Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-29 / 4. szám
AZ ELSŐ... Használjuk ki saját nyersanyagforrásainkat, össz- hangban belső szükségleteinkkel és külkereskedelmi lehetőségeinkkel. Mint egyik alapvető szempontot kell figyelembe venni népgazdaságunk bármelyik ágának fejlesztése érdekében mind a hazai, mindpedig a be- hozott nyersanyagainkat. Továbbra is rendszeresen vé- gezzünk geológiai vizsgálatokat, új nyersanyagforrások felderítése végett. A CSKP XII. kongresszusának határozatából Erős egészséges ember volt Ján Medien. Kissé magábazár- kőzott, furcsa, de szerény. Hosszú évekig pepecselt egy darabka fával, melyből olyan gépet akart készíteni, amelyet víz helyett gáz fog hajtani. A gépet nem fejezte be, mert meghalt. De nem gondolta sohasem, hogy a véletlen folytán mit fedezett fel. Ján Medien egy napon ösz- szeveszett feleségével és elköltözött otthonából. Kocsijába befogta ökreit • és fölpakolva kevéske holmiját Gbelichbe költözött. Volt ott egy kis darabka rétje, azon összeütött egy nádfedeles bódét. Egy este elhatározta, hogy lángost süt vacsorára. Előbb azonban még leült és pipára gyújtott, a még parázsló gyufaszálat pedig eldobta, s abban a pillanatban a tűzhelynek szánt gödröcskelángolni kezdett. Medien nagyon megijedt, babonás ember lévén, mindjárt az ördögre gondolt. Hanem bátorságot vévén magán, mégis csak odafutott és látta, hogy valami olajféle ég abban. Nem lustálkodott, hanem háromlábú tűzhelyét a gödör fölé Ijiúzta és azon megsütötte a lángost. S hogy ki ne fogyjon az olaj, tovább ásott más helyen is. Olajat azonban csak a bódécs- kája előtti gödörben talált. Közben persze földgáz is keletkezett és elég volt egy újabb pipagyújtás, a bődécska dirib- darabra röpült széjjel, Medien és az ökör félholtan hevertek a földön. A robbanás még a vonatot is megállította. Annak utasai kíváncsian ugráltak ki a vonatból és odaszaladtak, észre térítették Medlent és ökrét, s csodálkozva bámulták az égő patakot. Ez 1913 őszén történt. Tavaszra kijöttek a geológusok és a réten leásták az első igen primitív fúrótornyot, mely 100 méter mélységbe hatolt a föld gyomrába. A nehéz munA XII. KONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Pártunk XII. kongresszusa óta dolgozóink figyelme arra irányul, hogy a kötelezettségvállalások teljesítésével egyre emelkedjen népünk életszínvonala. A vállalások népgazdaságunk több szakaszáról szólnak s azt bizonyítják, hogy dolgozóink munkája eredményes. lista munkabrigád címért versenyez, az üzem többi dolgozójával azon igyekszik, hogy továbbra is megtartsák az elsőséget. VÁLLALTÁK-TELJESÍTIK A Lorenc-brigád tagjai Korszerű fúrótorony emelkedik a magasba ka rövidesen meghozta gyümölcsét — az első naftát. így fedezték fel az első naftaforrást Csehszlovákiában. S ma, amikor a Csehszlovákiai Naftaüzem fennállásának 50 évfordulóját ünnepeljük, nemcsak Medlenről kell megemlékeznünk, hanem a nehézségeket leküzdő első úttörők munkájáról is. Még a harmincas években Is csak 300 méter mélységbe tudtak fúrni. S ezek a háromszázasok, a Lorenc brigád tagjai 1962-ben szovjet szakemberek segítségével Kö- zép-Európa legmélyebb fúrását valósították meg, s mintegy 4000 méterre néztek bele Földünk gyomrába. A 2000 méternél nyerték el a CSKP XII. kongresszusának brigádja címét. 50 nappal előbb érték el ezt a mélységet, mint tervezték. Sok fáradságos munka áll a brigád tagjai mögött és még előttük is, de megérte és megéri a fáradságot. A trenéíni ruhakészítő üzemben a fiatalok hét és félmillió korona értékű rejtett tartalékra bukkantak, miután két raktárban megtaláltak néhány ezer régebbi fazonú ruhát, amit kisebb útjavítással a kereskedelem átvehet. A bratislavai J. Dimitrov üzem fiataljai a raktárak ellenőrzése során 2750 ezer, a bratislavai Kábelgyár fiataljai 2370 ezer, a myjavai Armatúr- ka fiataljai két millió korona értékű árut tártak fel. A martini bútorgyár dolgozói száz újítási javaslatot adtak be az elmúlt évben, amelyek közül ötvenkilencet el is fogadtak. Ezzel 476 352 koronát takarítanak meg. Az aranyosmaróti hútőszek- .•énygyár 13 kollektívájának egyike, amelynek Surda elvtárs a vezetője, vállalta, hogy a 830 ezer koronás megtakarítást három hónappal a kitűzött határidő előtt, már október elsejére elérik. A CSISZ negyedik kongresz- szusának tiszteletére már közel ezer kötelezettségvállalást tettek. Kilencszázkilencven üzemben 390 millió korona értékű gépet és anyagot találtak. A vállalások további része az eddig fel nem használt újítási javaslatok realizálására irányul. A Šumperk vidék ifjúsága az üzemekben az anyagtartalékok ellenőrzésében szép eredményt ért el. Akciójukat „Ifjúsági reflektornak“ nevezték el. Az ellenőrzés során 13807 ezer korona értékű kihasználatlan gépet és más egyéb árut találtak. A pelhrimovi MEZ üzem fiataljai 23 gépet,és különböző berendezést találtak, a mohel- nicei MEZ-ben pedig 31 gépet. A petŕvaldi J. Fučík bányában az idén szénfejtő kombájnnal kétmillió tonna szenet fejtenek ki. A prerovi vasutasok az ötödik szakszervezeti kongresszus tiszteletére felajánlást tettek, hogy 300 tonna fűtőanyagot megtakarítanak s a javítások idejét három százalékkal csökkentik. Blazsejov szovjet újító tapasztalatainak felhasználásával 15 300 ezer tonnakilométer súlyú anyagot szállítanak el a rendeltetési helyekre. A znojmói járásban az állami gazdaságok és a szövetkezetek eddig már 12 ezer fej salátát adtak piacra. A járásban több mint kétezer hektáron termelnek zöldséget, évenként körülbelül 1500 vagónt. A začléŕi Jan Šverma bányában az ifjúsági brigád Zdeňek Čukan vezetésével vállalta, hogy 105 százalékra teljesíti szénfejtési tervét. A diószegi tőzegtermelő üzem ez idén 54 ezer tonna humusztrágyát készít mezőgazdaságunknak. Horváth László munkakollektívája, amely a szociaA A Csehszlovák Folyamhajózási Társaság 170 ezer tonna áruval szállít többet, mint tavaly A téli időszakban 21 szállítóművet javítanak ki s január végéig kijavítják az Ondava és Rimava hajókat. A Vihorlat Snina nemzeti vállalat dolgozói új évet örömmel köszöntötték, mivel az elmúlt év tervefeladatait hiánytalanul teljesítették. Most egy hatalmas sajtoló-gép elkészítésén dolgoznak, amely 63 ezer kilót nyom majd s a hossza 12 méter. Az ostrava-karvinai szénkörzet Petr Bezruč bányájában Hynek Kaluzík munkacsoportja tavaly 1840 tonna szenet fejtett ki terven felül. Most vállalták, hogy naponta húsz tonnával adnak többet. A České Budéjovice-i Kohi-noor üzemben O. Brozová ifjúsági kollektívája munkájában felhasználja a rozmitáli mozgalom módszereit, amely- lyel negyedévenként 378 kiló anyagmegtakarítást ér el. Az úpicei Juta szövőgyárban Jirina Chamostova kollektívája versenyez a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. A CSISZ-tagok vállalták, hogy a tervet 102 százalékra teljesítik, s az idén terven felül 350 ezer korona értékű árut készítenek terven felül. Ezenfelül havonként 600 koronát takarítanak meg, továbbá havonként 340 kilowattóra villanyáramot. (A' Szerelem a munkámat KEPES N ád. Ott, ahol már semmi sem terem meg, ott üt tanyát a nád. Ezek szerint a nád semmi sem volna? így tűnik az első pillanatra és ezt vallanak a nádról azok, akik nem tudják, hogy az építkezésnél és a melegágyaknál szinte nélkülözhetetlen. Tudják ezt jól az újfalusi szövetkezeti tagok is, akik a falujuk határában lévő nádat nemcsak, hogy levágják, hanem az általuk készített szövőgépeken fel is dolgozzák. Tizenkét fiatal lány áll nap mint nap a szövőgépek mellett. Kezük alól sok-sok méter nád került már ki, hogy folytassa útját az építkezésekre. A szövetkezet pénztára pedig több százezer koronával gyarapodik és természetesen a tagságnak is jócskán jut a jövedelemből. Felvételeink az újfalusi nádtelepen készültek. Kép és szöveg: Cs. I. Motto : Amit tudok, nem akarom magammal vinni... A füleki edénygyár főmérnökénél: — Öreg szakiról akar írni? A Tóni bácsi lesz a legjobb, úgy gondolom. Ő a gépjavító műhely mestere. Készségesen tanítja a fiatalokat, segíti őket munkájukban Sok jó szakembert nevelt már a szakmának Nincs az a különmunka, amit ne vállalna szívesen, így szólt az ajánlás. — Még 1922. március 12-én jöttem ide dolgozni — így valahogy indult a beszélgetés az 57 éves Varga Antal elvtárssal. — Hej, de sok minden is történt azóta. Megváltozott az élet, talán még a nap járása is más, mint azok előtt volt — lelkendezik. — Melyik esztergályoshoz vi- hetem? — áll meg mellettünk egy fiatal ember egy vasrúddal. — Feketéhez — intézkedik Tóni bácsi Nem kevesebb, mint 52 ember dolgozik Varga elvtárs irányítása mellett egy műszakban, mert különben háromban dolgozik a műhely, teljes kapacitással, minden gépet kihasználva. Az emberek szívesen vannak vele, a fiatalok pedig örömmel tanulnak tőle. Bolha Gyula harmadéves ipariskolás is csak dicséri. — Szeretek foglalkozni a fiatalokkal, mert tudja milyen jó érzés, ha valahová utaztamban úgy találkozom velük, mint művezetőkkel, jó szakemberekkel. Es amikor az üzemben mindenki dicséri őket, jó érzés, nagyon jó érzés. Varga elvtársat a tettei dicsérik. Védnökséget vállalt például <{z „Augusztus 29.