megvalósult álom... Az ember gyermekkorában sére készült. Kissé meglepőd- tisztelés érte. De továbbra is sok mindenről álmodozik, célt ve többek közt ezt mondta: a szövetkezet legjobb trakto- tűz ki, amelyet az életben el — Sohasem álmodtam ilyes- rosa marad. Mind eddig, to- akar érni, meg akar valösíta- miről. Képzelje el, egy néhány vábbra is „táltosa“ nyeregében ni. De vannak olyan dolgok, hónapja, amikor délben a Su- ül és oda megy, ahol legna- amikről az ember nem is ál- perommal jöttem haza a me- gyobb szükség van rá. Hiszen modozik s azért ezek kelle- zöröl, megállított az utcán a minden munkához jól ért. mes meglepetést okoznak. HNB titkára és azt mondja: Gyermekkorától a földön dol- Igy volt ez Szaniszlő „Gyula, a Szlovák Nemzeti Ta- gozott s már hét éve az EFSZ Gyulával is, a komárőci EFSZ nács képviselője leszel. A já- tagja. ifjú traktorosával. Ez az egy- rás nyugati részének dolgozói Szaniszlő Gyula otthon rit- szerű, szerény, falusi fiú sze- a Népfronton keresztül a Ieg- ^án található Bár újjáépített réti az embereket, gépeket, a főbb szlovákiai képviselői lakóháza még befejezésre vár, munkát. Azért az emberek is szervbe javasolnak.“ Nem hit- a felesége se haragudna meg! megszerették őt. Alig töltötte tem neki. Hiszen engem csak ha többet forogna körülötte, no' be a huszonhetedik életévét, a szomszéd falukban ismernek, meg a gyerekek is örömmel már is nagy megtisztelés ér- nem is érdemelném meg e nagy látják otthon Persze ő nem te. A község lakosai a Helyi megtisztelést. / tehet arról, hogy sok a teen­Nemzeti Bizottság képviselőié- De nemsokára Szaniszlő elv- Nagy a komáróci határ, vé választották meg és a já- társ már elhitte, hogy csak- Niňcs dűlője vagy táblája me- rás nyugati részét pedig a ugyan képviselő lesz. S már lyet ne ismel-ne; Aztán mécha- Szlovák Nemzeti Tanácsban az is, mert június 14-ikén egy- nizátor is. Gondoskodnia kell képviseli. A napokban találkoz- hangúlag megválasztották. Most a ggpg^ javításáról, helyes bé­tám vele, amikor az SZNT ülé- büszke, hogy ilyen nagy meg- 0S2tásáről Azért sokszor a műhelyben találjuk. S jól ért a gépekhez, gyorsan megtalál­ja a hibát és „kiorvosolja“. Super 50 traktorát is olyan jő karban tartja, hogy megy mint egy Octávia személykocsi. S ha este se találjuk odahaza, nem a vendéglőben kell keresni. Vagy a szövetkezeti irodában van a vezetőség gyűlésén, mi­vel az ellenőrző bizottság el­nöke, vagy pedig a HNB iro­dájában segíti a község ügye- baja megoldását. — Továbbra is szorgalmasan dolgozom, hogy elégedettek le­gyenek velem a szövetkezete- sek — mondja Szaniszlő elv­társ. — Sőt folyamatosan meg­látogatok minden községet, mely a választási körzetemben van, hogy a polgárokat ismer­tessem a kérdésekkel* melyek­ről tárgyal a Szlovák Nemzeti Tanács ,és segítsek problémáik megoldásában. Nem üres szavak ezek. Sza­niszlő Gyula keveset beszél, de amit ígér, azt teljesíti is. Megérdemli választói bizalmát. Erre az is kötelezi, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács legfi­atalabb képviselői közé tarto­zik és a munkából rendesen ki A képen: Szaniszlő Gyula, komáróci traktoros, a Szlovák a*tarja venni a részét. Nemzeti Tanács képviselője, munka közben Mató Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom