Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-05 / 5. szám

alakulnak az egyetemesen gépesített ifjúsági brigádok TANÁCSKOZÓ EMBEREK A januári szél itt kinn a fa­luvégen még egyszer olyan erővel süvít, mint a házak között. Legalábbis így érzem, amikor megállók a marcelházai szövetkezet brigád-központjá­nak kapujában. Az udvaron javítók topognak, össze-össze dörzsölik kezüket, de azért a hideg ellenére is dolgoznak. Javítják a boronákat, vetőgé­peket, simítőkat. A nagyobb gépeket, amelyek nem férnek a műhelybe, kint kell megjaví­tani vagy legalább is íeszerelni a hibás alkatrészt és újat tenni helyébe. A szövetkezet gépparkja az utóbbi években lényegesen bő­vült s persze ezzel jár, hogy nő a téli javítások száma is. Itt, és a faluban levő műhely­ben 11 javító, szakmunkás dol­gozik. Akad munkájuk bőven, hisz csak traktorból 34 van a szövetkezetben. A szükséges alkatrészeket megszerezték, de ha rövidesen nem kapnak meg­felelő vasat és kovácsszenet, „akkor vállalásuk, hogy február végéig elvégzik a gépek javí­tását, csak ígéret marad. A műhelyben a tapasztalt javítók mellett megtaláljuk az igyekvő szakmát tanuló fiata­lokat is. Különben a traktoro­sok között a fiatalok vannak többségben. — A gépek vonzzák az ifjú­ságot — állapítja meg Bakulár elvtárs, a szövetkezet gépesí- tője, aki igazán illetékes arra, hogy a traktorosokról véle­ményt mondjon. Beszélgeté­sünk során megtudom, hogy az alakuló két egyetemesen gépe­sített brigád közül az egyik ifjúsági lesz. Terveikről bővebb felvilágosítást bent a kis iro­dában kapok. Itt készítik a két Lukács bácsi Hatvanöt éves Haját már régen megcsípte a dér, és dolgozik lassan, megfontol­tan, becsületesen. A füleki Kovosmalt öltözőjét taka­rítja. Lukács Géza a neve, de a munkások csak Lukács bácsinak szólítják becézve, szeretettel hangjukban. Miért szeretik ? Az ember­ségéért! Nem egyszer meg­történt már, hogy valaki ottfeledte karóráját vagy más értékes holmiját az öl­tözőben. Nyugodtan átha­tott. Másnap Lukács bácsi már várta vele. Pedig el is tehette volna s itt kezdődik az ő embersége, becsületes­sége. Amint mondani szok­ta: — Az ember életében a becsületesség a legdrágább kincs. * * * Hatvanöt éves. Haját már rég megcsípte a dér és dol­gozik lassan, megfontoltan, becsületesen. ZATYKÖ JÓZSEF, Fülek brigád tervét, méghozzá nagy körültekintéssel. A földterületet már felosz­tották, 1050 hektár jut egy-egy brigádnak. A kis szobában, az egyik asztalnál a brigádvezetők számolgatnak, a másiknál a két könyvelő. Az első brigád veze­tője fiatal, magas fiú, Pécsi Valentin. Ősszel végzett a me­zőgazdasági műszaki középis­kolában. Azóta mint segéd- agronómus ismerkedett a szö­vetkezettel. Most brigádvezető lesz. — összeállítottuk a névsort — mondja — egy-két kivétel­lel csupa fiatalból áll a brigád. Most már igazán lemérhetjük, melyik brigád lesz a jobb. íme így kezdődik a gyakor­latban egy versenyfelhívás. Mert az lesz belőle. Vetélkedni fog a két brigád s ebből a kö­zösségnek és saját maguknak lesz hasznuk. Mindkét brigád két lánctalpas traktort kap, így 14 erőgépjük lesz. Márpedig, amikor a gépállomástól átvet­ték a gépparkot, csak 16 erő­gép jutott az összterületre. Rövid idő alatt megkétszerező­dött a gépek száma. A brigádok tervének össze­állítását igen körültekintően végzik. Kozicska Béla és Mészáros Ella, a brigádok könyvelői egészen a számok világában élnek. Mindketten részt vettek az egyetemesen gépesített brigádok könyvelői számára rendezett egyhetes tanfolyamon. Tudják, hogy nem lesz könnyű feladatuk. De a pontos nyilvántartás a munka­teljesítményektől az anyag­fogyasztásig elősegíti, hogy időről időre tiszta képet kap­nak a brigád teljes tervtelje­sítéséről. Különben a terv nemcsak az egész évi, de az idénymunkák utáni prémiumrendszert is ma­gába foglalja. A hektárhozamok túllépéséért az agrotechnikai határidők betartásáért, a mi­nőségi munkáért és az anyag­megtakarításért jutalmat kap­nak a brigádtagok. A brigádok terve szerves részét képezi majd az EFSZ termelési-pénz­ügyi tervének. A brigádyezetők és Bakulár elvtárs, a gépesítő igen reáli­san mérlegelik mind a felada­tokat, mind a lehetőségeket. Ez így helyes, ugyanis minél reálisabb a terv, annál keve­sebb meglepetésre számíthat­nak. Ismert tény, hogy Marcel- házán nem félnek az új mód­szerek, az új technológia al­kalmazásától. A szövetkezetben évről évre mind több a szaktu­dással rendelkező egyén. A technikumon tanuló fiatalok is visszajönnek a szövetkezetbe, márpedig a fiataloknak a szö­vetkezethez való viszonya olyan, mint az érzékeny higany, gyorsan jelzi, hogy biztosítva látják jövőjüket a közösben. A komplex gépesítés ezt a jövőt még szilárdabbá teszi. fős.) (ü Magyarorszá­gon mindig ter­mesztettek ku­koricát, de az utóbbi időben még nagyobb gondot fordíta­nak erre a kul­túrára. A Bor­sod megyei nagy nemesítő vállalat kiváló vetőmagját ex­portálják is. Különleges műszerrel vizs­gálják a sze­mek nedves­ségtartalmát. VÁLLALTAK - TELJESÍTIK Novákyban az Ifjúsági Bá­nyában szép eredményeket ér­nek el. Három műszak alatt 2273 tonna szenet fejtettek ki. A napi teljesítményt kétszáz tonna szénnel túlteljesítették. Idén a fiatalok 20 ezer bri­gádórát dolgoznak le a mező- gazdaságban, hogy a talajt ter- mőbbé tegyék. Tavaly 12 ezer órát dolgoztak le ebben a mun­kában. Főleg a komposztkészí- tés terén dolgoznak majd. A Szlovák Egyesült Szénbá­nyavállalatok sikeresen kezd­Gépesítő leszek! Legnagyobb és egyben a leg­fontosabb feladatok közé tar­tozik a mezőgazdasági terme­lés fokozása. Éppen ezért a XII. pártkongresszus azt a célt tűz­te ki. hogy megvalósítására összpontosítsuk erőnket. A me­zőgazdasági termelésnek 1970- ig el kell érnie az ipar színvo­nalát. Mezőgazdaságunk a legköze­lebbi években sok gépet kap. Üj nagy teljesítményű mecha- nizációs eszközöket. De a gé­pesítés még nem minden. Ahhoz, hogy a gépeket gazda­ságosan használjuk, szövetke­zeteinknek, állami gazdasá­gainknak szakképzett embe­rekre, főleg fiatalokra van szükségük. Hol vegyük a szak­képzett fiatalokot, akiktől me­zőgazdaságunk jövője függ? Sok mezőgazdasági üzemben a földeken, állattenyésztésben öregedő emberek dolgoznak. Ha ezt a hiányosságot ki akar­juk küszöbölni, szükséges, hogy minden évben 40 ezer fiatallal erősítsük mezőgazdaságunkat. Fiúk és leányok! Ti, akik júniusban elvégzitek a 9. osz­tályt, felteszitek a kérdést: hová az iskola elvégzése után? Milyen foglalkozást választa­ni? A CSISZ-funcionáriusok is sokat törik a fejüket azon, ho­gyan segítsenek a tanulóknak, hogy helyesen válasszák meg foglalkozásukat. Két-három beszélgetésen azonban nem le­het a fiatalokkal megszerettet­ni a mezőgazdaságot! így volt ez több éven keresz­tül Šulekovón is. Az ottani iskola még egy évben sem tel­jesítette feladatát a fiatalok mezőgazdasági iskolába törté­nő toborzásában. 1962-ben már hat fiú és leány helyett nyol­cán jelentkeztek mezőgazdasá­gi iskolába. Mi történt Šulekovón? Meg­változtak talán a fiatalok? Nem. Csak az iskola igazgató­sága, karöltve a CSISZ- és a pionírszervezettel nagyobb gondot fordított arra, hogy a fiúk és leányok még az isko­lában megszeressék a mező- gazdasági munkát. Még 1961- ben a védnökségi üzemmel, a helyi Gép- és Traktorállo­mással közösen megalakították a diákok mecbanizációs körét, amit 24 fiatal látogat. A kör összejöveteleit közvetlen az üzemben tartják meg. Vezeté­sével Hrnčiar Imrét, a szocia­lista munkabrigád vezetőjét bízták meg. Ő megismerteti a fiatalokkal az egyes mező- gazdasági gépeket, megmagya­rázza nekik hogyan kell velük bánni. A fiataloknak lehetősé­gük nyílik arra is, hogy a tu­dásukat kipróbálják gyakorlat­ban is az üzem udvarán és közvetlen az egyes parcellá­kon. Hasonló szép eredménye­ket értek el ezen a téren a palárikovói kilencéves isko­lában is, ahol a múlt évben a mechanizációs kör munkája 12 fiúval szerettette meg a mezőgazdasági gépeket. Ezek a fiatalok az iskola elvégzése után mezőgazdasági iskolákba jelentkeztek. És rnár nem meg­lepő az a tény sem, hogy több mint 80 %-a ezeknek a fiata­loknak a mezőgazdasági-gépé­szeti szakot választotta. Ez természetes. Azért is, mert a legtöbb fiatal azt a foglalko­zást választja magának, ame­lyet ismer és megszeretett. Ebben a munkában a jövőben az iskola igazgatóságának nyújtsanak hathatósabb segít­séget a CSISZ- és a pionírszer­vezetek. valamint a védnökségi üzemek. De nemcsak Šuleko­vón és Palárikovón, hanem a többi iskolában is. Kiss Gyula Szeretem a traktort, a gépeket. Gépesítő leszek. ték meg az új évet. Az idei év első dekádja alatt 101,3 szá­zalékra teljesítették a barna­szén és a lignitjövesztés ter­vét. A múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva 14 ezer ton­na szénnel fejtettek ki többet. Zselízen a Garam szabályo­zásánál 400 méter hosszú új medret kellett ásni. Negyed év alatt néhány gép bevonásával 60 ezer köbméter földet moz­dítottak el a helyéről, s ezzel az állami gazdaságnak 300 hek­tár földjét mentesítették az áradás veszélyétől. A blanskoi Metra üzemben a havi munkatermelékenységet 102 százalékra teljesítik, az árutermelés tervét az első ne­gyedévben 130 ezer koronával túlteljesítik, az önköltségen terven felül 90 ezer koronát takarítanak meg, s a tervezett­nél 100 ezer koronával több nyereséget érnek el. A Keletszlovákiai Húsipari Vállalat eperjesi üzeme a nyerstermelési tervet 100,2 szá­zalékra teljesítette. Az elért eredményhez minden dolgozó hozzájárult, főleg a szocialista munkabrigád húsztagú kollek­tívája. A Lévai Járási Vízgazdálko­dási Igazgatóság dolgozói az év folyamán több mint 600 ezer tonna értékű munkával növe­lik a nyerstermelést és egy százalékkal csökkentik az ön­költséget. A martini gépgyár fiataljai üzemükben 450 ezer korona értékű, eddig felhasználatlan gépet találtak. A gépek közül egynéhányat az üzem tanuló­otthonában nagyon jól felhasz­nálhatnak. Az Elbán-a hajósok tavaly 514 ezer tonna szenet szállítottak az észak-csehországi barna­szénmedencéből Prágába. A ha­jósok vállalták, hogy az idén ennél is több szenet szállíta­nak Prága lakosainak. A bardejovi cipőgyár dolgo­zói a Februári Győzelem 15. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy az első negyed­évben terven felül 120 ezer korona értékű árut gyártanak és 150 ezer koronával csökken­tik a termelési költségeket. Az üzem dolgozóinak 95 százalé­ka bekapcsolódott a verseny­mozgalomba. A kladnói Egyesült Kőszén­bánya vájárjai eddig terven felül több mint 3263 tonna sze­net fejtettek ki. A legjobb eredményeket a Nosek-bánya dolgozói érték el, akik a ter­vet 108,2 százalékra teljesítet­ték. Hajógyári fiatalok A komáromi Steiner Gábor Hajógyárban a Banov elvtárs vezetése alatt álló tizenhattagú kollektíva’ egy évvel ezelőtt jelentkezett versenybe a szo­cialista munkabrigád címért. A munkacsoport tagjai nagyob- bára fiatalok és éppen ezért méltán viselik az ifjúsági bri­gád címet. A CSKP XII. kong­resszusa előtti időszakban munkacsoportjuk kiváló ered­ményeket ért el, tevékenyen bekapcsolódtak a versenymoz- galomba. Vállalták, hogy az újítási alaphoz 20 000 koroná­val járulnak hozzá — és ezt a vállalásukat hatszorosan tel­jesítették. Megtakarítottak több mint 1800 konstrukciós órát, alakulatuknál kezdemé­nyezői voltak a legjobb osztály címért folyó versenynek és ők maguk is többször lettek elsők. Sok más vállalásuk között sze­repelt, hogy a tagok 172 bri­gádórát dolgoznak le. Teljesí­tették. Mondanunk sem kell, hogy a munkacsoport szép eredmé­nyeit az állandóan tanulmá­nyozott szakirodalomnak, a ta­pasztalatcseréknek köszönhe­tik. A tizenhattagú fiatal kol­lektíva munkaeredményeivel már csaknem tele van az a háromujjnyi könyvük, melyben a krónikát vezetik. A CSKP XII. kongresszusa brigád büsz­ke címért folyó versenyükben olyan eredményekkel dicseked­hetnek, melyeknek elismerése­ként méltán ajánlották a bri­gádot a kitüntető cím odaíté­lésére, melynek ma már tulaj­donosai. Jelenleg a hajógyárban a szocialista munkabrigád címért összesen 924 dolgozó versenyez 105 munkacsoportban — a 924 dolgozó közül 195 a fiatal. Szénássy János, Komárom Érdekességek Moszkvában e napokban ad­tak át rendeltetésének több négyemeletes típusházat. A fa­lak, az ajtók, az ablakok és a padlózat műanyagból készült. A falak 10 cm vastagok, üveg­vattával vannak szigetelve és a több mint 50 fokos hidegben is kellemes meleget nyújtanak. Hollandiában Utrechtben áp­rilis 22.—24. között rendezik meg á világcipővásárt, ame­lyen mi is sok érdekes újdon­ságot mutatunk be. Tokióban a taxikat televízió­készülékkel szerelték fel. Azó­ta gyakran előfordul, hogy az utasok addig tartózkodnak a kocsikban, míg az érdekes XV- adás be nem fejeződik. Prágában, Kassán, Brnóban, Ostraván új tantárgyat vezet­tek be a középiskolákban: a számológépek kezelését. A ta­nulók az idén az Aritma 520 jelzésű gép kezelését sajátít­ják el. Jövőre már a szovjet Ural és a mi Eposz jelzésű gé­pünk kezelését is megtanul­ják. Varsóban Korall néven olyan TV-készülékeket hoztak for­galomba, amelyek önműködően szabályozzák a képek élessé­gét. Hollandiában óriási a víz­hiány, az ivóvizet úgy árusít­ják, mint máskor a tejet szok­ták. %atátha&á& B erzétén jártamban találkoztam egy em­berrel és csak úgy elkezdtünk beszélget­ni. Valahol Adómtól indulva (mert valahol csak el kell Kezdeni) és egyszer csak kiderült, hógy a szövetkezet helyettes zootechnikusával be­szélek. Egy huszonhetes kommunistával, aki hét évig a HNB titkára volt. Kovács Mártonnak hívják és van egy kedvenc szavajárása is. Nagy kezű, szúrós szemű ember. Olyan a sa­ját árnyékától meg nem ijedő féle. Aki, ha úgy adódik, először ut, aztán kérdez. Sör mellé ültünk, s a szövetkezet körül ker­gettük a szót. — Gutaütött dolog ez, gutaütött dolog Későn jöttünk rá a hibákra. Mert hogy van az, hogy látjuk, rosszul megyünk és mégiscsak megyünk. Nem jó dolog ez. Egy kezemen meg­számolhatom a fiatalokat. A tagok meg olyan fásultak Nem tudnak lelkesedni. Nem jó dolog ez. Jegyezgetem a mondottakat. Észreveszi rámszól — De úgy „gurigálja" nekem a dolgokat, hogy jó legyen, mert én az igazat mondom, s amit mondok azért szeretek felelni is. — Csakis úgy — nyugtatom. S az évzáró felől érdeklődöm, meg arról, amit fél füllel hallottam, hogy tényleg leváltják-e az elnö­köt? — Le. Nem volt pedig rossz, csak ide erősebb kezű ember, erősebb kezű vezetőség kellene. Olyan, amelyik tudja, hogy mit akar, hogy mit csinál. Előszedi a csibukját, szortyogtat kettőt, hármat s elkezdi tömködni. — A fiatal szakemberek legtöbbje is azért szökik meg a falvakból, mert nincs aki mellé­jük álljon. Még a helyi pártszervezet sem se­gíti őket, és gutaütött dolog az egész. — A helyi pártszervezet... Erről jut eszem­be, hogy ahány pártgyülésünk van, mindegyi­ken a szövetkezet megerősítéséről beszélünk. Beszélünk és semmi Szavak eUzállanak, mint a madarak. Ni, még rímel is — nevet. — Felírom — mondom neki. — Jó, írja. Mert hogy néz az ki, amikor min­dent csinálhatunk, csak azt nem mondjuk meg, ami az igazság. Mindenki dühöng hát megett, egyenesen meg nem mer. A múltkor is jönnek nekem: — Minek mondod nekem a panaszod? — mondom. — Mert te megérted. — Másnak is meg kell érteni. Az igazságot másnak is meg kell érteni, — mondom nekik. — De azért csak elmondják nekem. — Hát így van, bizalmatlanok az emberek. Csak magukban dühöngenek, szembe nem me­rik, pedig így nem változik meg soha semmi. Mert úgy kéne szemtől szembe, az'lenne a be­csületes. A vezetőknek a szövetkezetért, a tag­ságért, a tagságnak meg a vezetőségért és a szövetkezetért. — így kellene — helyeslem. Ö meg rágyújt. — Tudja, hol voltam ma? — ??? — Jeget vágni a patakon, hogy a tyúkfarmon az asszonyok tudjanak vizet adni az aprólék­nak. Gutaütött dolog ez a tél. A istállókban i* befagytak a csapok. Benzinlámpával melenget­tem, de hiába. Pedig kell a víz. Pácolni se lehet hideggel, mert megfagy, nem eszi az állat. A takarmánnyal különben kihúzzuk újig. Silónk van elég, meg répa is De nálunk a bajok ott kezdődnek, hogy nincsenek fiataljaink, meg szakemberek. A poharát az asztalhoz üti. Én is. iszok a sörömből, kicsit hallgat, s csak aztán mondja: — A tagok meg valahogy nem tudnak lelke­sedni. Nem érzik a szövetkezetét. Pedig szecs­kavágáskor hányszor mondom nekik, hogy játszva vágunk két hétre valót. De a gépekre is haragszanak, gyűlölik. A szakvezetés, a jobb ideológiai munka segítene. De ahhoz is először magunkat kéne kinevelni. — Jól látja a dolgokat. Hát miért nem szól? — mondom neki. Hisz a hiányosságok nagy részének a kiküszöbölése csak szervezés dolga. Maga meg tudna segíteni, s biztosan mások is akadnának. Rámnéz. — Lehet. Lehet, hogy meg is próbáljuk. Szemtől szembe, becsületesen. — Elhallgat, nagyot szív a pipáján. — Sőt eg sz bizonyosan megpróbáljuk. -tó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom