Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-10-09 / 41. szám
„WGlHID“: Sima"szöv'étruhára világos színű kéket, zöldet vagy rőzsaszín-frészes árnyalatot ajánlunk. Ezek közül bármelyik egész biztosan jól fog állni. Az egyszínű szövetre az itt közölt két modell közül választhat. Az elsó ruha felsőrésze japán szabású csupán enyhén követi a test vonalát. Elől-hátul egyformán két-két tűzött varrás díszíti, amelyek a szoknyán elhelyezett két-két szembehajtással találkoznak. .. A . oyakkivágás egyenes, a váll felé boszszított vonalú. Hátul a középen villámzárral csukódik, hogy a fej kényelmesen átférjen. Nagyon szép fiatal lányok részére a pepita is, ez persze nem olyan elegáns, de azért jól kihasználható. 43. számunkban nagyon szép pepita kompiét köziünk, ha esetleg emellett dönt. „SZALAGAVATÓ“: A beküldött zöld szövetből — amely nágyon szép — az itt közölt modellek közül akármelyiket csináltathatja. A 2. ruha felsőrésze teilosan japánba szabott, háromnegyedes újjakkal. A teilrészből elől középen egész hosszában egy ránc húzódik, Így a ruha úgy fest, mintha végig lenne gombolva. A két aránylag nagy gomb lehet csont vagy kerámia, de a ruha színében. A szoknya kétoldalt lefelé bővül, hátul a középen szintén kiszabással. Elöl kétoldalt kétkét kis levasalatlan ránc van elhelyezve. A csíkos szövetre — az is nagyon szép — 43. számunkban közlünk alkalmas, csinos modellt, szalagavatói ruhákat pedig következő számunkban közlünk. BOKSÁNYI LÁSZLÓNÉ kérésére divatos átmeneti kabátokat mutatunk be. Az első modeli spriccelt vagy egyszínű szövetből készül. Az egész kábáiét ki lehet bélelni egy vékony elütő színű szövettel vagy kordbársonnyal, úgy hogy a szélénél egy kicsit játszódjék is. Lehet úgy is csináltatni, hogy mindkét oldalon viselhető legyen. A kabát szabása egyenes az oldalvarrásokon és a háf középvarrásán lefelé kissé gyengén bővülő. A kabátot négy kocka-zseb díszíti, mindegyik egy-egy S2ép gombbal gombolödik. A második kabát anyaga vastag szövet. Japán szabású, lefelé kissé bővülő. A bevágott zsebeket „klapnik“ díszítik. A 3. kabát a legújabb vonalú, az ú. n. redingot-szabású. Közvetlen a mell alattig testhez sí•mulő és onnan lefelé bővülő. Rendszerint elől-hátul hóiban szabott, amint ezen a modellen is látható. A reveres gallér rövid és elálló. A bevarrott ujjak egyenesek, kesztyühosszúságúak. |P „FEHÉR LILIOM“: 1. A töredező hajvégeket először Is le kell vágni (elég 1/2—1 cm-t, bár töredező haj esetében, nagyon ajánlatos a rövid frizura). Hajmosás előtt ricinusolajat masszírozunk a fejbőrbe, majd 15-20 perc után, meleg vízzel, samponnal, alaposan megmossuk. Ricinusolaj helyett felvert tojássárgáját is lehet a fejbőrbe masszírozni. Ezt 10 percig hagyjuk rajta, utána szintén meleg vízzel, samponnal va‘ ló hajmosás következik. 2. Gratulálni a szobában kell, amikor bemennek, még mielőtt leülnek. „SKI“: Sajnos, nem tudunk tanácsot adni. Lehetséges, hogy idővel magától megoldódik a helyzet. Mindenesetre legyen türelmes. „Zsőka“. „Szomorú barna kislány": Kérdéseikre már többször adtunk tanácsot, a közeljövőben azonban ' j majd még röviden foglaikotó, zunk hasonló problémákkal. Nagy abrosz helyett most igen divatos az ú. n. angol teríték, vagyis minden teríték (tányér) alá kis térítőt teszünk. Ez igen praktikus, egyrészt a mosás szempontjából, (a kis darabokat könnyű mosni-vasalni) másrészt, mert mindig annyit teszünk fel, amenynyi szükséges. Szép és ízléses teritőcskéket készíthetünk keresztöltéssel, különböző nagyságban mind a tányérok és csészék, mind a tá-5t5±52E lak alá. Az itt közölt mintákat különkülön vagy együtt is alkalmazhatjuk a terítékre. Az anyag szélét beszegjük és színessel egy sor keresztöitéssel varrjuk körül. A MINTÁK JELMAGYARÁZATA: . — piros, + — sárga, X — frész, jobb sarok felé húzódó vonal — rózsaszín bal sarok felé húzódó vonal — kék, háromszög — fekete, fordított háromszög — zöld. Miért häborog a f öld? A földrengések a század eleje óta több mint egymillió emberáldozatot követeltek. Földünkön az idén is jelentős földrengések mentek végbe. Az év elején Iránból érkeztek jelentések, most pedig Olasz- és Spanyolországból a szökőár súlyos áidozatairöl értesülünk. A földrengéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok állandóan folynak. Egyelőre még nem áll módunkban a Föld belsejében lejátszódó folyamatokról hiteles 1 adatokat szerezni, mert a jelenségek lényegéről még csak nagyon keveset tudunk. Megfigyelhetjük, hogy a Föld felszíne állandó változásokon megy keresztül. A szeizmográfjai készülékek évente több mint egy millió földrengést jegyeznek félj amelyek többnyire vulkanikus tevékenységgel függnek össze. Egy olyan hegyes területen, mint Chile, a nedves mérsékelt égöv klímája földrengés nélkül is létrehozhat földcsuszamlásokat és beomlášokat. Völgyek nyílhatnak meg, új tavak jelenhetnek meg, vagy nagy beomlásck zárhatják el a már létező völgyeket. Egy másik fontos jelenség a partvidék és a tengerfenék megváltozása is. Például jelezték, hogy Mocha szigete, amely Saavedrától északnyugatra 60 km-re feküdt, egyszerűen eltűnt. Ügy látszik, ez ä sziget egy hatalmas tengeráramlatba került. Végig a partvidéken Chilétől kiindulva számtalan szigetcsoport változtatta már meg formáját, felszínét egyes szigetek eltüntek, mások megjelentek és a tengerfenék is annyira megváltozott, hogy a hajózást is fel kellett függeszteni, mivel új kartográfiai felvételek váltak szükségessé. Megfigyelhetjük, hogy a földrengések általában függetlenek a vulkánok jelenlététől. Képünkön egy olaszországi földrengés sújtotta hajléktalan családot látunk. véssel.függ össze hogy a Föld keletkezése kezdetén izzó gömböt képezett, amely idővel fokozatosan lehűlt. A Föld kihűl-e vagy felmelegszik? Néhány tudós azt állítja, hogy az az öt milliárd év, amely óta a Föld keletkezését minden valószínűség szerint számíthatjuk, már elegendő idő ahhoz, az anyag a környezetében megállapodjon. Ezek a feltevések arra emlékeztetnek, hogy a Föld felülete már lényegesen -hidegebb is volt, mim ma. Például a jégkorszakban is. Más kutatók teljesen ellenkező megállapításokhoz jutottak, melyek szerint a Föld állandóan felmelegszik. A legújabb ismeretek alapján a Föld belsejét az atomenergia gigantikus forrásának tekintik. Az elmélet támogatására szolgál az a tény is, hogy a Föld átlója tízezer év folyamán 15 cm-ei kiszélesedett. De vegyünk csak egy egyszerű példát. M: történik akkor, amikor egy fazékban tejet forralunk fel? A fazék alján lévő folyadék felmelegszik és a felszínre kerül, míg a hideg folyadékréteg a fazék aljára rakódik le. A tej forralása közben a képződő hártyarészeket is felszakítják a forró tejrétegek és a tej „kifut“. Valami hasonló történik a Föld mélyében is. Azt a bizonyos folyadékot magmának nevezzük. A Föld mélyében forrásba került magma felszínre kerül és a hidegebb rétegek leülepszenek. A Föld rétege nem mindenütt egyforma vasjédt a rengő terület, 1939-ben Chilién vidékén. Ezek természetesen a legnagyobbak, mert a közbeeső években is több helyen hatalmas földrengések pusztították. A Központi Cordíllerák hatalmas -hegylánca kelet felé minden alkalommal határt szabott a földrengés pusztításainak. Chilét és Japánt a földrengések klasszikus országainak nevezhetjük, egyúttal a legtöbbet szenvednek a szökőártól is. Ez a jelenség általában a tenger visszahúzódásával kezdődik. Erre a rendkívüli jelenségre a lakosság tapasztalatai nyomán már mindig felfigyel. Riasztják egymást, megpróbálják kihasználni az időt arra, hogy a lehető leggyorsabban közeli magaslatokra fussanak. A tenger ugyanis ilyenkor ellepi a partvidéket és a part domborzata szerint a vízhullámok sokszor a 10 m magasságot is elérik, és mindent elárasztanak. A híradások szerint már több ízben volt olyan szökőár is, melynek hullámai Végigsöpörték a két Amerika partjait, Mexikót és Kaliforniát is egészen Alaszkáig hatoltak, másrészt az óceánon átszáguldva érintették Oj Zélandot és Ausztráliát is, tehát 13 ezer km távolságban is súlyos károkat okoztak. Az 1960 évi nagy földrengés alkalmából a szökőár Japánba való megérkezését már pontosan kiszámították. A vízhullámok terjedési sebessége független a hullámhossztól, mert a sebesség mindig a víz mélységétől függ. A vulkánok magúk csak. ritkán okoznak súlyosabb földrengéseket és mindig csak helyi jellegűeket. Ha földrengés és vulkanikus tevékenység egyszerre mutatkozik valahol, akkor közös okuk van, éspedig az, hogy az erőteljes földrengéseket okozó heoyképző erők ugyanakkor olyan töréseket, is megnyitnak ahol a vulkanikus anyagok á felszínre kiáratrtol-» hatnak. MIVEL MAGYARÁZZUK A FÖLDRENGÉSEKET? A tudósok sokáig azt hitték, hogy összefüggnek a földgömb állandó lehűlésével. Ez a véleméii\ szorosan azzal a felt«ÄvIvlv.XÍÄ.'ffi Ábránkon látjuk hogy a Föld melyik körzetében a leggyakrabban észlelhetők a földrengések,. Az elmélet szeiin- ezeken a területeken a Föld kérge a legvékonyabb. Felvételünk Katalánjában, Spanyolországban készült. tag. Az óceánok alatt aránylag vékonyabb és a legerősebb az óriáshegységek vidékén. így tehát most már megértjük, hogy a legeiósebb szeizmografikus jelzés akre és a földrengésekre ott kerül sor, ahol a Föld rétege a legvékonyabb. Most idézzük fel. hol voltak eddig a legnagyobb földrengések? 1822-ben Valparaiso közelében. 1835-ben Concepcion és Santiago környékén. 1837- ben Chiloétól Valdiviáig tér-A TUDOMÁNY <rj a technikai ® 2,9 mm magas a világ leglaposabb karórája. Egy másik karóra automatikus felhúzóval 4 mm „vastag“. Mindkettő egy moszkvai óragyárban készült. • A fehérvérűség leküzdésére legújabban rádióaktív arannyal kísérleteznek. Injekció formájában adják és hatására rohamosan megszűnik a fehér vérsejtek beteges szaporodása. ® Hőállő ragasztót alkalmaznak varrás helyett a prágai Nemzeti Sžínház ruhatervezői. A csipkét és más díszítéseket nem varrják fel a ruhára, hanem hőálló ragasztóval és meleg vasalóval rögzítik. Legújabban vegyi hatással való sütéssel kísérleteznek. A megsütendő élelmiszerbe műanyagból készült kis tubust helyeznek, ebben hőhatást kifejtő vegyszer van. Ilyen módon nem.kívülről, hanem belülről sülnek az élelmiszerek és a kísérletek szerint így ízesebbek, mint a régi elkészítési módon. ® Szalonnavastagság-mérőt szerkesztettek a szakemberek. Az ultrahangú műszer fejét az éló állat bőréhez nyomják és az oszcilloszkóp ernyőjének centiméterbeosztásáról leolvasható az adat. • Egy bálna hátára rádióleadót rögzítettek az őceánkutató-intézet dolgozói. A vízi óriást helikopterrel követik és így pontosan feljegyezhetik a nagy emlős vándorútját. ® A közvilágítás problémáit legújabban nitrogénoxid kísérletekkel próbálják megoldani. ldij km-es magasságban 9 kg nitrogénoxidot szórtak szét. Ebből 5 km hosszú világító fátyol alakult ki. A nitrogénoxid ugyanis katalizátorként viselkedik, s ennek következtében ezerszeresen meggyorsul az oxigénatomok molekulákkal való egyesülése. Az ilyen mesterséges fénnyel nagy városokat vagy még nagyobb területeket ;s meg lehet majd világítani. • Legújabban már léteznek tranzisztoros hűtőszekrények is. A hagyományos hűtőfolyadékot. kompresszort, motort termoelektrikus bizmut teilu-riumegységek helyettesítik. • • © A Mont Blancon új kötélpálya épül, mely 1810 méter magasságig teszi hozzáférhetővé a hegyóriást. • Hosszú kísérletezés után sikerült kristályos alakban előállítani a selyemhernyó metamorfózisát előidéző hormo'nt. © Vihart jelző műszert szerkesztettek a Moszkvai Egyetem Kisérleti Intézetében. A műszer felfogja az infrahangokat és a jelzéseket elektromos rezgésekké változtatja. Hangerősítője és mérőberendezése is van a műszernek. 15 órára jelzi előre a vihart. • Leningrad mellett nemrégiben teljesen önműködő tejüzem épült. Kezeléséhez egyetlen ember szükséges. Az önműködő tejüzem 24 óra alatt 26 tonna tejet dolgoz fel. A MŰHOLDAK A FÖLD SEGÍTSÉGÉRE? A szeizmikus jelenségek kérdéseivel az utóbbi években azok a tudósok :s sokat foglalkoznak, akik tekintetüket a világűr felé szegezik. A tudósok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssé' hogy mi a jelentősége a kozmikus sugárzásnak, amely« állandóan érihti Földünket és tulajdonképpen milyen befolyást gyakorolnak az úgynevezett Van Allen övezetek, amelyeken keresztül á kozmikus sugárzás behatol. Az utóbbi 'dökben ezzel kapcsolatosan még a közvélemény is sokat foglalkozott ezekkel a problémákkal, hiszen tudjuk, hogy a nagy magasságokban végzett kihívó amerikai atomkísérletek ellpn a tudósok az egész világon a sajtó útján is tiltakoztak. A. Ducrocq francia tudós feltételezi, hogy a mostani iráni földrengések bizonyos fokig összefüggésben á'lnak azzal az új sugárzási- övezéttel, amelyek a nagy magasságokban végzett amerikai kísérletek folytán keletkeztek. Ezek a problémák még megoldásra várnak, de az összefüggések minden esetre meglepőek és megdöbbentőek. Az a tény, hogy a tudósok a kozmikus sugárzás és a földrengés között bizonyos összefüggéseket látnak, még jobban megerősítik azt, hogy a Szovjetunió vezette békepolitika milyen katasztrófától igyekszik megmenteni az emberiséget. Az „Atomes" című folyóirat cikke és több forrásmunka nyomán. ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Úrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlače. " K—22*21497
