Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-15 / 2. szám

/# MIÉRT KÉT MŰSZAKBAN? Pillanatnyilag népgazdasá­gunk egyik legfontosabb pro­blémája az alapállományok — mindenekelőtt a gépek kihasz­nálása, amelyek új értékeket két kihasználatlanul heverni, vagy „félgőzzel" dolgozni. — Igen, így van. Persze nem vagyunk idealisták és nem té­termelnek Ahhoz azonban telezzük fel a gépek állandó termeinek. Annoz azonban százszázalékos hogy a gépeket és a termelési kihasználását, területeket kihasználiuk s hoov de azt igen> hogy eddigi ered* ÄÄ.“h,S!ÍS™Í6s? ™9“sn növekedjék kenység és megtakarítődjon valami a beruházási alapból, új gyárak, valamint termelő- csarnokok építésére szükséges a műszakok fokozását bevezet nyalhatjuk. Ennek ugyanis nagy jelen­tősége van. Ha elérnénk az 1,7, ebből a gépeknél az 1,9 mű­szakosságot, mint ahogy azt egyes üzemek 1965-ig maguk is tervezik, a gépi alap meg­takarítása 4—5 milliárd koro­nát tenne ki, s az épületekkel ez körülbelül 10—12 milliárd koronát jelentene. Hasonló a helyzet a munkatermelékeny­ség fokozásánál is. Ugyanis 1 százalékos növekedése 50 ezer munkás 'megtakarítását — Hogy van ez a gépek ka­pacitásának a kihasználásával? ________________________ — Ez nem kevésbé fohtos. ___ ______ ni. A több műszak bevezetése Mert fennáll az a veszély, hogy jelenti, ebből 20 ezer munkás egyszerűnek tűnik, a gyakor- annak ellenére is, hogy a gép az iparból származik. h„6j2 .»cony9**.* n«,2je,dSul - « vUtay- f1 h°9í mmdtegy 1,4. Ezekre a proble- erőműben van egy 50 MW-os _ mákra kerestünk választ, ami- gépcsoport 6000 óra teljese­kor meglátogattuk Miloš Pick ménnyel évente. Ha azonban elvtársat, az Állami Tervhiva- csak a 1 sie teljesítménnyel dolgozik,, vagyis 25 MW-tal, a gépcsoport lehetőségeihez ké­pest csak felére van kihasz­nálva. Az eredmény ugyanaz, mintha a gépcsoport csak há­tai dolgozóját. — Hogyan függ össze a mun­kások több műszakba állása a termelékenység fokozása nélkül ennyivel több munkásra lenne szükségünk. — Ebben az esetben amit a beruházási munkálatokon be­lül a takarékosságról mondott, szerintünk az új és nagy tel­jesítményű gépek munkába ál­lításával és 100 százalékos ki­gépek és a termelési területek romezer órát dolgozna éven- használásával lehetne legjob­kihasználásával? — A többműszakosság fon­tos a gépek jobb időbeni ki­használása szempontjából, de ez csak abban az esetben ér­vényes, ha nem formálisan akarjuk megvalósítani. Mert mit segít az, hogy egy példá­val illusztráljam: délelőtt dol­gozott 1000 munkás 1000 gé­pen. A második műszak beve­zetése után 500 munkás dol­gozik délelőtt és 500 délután, is. Ugyanekkor 500 gép mind az első, mindpedig a második műszakban áll. — Ha jól értettük, arról van szó, hogy ne hagyjuk a gépé­té. A gépek magasabb időbeni és intenzívebb kihasználása a kapacitásuk magasabb kihasz­nálásához is vezet. — A többműszakosságnak te­hát elő kell segítenie a terme­lés növekedését? — Nálunk egy kicsit más dolgok játszanak közre. A többműszakosságot más irány­ba kell fordítanunk. Nem a termelés növekedését fokozni, hanem a tervezett színvonal biztosítása mellett a befekte­téseknél kell megtakarításokat elérni és»fokozni a munkater­melékenységet. H A XII. kongresszus szellemeken Pártunk XII. kongresszusa utat mutat népgazdaságunk fejlődésének. Dolgozóink, ahogy azt a már teljesített köte­lezettségvállalások mutatják, magukévá tették pártunk irányelveit s azon igyekeznek, hogy munkahelyeiken mennél céltudatosabban és hathatósabban támogassák az ország fej- * ilr lődését. Erről tanúskodik egyébként a kötelezettségvállalások " egész sora, amelyek az év első napjaiban születtek és ame- ^ lyek teljesítésével napról napra emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK A tisovái nagybánya dolgozói tőszekrénnyel gyártanak töb’- az új év első napjaiban új bet, mint tavaly, szocialista kötelezettségválla- A Tatrasvitben 1200 ezer pár lásokkal indultak a munkába, harisnyával gyártanak többet. Az első negyedévben terven mint az elmúlt évben, haris­felül 26 ezer tonna szenet fej- nyanadrágból 70 ezer darabbal tenek ki, továbbá 1570 tonna készítenek többet, mint tavaly. ban elérni. — A legjobb eredményeket ott érjük el, ahol nemcsak egyes elavult gépeket cseré­lünk ki, hanem az egész ela­vult gépcsoportot és a terme­lést nagyobb, korszerűbb üze­mekben összpontosítjuk. De a többműszakosságot nem ma­gyarázhatjuk elvonatkoztatva, hanem csak až üzemek spe- cializációja és koncentrációja (összpontosítása), valamint korszerűsítése keretén belül. Ezeket a kérdéseket a távlati tervek alapján kell megvalósí­tanunk. — Várjunk tehát addig, amíg ezek a tervek elkészülnek? r v A Hradec Králové-i Élelmi- szeripari Gépgyár pacovi üze­mében, főként az italfélesége­jó minőségű brikettet. A tiso­vái nagyosztályozó terven fe­lül 30 ezer tonna szenet osz­tályoz ki. A martini gépgyárban a szer­számkészítő részleg dolgozói az első negyedévben az ön­költségen 20 ezer koronát ta­karítanak meg. A Žiari alumínium-kombinát­ket gyártó üzemek részére ké- |jan az ejSg negyedévben a tér szítenek gépeket. Képünkön az egyik szerelőteremben dolgozó Zd. Seidl hegesztőt láthatjuk munka közben. fiininniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir — Azt semmi esetre se. A gyakorlat azt mutatja, hogy számos esetben hozzáláthatunk a megvalósításához. Főképp azokban az üzemekben lehet­séges ezt megvalósítani, ame­lyeknek pontos termelési pro­gramjuk van. Ahol már az el­múlt évben is ennek alapján melés ésszerűsítésével jelen­tős megtakarítást érnek el. Ez azt jelenti, hogy havonként több mint egy millió kilowatt­óra villanyenergiát takarítanak meg. A bojnicei szövetkezetben elhatározták, hogy az idén a tejhozamot tehenenként 2200 literről 2400 literre növelik. Ily módon a szövetkezet az idén 70 ezer liter tejet ad el terven felül. A novákyi bányászok idén az első negyedévben terven felül jártak el, szép eredményekről ötezer tonna szenet fejtenek beszélgetnek. SZOCIALISTA M0D0N ÉLNI ES DOLGOZNI ki. (mf) Az aranyosmaróti hűtőszek­rénygyárban 20 ezer hűtőszek­rénnyel gyártanak többet, mint az elmúlt évben. Az érsekúj­vári Elektrosvitben is 500 hű­A Banská Štiavnica-1 Pieta üzemben 100 ezer szvetterrel készítenek többet, mint az elő­ző évben. A pŕerovi Kŕížik-Dukla üzem­ben vállalták, hogy az első negyedévében az évi export­tervüknek a harminc százalé­kát elkészítik, s terven felül nyolcvanezer korona értékű árut gyártanak. A kurími TOS üzemben ex­portra terven felül kilencmil­lió korona értékű árut gyárta­nak. Megtakarítanak továbbá 1390 tonna anyagot s több' mint tízezer kilowattóra vil­lanyáramot. A napajedlai Fatra üzemben ez idén exportra négy millió koronával több árut termelnek terven felül, mint tavaly. A Blanskoi J. Dimitrov üzemben az első negyedévben 200 ezer korona értékű áruval termel­nek többet a tervezettnél. A novákyi Béke bányában az év első 24 órájában 545 tonna szenet fejtettek ki terven fe­lül. A sikerből az ifjúsági kol­lektívák is jól kivették a ré­szüket. (A) A fejlett szocialista társa­dalmi rend építésénél nagy je­lentőséggel bír a szocialista munkaverseny szervezése. E verseny keretén belül egyes munkaszakaszokon ezrével születtek az újabbnál újabb munkasikerek. Az élenjáró dol­gozók, újítók, akik sikeresen mélyítették el a szocialista munkaversenyt, szép eredmé­nyeket értek el munkaszaka­szaikon. Népgazdaságunk roha­mos fejlődésében elért sikerek dolgozóinkat újabbak elérésére serkentik. A szocialista mun­kaverseny keretén belül egész új munkaviszony jön létre, a szocialista munkaviszony, és megszilárdul az egyén viszonya a kollektívához és a társada­lomhoz, tehát a tömegekhez, így az egyén érdeke összhang­ba kerül a társadalmi érdekek­kel. Ezért a fejlett szocialista társadalmi rend építésénél a szocialista munkaverseny meg­szervezése nemcsak a munka­termelékenység emelésére hi­vatott. Fő feladata a dolgozók gondolatvilágának átformálása. A szocialista munkaverseny az utóbbi években teljesen új formát öltött. Ezt bizonyítja az a tény, is, hogy az élenjáró munkacsoportok a szovjet ta­pasztalatok alapján versenyre keltek a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért, vagy a CSKP XII. kongresszusa bri­gádjának elnevezéséért. Ebben a versenyben teljes mértékben érvényesül az az elv, hogy „szocialista módon dolgozzunk és éljünk“. T A pártkongresszus évében az élenjáró dolgozók egy új fel­hívással fordultak dolgozóink­hoz. Ez a kezdeményezés na­gyon találóan a munka iránti szocialista viszonyért és a munkás-paraszt becsületért“ elnevezést kapta. Miben is rej­lik e felhívás jelentősége? Legelsősorban abban, hogy el .kell mélyíteni, más szóval új alapokra kell helyezni a munka iránti viszonyt. Ne csupán az érdekeljen, mennyit keresek, és minél könnyebben. Érvénye­sülnie kell annak az alaptör­vénynek, hogy aki a társada­lomnak többet ad, többet Is várhat tőle. Az élenjáró dolgozók felhí­vásukban rámutattak arra, hogy társadalmunkban még egyre találkozunk olyan embe­rekkel, akik nagyon könnyel­műen veszik munkájukat. Nem törődnek a munka minőségével, csak arra tekintenek, hogy a kitermelt javakból minél több jusson nekik. Ez a fajta munka nem válik se munkásaink, sem pedig szövetkezeti dolgozóink becsületére. Trousil elvtárs, a felhívás egyik kezdeményezője, a CSKP XII. kongresszusán vitafelszó­lalásában nagyon találóan mu­tatott rá arra, hogy mi is az a munka iránti szocialista vi­szony, beszélt több hiányosság­ról, többi között a gépek ki­használásáról is. Itt szeretnénk rámutatni arra a valóságra, hogy több EFSZ tehenészeté­ben megvan a gépi fejéshez a felszerelés, mégis kézzel fej­nek s ezáltal több ezer korona érték válik a rozsda martalé­kává. Nem beszélve arról, hogy a gépi fejés bevezetésével mennyivel lehetne csökkenteni az önköltséget. A sok közül csak egy példát ragadtunk ki, de sajnos ilyen és hasonló ne­hézségekkel találkozunk az iparban, az építkezéseknél és népgazdaságunk több más ága­zatában is. A munka iránti szocialista viszony, a munkás- és paraszt­becsület annyit jelent, hogy a munkaidőt teljes egészében kihasználjuk. Küzdeni fogunk azért, hogy kevesebb legyen a selejt s a nagyüzemi terme­lésnél alkalmazzuk a haladó technikát és az új technoló­giát. El kell mélyítenünk az elvtársi együttműködést, szem előtt kell tartanunk az önkölt­ség csökkentését, és minde­nekelőtt minőségi munkát kell végeznünk. Elő kell segítenünk a mezőgazdasági termelés fel­lendítését és a kötelezettség­vállalások teljesítését. Olyan munkát kell végeznünk, amely teljes egészében a munkás és paraszt becsületére válik. MAGYARICS VINCE ■ • A Téléi Állami Gazda- J ságot az elmúlt évben több ■ mint 70 ezer turista keres­■ te fel. A látogatók figyel- 2 mét főleg a narancsliget ■ kötötte le. amely rendkívül vitamindús. Ha egy hektár területen termelnének az új módszer szerint kukoricát, akkor a hektárhozam 70 vagón csa- lamádét jelentene. « ® A pilzeni V. I. Lenin 2 Művekben üveglaminátok­• bői villanymozdonyokat szerkesztettek. A kísérleti J üzemeltetésnél megállapí­■ tották, hogy a hagyományos J anyagok helyett sokkal elő­■ nyösebb a műanyag, mert • jobb hőszigetelő, szilárdabb ■ és gazdaságosabb is. ■ 2 • A Černošíni Állami Gazdaságban (Stríbro mel­lett) tápfolyadékon 12 nap ■ alatt fél méter magas ku­koricát sikerült kitermelni, © A Lovošicei Állami Gazdaságban több mint ki­lenc tonna mandulát ter­meltek. • A partizánskej Augusz­tus 29. Üzemben kruponit néven cipőtalp készítésére alkalmas műanyagot állí­tottak elő. Az új talpanyag kiváló tulajdonságokkal ren­delkezik. Terv szerint már az idén több mint egy mil­lió pár cipő kerül ki az üzemből ilyen műanyagtalp­pal. ■ ■■'•> ___ f. Irdatlan hosszára nőtt már a bodrogszerda- helyi főutca, mert a házak mint eső után a gombák úgy nőnek mellette. Persze mindig egymás mellé és magukkal nyújtják az utcát is, amely egyenes, mint a zsinór. Csak a torony alatt szalad kétfelé. Az egész úgy hat, mintha kegyeletből tenné, nem. akarva az utolsó nád- födeles ház öreg nyugalmát megháborítani. Van egy nádas, régi, a többi viszont új vagy legalábbis nemrég lehetett tatarozva. Kövesd felé meg egészen új telep épült. Házak! Bod- rogszerdahelyen szinte az utcára könyökölve állnak komolyan, csillogó havas tetőkkel, s a tetőkön televíziós antennákkal. Gyalog mérve az utcát már nem is tudom hogyan jutott eszembe, de egyszer csak arra gondoltam, hogy az emberek is biztosan ilyen egyenesek (már cselekedeteikben gondolom) mint az utca. gondolkodásukban meg olyan fiatalosak, mint a házak. Később választ kap­tam ezekre a gondolatokra, s a válasz is két­felé válik, mint a nagy főutca a torony alatt az utolsó nádas ház előtt. Templom különben három is van a faluban. „Hát minden feleke - zetnek kell egy. Mert hogy is nézne az ki, ha nem lenne" — mondotta egy idősebb bácsi. Persze művelődési otthonból (szövetkezeti klub, stb.) is elkelne ennyi. De az csak egy van. Az se valami nagy, ha új is. 11. — Ez a Boháčs Mihály szociaVsta munkábri gádja? — nyitottam be a kissé kopott műhely be, ahová a szövetkezet gazdasági udvarában tevő-vevő emberek irányítottak. — Bohácsénák a Bohácsé, de nem szocialista munkabrigád. Nincs még meg a cím. Még csak versenyezünk érte — mondja az egyik javító. — Ügy-úgy, versenyezünk már vagy két éve — toldja a másik. — Hallod, nem kell erről... — Miért nem? Kinek mondjam — szól vissza a leintett. — Hogyhogy két éve? — kérdezem s közben ismerkedünk. — Boháč s Miháty, a mester alacsony, zömök ember. Ő a műhely és a cí­mért versenyző csoport vezetője is. V aszily József, az első munkatársa fiatal, vékonydon- gájú. A másik pedig szabadságra ment, de itt van helyette Czapkó András, akinek éppen a Super 35-ét javítják. — Amióta versenybe léptünk, a kutya se törődik velünk — tért vissza az előbbi kérdés­re Bohács. — Voltam én náluk, amikor telje­sítettük a vállalásunkat, hogy értékeljék ki a munkánkat. Hát azt hiszi ért valamit? — legyint. — Szőrös a mi vezetőinknek a füle — kesergi. S utána újból hozzálátnak a traktorhoz. Egyre vidámodva mintha a szavakkal együtt elszállt volna belőlük a keserűség is. Meg az­tán amint Vaszily is mondotta: — A gépek nem tehetnek semmiről. Azokat ki kell javítani, hogy dolgozhassanak velük a traktorosok. A javításra terelődő beszédből megtudom, hogy a kis brigádra 19 traktor javítása vár. Közötte két DT 5á-es és több fő javítás is akad. A határidő február 28. — Elkészülnek vele? — A gépek nem tehetnek semmiről. Azokra nem haragszunk, — kezdi Vaszily. — Hisz január végéig vállaltuk a javítást. Egy hónappal lerövidítjük a határidőt, — inti le Bohács — szeretnénk felhívni magunkra a szövetkezet vezetőinek a figyelmét. Javítják s pótkocsit Aztán mutatja a munkatermet, amelyben minden pontosan le van fektetve, szétírva idő­re. Nézem a tervet, aztán a munkájukat s el­hiszem, hogy sikerülni fog. Ügyesen mozognak a csavarok birodalmában. — Ha elkészül a javítással, hová megy? — kérdezem Czapkót. — Beállók a Csillag garázsba. — Csillaggarázs? Az milyen? — bökkenek meg. — Hát olyan, hogy a szabad ég alatt. — Az baj! Az nagy baj, ha szabad ég alatt telelnek a gépek — mondom. — Lesz gépszínünk — szól közbe Vaszily — 196i-ben már lesz. Ojat építünk, korszerűen felszerelt javítóműhellyel. Addig meg majd csak kibírjuk mi is meg a gépek is. Es talán akkorra a címet is elnyerjük. III. Gyerekek szánkóznak a Bodrog töltésén. Gondtalanul száll a nevetés. A szánkó, a trak­tor. Tö-tö-tö ... pöfögnek vékony hangon és lenn a töltés aljában bedöglik a motor. — Jóska, gyere javítsd meg! — szólítják a szerelőt, egy buksifejű kis legényt. És Jóska szálad. Csavarhúzót szed elő a zse­béből és meghúzza vele a csavarokat. A traktor újra vidáman pöfög. A szerelő szaloncukrot kap. Bohácsék jutnak az eszembe ök is megérde­melnék már — ha mást nem is, legalább annyit —, hogy kiértékeljék á munkájukat. Csak kedvüket ne szegje a sok várakozás! TÓTH ELEMES. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom