Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-11-05 / 45. szám

_. - _ I I A C S I S Z S Z t. O V A K I A I KÖZTONTt BÍZ Bratislava, 1962. november 5. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: Lenin októberben (Részlet a Vlagyimir Ujics Lenin c. költeményből) Ha ma az átélt időt sorraveszem, keresve, melyik volt legfényesebb lapom, mindig egyet látok egyen jár az eszem: ázuronyok merednek, villámot vetnek matrózok bombával- labdát játszanak A felkavart Szmolnij a dörgéstől reszket. Lent: géppuskásokon töltény-vállszalag. Egyik paranccsal fut, a másik vitázik, a harmadik bal-térdén a závárrai csettint. A folyó túlsó végéi ói idáig észre sem veszik a közeledő Lenint. Sokan. kiket Ujics harcba vezet. a képektől őt még nem ismerik ordítva tolongnak. hangjuk szinte veszett, amim katonamőd egymást megtisztelik. S míg e várvavárt vasvihar tombol, Ujics szinte átmosan lép, megáll, hunyorog. mindenre gondol. Karját hátra téve áll mostan. 5 előtte egy legény, lábán tekercs, borzas. 0 rászegzi célt nem tévesztő szemét; szavai mögött szinte a lelkében olvas, egy mondatból • szinté I kifejti a szivét, s én tudtam: ( mindent feltárt. megfejtett ez a szem — bizonyára mindent egymaga lát; a front jajszavát, a paraszt-keservet, a Nobel-, a Putyilov-gyári munkás akaratát. Elméje számbavett 6záz kormányzóságot, > terhes volt másfél milliárd lélekkel. 6 aznap éjszaka mérlegre tétté az egész világot, és reggel: „Mindenkinek! Mindenkinek! Mindenkinek! Neked, frontok véres világa nektek, mindenfajta szolganépnek kiket fogva tart a gazdagok igája A hatalmat a szovjeteknek! A földet a parasztoknak! Békét a népeknek! I I A világ első győzelmes proletárforra­dalmának, a földkerekség első munkás - hatalma létrejöttének 45. évfordulóját üljük meg november 7-én. 1917. októ­bere óta szerte a földön minden esz­tendőben megünnepli ezt a történelmi mapot a nemzetközi munkásosztály, a társadalmi haladás minden híve, minden békeszeretö becsületes ember. Mérhetetlenül kiszélesedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me óta az ünneplők tábora. Moszkvától Havannáig, Budapesttől Hanoi-ig, Prá­gától Phenjanig, földrészeken és óceánokon át zeng a népmilliók ünneplő kórusa. Az egész haladd emberiség azt az ünnepi dátumot köszönti, amely első hírnöke volt annak, hogy valami végérvényesen és visszavonhatatlanul megválto­zott az emberiség történelmében. A győzelmes oroszországi prole­tárforradalom azt adta hírül a vi­lágnak, hogy megkezdődött az em­beriség igazi története. Megkez­dődött az a történelmi folyamat, mely­nek törvényszerűségeit Marx és Engels zseniálisan előrelátták: a kizsákmányo­lás, az elnyomás, az erőszak, a háborús lidércnyomás száműzése az emberiség életéből. Megkezdődött a néptömegek felmérhetetlen alkotóerejének kiboríta­­kozása, az ember nevében az ember ja­vára. Megkezdődött a tudomány, a mű­vészet, a kultúra soha nem tapasztalt virágzása, megkezdődött a szocializmus korszaka. A Téli Palota eleste egy új világ, a boldogabb jövő üzenetét hozta az embe­riségnek és ez a világ ma már szemünk előtt bontakozik ki. A Nagy Október esz­méi, Marx, Engels, Lenin tanításai, le győzhetetlen erővé váltak a nemzetek agyában és szívében. A Nagy Októberi Forradalom 45. év­fordulójának megünneplésére olyan na­pokban készülünk, amikor az emberiség feszült hangulatban kísérte figyelemmel a Szovjetunió. s a szocialista országok következetes harcát a béke megvédése érdekében. A Karib-tenger térségében kialakult válság megoldására gondolunk, az amerikaiak kalózkodásának megféke­zésére, mely már-már a háború szélére taszította a nemzeteket. De a Szovjetunió állhatatos erőfeszí­tései, az emberiség sorsa iránti mélysé­ges felelősségérzet, melyeket az egész békeszerető világközvélemény aktív tá­mogatása kísért, nem maradhatott ered­mény nélkül Ezen erőfeszítések nyomán most ismét megbeszélések indulhatnak a legfontosabb vitás nemzetközi problé­mák széleskörű rendezésének elösegíté-Fénye beragyogja a világot sere. Ismét megmutatkozott a szocia­lista országok, mély, igazi humanizmusa. „A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, meg­teremtse az örök békét a földön.“ így olvashatjuk korunk kommunista mani­­fesztumában, az SZKP új programjában. Igen, a kommunizmus és a béke édes­­testvérek. A kommunisták mindig a béke hívei voltak, ma is azok, azok is marad­nak A győzelmes Októberi Forradalom első szava, amellyel az emberiséghez fordult, a béke volt. Az elmúlt napok eseményei azonban ismét azt az igaz­ságot bizonyítják, hogy míg az imperia­lizmus létezik, fenn áll a háború veszélye is, és erről soha, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni. Miközben száz és százmilliók a dicső­séges Október 45. évfordulóját ünnepük, miközben száz és százmilliók tesznek hitet a béke, a szocializmus, a társadal­mi haladás mellett, a legágresszívabb imperialista körök, N ATO-tábornokok, dollármilliömosok, újább szörnyű világ­égés előkészítésén mesterkednek, csak azért, mert azt hiszik, hogy így még több profitot tennének zsebre, még to­vább fenntarthatnák kizsákmányoló, népellenes rendszerüket. A béke megvédése érdekében a szocia­lista világrendszernek olyan erővel kell rendelkeznie, amely erő képes féken tar­tani a kalandorokat. Mindaddig gyarapí­­tanünk kell a béke erőit, a szocialista világrendszer országainak honvédelmi képességét, amíg felül nem kerekedik a józan belátás az imperialista kormányok köreiben, amíg a szocialista világrend­szer ereje, a népek állhatos küz­delme ki nem kényszeríti a gyö­keres. megoldást, a Szovjetunió által javasolt általános és teljes leszerelést. Ezerkilencszáztizenhét októbere a nemzetközi munkásmozgalomban egy új, szebb világ kezdetét hir­dette meg. Ez az új, szebb és em­beribb világ, a szocializmus világa, már a mi nemzedékünk valóságává lett. Nem önmagától, nem varázs­ütésre lett azzá, hanem a dolgozó mil­liók hősi küzdelme és cselekvő akarata nyomán. Ezt a tényt tudatosítjuk külö­nösképp most, pártunk Xll. kongresz­­szusa előkészítésének időszakában. A CSKP XII. kongresszusa hazánk legje­­lentöségteljesebb eseménye az ifjú nem­zedék életében is. Pártunk nyíltan ki­mondja, hogy az az út, amely előttünk áll, még hosszú és fáradságos, de tisz­tán látjuk rhár azt a célt, amelyhez egyre közelebb jutunk, .melyet törté­nelmileg rövid idő alatt a szocialista országok nagy családjával együtt el­érünk. Ezért a célért érdemes dolgozni, harcolni, érdemes érte minden áldoza­tot meghozni. Ez a cél ösztönzi, lelke­síti fiatal nemzedékünket is, mert tud­juk, hogy ezen az úton haladva valósít­hatjuk meg az emberiség évszázadot álmát, ez az a cél, ez az az út, amelyet Marx és Lenin tanításainak fénye, a kommunizmus csillagának fénye ragyog bt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom