Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-10 / 49. szám

Most már csak a gondozókon múlik Megkértük a mezőgazdasági minisztérium állattenyésztési osztályának vezetőjét Josef Žáček mérnököt, hogy infor­máljon bennünket azokról a főbb szempontokról, amelyek alapján a szemestakarmány- elosztás történik majd. — Állatgondozóinkat bizo­nyosan érdekli, hogy milyen segítséget várhatunk szemes­takarmányban. BESZÉLGETÉS A MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL: JOSEF ŽÄČEK MÉRNÖKKEL) i — Meg szeretném jegyezni, hogy nem kis segítségről van szó. Hisz az a takarmánymeny- nyiség, amit az állam most erre fordít, nem kevesebb mint 600 millió liter tej kitermelé­sét teszi lehetővé. — Ki kapja meg ezt a segít­séget? Osztozik rajta minden / I I ' szövetkezet és állami qazda- ság? — A szemestakarmáriy-jut- tatás- két főbb szempont alap­ján történik. Minden száz liter tejcsarnokba eladott tejért kap az illető üzem (EFSZ, ÁG, szö­vetkezeti tag) 8 kg szemesta- . A galántaiak példája nyomán Komáromban is Nem akarjuk újra megismé­telni, hogy milyen fontos sze­rep jut a szakképzett embe­reknek a mezőgazdaság ipari színvonalra történő emelésénél. Hogy miért szenved mezőgaz­daságunk szakember, s egyál­talán fiatalság-hiányban, — messzire kellene visszanyúl­nunk. Ma Szlovákiában az a hely­zet, hogy mintegy 50 ezer fia­tal dolgozik a mezőgazdaság­ban. Szép szám ez, de ha hoz­zátesszük azt is, hogy ezen fiatalok 40—50 százalékának (vagyis 20-25 ezernek) nincs semmi szakképesítése, már jó­val csökken az értéke. Emlékezhetünk még a IV. CSISZ kongresszusra, amely feladatul tűzte, hogy az elkö­vetkező 2-3 évben minden fia­tallal meg kell ismertetni le­galább az alapvető mezőgazda- sági gépek kezelését. Hogy következetesen eleget tegyünk ennek, a télen a fiatalok 40 százalékát kell kiiskoláztat­nunk. Nagyon komoly feladat ez. Hogy miként kezdjünk hozzá — a CSISZ KB, a mezőgazda­sági és vízgazdálkodási minisz­térium, valamint a HESZ köz­ponti bizottsága kiadványa az alábbi tanáccsal szolgál. Iskolákat kell létesíteni és­pedig: • kerekes traktorok kezelé­sére • lánctalpas traktorok ke­zelésére • a betakarítási munkálato­kat végző gépek kezelé­sére • mezőgazdasági gépjaví­tóknak • az állattenyésztésben dol­gozók részére. Ezen iskolázás megvalósítása bizonyos, hogy pozitívan hat majd a mezőgazdasági dolgo­zók, hogy így mondjuk „minő­ségi" összetevödésére. Bizo­nyos, hogy hatással lesz a mun- erők stabilizálódására, vala­mint a gépi eszközök jobb kihasználására is. Szlovákiában már rendelke­zünk ezen a téren tapasztalat­tal. Még az elmúlt éven meg­kezdte a CSISZ galántai járási bizottsága a GTÁ-val karöltve az időszaki iskolázásokat. Három mezőgazdasági üzem­ben (Jóka, Sókszelöce, Vízke­let) 117 fiatalt sikerült kiisko- lázniok. A galántaiak úgy ter­vezték, hogy 1965 végéig min­den mezőgazdaságban dolgozó fiatallal elvégeztetik a kedvére való kurzust. A galántaiak út- törömunkája nagyon értékes, főleg azért, mert a gépek tech­nikai ismertetése mellett a fia­talok bepillantást nyertek a növénytermesztés és állatte­nyésztés alapjaiba is. A galántaiak példáját követik a komáromiak. A napokban már kidolgozták a terveket, ame­lyek alapján a járást tíz köz­pontra osztották fel, ahol majd az iskolázásokat lefolytatják. Ügy tervezik, hogy idén mint­egy 800 fiatalt iskoláznak ki. Hasonlóan tervezgetnek Ta- polcsányban, Érsekújvárott, Rimaszombatban, Losoncon és Kassán is. A lényeg az, hogy mindenütt ne csak az említett helyeken, mielőbb hozzákezd­jenek a CSISZ IV. kongresszusa határozatának megvalósításá­hoz. Ján Breznický karmányt. (Vonatkozik ez arra a tejmennyiségre is, amelyikért a szövetkezetesek egalizált te­jet visznek.) Ha viszont a szövetkezetesek eladási szerződést kötnek a tejfelvásárló-üzemmel, úgy a havi tervükön felül eladott minden 100 liter tejért 50 kg szemestakarmányt kapnak. Az eladási szerződést azonDan még most decemberben meg kell kötni. A takarmányjuttatás, mind­két esetben 1964 január 1-ével lép életbe. — Ez azt jelenti, hogy a me­zőgazdasági üzemek év végéig csak pénzbeni jutalmazásban részesülnek? — Nem, a tervek teljesítése alapján megkapják mindjárt január elején a járó takar­mánymennyiséget. — Gyakran előfordul, hogy a tejtermelésre előirányzott szemestakarmányt meg sem kapják a tehenek. A szövetke­zetek feletetik azt a malacok­kal, tyúkokkal stb., hogyan lesz ez most? — Nyomatékosan szeretném felhívni a mezőgazdasági üze­mek vezetőit, de főleg a zoo- technikusokat, hogy a juttatott takarmánymennyiségnek kizá­rólag a tejtermelés, a tejelé- kenység fokozását kell szolgál­nia. Tehát így is kell azt ke­zelni. Már most átrendezhet­nék tehénállományukat hasz­nosság szerint. Nem elég csak fogni a vödröt és teleszórni a jászolt a takarmánnyal, min­den tehénnek egyformán. Ez sehová sem vezetne. A takar­mányon a jó tejelő teheneknek kell osztozniok, amelyek visz- szaadják tejben, a fogyasztott takarmány értékét. (o) yVe// a beszédesek a néma tanú k A holdvilág fényében ezüstö­sen csillog a tó tükre. Sejtel­mesen suttognak a tóparti fák levelei, az éjszaka csendjében halkan csobban a vb. az evező lapátjától. Lassan siklik a csó­nak a vízbehajló ágak árnyéká­ban. Sűrű a csalit, csendes az erdő, a partról nem fenyeget veszély, mégis óvatosan márto- gatja evezőjét a vízbe a rejté­lyes éjszakai látogató. A part­ról halk fütty jelzi az irányt. Az egyik fa törzsénél két alak körvonalai bontakoznak ki. — Minden rendben? — Igen, mindjárt hozzálátha­tunk. A csónak kiköt a parton. Hosszú zsinór az érkező kezé­ben. Öngyújtó lobban, felizzik a zsinór vége. Még másodperc, aztán a tóban tompa dörrenés­sel robban a töltet, llyedten rebben fel néháhy víziszárnyas, valami kisebb vad is csörtet beljebb az erdőbe, aztán ismét csend ül a tájra. A három fi­gyelő alak vár még néhány percet, aztán csónakba szállnak és kezdődik a munka komo­lyabb része. A robbanás nyo­mán a tó tükrén élettelen halak. Gyorsan történik a be­rakás, a nagyobbakat zajtalanul hányják be a csónakba. A ki­sebbek ott maradnak a tó fel­színén. Így is jelentős a zsák­mány. — Ez jó fogás volt — dör- mögi az egyik. — Még szerencse, hogy a bá­nyából elemeltél néhány dobozt — így a másik. A harmadik azonban rájuk szól: — Pofa be, most már igye­kezzünk innét minél messzebb! Sebesen siklik a csónak, az orvhalászak eliszkolnak a tett színhelyéről. Csak a sok apró­ból teteme marad ott néma ta­núnak. * * * Változik a szín. A vajnori báger környékére régen leszállt az est. Az éjsza­ka néma. csak az állomáson át robogó mozdony füttye hasít a csendbe. De nem, valami mozgás van a tó partján. Izmos karok húzzák a háló kötelét, emelkedik ki a vízből a halak veszedelme, most is ott ficán­kol néhány testes ponty. Gyors kezek emelik ki a kiemelő há­lóval s máris csúsztatják a hal­tartóba vagy hátizsákba. Elé­gedetten pusmogja a fiatalabb halász a másiknak: — Hagy kópé vagy te, Pista, ezt jól kifundáltad ... Ojból merül a háló, nem lop­ják tétlenül az időt az éjszakai halászok. Sietni kell, hogy az ellenőrök el ne csípjék őket. Nappal beetették a helyet, a pontyok szívesen lakmároztak, most éjszaka aztán telt a háló velük. Hát még a kerít öháló- val! Azzal aztán meggyorsul a halászás. Persze halászjegy nélkül. Ugyan ki lesz bolond kiváltani a jegyet, azzal úgy sem szabad kerítóhálózni. Bo­lond halászok, csak ülnek nap­hosszat a víz melleit, dobálgat- ják a horgot a tóba, de csak néhány öngyilkos hal hajlandó felakaszkodni a horogra. Ilyen­kor éjszaka bezzeg eredménye­sebb a munka! Mi baj történ­hetik? örködnek a haverok, ha gyanús mozgást észlelnek, már­is harson a füttyszó és eliszkol a társaság. Könnyű kereset, biztos fogás, az ellenőrök te­hetnek egy szívességet. Hát valóban jót kifundálta a kópé Pista, mégis szomorú lett a nóta vége. Talán nem őrködtek a falazók? Őrködtek azok! A csendes éjszakában döcögve közeledett egy gépko­csi. — Teherautó! — állapította meg az egyik orvhalász. Semmi hiba. Az ellenőrök csak nem jönnek teherautón? De mi ez? A gépkocsi megáll, kigyullad­nak a reflektorok, éles fény­nyaláb söpri végig a tópartot. Fürge alakok ugranak ki a te­herkocsi belsejéből és megkez­dődik a versenyfutás. Az éjsza­kai orvhalászok sem restek, w/wss/mmn A Sósszigeti Magnemesitő Állomás (dunaszerdahelyi járás) évente nagy mennyiségű dinnye, paprika, lucerna, bükköny, cirok és szudáni fű magot ad a szaporító gazdaságokba. Ezenkí­vül új növényegyedek kitenyésztésével is foglalkoznak. Az állomás dolgozói egytől egyig fiatalok. Összesen 110 fiatal dolgozik itt a környékbeli falvakból. A felvételen Görcs Ari, Karika Erzsiké és Kozma Manci az uvegházból leleményesen átalakított szárítóban cirok­magot szárítanak. P a 1 á g y i felvétele szedik a sátorfájukat. A háló persze a vízben marad. A zsák­mány a parton. De a bűnösök már messze vágtatnak, amerre a szemük lát. — Mégis megugrottak — mondja csalódottan az egyik „vadász". — Meg, de a bűnjel itt ma­radt — mondja nyugodtan a másik. — Megsütheted! Mit kezdünk néhány ócska hátizsákkal, meg foltozott hálóval? A halak né­mák, meg nem mondják, ki akarta halászlének elkészíteni őket. — Ki beszél itt a halakról? Ott vannak a tanúk a bokrok közt! A kézilámpa sugara bevilágít a bokrok közé. Valóban! Ott gubbasztanak a tanúk. Ezeket könnyű lesz szólásra bírni. Még azt is megmondják, hol laknak az ügyes halászok. Akik éjsza­ka halásznak a zavarosban. El­halásszák a sporthorgászok orra elöl a legszebb példányo­kat. Ha nem is korszerű mód­szerrel, de eredményesen. És olcsón, jóformán ingyen. Még a halászjegyet sem kell kivál­tani. Rizikó nélkül. Mint most is. A hepehupás talajon ismerik a dörgést. Mint a vágtázok, úgy viharzottak el a meglepő ellenőrzés elöl. Csakhogy a tanúk! Ott ma­radtak a bokrok közt. Váratlan volt a rajtaütés. De hát ki gondolta volna, hogy ilyen nagy hajtóvadászat lesz az éjjel? A tanúk ott maradtak a bok­rok közt. A kézilámpa fényében vörösen izzik az egyik szem. Az egyik kerékpár csillámfénye. Fehéren világít a névtábla. A beszédes tanú. Az ottfelejtett kerékpárok. A nagy sietségben nem lehetett nyeregbe pattan­ni, és úttalan utakon elvágtatni a biztos messzeségbe. — Talán nem találják meg — bizakodott a kópé Pista, ebben azonban tévedett. A teherautó fényszó­rójának sugárnyalábjában meg­csillant a kormány ezüstje. A néma tanúk beszédes tanaik lettek. Egyikük elmondta, hogy 1960-ban még Trencsénben lop­ták el volt tulajdonosától. El­mondta azt is, hogy most Ber­nolákovo lett új hazája, sőt még az utcaszámot is tudta. A többi „tanú" is tanúskodott, névszerint „felsorolták", kik azok, akik kedvelik az éjszakai csendes halászgatást. Nemcsak halak, orvhalászok is akadnak a horogra. Ilyenkor aztán költ­séges szórakozásnak bizonyul a könnyű kereset. A horgász­igazolvány mindenesetre ol­csóbb és biztonságosabb.-0. S. Lódz városában épül Lengyelor szág petrokémiai metropolisa. (Képünk a kombinát építését ábrázolja) Egy éve, hogy az ifjúsági fényszóró megkezdte munká­ját. Azóta a CSISZ funkcioná­riusai, az ellenőrző őrjáratok egész serege járta át a műhe­lyeket, különféle zugokat, hogy az elfekvő gépek, értékek, nap­világra kerüljenek. Nagyszámú fiatal tevékeny­kedett p munkában, összesen Több A fiatalok eddig már 642 vagon hulladékvasat küldtek a kohóba. Nem egy üzemben pe­dig szabad idejükben megjaví­tották a gépeket, amelyek az­támogatást... 2113 CSISZ-szervezet. Több mint egy milliárd 135 millió korona értékű elfekvő gépet, anyagot találtak. A megtalált gépek és értékek között van nagyértékű külföld­ről behozott gép, hazai gépek kisebb nagyobb értékben. Hogy csak egy két példát említsünk: a Német Szövetségi Köztársa­ságból behozott szögkészítő gépek, formakészítő gépek, egy egész kísérleti állomás és még sok másfajta gép. Az ifjúsági fényszóró meg­állapította, hogy a poníklái „Seba“ üzemben már ötödik éve hever az udvaron egy szel­lőztető berendezés, hogy Klad­no vidékén a Nősek és a Cseh­szlovák Hadsereg bánya között kötélpályát építettek, amely még most sincs üzemben s va­lószínűleg az ócskavasba kerül. És egész sor más fogyatékos­ságról lehetne még beszélni. Dehát mindezekről a fogya­tékosságokról nem tudnak a gazdasági vezető dolgozók? Vagy nem akarnak tudni? Pe­dig nagy értékekről van szó! NEHEZEBB A KÖVETKEZŐ LÉPÉS Nem sokat érne, ha a fiata­lok a gépeket csak megtalál­ják, felleltározzák s aztán rá­bízzák a sorsra. A cél az, hogy a gépek, anyagok, vissza kerül­jenek, a termelésbe, ahol szük­ség van rájuk. S amire nincs szükség, a kohókba kell kül­deni. RÖVIDEN A FÖLDTENGELY PERSELYE Földünk nemcsak forog saját tengelye körül, hanem „lötyög" is mint egy meglazult perselyü kerék. Már régóta sejtették a tudósok ezt a jelenséget, ame­lyet földtengely-ingadozósnak neveztek el. De csak a leg­utóbbi időben sikerült a Lenin- díjas M. Mologyenszkijnak meghatároznia a nutáció lehet­séges időszakát. N. Popov súly­elemzőnek pedig sikerült is megfigyelnie ezt a jelenséget. A felfedezés minden bizony­nyal véget vet annak a vitá­nak, hogy bolygónk magja szi­lárd vagy cseppfolyós-e? A tudósok azt állítják, hogyha a mag szilárd volna, a Föld for­gása közben ngm fordulna elő földtengely-ingadozás. tán visszakerültek a termelés­be. Augusztus 31-ig a termelés­be 667 millió korona értékű gép és anyag került vissza, a megtalált értéknek valamivel több mint az ötven százaléka. A még meglévő felleltározott anyagnak a termelésbe való visszajuttatása és eladása nem lesz könnyű feladat. A népi el­lenőrző bizottságok is többet segíthetnének a fiataloknak. Sokolov vidékén 10 millió ko­rona értékű anyag, gép, stb. került napvilágra. Az értékek egy része visszakerült ugyan a termelésbe, de mit ér mind­ez, ha újabb 17 gépre bukkan­tak rá, amelyeknek az értéke 614 ezer korona. Azt nem kell külön kihangsúlyozni, hogy e gépeket már a pókháló fedte. FELELŐTLENSÉG ÉS KÖNNYELMŰSÉG A gépek és berendezések egy részét hanyagul kezelik, nem konzerválják őket. Nem egy helyen salamoni megoldáshoz folyamodnak: a felhasználatlan gépek értékéből minden évben egy bizonyos érték-összeget leírnak, s aztán a gép, anyag, stb. évről évre lassan elveszti az értékét, és végül is az ócs­kavasba kerül. A fiatalok kez­deményezése így tehát kárba- vész. AZ ELLENŐRZÉS ÜJ FELADATOKAT TŰZ KI Az adamovi gépgyárban 26 ifjúsági kollektíva dolgozik. Három kollektíva már megsze­rezte a szocialista munkabrigád címet, s 13 versenyez a büszke címért. A munkájukat az egész üzemi CSISZ bizottság mellett működő tanács irányítja, amelynek az élenjáró brigádok vezetői a tagjai, akik tapasz­talataikkal segítik a többi bri­gádot. Ez a tanács eddig főleg a brigádok tevékenységének rendszeres értékelésével, a kö­telezettségvállalások teljesíté­sével s a versenyző kollektívák bővítésével foglalkozik. Most minden kollektívában ellenőr­zést tartanak s az üzem fela­dataiból kiindulva megfelelő feladatokat tűznek a brigádok elé. A tanács tagjai segíte»ek az új kollektívák megszervezésé-' ben, hogy a szocialista munka­brigád címet legalább 600 fia­tal szerezhesse meg. (Ä)

Next

/
Oldalképek
Tartalom