Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-29 / 4. szám

• Az évzáró taggyűlések a CSISZ IV. kongresszusa előtt igen hasznosnak mutatkoznak • A hiányoktól — az úti sikerekig • Az üzemekben: a gazdasági feladatok teljesítéséért e FÁB1ÁN SÁNDOR: uoot,uíiCiui JÍ.CL emu ke — akkor sokkal nagyobb kedvvel látunk hozzá a mun­kához.“ Majd részletesen leír­ja, hogy a „Vsadéból“ akció keretében hogyan „fedeztek fel“ egy használaton kívül he­lyezett autót, alkatrészeire szétszedték és a használható részeket felhasználták. Ezenkí­vül több mint tíz métermázsa „talált“ bronzot hasznosított az üzem. A varnsdorfi CSISZ\ ta­gok ezért gyakrabban kereáz- tül-kasul kutatják az üzemet és mindig „találnak“ valamit. A CSISZ szervezeteknek fel­tétlenül érdekes és hasz­nos tevékenységet kell kifejteni és ez valóban sokban az évzáró taggyűlésektől függ. Téli (jyaloýláf A fagyott égen rés hasad a szélnek s hidegtől púposra hajolt rossz kutyák ugatják nyüszítve a gyémántot, mit hóra hint a hold. Reszkető csillagok taposnak elébem szikrái nyomokat ... Finom mintájuk között elmerül a cipömvéste rajzolat. Jó így, a vastag hó fölött hegyre laptatni vissza-visszci csúszva Jó így, a vastag hó fölött gondolni a lenti humuszra, mely mintáshátú havak otvadtával sár lesz aztán is, fedve az utat, de jégkemény betont álmodik s azt, hogy nagy fények hagyják rajta nyomukat. Lenin halotti maszkja A: idei tél hatalmas hóré­teggel ]edte be hegyi tájainkat. Eltűntek az utak és járdák, ne a hegyvidék lukói már meg­szokták ezt a jelenséget és minden haszna- vehető eszköz­zel, géppel, vagy kézi erű­vel szabaddá teszik a járást. Apák és gyer­mekek ,egyaránt kiveszik e té­ren részüket a munkából. A Bulušek felvétele katos házával, vajon nem esett, e áldozatul és mi van a maszk­kal. Édesanyám rögtön a fel- szabadulás után Reinickendorí- ba sietett. A maszkot teljesen sértetlen állapotban megtalál­ta, s még a szobrász levele is megmaradt. Pedig néhány nap­pal azelőtt a Gestapo végig­kutatta a pincét, katonaszöke­vényeket kerestek. A maszkot azután a mi la­kásunkban helyeztük el. Újból egyik látogató adta át a ki­lincset a másiknak, az elvtár­sak jöttek el és a Szovjet Had­sereg tagjai, hogy lássák Le­nin halotti maszkját. 1947-ben a maszkot visszavit­ték a Szovjetunióba. Moszkvá­ban a Lenin Múzeumba ke­rült, mert még nem tudtuk, hogy a Szovjetunióban mi tör­tént Vlagyimir lljics többi ere­deti halotti maszkjával. Lenin halotti maszkját csak 1961-ben láttuk újból viszont. Apám ígéretéhez híven úgy őrizte a maszkot, mint a sze- mevilágát. Az elvtársak és a pártonkivüliek segítségével si­került a maszkot népünk szá­mára megmenteni. Ma, az új szocialista álla­munkban magánházban már nem őrizhetik. Ez az elgondo­lás késztette édesapámat is arra, hogy Vlagyimir lljics Le­nin halálának évfordulóján a SED VI. kongresszusán átadta a halotti maszkot a mi mun­káspártunknak, hogy minden­ki számára hozzáférhető le­gyen. Sibylle Nagel N e elégedjünk meg azzal, hogy most visszatekin­tünk és megállapítjuk, a CSISZ üzemi vagy falusi szer­vezete szempontjából mit je­lentett az elmúlt év. Ez nem elég. Sokkal többre volna szükség. Távolítsuk el végre azokat a hiányokat, amelyekről a CSKP XII. kongresszusán hallottunk, mi magunk tűzzük ki azokat a célokat, amelye­ket még a CSISZ IV. kongresz- szusa előtt elérhetünk. Több mint 4000 évzáró tag­gyűlésen vetették fel ezeket a .kérdéseket, de nem mindenütt tudtak kielégítő megoldásra találni. A tósnyárassdi EFSZ- ben (galántai járás) igen be­hatóan foglalkoztak a szövet­kezet termelési feladataival, sokat foglalkoztak azzal a kér­déssel, hogy vajon miért nem sikerült elérni a tervezett ter­melési hozamokat. (Nem ren­delkeztek megfelelő mennyisé­gű istállótrágyával és nem tartották be az agrotechnikai határidőket). Megállapították, hogy a fiatalok csakis azzal járulhatnának hozzá az idei termés lényeges emeléséhez, hogyha 2300 köbméter kom- posziot készítenének, védnök­séget vállalnának két- öntöző­berendezés felett, 50 hektár területen kukoricát termeszte­nének. S ok faluban, ahol szövetke­zetek vagy állami gazda­ságok léteznek, az ifjúsá­gi szervezetek a mezőgazda- sági üzemeken kívül marad­nak és már ez okból sem ke­rülnek abba a helyzetbe, hogy résztvegyenek a mezőgazdasá­gi kéidések megoldásában. A CSISZ falusi szervezetei a ve­zetőségekbe nem választják be a fiatal mezőgazdákat, pedig azok tudják a legjobban, hogy a falusiaknak mire volna a legnagyobb szükségük. A z üzemekben dolgozó CSISZ tagok figyelme min­dig a gazdasági feladatok teljesítésére összpontosul. A j^hdeg az érzet Különösen hajnali hatkor, a dohánygyárral szemközt buszra várva, amiközben a lágy pampákon jár a szellő, barangol. Mert hogy voltaképpen nem is a hideg, hanem csak az érzet, azt néhány perccel korábban a rádióból tanul­tam. Azt mondta, hogy a fok tizenöt, és keleti szél fokozza a hideg érzetét, ami félreérthetetlen célzás arra, hogy a pulit, amikor hideg­től sivalkodik, tulajdonkép­pen nem is a hideg nyú- vasztja, hanem az érzet. Azt is tudományos előadásból tudom, hogy a hideg, mint olyan, csak laikus fogalma­zás, tudományosan hideg nincs, tudományosan csak meleg van, több vagy keve­sebb. A hideg érzet nem attól van, mert nagy a hi­deg, hanem mert kicsi a meleg, azaz nem a hideg sok, hanem a meleg kevés. Mi még a vigasztaló? Az, hogy kiművelt ember­fő okszerűen tud védekezni a hideg érzet ellen. Buszra akként vár, hogy fal mellé húzódik és onnan tekintget a távoli éjszakába, honnét millió fénypont csillantja a reményt, hogy majd csak jő, jövöget, jódögéi... Jó a két tenyér közé be­kiáltani, hogy hűl — aztán összedörzsölni, miáltal me­leg érzet támad és újabb vágy huhogásra. Jó topogni, sűrűn, apró­kat. Ahol sokan topognak, ott fölmelegszik a talaj és nem fázik a járda. Jó a nyakat behúzni, sálba lehelgetni, onnan meleg ér­zet árad és a bajusz alatt dér alakjában halkan lera­kódik a pára. Ettől kissé nedves lesz az érzet, meg kéne törölni, de ki mer isten tizenöt fokos szabad ege alatt zsebkendőt húzni? Szipogsz hát és arra gon­dolsz, mekkora nagyot fogsz trombitálni, csak még egy­szer meleg szobába lépni. Jók a melegítő eljárások puszta kézzel. Van, ki egyik kezével fogja az orrát, a másikkal a fülét, és van, ki ellenkezőleg tesz, a másik kezével fogja az orrát és az egyikkel a fülét. Persze, két perc múlva kiderül, hogy mégis csak a másikkal kell a fület és az egyikkel az orrot, és újabb két perc múlva bizonyára válik a hi­deg érzet valódi oka: kevés a kéz. Kettő van, holott öt kellene, eggyel az orrot, két*övei a két fület fogni, és akkor már csak olyan két kéz kellene, amellyel a két kezét fogja az ember. Mi jó még ? Arra gondolni,, hogy ked­ves szüleim, fáznak a füleim. És arra: miért esküdözik a gyár, hogy a nadrág szö­vete tiszta gyapjúból van, amikor érzed, hogy -tiszta pléh, még zörög is benne a térd. Jó ilyenkor arra gondolni, hogy lapjelentések szerint jakutföldön még hidegebb van, viszont a Fekete-tenger partvidékein már virágzik a jázmin. Hogy második meccsét is megnyerte Mexikóban a Vasas. És hogy leveskülönleges­ségeket lehet kapni az új bisztróban. És éppen arra gondolsz, hogy még húszig számolsz és gyónni fog a busz, és tényleg, ötvenkettőnél fel­tűnik a jellegzetes hármas lámpafény és fél pillanat múlva elrobog orrod előtt egy nagy teherautó ... És részletesen végiggon­dolod, hogy az isten hová tegye a buszt, és azokat, akik a buszt hová tették... (Az Esti Hírlap-ból) jmtatiaaawMM—ik—a JdllUdI üX-cii iciiun.­. vüli hidegek jártak. Hófúvás í_ seperte végig a néptelen utcá- ,e kat. Merkúrov szovjet szob- rász háza előtt megállt egy *z szán. A moszkvai városi szov- k- jet néhány képviselője szállt '*•" ki belőle és bement a házba. 1' Arra kérték Merkúrov elvtár- a sat, azonnal szedje össze azo- -s kát a kellékeket, amelyekre *' egy halotti maszk elkészít é- séhez szükség van. Merkurov- nak azonnal feltűnt, hogy az elvtársak milyen feldúltak és líl milyen mély szomorúság tük- röződik le az arcukról. Ezért r~ nem is zaklatta őket kérdé- ]t sekkel. Sejtette, hogy valami ’■ borzasztónak kellett bekövet- a keznie. Kimentek az állomásra. Az út néhány óráig tartott, míg végre valahol a sötét éjszaká­ban megálltak. De még nem értek célhoz. Szánon folytat­ták útjukat és egy ház előtt megálltak. A szobrászt beve­zették, ahol már nagyon vár­tak rá. Két zokogó asszonyt látott maga előtt: Lenin élet­társát Nagyezsda Krupszkát és Lenin húgát Annát. Merkúrov félelme nem volt alaptalan. V. 'll I. Lenin meghalt. A nemzetkö- I zi proletariátus vezére ott fe­ji küdt a szomszédos szobában S a nagy asztalon. A szobrász keze' teljesen 3 megmerevedett a hosszú fa- I gyos utazás alatt, de azonnal jjj munkához látott. Édesapám, Otto Nagel, édes­I anyámmal együtt 1932-ben Moszkvában Szergej Merkúrov h barátjuknál tett látogatást. A í műteremben rögtön az első lá- ^ togatásuknál már szemükbe I tűnt Lenin halotti maszkja, íi Mély megilletődéssel hajoltak ľ meg a csodálatosan tökéletes műalkotás előtt. A fej lágyan ?: egy párnán pihent, kissé oi­ls dalra fordult, mintha csak aludna. Az arcról Lenin mély- I séges jósága és szikrázó ér- I telmessége sugárzott. Szergej % Merkúrov, a halotti maszkot ji ezzel az ajánlással ajándékoz- I ta Nagel Ottónak és feleségé­ig nek: Nagel Ottónak és felesé- í; gének Wallynak barátsága je- !j! léül: Szergej Merkúrov. Amikor a maszkot átadta i, még hozzáfűzte: „Ottó erre az- tán úgy ügyelj, mint a szemed § világára:“ Lenin halotti maszkja szü- leim lakásán Weddingben, Berlin egyik negyedében nyert fi elhelyezést. Sok elvtárs és pártonkívüli messze vidékről eljött, hogy lássa a drága ha­lott arcát. Mindig mély meg- hatódottsággal és tisztelettel hajoltak meg emléke előtt. Pavel Styk: Behavazott amfiteátrum jóváhagyott tervekben és a vállalásokban mindig kihang­súlyozzák, mennyire fontos, hogy újabb ifjúsági kollektí­vák alakuljanak és a „Vsadé­ból“ akció kiszélesedjen, to­vábbá hogy a fiatalok emeljék szakképzettségüket. Az évzáró taggyűléseken a beszámolók gyakran nem taglalják beha­tóbban a munkahely hiányait, így történt ez például a stríb- rói Ohara üzemben és másutt is. Vajon miért? A CSISZ já­rási vezetőségei nem szentel­nek kellő figyelmet a vezető­ségi gyűléseknek, amelyeken az évzáró beszámolók készül­nek. Miután a beszámolók nem elég kritikusak és nem ösz­tönzik a fiatalokat jobb mun­kára, a beszámolót követő vi­ta is nehezen indul meg. Az Organ üzemben a vita folya­mán csak egy felszólaló akadt, annak ellenére, hogy a szövet­kezet sikeres tevékenységet fejtett ki. Ezért gyakran elő­fordul, hogy a fiatalok elhagy­ják a gyűté'stermeket, anélkül, hogy komolyabb elhatározások születnének. „Amikor pontosan tudjuk, hogy milyen munka­eredményeket értünk el és tisztában vagyunk azzal, hogy tulajdonképpen mire volna szükség, mit kellene tennünk — írja például Jaroslav Ko- vanda, a fcSISZ varnsdorfi 1933. januárjában a fasizmus * került uralomra és lángra lob­• bant a Reichstag. Megkezdőd­tek a házkutatások. A fasiszta ' SA kötelékek szüleim lakásába ■ is benyomultak. Amikor a fa- t siszták már öklükkel verték ■ lakásunk ajtaját, anyám nem vesztette el lélekjelenlétét és ■ a halotti maszkot kötényével ! letakarta. Azon az éjszakán a lakásokban sok mindent elko­• hoztak, de Lenin halotti maszk- : ját nem találták meg. A kö­* vetkező napokban az elvtársak ■ segítségével eltávolítottuk a t legfontosabb dokumentumokat. ■ Még mielőtt a halotti maszkot I biztonságba helyeztük volna, ■ újabb házkutatásra került sor. A rettegett Gestapo jött el. ■ A maszk éppen egy kis szek- I rénykében volt elrejtve, amely­■ ben többek között Zetkin Klá- 1 ra leveleit is tartogattuk. Már­■ már feszegetni kezdték a szek- ; rényke ajtaját és ekkor vala­mi egész váratlan történt, A ■ macskánk incselkedni kezdett ; a gestapossal és az nem ker- . gette el, hanem játszadozni i kezdett vele. Közben megíe- I ledkezett a szekrényke felfe- . szítéséről. A maszkot másnap egy pár- . tonkívüli barátunk kertjében i elástuk. Innen aztán mindig más pincékbe és lakásokba vándorolt. Közvetlenül a hábo­rú befejezése előtt egy pár- tonkívüli lakatosmester Berlin- Reinickendorfban, a régi lim­lom közé rejtette. A háború közvetlen befeje­zése előtt szüleim Rehbrückbe, Potsdamm mellé kerültek, nem tudták, hogy mi történt a la-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom