Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-21 / 3. szám

LELESZI IFJÚSÁG Bálványos H. Rezső: Ojságolvasők Nevetekkel zörgetek Lángoló, fodros felhőben elmerülő tűszemű nap karcsú sugárküllői még aranylón ki-kivillannak. S mint a gyönge anyai kéz szél paskolja cserzett arcom, s betakar csönd-palástjával lassan a hűs bíbor alkony. S én ma az ólomnyelvű csönd kapuján a hős nevetek dicséretével zörgetek örökké dolgos emberek. Hadd csorogjon markotokból a munka drága aranya és viruljon, mint a rózsa az élet-álmok tavasza. Török Elemér Viráglépés Á gyerek nyugtalan az asszony nem szeret, igy gyúrják össze a virágos kerteket. Az asszony nyugtalan a gyerek láz-beteg, az ember álmodja a békés életet, az asszony nem szeret, álma van s gyermeke, megvetés köntösét hordja az embere, kenyerek garmadát gürcölte össze már, bénulás kerüli mégis a nyárra vár. Az ember nyugtalan féli a végzetet, asszonyát félti még s óvja a gyermeket. Fecsó Pál Lelesz, 1963 december végén. A HNB termében gyülekeznek a fiatalok. Mi készül itten? CSISZ-gyülés. Nem szeretem a CSISZ-gyűléseket, rossz ta­pasztalataim vannak velük kapcsolatban, kényszeredettek­nek, kierőszakoltaknak, nya­kuknál fogva-elöhuzigáltaknak tartom őket. Különösen még ha valami idegenféle is jelen van a megbeszélésen, mint ahogy most én leszek ebben a hálátlan szerepben. Hogy meglepődöm aztán, hogy a kö­zel kétórás megbeszélésen egyetlen kierőszakolt „felszó­lalás“ nem hangzik el (felszó­lalók tulajdonképpen nincsenek is, csak vitatkozók, méginkább beszélgetők), s hogy ezek a fiatalok valóban szívesen jöttek ide, a Helyi Nemzeti Bizottság­ra, s amiért jöttek, az az észt- rádműsor. Betanultak ugyanis egy eszt- rádmüsort, amit elő is adtak Leleszen, dehát miért gürcöl­tek annyit a tanulással, ha egyszer előadták, aztán béke poraira, abbamarad minden. — Menjünk el Pólyánba — ötlött fel valakiben a gondolat. — Bácskán is jó lenne elját­szani — duplázott rá a másik. Hát így kezdődött. S most azért vannak itt, arról vitat­koznak halálos komolyan, hogy hát hogyan is kellene lezajló - nia a holnapesti pólyáni fellé­pésnek, ki hogyan tud elké­szülni, s ki mit vállal az elő­készületekből. Az idegenből jött riporter számára, aki végig szenvedett már jónéhány gyűlést szerte ez országban, mindebből az a va­lóban meglepő, hogy ez is léte­zik. Érzem ugyanis, hogy itt valóban többről van szó, mint egyszerű gyülekezetről, hogy itt a falu, a falu fiatalsága próbál valami újfajta emberi közösséget kialakítani, nem azért, mert ez követelmény, hanem azért, mert szüksége van erre a közösségre, mert társaságot akar maga körül látni, s nem akármilyen társa­ságot, nem ivócimborákat, nem kártyapartnereket. Palágyi Zoltán tanítóval, a lelkes kis csapat motorjával arról beszélgetünk, hogy mi mindent is lehet kikövetkez­tetni ebből a tényből. Először is talán egy pillan­tást az előzményekre: hogyan sikerült ? — Egy módja van — hangzik a válasz — hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, ame­lyek valóban érdeklik a fiata­lokat. Az esztrád erre nem látszik alkalmasnak. Ebben ugyanis mindenki megtalálja a maga „gyengéjét"; aki táncolni szeret, aztán táncolhat, aki énekelni, énekelhet, aki szaval­ni, szavalhat, aki mókázni, da­rabot játszani, mókázhat, játsz­hat. — Nagyon fontos ezenkívül, hogy mindenki érezze a saját felelősségét-fontosságát az egészben, hogy az irányító va­lóban csak irányítsa az egészet, de ne úgy, hogy mindenki csak egy láncszemnek érezze magát a műsorban, a rendező eszkö­zének, hanem valóban minden egyes szereplő érezze a maga fontosságát, s így magáénak érezze a műsort, s ezen túl természetesen az ifjúsági szer­vezetet. A következő kérdés, hogy ezt a lehetőséget hogyan kellene továbbgyümölcsöztetni. — Ifjúsági klubbal. Nagyon ésszerű javaslat, úgy gondoljuk nagyobb lehetősé­gek, nagyobb feltételek egy if­júsági klub megalakítására, mint Leleszen, nem igen van­nak sehol. — Ehhez mindenesetre hely­ségre van szükségünk. Helység pedig, legalábbis egyelőre, nincs. Évek óta készül ugyan már itt is az új művelődési ház, de csak készül, s most is­mét elhalasztották a bevégzé­sét egy félévvel. Májusra-jú- niusra ígérték a befejezést, ha kész lesz, megalakulhat a klub. Nekünk az a véleményünk, hogy talán mégsem kellene várni arra az új művelődési házra, addig is, míg az elké­szül, meg kellene elégedni egy kisebb helyiséggel, de a klubot mindenesetre megalakítani, ad­dig, amíg tart a lelkesedés, addig amíg meg vannak rá a maximális feltételek. S a jövőhöz természetesen hozzátartozik az új műsorok­nak az előkészítése is. — A következő esztrád — mondja Palágyi Zoli — első­sorban a helyi problémák fel­dolgozásából állna, vagyis már magát az alapanyagot is mi dolgoznánk fel, s azt adnánk aztán elő. Nagyszerű gondolat ez is! Megvalósításához, úgy hisszük, most már csak a fiatalok to­vábbi lelkesedésére van szük­ség. Ahol azonban olyan tagok vannak, Dobos Erzsébet, Pász­tor Mária, Lengyel Jozefina, a Bajusz-Török-Majzel trió, a Szádéi János-vezette zenekar, Varga Ernő, Szűcs András, Rapcsák Zoltán, Jakab Sándor- né, Palágyi Erzsébet, Bajusz Zsuzsa, Bajusz Barna, ott lel­kesedésben nem lehet hiány. S így a következő műsor is biztosítva van. Cselényi László Mit érdemes januárban meg­nézni a moziban? Nagy sikerre számít a Remények című cseh film, a Salvatore Giűliano című olasz és az ördög és a tízpa­rancsolat című film, amelyben Anna Magnani nyújt kiváló alakítást. A dzsesszkedvelők ne mulasszák el megtekinteni a Dzsessz-revüt. Februárban a legvonzóbb a Bocaccio című olasz film lesz és a Vendég a Szabadság szigetéről című szovjet film. Márciusban az Üjból kezdeni című hazai fil­met és az NDK-ban forgatott nagysikerű Nyomozni tilos cí­mű filmet mutatják be. Az új szlovák film, melynek címe: Trio Angelos lesz, cirkuszban játszódik le. A XIV. nemzetközi filmfesz­tivált Karlovy Varyban VII. 4.—19. között tartják meg. A Münchhausen báró kaland­jai című film, melyet Karel Zeman rendezett a IV. nemzet­közi ifjúsági filmfesztiválon az első díjat nyerte. A moszkvai Nagyszínház je­lenleg Kanadában vendégsze­repei nagy sikerrel, onnan Mexikóba indul körútra. Oxfordban e napokban halt meg sir Alan Goi diner tudós, aki 1922-ben részt vett Tutan- Chamon farao sírjának meg­nyitásánál. A monda szerint azonnal el kellett volna pusz­tulnia. ★ William Shakespeare szüle­tésének 400. évfordulóját ün­nepli a világ 1964-ben. Ebből az alkalomból Londonban nem­zetközi színházi fesztivált ren­deznek. A szocialista országok színházművészetét egy lengyel és egy szovjet társulat képvi­seli. A varsói Teatr Wspolezny egy Brecht-drámát és egy klasszikus lengyel drámát mu­tat be a Moszkvai Művész Színház pedig előreláthatólag Csehov és Gogol műveket. Goya világhíres festményeit most zöldségesládákban szállí­tották Madridból Londonba, ahol kiállítják őket. Azért cso­magolták egyszerű ládákba, nehogy ellopják a több mint 10 millió értéket képviselő mű­kincseket. A Csehszlovák Írószövetség nagydíját Laco Novomeský, Vila Teresa poémájáért kapta. A próza kategóriájában Domi­nik Tatarka: A fonott karosz- szék című novelláját találták a legjobbnak. A drámai alko­tások közül Jozef Topol: Egy fiatal szerző A farsang vége című darabja vitte el a pálmát, a darab a mai falu életét viszi a színpadra. Két szerzőt díjaztak az iro­dalomtörténeti kategóriában Is. A szlovák Stanislav Šmatlák Hviezdoslav lírájának születé­se és fejlődése című monográ­fiáját és Kvetoslav Chvatík Bedrich Václavek és a marxis­ta esztétika fejlődése című művét. Márciusban Budapesten jön­nek össze a Szovjetunió és az európai szocialista országok irodalomtudományos intézetei­nek vezetői. E napokban 68 éves korában meghalt Paul Hindemith, ko­runk egyik legjelentősebb mu­zsikusa. Azt a nemzetséget képviselte, amely Thomas Mann vagy Leonhard Frank példájá­ra nem tudott megbékülni a német név sárbatipróival. Min­den műfajban dolgozott az operától a versenyműveken és a kamarazenén keresztül a táncmuzsikáig. Legismertebb a Világ harmóniája című ope­rája. ★ Ojszerfl kezdeményezéssel hívja fel magára a figyelmet egy milánói kiadóvállalat. Ab­ban a törekvésében, hogy min­den házba eljuttassa Dante: Isteni színjátékét a kiadó ol­csón hozzáférhetővé teszi a világirodalom e remekét, még­pedig úgy, hogy hetenként megjelenő füzetekben adja közre. ★ Négyszáz évvel ezelőtt jelent meg az első orosz nyelven nyomtatott könyv, ez alkalom­ból emlékiratot adtak ki, amelyből megtudjuk, hogy 1917 november 7. előtt Oroszország­ban összesen 550 ezer könyvet, míg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után 1, 748 000 könyvet adtak ki. A bősi fiatalok az elmúlt év utolsó napjaiban mutatták be Szőllősi Gyula és Samlai Pál Bikaviadal című háromfelvoná- sos vígjátékát. A vígjáték be­tanításánál részt vettek a bősi tanítói kar fiatal tagjai. Egye­sek közülük nemcsak a beta­nításnál végeztek eredményes munkát, hanem szerepet is vállaltak. A bősiek úgy döntöt­tek, hogy az említett nagysi­kerű vígjátékkal ellátogatnak a környékbeli falvakba Is. V. folytatás Sportorvosi vizsgálatra ment Laci, amikor ismét találkoztak. Nesztin az a rózsaszínszegé- lyes kék karton ruha volt, amelynek a színe kifakult már és majdnem egyezett szeme zöldes kékjével. Laci azt is észrevette, hogy magassarkú cipőt húzott, s ez az ünnepi kiöltözés nyugtalanságot éb­resztett benne. Rábízta a ma­gával hozott könyvet és sietve szaladt fel az Egészségügyi In­tézet lépcsőjén. Mielőtt befor­dult volna a folyosóra, vissza­nézett, megkereste szemével a lányt. „Hadd várakozzék!“ — gon­dolta magában Laci. Az előszobában derékig le­vetkőzött, úgy várakozott az orvos hívására. Vizsgálgatta karja friss bronzszínét, néze­gette a telt karok enyhén dom­borodó szikár izmait. Erősnek, könnyednek érezte magát, de nem tudta szavakban megfo­galmazni érzését. — Te, gyerek! Fiatalos, parancsoló hang riasztotta fel. A hang irányába fordúlt: egy nő állt ott, vagy három, négy lépésnyire tőle, talpig fehérben, kezében üveg­cséket tartva. — Nincs most betegrertfelés. >. Laci udvariasan felállt, és a nővér felé lépett. Csak akkor pirult el, amikor csupasz fel­sőtestén érezte a fehérruhás nő tekintetét. A nővér moso­lyogva hangot változtatott. — Bocsánat fiatalember, úgy látom nem beteg. Valami iga­zolásra van szüksége? — Nem... igen... — Szóval nemigen? Laciból ellenálhatatlanul ki­tört a kacagás. A nővér kész­ségesen vele nevetett. — Valami furcsát mondtam? Vigyázzon, megint tegezni fo­gom. Gyereknek látszik, ha ne­vet. De úgy nézett a szemébe, mint egy férfinak. — Kérem én úgy értettem, hogy nem vagyok beteg, tehát: nem. És hogy igazolásra van szükségem, tehát: igen. És úgy alakult ki, hogy kimond- tam: nemigen. — Pompás magyarázat — helyeselt a nővér. Fölényesen tréfálkozó hang­jából ugyanaz a leereszkedés csengett, mint amely nyugodt tekintetéből sugárzott. Lacit hirtelen fáradtság fogta el, bá­gyadt elernyedés, tehetetlenség érzése, mely a nagyon fiatal embereket lepi meg egy asz- szony közelségében. — Szóval sportoló? — Igen, és orvosi ellenőrzés­re jöttem. — Magasugró? — Nem, Neszti magasugró, én evezős vagyok. — Ki az a Neszti? A húga? — Nem kérem... A barátom. — Neszti... Az valami idegen név. — Ernesztína, így is szok­ták mondani, de én... — Egyidősek? — Nem, ő fiatalabb. A nővér végre megszabadí­totta tekintetének súlyától. Mosolygott és betessékelte a rendelőbe. — Tessék, itt van a doktor úr! — Hogy érzi magát? — kér­dezte az orvos. Laci mosolyogva válaszolt. te. Éppen abban a pillanatban bukkant fel a folyosó végén Neszti. Kezében Laci könyvét hozta. mmi Az orvos merően nézett sze­mébe. Szép, ápolt arca mozdu­latlan és kifürkészhetetlen volt. Kék szeme nyugodtan tekintett ki aranykeretes szemüvege mögül. Figyelte a vérnyomást jelző készüléket. Amikor az ember fiatal, ma­gába a szerelembe szerelmes és szerelmet lát minden szem­ben; tétova, szomjú tekintete szemről szemre szállva gyűjti a szerelmet, és semmi más nem sürgeti, csak a szerelem. Laci szívét gyakran megdob- bogtatta Neszti tekintetének — Viszontlátásra fiatalem- szerelme... Az előbb pedig az a t>eri furcsa tekintet, ahogy a nővér _ ott jön NeSzti! Látja ké- nézett rá. rém, ő az! — mutatott feléje Laci. A nővér nem nyújtott kezet búcsúzóul, csak bólintott, két- szer-háromszor egymásután, mint aki egy titkos gondolatra felel. Még nem tűnt el telje­sen az ajtó mögött, amikor Neszti odaért. Hiába, kiváncsi volt egy kicsit ő is. — Laci, ki ez a nő? V* \ A fiú vállat vont és néma arcjátékkal jelezte, hogy nem Ma tudja. — Nem ismered, és beszél­getsz vele? Laci újraébredő kajánsággal mérte végig pajtását, és már fel is szabadult a pillanatnyi zavar alól, melyet az orvosi rendelőben érzett. Neszti sze­mében aggódó féltés ült. Hara­gosan toppanva a fiú kezébe nyomta a könyvet. — Felelsz, vagy nem? Laci hanyagul begombolt ka­Az orvos örvendezve dörzsöl- bátján egy gombot, te a kezét, mintha őmaga is — Te kis csacsi! Ez egy örülne a fiatalos szívdobogás- egészségügyi nővér. Az orvos nak; vidáman, látható rokon- munkatársa, segédkezett a ki- szenvvel hajolt megegyszer a vizsgálásnál. fiú bal melléhez. — Ogy... — Ez aztán szív, nővérke! Neszti kinézett az ablakon Minden rendben van. Kiálíthat- és hasonló hanyagsággal meg- ja az igazolást. kérdezte: Otthagyta az orvosi rendelőt, — És miért sietett úgy el, indult kifelé. A nővér kikísér- éppen amikor én ideértem? Laci szólni akart, de nem tu­dott mit mondani. Elpirult, s bűntudatosan lecsüggesztette fejét, mert elárulta pajtásét: abban a pillanatban amikor egy másik női szem a szemébe né­zett. Felidézte a nővér tekin­tetét, mosolyát, nyugodt ma­gabiztosságát. Eszébe villant, hogy Neszti nevét csak fog­hegyről mondta, bizalmasko- dón, kicsit sértő hangsúllyal. Az utcára érve megállította Nesztit. Szembe fordult vele. Összevont szemöldöke álól ol- talmazóan nézett a lányra. Ti­tokvágya kitérő választ kere­sett. Talált is volna. Azonban nagyon őszintén csak ennyit mondott: — Valahogy úgy került, hogy megmondtam neki: te vagy a barátom. — Nem igaz! Laci könyörgésre fogta a dol­got. — Neszti! Nézz rám! Add ide a kezed!... És gondoljunk másra! De a lány elfordult és csen­desen elhúzta a kezét. — Hagyj... Rossz kedvem van... Ez a nő elrontotta az egész napot... Laci sóhajtott. — De nem én, ugye? Álnokság volt ebben a kér­désben, tudta jól, de szerette volna pajtását kiengesztelni. — Te nem. összenevettek és kacagva, kéz a kézben szaladtak a tér felé, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom