Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-08-28 / 35. szám

v „P1B0S SZEK­FC“: Tekintettel arra, hogy üdülé­­«e mát a késő őszi Időtartamra esik, nyári holmit már ne vigyen magával. A nad­rághoz maga tűi erős, délelőttre inkább szoknyákat vigyen, hozzá blú­zokat, pulóvere­ket és szvettert. Délutánra és estére egy-két szövetruhával számoljon. Praktikus délutáni viselet a kosztüm, de ez — te­kintve az időpontot — vasta­gabb szövetből készüljön. Ka­bátot feltétlenül vigyen magá­val, ha van, ballonkabátot is, ezeket viselheti a szoknya-blú­zok hoz. szövetruhához és este (a s,'övetet) a kisestélyihez. A kisestélyire a mellékelt mo­dellt küldjük, anyaga lehet bro­kát vagy más nehéz selyem, mert molletteknek ez a legelő­nyösebb. A ruha felsőrésze — hosszltott derekú, a szoknya glokniba szabott, elől dupla megoldással a felső rész rövi­dül, majd baloldalon kissé fel­­kapődik és három kis levasalat­­lan berakással bővül. Ennek áthúzott bevégzése az érdekesen elhelyezett fél-masni. A ruha elegáns és amellett egyszerű, később is jől kihasználhatja. „Sz. 16. MÁCHO­­VO J A Z E R O": Amennyiben a,z alakja megengedi, rfappalra hosszú nadrágot, hozzá blúzokat, pulóve­reket és szvettert vigyen Ezenkívül szüksége lesz egy praktikus kosz­­tümra, amelyre mellékelten küld-A né tükre (Folytatás) Még egyszer hangsúlyozzuk a fehérnemű tisztántartásának fontosságát. Figyeljük meg, még az alvás is jobban esik egy tisztán' raosott-vasalt hálóing­­bé.n. ill. pizsamában. Állandóan preszé nem lehet mosni — Így az anyag Is hamar tönkremegy — éppen ezért igyekezzünk, ha lassanként is, a szükséges éjjeli fehér neműt beszerezni. Valamikor csak az számított rendes szekrénynek, ame­lyikben a fehérnemű sza­lagocskákkal volt átkötve Nos, ez már a múlté, mi nem cifra­ságra. hanem a rend mellett praktikusságra törekszünk. És éppen azért, mert praktikusak akarunk lenni, a szalagokat — persze módosítva — alkalmaz­hatjuk. Nem azt a célt akarjuk ugyanis velük szolgálni, hogy szekrényünk belülről feleicomá­­zott babának lássák, hanem a praktikus oldaláról nézzük a dolgot. Néha bosszankodunk, mennyi ideig tart, amíg össze­szedjük a szekrényben a váltáshoz szükséges ágyneműt vagy törülközőket a családtagok számára. Nos, bontsuk fel a szekrény régi rendjét — egy- • máson sorban a lepedők, párna-, ill. paplanhuzatok, törülközők, stb. Az új elhelyezési mód ab­ból áll, hogy nem az egyforma, hanem az összetartozó darabo­kat tesszük egymásra, s hogy még jobban leegyszerűsítsük jük a modellt. Készülhet bármi­­milyen színű vastagabb szövet­ből. de nem túl vastagból, mert a saját anyagjából van a bele­való blúz is. Ezzel ,a megoldás­sal ruhája, kompléja és egy különálló kosztümje is lesz. Mint ruhakosztümöt viselheti, blúz nélkül, de viselhet bele különböző blúzokat, pulóvere­ket, tetszése szerint. A szoknya külön is szép pulóverrel, blúz­zal, szvettecrel. A saját anyag­jából való blúzzal pedig estére, társaságba, megfelelő bizsuté­­riával, szép viselet. Amennyiben egyszínű, finom anyagból ké­szít teti. úgy táncruhát nem is kell vinnie, ez a ruha megfelel. Szövet- és ballonkabát is szük­séges, mert az esték már hű­vösek lesznek, sőt lehet, hogy a nappalok is. Ezen a praktikus összeállításon kívül azért még egy szoknyát vagy egy szövet­ruhát vigyen magával. A modell leírása. A bélelt kabátka egye­nes vonalú, három gombbal, .rö­vid fazonkával és varrott ujjak­kal. A különálló blúz egyenes szabású, olyan hosszú, mint a kabátka, az ujjak bevarottak. A nyakkivágást simán dolgozzuk el. • „I.EANI)ER"-nek küldjük ezt a frizurát Olyan, attilijjet kívánt, reméljük tetszeni fog. A közölt ruhahoz fehér tartozékokat vi­seljen. dolgunkat, szalaggal összekötjük őket. Tehát, összekötjük a le­pedőt, és a párna-, ill paplan­huzatot (v. i. egy garnitúrát). Ugyanígy összeköthetjük a csa­ládtagok törülközőit (szép, ha egy mintából különböző színű­eket vásárolunk és ezeket egy­szerre adjuk használatba), és összeköthetjük a konyharuhákat Is (tányér-, pohár- és edény­törlő, esetleg egy köténnyel). Talán ez Igy komplikáltnak, pepecselésnek, sőt idöpo­­csékolásnak tűnik, de gondoljuk csak el, mi ez ahhoz, képest, hogy ágynemüváltáskor nett. kell keresgélni, hogy ösz­­szeszedjük a garnitúrákat, ha­nem „behunyt szemmel“ vesz­­szök ki a szekrényből Minden­esetre próbáljuk k! ezt a mód­szert, s csak akkor vessük el. ha tapasztalatból — amit nem hinnénk — nem vagyunk vele megelégedve. Ebben az esetben maradjunk meg annál, hogy szekré­nyünkben szépen sorakoz­­naa egymás fölött a törülközők, abrcs/ok, stb. Ügyeljünk arra, hegy mikor a tiszta ruhát a szekrénybe tesszük, mindenből a tisztát helyezzük alulra, s rá azokat, amik a szekrényben vol­tak. Igy minden darabunk egy­forma gyakran mosódik, tehát egyformán kopik is. Nem szabad a tisziát mindig a tetejére ten­ni, mer* így váltáskor ugyan­azt vesszük ?lö s igy egyes da­rabok idő előtt téliesen elkop­nak. (Fogatjuk) Olvasóink kíván­ságára szép, ke­rek térítőt köz­iünk. 71X71 koc­­káoól készül, anyag 100-as hor­­golőcérna. 15-ös horgolótűvel ké­szítjük. Mintája leolvasható, na­gyított mintát le­vélben nincs mó­dunkban küldeni. Kézimunkaked ve­lő olvasóink kér­désére üzenjük, hogy őszi és téli számainkban sok szép kézimunkát, divatos pulóvere­ket és szvettere­­ket közlünk. a ELSŐ NAP A MARSON Ma a nappali hőmérséklet +16 fok, éjszaka azonban -48- ra süllyedt. A talajt köröskörü! kékes, helyenként zöldes nö­vényzet borítja, amerre csak nézünk, zuzmófezerű növénye­ket látunk. Vége a nyárnak. A növényzet már száradni kezd. A nap kisebbnek tűnik, mint a Földről nézve. A légnyomás 65 mm. A levegőben egy kevés oxigént is fedeztünk fel, sőt vízgázt is. ÖTÖDIK NAP A láthatáron bárányfelhők jelentkeztek s lágy, langyos szellő fújdogál. Mennydörgést hallunk, ereje fokozódik, de villanást nem látunk. Víz után kutatunk. Már sok száz kilomé­tert tettünk meg. A széles re­pedések mentén kiszáradt erecskék nyoma't fedeztük fel. Űrhajós öltözetünk nem is ké­nyelmetlen. Nem érezzük a sú­lyát, hiszen itt minden fele annyi súlyú, mint a Földön. TIZENNEGYEDIK NAP Ma esett az eső. A talaj szom­jasan felitta az esőcseppeket. KÉTSZÁZNYOLCVANÖTÖDIK NAP Beállt a tél. komoly hó esett. A tél 160 napig tart. A 80 fokos hidegben nagyon sokat szenve­dünk. Éjjel csillaghullás volt. Ilyet eddig még nem láttunk. Esténként a Földet figyeljük. A hó gyorsan olvad és a cserjé­ken kifakadtak a bimbók. A Sőt, még szivárványt is láttunk, de valahogy sokkal halványabb, mint a Földön látható. HETVENNEGYEDJK NAP Több olyan bolygót látunk, amelyet a Földről nem is fi­gyelhettünk meg. A Mars két Holdja, a Phobos és Deimos, számunkra igen szokatlan lát­ványt nyújt. Az előbbi ötször kisebb a mi Holdunknál. A má­sik pedig csak olyan, mint egy nagyon fényes csillag. HETVENKILENCEDIK NAP Ma van az ószi nap-éj egyen­lőség Figyeljük a Phobos „holdfogyatkozását". A nappal rövidül, a levelek sárgulnak. Talajmintákat és növényeket gyűjtünk. A Mars-csatornák Schiaparelli megfigyelése alapján. marsi félév alatt csaknem 43 millió kilométernyire megköze­lítettük a napot Az idő gyorsan eljárt, készülünk a visszarepü­­lésre. ★ Az eddigiek természetesen egy képzeletbeli naplónak vol­tak a töredékei. A Földhöz va­ló közelsége miatt a Mars már régóta- foglalkoztatja az embe­risig képzeletét. Feltételezhető, hogy a Marson élő lények is laknak. Az atmoszférája rend­kívül t'tka. Legvalószínűbb, hogy a légnyomás 60 és 66 mm között változik. Összetétele a feltevések szerint 98.46 száza­lékban nitrogén, 0,25 százalék szénsavgáz és nem egészen 0,1 százalék oxigén. Az asztronó­­musok olykor különböző színű felhőket figyelnek meg. A fe­hér felhőket lebegő jégkristá­lyoknak tulajdonítják. A sárga felhőket, a Mars sivatagainak homokját felkavaró szelek okozzák. Az irkutszki obszervatórium 1956-ban erős porvihart észlelt. Az Alma Ata-i obszervatórium a Mars körül világos gyűrűt fi­gyelt meg, ami feltehetően a napsugarakat visszatükröző porfelhőkből származik. A Mars atmoszférája szinte egyáltalán nem tartalmaz őzont. A Mars térképén több tengert látha­tunk. Sok geológus úgy véli, hogy s>1ars földtanilag idősebb a Földnél, mások szerint fiata­labb és ezért a tengerek kép­ződésére csak ezután lehet szá­mítani. A Mars pólusain jől megfigyelhetők az úgynevezett „hősapkák" s ezek nyáron ha­tározottan kisebbek. Mivel a Mars távolabb van a Naptól mint a Föld, a hőmérséklet-in­gadozások sokkal nagyobbak. Nyáron, az egyenlítő körül nap­pal + 25 fok van, napnyugta után már —50 iokra hűl le á levegő. A tudósok általában azt hiszik, hogy a Marson van nö­vényzet. Akadnak olyanok is, akik a Mars „tengereit“ zöld növényzetsávnak tekintik. So­kak szerint a Mars növényzete a földi zuzmákho7. hasonlít. De azt is vallják, hogy nincsen nö­vényzete, mert ahhoz több oxi­génmennyiséggel kellene ren­delkeznie. Sok tudós szerint a Marson olyan szervezetek él­nek, amelyek az ott bőségesen előforduló nitrogént használják légzésre. McLaughlin tudós sze­rint a Marson működő vulkánok által kiszőrt óriási hamutömeg okozza a marsi tengerek szín­­változásait. A legérdekesebb probléma a Schiaparelli áltat 1877-ben fel­fedezett Mars-csatornák kér­dése. Egyes megfigyelők szerint a csatornák kettéváltak és bi­zonyos időszakokban láthatat­lanná válnak. A vitázók két csoportra oszlanak. Az egyik szerint a Mars-lakók építette gigantikus létesítményekről van szó, a másik szerint a csa­tornák csupán optikai csalódás következményei. Flammarion szerint a Marson emberhez ha­sonló lények élnek, más asztro­­nőmúsok' semmiképpén'se tud­nak csatornákat észlelni és nem hiszik, hogy ott élőlények létezhetnek. A titkot csak az első Marsra lépő ember fogja megoldani. A Marsra való repülés csakis szigorúan meghatározott idő­pontban lehetséges. Nagyon fontos lesz a röppálya megvá­lasztása, mert ettől függ a ra­kétának adandó sebesség, te­hát, a szükséges energiakifej­tés is. Fél eliipsziszes pályán 11.9 km/mp-es sebességet kell adni a rakétának, szimmetrikus fél ellipszis pályán pedig 63.5 km/mp-es sebességet. A Marsra való leszállást ter­mészetesen Mars-körüli repü­lések előzik meg. Ahhoz, hogy tennie a Nap körül. Ha például a rakétát éjfélkor indítjuk, amikor a középpontja a Földet a nappal összekötő egyenesen van, akkor a mesterséges Hold sebességét is kihasználva, elég lesz a 4.3 km/mp-es indító se­besség. Közvetlenül a Földről **» az űrhajó automatikusan, mo­tor bekapcsolása nélkül térjen vissza a Földre, mind az űrha­jónak, mind pedig a Földnek teljes számú fordulatot kell indítva >2.3 km/mp indító se­besség szükséges. Ha a rakéta súlyát 10 tonnának vesszük, akkor a műholdról startolva 196. a Földről startolva 216 tonna üzemanyagot kell magá­val vinnie. A rakéta kilövése után egy évvel éri el röppályá­­jának legtávolabbi pontját. Se­bessége akkor csökken. Ezután gyorsuló sebességgel közeledik a Mars pályája felé, majd az ellipszist bezárva, két év múl­va ugyanolyan sebeséggel ér a Földre, mint ahogy elindult. Érdekes megoldás az olyan ellipszis-pálya, melynek nagy tengelye egyenlő a Föld pályá­jának tengelyével. Ha a rakétát bolygóközi állo­másról indítva röpítjük ki és repülési sebességét 8.2 km/mp­­re fokozzuk, akkor a befutási idejét egy évvel^ rövidíthetjük A Marsra olyan rakétákat kell felboesájtani, amelyeknek re­pülését szabályozni lehet. Elő­sző a Mars valamelyik holdján kell leszállni és onnan megfi­gyelni, hogy egyáltalában le­hetséges-e a leszállás. A jelen­legi helyzet szerint a hosszabb, több időt igénybe vevő pálya az előnyösebb, mert sokkal ke­vesebb energia kell hozzá. A rakétát 11.2 km/mp-es sebeség­gel kell indítani, majd miután elhagyta a Föld vónzáskörét, másodpercenkét 3 km-el kell a sebességet növelni. Visszatérni 454 nap múlva lehet, a Marsra való utazás oda-vissza 972 na­pot vesz majd igénybe. A szovjet űrhajózás legújabb eredményei arra a reményre jogosítanak, hogy az ember már rövid idő múltán megjele­nik a Marson és akkor a Mars térképén feltűnnek a tudomá­nyos megfigyelő állomások, esetleg lakótelepek is. A „Vokrug szveta“ cikke nyomán. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiMiiimiiimiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii IBBEZaiS cfs d technika WM LA CÁB OL 9 A legújabb tudományos vizs­gálatok néhány meglepő adatot tártak fel a zsiráf 'fiziológiai tulajdonságairól. Megállapítot­ták például, hogy vérnyomása" 50-150-es érverés mellett a 180 —220 higanymilliméteres érté­ket is eléri — ilyen magas vér­nyomás az ember esetében már súlyos betegség hipertónia. A zsiráf esetében azonban a ma­gas vérnyomás szükségszerű, hiszen egy teljesen kifejlett állat magassága a hat métert is elérheti — a vizsgálatok sze­rint négymétetes szintkülönb­ség áthidalására 150 higanymil­liméteres vérnyomásra van szükség. A zsiráf szívének munkateljesítménye is jelentős: egy 600—700 kg-os állat szíve percenként 60 liter vért juttat a szervezetbe. Ennek megfele­lően aortájának falvastagsága 1.2 cm, tüdő-főveröerének fal­­vastagsága pedig 1 cm, ez az érték a kétszerese egy kifejlett bikáénak. Meglenő viszont, hogy milyen kicsiny a zsiráf tüdejének levegő-befogadóké­­pessége: mindössze 12 liter, a ló 30 literes tüdő-térfogatá­val szemben. Ennek tulajdonít­ható, hogy a záiráf nem képes hosszútávű futásra, rövid távon azonban nagy gyorsaságot érhet el.-Egy amerikai vegyigyár nem­rég olyan készítményt hozott forgalomba, amely mestersége­sen megállítja a citruszfélék fejlődését, így ezek a fák káro­sodás nélkül elviselik a fagyot, alacsony hőmérsékletet. Az új­fajta készítmény olyan gátló­anyag, amely bizonyos ideig gátolja a növény anyagcseréjét, a virágok és termések fejlődé­sét. Újfajta, rádióizotópos vizsgá­lati módszert dolgoztak ki az agyhát tyagyulladás felismeré­sére. A beteg szervezetébe szá­jon keresztül vízzel hígított rádioaktlv nátriumbromidot juttatnak, majd 48 órával ké­sőbb lumbálpunkciót hajtanak végre, s ezzel egyidejűleg 5 köbcentiméter vért vesznek. A vér és a liquor rádióaktivitá­sának arányából nagy pontos­sággal felismerhető az agyhár­tyagyulladás. Mintegy száz év óta tudjuk már, hogy az ember és a maj­mok vérszéruma között szoros rokonság ál! fenn de az egyes plazmafehérjók közötti kapcso­latról mindmáig alig derített fel valamit a tudomány. A prá­gai Hermatológiai Intézet kuta­tói most a legkorszerűbb vizs­gálati eljárásokkal (immuno­­elektroforézlssel atb.) vizsgál­ták az ember, a csimpánzok, a rhésusmajmok és más ma­jomfajok vérszéruma közötti különbséget. E vizsgálatok tel­jes bizonyossággal kimutatták, hogy a csimpánzok vérszéru­mának albuminja és gamaglo­­bulinja szerológiailag nem kü­lönböztethető meg az emberi vérszérum hasonló faktoraitól. Hasonlóképpen más majomfa­jok bélfehérjéi is szoros rokon­ságot mutattak az ember ha­sonló fehérjéivel. A kanadai bányászati minisz­térium fémkohászati laborató­riumában eljárást fejlesztettek ki acélnak uránnal történő öt­vözésére. Egy tonna acélhoz adagolt 450 g urán nagymér­tékben nemesíti az acélt, kor­rózióval szemben ellenállóvá teszi és növeli hőállőságát is. A moszkvai Referativnij Zsurnal 14 000 szakmai folyó­iratot dokumentál a cikkek cí­me és tartalma szerint. A Refe­­rativnij Zsurnal havonta jelenik meg 13 szakterületen. Minden szakterületi kiadvány 300 oldal terjedelmű. Ezekben a kiadvá­nyokban 84 különféle országból, valamint a Szovjetunióból 14 000 tudományos és műszaki folyóiratot regisztrálnak és dol­goznak fel folyamatosan. A Re­ferativnij Zsurnalnak 1400 ál­landó munkatársa van, akiknek több mint fele tudományos fo­kozattal rendelkezik és 12 000- nél több külső munkatársa vesz részt a nagy dokumentációs munkában. A belorusz tudósok a rádió­­aktív sugárzás felhasználásával új árpafajtát termesztettek ki, amely hektáronként több mint 50 mázsát fizet, nem dől meg a csapadékban rendkívül gaz­dag földeken, nem ártanak neki a kártevők és a betegségek. Ugyanezen a módon űj búza-, kukorica- és más olyan növény­fajtákat termesztenek ki, ame­lyek a lecsapolt mocsaras terü­leteken jó termést Ígérnek. Radioaktív izotópok segítségé­vel tanulmányozzák a talajvizek áramlásának útjait és a talaj kapilláris nedvesség-áteresztő képességét, rádioaktív izotópok segítségével állapítják meg a műtrágya legeredményesebb adagolását is. OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSIS2 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szóke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ni. Nit povstania 5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet — Kéziratokat n«n őgülnK meg ás nem «dunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útj£n lehet megrendelni. Címe; Praha L Jlndfláská ulica 14 — vývoz tlače, ' ' K—13*21343 P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom