Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-04-14 / 15. szám
ura b « h era , • . „MUSKÁTLI": A fehér csipkére a mellékelt menyasszonyi modellt küldjük. Az egész ruha, az ujjak is, alá van bélelve tatt- tel, a test sehol se látszédjék. Esküvő után az ujjakat vetesse ki és viselje alkalmi ruhának. A pettyes anyagot a 2. rajz szerint csináltassa a sárga kaszillonhoz pedig a 5. modellt terveztük, az anyag színével egyező szatén„Szép május": Olyan magánjellegű dologban kér tanácsot, amelyben nem adhatunk tanácsot. „Tanácstalan": Férjével beszélje meg a dolgot — az ilyesmit nem lehet az ő tudta nélkül, „titokban“ intézni, a ha döntöttek, forduljanak a belügyminisztériumhoz. „Porcelán": A vitrinrészbe ne tegye az étkező készletet és semmi mást sem, amit étkezéshez használnak. Inkább Ízléses, modern kerámia figurákat vagy könyveket helyezzen ide. Tavaszi „kötelesség" A háziasszony egyik halaszthatatlan tavaszi teendője — és egyben saját érdekében „kötelessége“, nehogy ősszel molyrágások formájában kellemetlen meglepetés érje — a téli holmik elraktározása, molyta- lanitása. A legfontosabb tudnivaló, hogy a holmikat tisztán tegyük el. A molyok legjobban „lak- mároznak“ a piszkos, pecsétes, poros hobbikból. Mindent tisz- títtassunk ki, azokat az öltönyöket és téli kabátokat, teliát amelyek nem pecsétesek és tisztításra nem szorulnak, jól poroljuk ki, keféljük át, zsebeikbe tegyünk naftalin- vagy más molyirtó golyókat. A poralakú naftalint kis zacskókba varrva tegyük a zsebekbe. Ezután molyzsákba — paplr- vagy műanyagzsák — téve helyezzük — ha erre módunk van — egy külön, előre terpentines ruhával kitörült szekrénybe. A legjobb u. i„ ha az elraktározott holmik részére külön szekrényünk van, egyrészt a holmik így vannak a legnagyobb biztonságban, másrészt, nem kell takarékoskodnunk a molyirtőval, attól való félelmünkben, hogy a kellemetlen szag a többi, használatban lévő ruhákba is beszívódik. Ha nem tehetjük külön szek- ’ rénybe a naftalinozott dolgokat, válasszuk el a szekrényt, szórjuk be DDT-porra! és gyakran törüljük ki. Ezenkívül rakjunk a molytalanított dolgokra jócskán újságpapírt, mert a molyok nem szeretik a nyomdafestéket. Tudni kell még azt, hogy télen ne egyenesen a molyzsákból vegyük fel a téli kabátot, hanem már előzőleg jól szellőztessünk ki azokat. pánt díszítésekkel. Két pántba — egyforma — divatékszertűt is tűzhet. „J. LÄSZLÔNÉ“: Fekete szövetéhez egyszerű, elegáns ruhát terveztünk. A nyakklvágás körül és elől végig fekete szaténpánt díszíti. Szaténból készül az öv masnija is. „19 ÉVES": A részére tervezett ruha elegáns, jól kihasználhatja, táncolni is mehet benne. Almazöld, vékony szövetből csináltassa. A nyakkivágásnál és a derékrésznél egy tűzött pánt díszíti s tűzött a szoknyán húzódó két varrás is. Ha a ruhában táncolni megy, egy külön, megkötős övvel viselje. A taftruhát adja tisztítóba. Értesítjük olvasóinkat, hogy érettségi bankettra való ruhákat április 28-án megjelenő számunkban közlünk. a mellékelt modell szerint kössön kis kabátkát. A kötött divatban újdonság a horgolással díszített kötés, így készül ez a kabátka is. Az alapkötés a színén sima, a visszáján fordított, az alját, ujjak szélét, nyakklvágást, az elejét és a zsebeket 4 sor rövidpálcával horgoljuk körül. A négy nagy golyógombot is horgolással vonjuk be és a most annyira divatos hurkokkal gomboljuk. A kabátka elkészítési módja egyszerű, bevarrott ujjakkal készül, ezért részletes leírást nem közlünk. Ha ezt a kabátkát nem altarja, úgy a 1'. számunkban közölt szvettert csinálja meg. Ä TÖRTÉNELEM ORSZÄGÜTJA Ciatal állam, ez idén ün■ nepli fennállásának tizenhatodik évfordulóját, és történelme mégis az időszámításunk előtti évezredekig tekinthet vissza. A másfél évtized alatt épült kitűnő autóutak helyén mintegy ötezer éve az akádiai I. Sargon hadai törtek elő a Földközi-tengerig, ezer évvel később az akkori Izrael népe vándorolt a Negev-sivátag felé. Tíz évszázaddal utóbb izraeli királyok harci szekerei robogtak erre. Uralmuknak asszírok vetettek véget, nem egészen másfél század múltán babilóniai hadak pusztították, aztán Nagy Sándor seregei, majd Pom- peius római légióinak ütemes léptei alatt dongott a föld. Az első század 73. esztendejében a rómaiak egészében római provincia lett. Századokig Bizánc uralkodott a földön, egy ideig perzsák aztán újra Bizánc. Hosszú időre muzulmánok vetették meg lábukat, 1099-ben keresztes hadak özönlötték el. Amikor ezek csillaga lehanyatlott, az egyiptermő, az ország területének mintegy felét kitevő Negev- sivatag kietlen pusztaság, ahol a csapadék évi mennyisége még a 10 millimétert sem éri el. A talaj minőségének nagy különbségeire és egy kis országban szokatlanul változatos időjárási övezetekre épül fel Izrael mezőgazdasága. A mérsékelt tájak alma, körte és födieper telepeinek közvetlen szomszédságában már szubtrőpikus az éghajlat és megterem a banán. A citrusfélék — citrom, narancs, mandarin, grape fruit — ültetvényeinek területe megduplázódott és 1961-ben már 355 000 dunam-on (egy dumán — 1000 négyzetméter) vöröslőit, sárgállott ízes termés a sötétzöld lombok között. Mire valamennyi új ültetvény teljes víz kérdése. Az ország északi részére bőven hull csapadék a téli évszakban, míg a nyár száraz. A déli részek csapadékban szegények, a Vöröstenger vidékére évi 30 milliméter eső sem jut. A feladat: az északi részek bő vízkészletét a száraz délre elvezetni. Folyókból, tavakból, talajvízből, esőből és a csatornák megtisztított szennyvizéből mintegy évi hét milliárd köbméter víz áll rendelkezésre. Jeruzsálemet és a környező falvakat a Tel Avivnál a tengerbe ömlő Jarkon folyó látja el vízzel. A folyó vizét hosszú csővezetékeken át szivattyúk, juttatják el a fővárosig. A Jarkon vizét vezetik el két főcsatornán a Negev-sivatag északi részéig is. A nagy terv: a Jordán folyó vizét hatalmas csöveken a déli száraz vidéTemplom a Tábor-hegyen tömi mamelgkkok uralma következett, aztán a törököké. Jártak itt Napóleon seregei, majd 1917-ben angolok foglalták ei, Palesztina brit nép- szövetségi mandátum lett. Hosszas huzavona után, 1947- ben az ENSZ határozott: Palesztinát kettéosztották, 1948- ban megszületett a független Izrael, amelynek lakói részben a múlt század utolsó évtizedeiben kezdték meg a visszatelepülést. íme, az első nagy ellentmondás: a világ egyik legrégibb állama, amely ennek ellenére a legfiatalabbak között szerepel. EZER MÉTERES HEGY ÉS A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJA Hosszú, 442 km-es csík ez az ország, amely Galilea hegyeitől a Vörös-tengerig nyúlik. Egyes helyeken, így Tel Aviv-tól északra Izrael területe csak 20, Eljat kikötővárosnál mindössze 10 km széles. A Merőn hegye 1208 m magas, a Holt-tenger vízszintje 392 méterrel fekszik a tenger szintje alatt és ez Földünk legmélyebb pontja. A Jordán folyó völgye dúsan termést fog hozni, elegendő gyümölccsel rendelkeznek majd a konzervgyárak és becslés szerint évi 25 millió láda citrusféle kerül kivitelre Míg 1948-ban a gyümölcsösök és szőlők területe 70 000 dumán volt, addig 1961-ben meghaladta a 213 000 duna- mot. Az ősi olajfa ültetése eddig nem fejlődött a kívánt mértékben. Most a talaj előkészítésének új módszereivel és az olajbogyó szüretelés gépesítésével igyekeznek ennek a termelési ágnak új lendületet adni. A szubtrőpikus övezetben nagyüzemi korai zöldségtermelés folyik, amely máris előkelő helyen szerepel a kiviteli mérlegben. A gyapottermelés fedi a belföldi gyárak szükségletét, sőt kivitelre is jut; cukorrépa termelése az ország fogyasztásának 40 százalékát fedezi. A földimogyoró vetésterülete 43 000 dunam, a termésátlag duna- monkint 300 kg. Hatalmas dohányültetvényeken finom keleti fajtájú dohány éerem, amelynek egy része kivitelre kerül. HARC A VÍZÉRT A mezőgazdasági területek, a legelők növelése elsősorban kekre elvezetni. Ezen a csőhálózaton a Jordán-bői évente 320 millió köbméter víz jutna el délre. A terv megvalósításához hozzá is fogtak, de befejezése kétséges, mert a Jordán vizének elvezetése az arab államok érdekeibe ütközik és ezek ellenrendszabályként többek között a Jordánt tápláló, és a saját területükön átfolyó mellékvizek elvezetését helyezték kilátásba. Talajvízből évente 700 millió köbmétert használnak fel, de ez a mennyiség már nem fokozható, mert egyrészt csökken a talajvíz szintje, másrészt az a veszély fenyeget, hogy a víz sótartalma nagymértékben megnövekszik. Izraeli tudósok évek óta behatóan foglalkoznak a tengervíz sótalanltásával, mérnökök a télen lehulló nagymennyiségű esővíz tárolásának kérdését igyekeznek megoldani. Addig is szigorú vízgazdálkodási törvény őrködik minden csepp víz felhasználásáról — mert itt a víz — élet. EGY NYELV ÚJJÁSZÜLETIK Izrael állam hivatalos nyelve a héber, amelyet a bevándorlók százezres tömegei nem értettek. Először a legszükségesebb ezer szóra tanították meg a felnőtt lakosságot, majd az iskolákban elsajátított nyelvtudással az ifjúság lett az államnyelv terjesztője. Nagy nehézségek jelentkeztek abban is, hogy századunk technikai vívmányaira, korszerű fogalmakra a több ezer éves nyelvben nem volt megfelelő szó. A KETTÉOSZTOTT FŐVÁROS Jeruzsálem a főváros ilyen minőségben már i. e. 1000- ben is kormányzati központja volt az államalkotó népnek. Ma itt székel a köztársasági elnök, a kormány, a parlament, a legfelsőbb bíróság, itt működik Izrael egyik egyeteme és egy korszerű egyetemi klinikai telep. De a várost az ENSZ határozat« két részre osztotta, az Óváros Jordánia felségterületéhez tartozik. Jeruzsálem-nek 171000 lakosa van, míg a tőle csak 65 perc gyorsvonat-járásra fekvő Tel Aviv-nak, amelyet Jaffa Földközi-tengeri kikötő külvárosaként 1909-ben alapítottak, 390 000. Most épülő új múzeuma jelentős anyagot fog bemutani, többek között Epstein, nagy szobrász valamennyi alkotásának első gipszmodelljét. Az egyetem kincse, a híres Holttengeri tekercsek restaurált példánya. ÜJ BEVÉTELI FORRÁS — AZ IDEGENFORGALOM Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az idegen- forgalom. A Földközi-tenger, a Vörös-tenger és a Genezá- reti-tó partján fürdőhelyek sora épült ki, a modern nagyvárosok, Tel Aviv és Haifa mellet az újabb települések is, mint Eilat, Herzlia, Tiberias, Nathama új szállók építésével, idegenforgalomra rendezkedtek be. Az államvasutak 423 km hosszú főútvonalain, dieselvontatású szerelvények járnak, de a forgalom nagyrészét a közel 3000 km-es úthálózaton autóbuszok és az utasokat bizonyos meghatározott távolságokra meghatározott áron szállító bérautók bonyolítják le. 1962-ben az országot 184 000 idegen turista kereste fel, akik 32 millió dollárt költöttek. Ezért találkozik az ország újságolvasója sűrűn az izraeli idegenforgalmi hivatal hirdetéseivel, ezért ütközik lépten- nyomon ennek színes, művészi kivitelű falragaszaiba. Ezért épülnek minden jelentősebb látnivalót ígérő tájon át széles autóutak, ezért rendezkednek be a nagyvárosok neonfényes, mozgalmas éjszakai életre. Izrael, ez a több ezer éves múltú ifjú ország, a maga kereken két és negyed millió lakósával, régi hagyományaival és mai életiramával minden idegen számára érdekes látvány. Mert ami gondja, nehézsége, megoldatlan problémája van, arról a selymes fövényű tengeri fürdőket, a Jordán tágas völgyét, a római amfiteátrumokat, a keresztesek egykori erődítményeit, a nagyvárosok utcasorait, az egykori pusztaságok helyén telepített virágzó narancsligeteket, az új településeket és a történelmi múlt emlékeit járó turista mit sem lát, s a figyelmes vendéglátók nem is terhelik vele. ÜJ IFJÚSÁG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő ség és adminisztráció. Bratislava Pražská 9. - Telefon 445-41 - Postafiók 50 - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés w évre 51 9n Terjeszti a Posla Hitlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. - Kéziratokat nem őrzUnk meg és nem adunk vissza - A lapot külföld számára a PNS Ostredná éxoedíeia nős« útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Cottwaidovo námestie 46/VlI. cApcuicia u<«.e K—05*41150 ....................... ..... • Haifa látképe a Karmel-hegyrőí • A genezáreti-tó © Jeruzsálem