“ nevet viselő brigád felett is, amely a szocialista munkabrigád büszke cím elérését tűzte ki célul. Vállalásuk egyik tételét idézem csak: Hulladékanyagok feldolgozásával megtakarítunk 54 kg öntvényt, 18 kg acélt és 7 kg színes fémet. Tóni bácsi. így ismeri, így szólítja mindenki az üzemben. Markáns vonásai szelídséget takarnak. Munkáját szerető embert, aki néha még családját is elhanyagolja a gépek, a motorok, az esztergapadok kedvéért. — Két családom van, egyik odahaza, a másik meg itt az üzemben. Amit tudok, nem akarom magammal vinni a sírba. Odaadom mindenem a fiúknak ... — Beszélt már a kitüntetéseiről? — szól közbe Lukács elvtárs, a műhely pártszervezetének elnöke —, mert arról mindig csak hallgat. — Ejnye Tóni bácsit jBKpiF' tani dicsekvő- nek tűnni, de 'v* *! ha már elárulelőszedi ^ pénzAz egyik kitüntetést a Gépipari Minisztériumtól kapta, mint a „műhely legjobb dolgozója“, 1961-ben pedig az „Építésben Elért Eredményekért“ címet érdemelte ki. A jó Munkáért, a segítségért, amit a környezetének és a környező szövetkezeteknek nyújt. Mert a műhely három szövetkezetét patronál: a fülekpüs- pökit, a ragyolcit és a csákányházit. Szakembereket küldenek ki a gépjavításokhoz stb. Nemrég Tóni bácsi is kint járt Fülekpüspökin és bizonyára azóta is emlegetik. — Megmostam egy kicsit a fejüket, amiért elhanyagolják a gépeket Két szecskavágót pedig mi magunk javítottunk meg. Sőt, brigádmunkában az istállóajtóra hulladékanyagból vasalást is készítettünk a szövetkezetnek. Megértjük egymást. Kemény, barázdált arcán mosoly játszik. A munka öröme, a körülötte lévők öröme, mert mint mondja, szeretem a munkámat s a munkán keresztül megszerettem az embereket is. Ha kérdezik, szívesen felel, magyaráz, szívesen ad tanácsot. ★ — Tóni bácsi? Ezt kellene sürgősen megcsinálni — mutatja neki az egyik munkás a csőalakú valamit. — Máris, máris csináljuk — s viszi a vasat a „fiaihoz“. £s így megy ez óránként, naponta, évrőt évre. Tóni bácsi mindent, amit tanult, amire az élet tanította, átadja a nyomdokaiba lépőknek, hogy nekik már köny- nyebb legyen. -tó• Tachov közelében egy ritkaságszámba menő fehér nyu- lat fogtak a vadászok. A bőrét a helyi múzeumnak ajándékozták. ® Az NDK-ban most felfedezték, hogy a burgonyabogár legnagyobb ellensége' egy poloska fajta. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a poloska csak a mérsékelt övezetben él és nem bírja ki a fagyokat. A poloska tehát a történelem folyamán most először vált „kívánatos“ rovarrá. • Joan Roade észt kolhozparaszt különös almafajtát termelt ki. Paradicsomi csodának nevezte el. Az alma fája nem virágzik és egyenesen a rügyekből fejlődik ki a gyümölcs. Az almának magja nincs és a fa vegetatív módon szaporodik. @ A rákmegbetegedés az állatvilágban gyakrabban fordul elő, mint az embereknél. A kutatások bebizonyították, hogy 100 kutya közül — ezekről azt hitték, hogy magas koruk miatt múltak ki — 80 rákbeteg volt. A macskáknál, egereknél és a vadállatoknál, főleg a ragadozóknál gyakori a rákbetegség. • Sikoku japán szigeten olyan kakasokat tenyésztenek, hogy a farkuk néha eléri a 7 méter hosszúságot is. ® Érdekes kísérletet végeztek az Antarktiszon, ahol most a hőmérséklet eléri a —80 fokot. Hogyan lehetséges, hogy a pingvinek ilyen körülmények között is tojnak és felnevelik kicsinyeikét? Erre a kérdésre szeretnének választ kapni a tudósok. Több pingvintojást felmetszettek és parányi villanyhőmérőt, valamint rádióie- adót helyeztek el a tojásokban. A nőstények nyugodtan tovább ültek a tojásokon, miközben a leadó 15 percenként jelezte az átlagos hőmérsékletet, amely 39.6 fok Celzius körül mozgott.
