Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-30 / 44. szám

*­„TANÄCSTALAN RIETT“: a falun éló fiatal lányoknak épp olyan szépen és divatosan kell öltözködni, mint a városiaknak. Báli ruháját szilonból csináltas­sa, az 1. és 2. modell közül választhat. Az elsó felsőrésze sima, egyszerre van varrva a taft alsórésszel. A kivágása kicsi, gömbölyű. A szoknyája igen dús, apró plisszirozással és derékban még külön be van húzva. Az öv elütő színű, széles bársonyszalagból készül, csak átvetős, és hogy tartson, egy elütő színű virággal van tetőz­ve. Az alsószoknya is bőven szabott, lehetőleg taftból, hogy ne essen össze. A 2. modell felsőrésze sima és bosszított derekú. Az egész alá van bélelve a szilonnal egyező színű tafttal. A kivágás kissé hosszitott, a váll Irányá­ba. A szoknya két húzott, sza­bott fodorból áll, melyeket rá­varrunk a bő alsószoknyára. A hosszitott dereknél, a fodor el­­dolgozásánál egy 3-4 cm széles elütő színű bársonyszalag képe­zi az övét, elől közepén nagy masniban végződik, s megkötői szabadon lógnak, majdnem a szoknya hosszáig. Sima szövet­ruhára 38. és 41. számunkban közöltünk modelleket, de hama­rosan ismét nagyon szépeket DIVATOS ’ SAPKA Számos olvasónk kérésére kö­zöljük ezt szép, divatos sapka­­modellt. Előnye, hogy kötéssel és horgolással is el lehet ké­szíteni, kinek hogy tetszik, El­készítéséhez kb. 10 dkg fonal és 3-as kötőtű vagy horgolótű szükséges. Kötését a fejböségnek meg­felelően kb. 100—110 szemmel kezdjük, és 2 cm 1 sima, 1 for­dítottal kötött patentrész után hamis patent kötéssel folytat­juk. Az első sorban a sima szemet simán lekötjük, a for­dított szem elé téve a szálat, mintha fordítottat kötnénk, . a szemet a szállal együtt leemel­jük. Ismét sima, ráhajtás, le­emelés, stb. következik. A többi sorokban a ráhajtott és leemelt szemet simán összekötjük és az önálló szem elé téve a szálat, a szemet a szállal együtt le­emeljük. így kötünk kb. 28-30 cm magasságig. Itt a szemeket befejezzük. A sapka oldalát összevarrjuk, majd a befejezett szemeket összehúzzuk és az összevarrási egy pomponnal el­takarjuk. A horgolással készített sap­kát 28-30 cm hosszú láncszem­sorral kezdjük s erre oda­­vissza haladó rövidpálca-sorcr­­kat horgolunk, úgy, hogy a kis­­pálcáknak csak a hátsó szálába öltünk. Ezáltal hosszirányban bordázott anyagot kapunk. A fejböségnek megfelelő hosszú­ságig folytatjuk a . horgolást, majd az utolsó sort a kezdő szemekkel összehorgoljuk. A sapka tetejét összehúzzuk és a varrást pomponnal eltakarjuk. Alsó szélét 2 sor szorosabb rö­vidpálcával behorgoljuk. Mind a horgolt, mind a kötött sapka szélét befelé visszahajtjuk. közlünk. A divatszínekröl 40. számnukban írtunk, a maga ré­szére egy szép kéket vagy piro­sat ajánlunk. „SZEKFÜ“: A szilonból az első két modell közül választ­hat. bársonyra a 3. modellt küldjük. A ruha szabása prin­­cessz, lefelé erősen bővülő. A ruha ujjatlan, a váll felé hosz­­szitott kivágással, s körös-kö­rűi a bársonnyal egyező vagy elütő színű gyönggyel van kihí­mezve. A pici boleró hátul gombolódik, egészen a nyakig. Elől, a ruha prlncessz-szabásá­­nak a vonalánál szintén el van szabva és a slicce felfelé el­gömbölyítve, melyeket egy-egy masni díszít. Az ilyet] hátul­­gombolós boleró ez idén külö­nösen divatos. • ••••••••• „SÁRA“: 1. Az, hagy mi­kor kezdhet egy lány tűsar­kú cipőt viselni, nincs kor­hoz kötve. Többször irtunk már róla, mennyire egész­ségtelen a tűsarok még fel­nőttnek is, s ez a fiatal serdülő korban tévő lányok­ra duplán vonatkozk. Nem kell vele sietni, minél ké­sőbb kezdi viselni, annál jobb a lábára nézve. Fiatal lányoknak inkább törpe tű­sarkút ajánlunk, magasat lehetőleg 18 éven felüliek viseljenek. 2. Középiskolás diáklányok ne rúzsorzák magukat és ne lakkozzák a körmeiket. 3. Természetesen történhet fertőzés, az ilyen kozmetikai műveletet — le­galábbis. amíg jól megta­nulja, jobb kozmetikusra bízni, „BETA“: A hangyák bár­hová bemásznak az élelem, különösen az édességek után, tehát az nem védelem, ha az élelmet a szekrénybe teszi. A hangyáktól meg kell szabadítani az egész lakást, mégpedig úgy, hogy a kony­hakövet lent a falak mentén éjszakára beszórjuk DDT- porral. Ha ez nem lenne elég. és a hangyák ismét megjelennének, ki kell rakni a kredencet és azt is, vala­mint az asztalt is beszórni DDT-vel. A port aztán más­nap gondosan mindenhonnan le kell mosni, mert nagy méreg. Különösen kell vi­gyázni. nehogy élelem vagy gyermekek közelébe kerül­jön. (Több kérdésre leg­közelebb válaszolunk.). 9 9• 99 9 9 9 9 Ü 9 m Egyszerű és kitűnő tornagya­korlat: kezünkkel vállszélosség­­ben egy botot vagy esernyőt tartunk. Ezt lábbal^ átlépjük, anélkül, hogy a botot elenged­nénk, vagy a fogást meglazíta­nánk. Emellett Igyekezzünk másik lábunkat egyenesen tar­tani. térdben nem meghajlítani! (Váltakozó lábbal néhányszor ismételjük.) A matematika és a nyelvészet Az alábbi cikk V. A. Zvegyin­­cev professzornak, a moszkvai Állami Egyetem összehasonlí­tó nyelvészeti tanszéke veze­tőjének nyilatkozatára épül. ELSŐ KÉRDÉS: Hogyan lehetséges, hogy a matematika és a nyelvészet, A tudomány legkülönbözőbb területeit szinte elárasztják különféle nyelveken ismerte­tett kutatási eredmények és a gépek segítsége nélkül csakha­mar tehetetlenné válnánk. A nyelvészek és a matematikusok erőfeszítéseinek egyesítése fi­gyelemre méltó eredmények­hez vezet és ezek népgazdasá-A különböző nyelveken irt tudományos információ áradata ma már oly hatalmas, hogy az automatizált gépi fordítás be­vezetése elengedhetetlenül szükségessé válik. amelyek között eddig semmi­féle összefüggést nem fedeztek fel, ma már közös új tudo­mányágat hoznak létre és mi ennek az oka? Ahogyan a nyelveket egyre mélyebben tanulmányozták, annál inkább nyilvánvalóvá vált. hogy a nyelv rendkívül bonyolult összetett jellegű je­lenség. Teljes megismerése nem is lehetséges számos tu­dományág részvétele nélkül. A legutóbbi években egyre szé­lesebb körben alkalmazzák a nyelvészetben is a matemati­kái módszereket. Ezekkel óhajtják megoldani a nyelvé­szek elméleti problémáit, de ugyanakkor megoldásukat gya­korlati célokra is fel akarják használni. A nyelvészet történetében első ízben kapcsolták be a munkába a gépi technológiát. Elektronikus számítógépekkel már szövegeket' fordítanak le. • Miután sikerült a gyakorlatban bebizonyítani a gépi fordítás lehetőségét, a mérnökök a nyelvészekhez fordultak segít­ségért és így fogalmazták meg kérésüket: „Adjátok meg ne­künk a fordítás szabatos tör­vényeit, adjátok meg nekünk a fordítás szabályait, hogy megtervezhessük a fordítógé­peket." gi jelentősége is igen nagy,. A tudományos vizsgálatoknak új területe született meg: az al­kalmazott nyelvészet. MÁSODIK KÉRDÉS: Milyen jellegűek az alkalma­zott nyelvészet által megold­ható gyakorlati feladatok? A nyelvészeknek . számos problémát kell ma megolda­niuk, mielőtt elektronikus gé­pek segítségével megvalósít­hatnák az egyik nyelvről a má­sikra történő írásbeli fordítás automatizálását. Egyelőre a gé­pek emlékezöképessége meg­lehetősen korlátozott ehhez a feladathoz. Éppen ezért a nyelvtant formálissá kell át­alakítanunk, lehetőleg minél kisebb terjedelemre kell össze­zsugorítanunk. Minthogy ma még nincsenek olyan gépeink, amelyekben bármilyen szöveg lefordításához elegendő nagy­ságú szótárat tudnánk elhe­lyezni, ezért iparági erősen szakosított szótárakat kell összeállítanunk. Elsősorban a tudományos és a műszaki szö­vegeket kell lefordítani, mint­hogy ma ennek óriási szerepe van. A tudományos „termelés“ módfelett megnövekedett s a tudományos munkában minden részletre kiterjedő tájékozott­ságra van szükség és a külön­böző nyelveken beszélő orszá­gok között is erősíteni kell a kulturális kapcsolatokat. Ma még világszerte kevés a fordítógépek kapacitása arra a célra, hogy széles körben használhassák őket. Reméljük azonban, hogy az elektronikus szakemberek mihamarabb el­készítik a céloknak megfelelő gépeket. Az írásos szövegek automatizált fordítása nem az egyetlen és ném is a legfonto­sabb probléma, amit a nyelvé­szeknek és a matematikusok­nak egyesített erővel kell meg­oldaniuk. Ide kell sorolnunk még a különféle termelőberen­dezések örynűködő, szóbeli pa­rancsra történő vezérlését, a műszaki és tudományos iroda­lom továbbfeldolgozásának gé­pesítését. A felsorolt berendezések kö­zül némelyik már létézik, má­sokat már terveznek, de van­nak olyanok is, amelyeknél egyelőre csupán az elméleti feltételeket tisztázzák. HARMADIK KÉRDÉS: Milyen jelentősége van a ki­bernetikának a nyelvészet fej­lesztése szempontjából? A kibernetika a vezérlés és információ elmélete, a tudo­mánynak ez az új és a lehető­ségekben rendkívül gazdag ága jelentős segítséget nyújt a for­dítógépek fejlesztéséhez is. A kibernetika alapelvei kétségte­lenül máris befolyásolják a nyelvészetet, mert egy új tu­dományos területet hoztak lét­re, ahol a kibernetika összes nyelvészeti jellegű problémái szerepelnek. NEGYEDIK KÉRDÉS: Milyen jelentőségű a beszéd hangszerinti összetételének ta­nulmányozása? A modern technika segíti a nyelvészetet. A magnetofon és más készülékek már nélkülöz­hetetlen eszközévé váltak a ki-Az önműködő fordítóknak szükségük van a közvetítő nyelvre. er* a technika VILÁGÁBÓL (0 A Szovjetunióban most olyan készülékeket szerkesztettek, amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlenegy ápolőnővér akár száz súlyos betegre is fel­ügyelhet. Az új készülék fo­lyamatosan méri a beteg pul­zusát, légzésének ritmusát, vérnyomását és riaszt, ha a mért adatokban veszélyes vál­tozás következik be. Az ügye­letes ápolónő személyesen is ellenőrizheti a betegek adatait, csupán fel'kell tárcsázni a be­teg „számát“ és az elektroni­kus ápoló máris jelenti a be­teg hogylétére jellemző ada­tokat. * * * Aj moszkvai politechnikai múzeumban rendezett automa­tizálási kiállításon olyan ön­működő beszélőgépet mutattak be, amely 500 kérdésre tud vá­laszolni. Az automata berende­zés nemcsak szóbelileg ad vá­laszt a feltett kérdésekre, ha­nem képernyőjén megjelenik a szóbanforgó táj képe is. Üjfajta mikrofon segítségé­vel jól megfigyelhető a vizek élő világának zajai, a halak „beszéde“. A „halbeszéd“ na­gyon halk s a magnetofonsza­lagra felvett zörejek csak kü­lönleges erősítőkkel érzékel­hetők. A táplálkozó ponty pél­dául csirkecsipogásra emlékez­tető hangot hallat. A Krim-félsziget útjain új­fajta „kétéltű“ tehergépkocsik jelentek meg. A járművek bel­ső égésű motorral és villany­motorral vannak felszerelve. A felső vezetékes útvonalakon tehertroliként, más útvonala­kon pedig közönséges teher­gépkocsiként használhatók. Két palermói orvosnak sike­rült megmentenie egy 34 esz­tendős, súlyos higanymérgezés következtében kórházba szállí­tott asszony életét. Juhvese és művese együttes alkalmazásá­val. A beteg és az élő állat vérkeringését olymódon kap­csolták össze a művesével, hogy a beteg vérplazmájában levő mérgező anyagok az em­ber és az állat vérkeringésének közvetlen egybekapcsolása nél­kül jutottak az állat vérébe. A juh veséi valósággal „kiszűr­ték? a beteg vérplazmájában levő mérgező anyagokat. A két élőlény összekapcsolása 90 per­cig tartott és megmentette a beteg életét. A Szovjetunióban nemrégi­ben megoldották a cékla és a sárgarépa betakarításának gé­pesítését. Erre a célra egy jól bevált burgonyaszedő kom­bájnt alakítottak át, oly mó­don, hogy a gépre egy kiemelő vágószerkezetet szereltek fel. Érdekes újdonság a lengyel ipar Gram-típusú csavarpisz­tolya, amellyel betonba, tégla­falba vagy a legkeményebb acélba is pillanatok alatt be­csavarhatok csavarok. A közelmúltban kifejlesztet­ték az acélcsövek külső és bel­ső zománcozásának technoló­giáját. Az új eljáráshoz nincs szükség nagy méretű zomán­cozókemencékre. A csöveket kívül-belül zománcporral hin­tik be, majd nagy frekvenciós árammal átjárt tekercsen ve­zetik be. A zománcbevonat nemcsak a korróziótól véd, ha­nem a csővezeték átbocsátó­­képességét is növeli. A Német Demokratikus Köz­társaságban megkezdődött egy új típusú aerosolkészülék so­rozatgyártása. A világpiacon is egyedülálló készülék ultrahan­gokkal finom köddé porlasztja a különböző nagyhatású gyógy­szereket, amelyek azután pon­tos adagolásban bejutnak a légutak belső térségeibe is. Az új készülék segítségével a lég­utak különböző megbetegedé­seit mint az asztmát, szilikó­zist gyógyítják. ejtés és a tájszólások tanul­mányozásával foglalkozó nyelv­tudósoknak. Ma már különleges fogások felhasználásával a be­széd folyamatos áradatát az úgynevezett fonémákra tudjuk bontani. Az egyes nyelvek fo­némáinak ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy szó­beli fordítást elvégezhessünk. Az ilyen gép iránti szükséglet ■már most is igen jelentős. ÖTÖDIK KÉRDÉS: Az utóbbi időben sokat fog­lalkoznak az úgynevezett „köz­vetítőnyelv“ problémájával. Vajon mit értsünk ezen? Bizonyára mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket: eszperantó, idő, interlingus, stb. Mindezek leegyszerűsített, mesterséges nyelvek elnevezé­sei. Az eszperantó nyelvtan rendkívül egyszerű: mindössze 16 szabályból áll. Hasonló nyel­veket szinte minden évszázad-Á gépeket gyakran a szerző ki­létének megállapítására is fel­használják. Összeadják a gyak­ran használt jelzőket és szava­kat, kiszámítják, hogy az író vagy költő milyen gyakran használ fel bizonyos betűket és szófűzéseket. ban kigondoltak. AZ emberek számára általában ezek mégis másodlagos jelentőségűek. Más a helyzet a gépekkel kapcso­latosan. Ma már egyértelmüleg bebizonyíthatjuk azt, .hogy sok­kal előnyösebb lenne, ha egyet­len nyelvet ' kiválasztanának, ahelyett, hogy részletesen ki­dolgoznák minden, egyes nyelv­ről minden : egyes nyelvre a fordítás sok-sok problémáját. HATODIK KÉRDÉS: Milyen legyen ez a közvetítő nyelv? A közvetítő nyelv tulajdon­ságai aszerint változhatnak, hogy milyen célra akarjuk fel­használni. Mindenesetre né­hány általános vonását máris felvázolhatjuk. Talán sokan is­­■ merik a könyvtárakban hasz­nálatos úgynevezett .Egyetemes Tizedes Osztályozás Rendszert, melynek alapján a gyakorlott könyvtáros azonnal megállapít­ja, hogy milyen szakkönyvek­ről van szó. Ehhez hasonlóan minden egyes szónak is meg­van a maga tematikája és a hasonló jellegű szavakkal együtt egy-egy csoportba fog­lalhatjuk. A fordítógép nyelve nem ismeri a „nyelvtani kivé­teleket“, maguk a szabályok pedig teljes mértékben logiku­sak, szabatosak és rövidek lesznek. Moszkvában V. V. Ivanov és V. A. Melcsuk nyelvészek ve­zetésével már egy ilyen közve­títő nyelv kiformálásán dolgoz­nak, amely a logikai nyelvtani alapokból kiindulva valamennyi nyelv elemeinek alapján épül fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez kifejezetten gépnyelv lesz. Egy leningrádi tudóscso­port, amelyet N. D. Andrejev vezet, máris kidolgozott egy olyan közvetítő nyelvet, amely szerkezetét tekintve a mai élő nyelvekhez hasonlít. E nyelv modelljét most tökéletesítik. A most kibontakozó munka, a szabályok tisztázása lehetővé teszi, hogy jobban használjuk nyelvünket szellemi munkánk­ban és fegyelmezettebbé teszi gondolkodásunkat. így jutunk el majd oda, hogy a tanulók a nyelvtanóra után a matematika órára menve többé nem érzik azt, hogy a két tudományág között semmiféle összefüggés sincs. A „Tyehnyika Mologyozsi“ cikke nyomán. ÜJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Úrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕišské ulica 14. — vývoz tlače. K—22*21557 V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom