Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-08-28 / 35. szám

Pártunk dokumentuma alapján Minden fiatal tudja, hogy megjelent a „Szocialista tár­sadalmunk további fejlődé­sének távlatairól“ szóló pártdokumentum. A doku­mentum mélyrehatóan elem­zi gazdasági és politikai helyzetünket, egyúttal távoli boldog jövő felé mutatja az utat. Sokat foglalkozik a fiatalok nevelésével is. így pl. célul tűzi ki, hogy 1970-ig a jelenlegi létszám kétsze­resére gyarapítsuk a főisko­lai hallgatók számát. Foglal­kozik a tanítás megjavításá­val. A pártdokumentum sok mindenre kötelezi a CSISZ- tagokat. Nemsokára meg­kezdődik az új tanév és a CSISZ iskolai szervezetei az első rendes taggyűléseken már foglalkozhatnak is az­zal, hogyan javítsanak még tovább a tanítás helyzetén. Nem túlzás, ha azt mondjuk, ehhez elsősorban a fiatalok járulhatnak hozzá. Nem is olyan nagyon komplikált módszer kell ahhoz, inkább csak egy kis önkritika és készség a tanulás iránt. Ha a fiatalok minden képessé­güket belevetve szorgalma­san tanulnak, akkor köny­­nyebb lesz az oktatás, a ne­velés és a tanítás színvona­lának további emelése. Az iskolai CSISZ-szervezetek igen sokat tehetnek e téren, hiszen egy-egy iskola, de a tantestületek arculatát is teljesen átformálhatják, ha helyes irányelveken, helyes úton indulnak el. Gondoljunk arra, hogy sok-sok fiatal elvégzi ugyan az iskolát, némely tantárgy­ból egész jól leérettségizik, de emellett milyen keveset olvas. Ne higyjük, hogy minden, az életben szüksé­ges tudást képes biztosítani az iskola. Állandó mozgás­ban, fejlődésben van a világ, különösen a termelőeszkö­zök és a technika fejlődik rohamosan. Tíz évvel ezelőtt álmodni sem mertünk volna arról sok esetben, ami már kézzel fogható valóság. Te­hát tíz év előtti ismere­teinkkel vajon helyt tud­nánk-e állani az új dolgok­kal szemben, ha azóta nem tanultunk volna, nem fejlőd­tünk volna? Az iskolai CSISZ-szervezeteknek tehát nemcsak azzal kell törőd­niük, hogy lehetőleg minél több tanuló végezze jelesre vagy kitűnőre az iskoláit, hanem azzal is, hogy a ta­nulás további szeretetét és az új korszerű dolgok iránti érdeklődést elmélyítse a fiatalokban. Ez igen fontos és egyben nagyon hasznos tennivaló, ami nagy mérték­ben vár megvalósításra. Azt is tudni kell, hogy az életnek tanulunk. Társadal­munkban az életfeltételeket a termelőmunka biztosítja. Arra kell törekedni tehát, hogy a termelőmunkában állják meg legjobban helyü­ket a fiatalok, ha kikerülnek az iskola padjaiból. A CSISZ iskolai szervezetei törődje­nek azzal, hogy minden fia­tal szakmájának igazi mes­terévé váljon és maximális tudással rendelkezzen a szakma terén. A kémia, bio­lógia, fizika, matematika te­rületén és más gyakorlati szakmákban nagyon sok fia­tal helyezkedhet el. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy léteznek például rossz és jó kémikusok, ami inkább a szákmában való helytállás­ban nyilvánul meg. Egy-egy rossz szakember nemcsak, hogy nem képes úgy helyt­­állani, mint egy jó felké­szültségű szakember, de népgazdasági károkat is okozhat s nagyon sok bosz­­szúságot az embereknek. Képzeljük el, ha egy rossz szakember javítja meg a rá­diónkat és két hét múlva vissza kell vinni a műhely­be, mennyi bosszúságot okoz. Ebből is kiviláglik, mennyire^ szükséges a szaktudás jó elsajátítása. Az új tanévben a pártdokumentum alapján határozzanak tehát a CSISZ iskolai szervezetei a további cé'kitűzésekről, az iskolai szervezet tervéről. Teljesít­sük pártunk útmutatását, tanuljunk többet és jól! B. I. JsmtáMeffi Vendégeket kalauzoltam IUI mt minden évben, úgy ez •'* idén is feltűnnek a .kül­földi rendszámú magán- és tár­sasgépkocsik. Főleg a bratisla­­vai nagyszállodák körül hallani idegen nyelven beszélni. A vá­rosiak — néhány fiataltól és külföldi gyártmányú autó-fana­tikustól eltekintve — nemigen vesznek tudomást az idegenek jelenlétéről, hogy túlzott ér­deklődéssel ne feszélyezzék itt­­tartózkodásukat így volt ez akkor is, amikor a minap egy szálloda előtt ha­ladva németül szólított meg egy jómodorú fiatalember: mit ajánlanék megtekintésre érde­mesnek? Rövid gondolkodás után gépiesen felsoroltam a várat, a dómternplomot, a régi városházát és a többi neveze­tességet. Szép sorjában, amint azt valamikor az iskolában ta­nultuk. Az idegen azonban nem engedte, hogy befejezzem egy­kor „bemagolt" mondókámat és mosolyogva kijelentette, misze­rint mindezen látványosságok­ról éppen eleget tud a Baede­­kerból és egyéb útikönyvekből. Nem az érdekli — úgymond — mi épült azelőtt, hanem mivel gazdagodott a város az elmúlt másfél évtized alatt. Amikor pedig észrevette zavaromat, felajánlotta kocsiját azzal, hogy: — Járjuk be a várost, ha nincs kifogása ellene! Nem lévén különösebb elfog­laltságom, beszálltam kocsijába, ahol bemutatott feleségének. Közben lázasan igyekeztem fel­eleveníteni magamban szülővá­rosom ismeretét és kalauzolási képességemet. Mert mi tagadás, bármennyire ismerem a tágabb értelemben vett belvárost, any­­nyira nem érzem még otthono­san magamat az új negyedek­ben. Hiszen gomba módra nő­nek ki nemcsak óriási háztöm­bök, hanem egész városrészek ott, ahol tegnap még rétek, gazosok és szemétdombok ék­telenkedtek. Vagy: egy prievozi lakos alig tudja, hogy petražal­­kának már saját kórháza is van és viszont, a petražalkai még nem látta a várost és Prievozt összekötő, sokemeletes bérpa­loták tucatjait, hacsak történe­tesen nem akadt ott dolga hi­vatásából kifolyólag. Körutazásunkat a város déli peremén kezdtük. Elvezettem őket tehát a Kultúra és Pihenés Parkjába, majd letértünk ű Prágai útra, ahol felhívtam fi­gyelmüket a földtani, faipari és építkezési kísérleti intézetek impozáns épületeire, távolabb a hegyoldalon pedig a dolgozt ifjúság számára épülő otthonra. Megtekintettük a vasúti pálya­test túlsó oldalán emelkedő családi házakat, amelyek mö­gött az új kórházváros épül a háttérben pedig, a Zergehegy tetején a televízió leadójának tornya mered égnek. Visszatérve a városba a Gott­­wald térre vezetett utunk, ahol vendégeink megszemlélték a Béke-Üzemmel a jármüvek szá­mára készült aluljáróról és a lebontott régi vereknyei híd után következő országút-háló­zat ügyes megoldásáról aluljá­róval és vasúti völgyhíddal. Esteledett. A nap vérvörös korongja a wolf stali várrom mögé süllyedt, mire meggém­­beredett tagjainkat kinyújthat­tuk a Devín Kávéház teraszán. Annak ellenére, hogy a sok új benyomástól mindhárman kissé elfáradtunk, megkérdeztem a fiatalasszonytól, hogyan véle­kedik a látottakról? — Gyö­Bratislava egyik forgalmas utcája hatalmas postaépületet, vala­mint a technika három korszerű épületét. Arrébb, megmutattam nekik az új poliklinikát és a mögötte sorakozó vadonatúj bérházak tömkelegét, csupa kedves, modern, egészséges la­kással. A Februári Győzelem útjának több kilométeres hosz­­szán a drezdaiak elcsodálkoztak a 8-10 emeletes panel-óriások szokatlan elrendezésén, ame­lyek a milliós városokban sem vallanának szégyent. Ugyanazon az úton megtekintettük a He­gesztő Kutatóintézetet, a főis­kolásoknak több épülettömbből és sportpályákból álló internd­­tusát, további bérpalotákat és szemben a középfokú vegyi­iskolát. Elértük az egyik legna­gyobb új városnegyedet is, Krasnany-t, ahol nemrégen még mocsaras rétek és legelők te­rültek el. Következett a hatalmas Béke- Üzem, amely sokezer dolgozó­nak nyújt megélhetést, a Téli­stadion impozáns épülete és a Štrkovište nevű új városnegyed. Megmutattam még NDK-beli vendégeinknek az „500 lakás­­egységet“, az egykori Farkas­­torok-dűlö helyén épült, Közép- Európának egyik legkorszerűbb kő-, illetve nyersolaj -feldolgozó üzeméi a hozzá tartozó óriás­lakóteleppel együtt, magában a városban pedig a felismerhe­­tetlenségig átépített, Szabó és Steiner Gábor utcát gigantikus épülettömbjeivel. A bármilyen világvárosba be­illő lakó- és ipartelepeken kívül a legnagyobb dicséret hangján nyilatkoztak a drezdaiak a vá­ros közlekedési hálózatának korszerű átrendezéséről: a raéai út fölött párhuzamosan haladó, iin. Pekná cesta kiépítéséről, a Vajnori úton, szemben a Majdnem nyakig ér a magra termelt lucerna ennek a két lánynak. Negatív kiválasztást végeznek különben az egyik magtermesztő és nemesítő állomáson a nyári szünidő alatt. Öt folyó mentén Öt folyó mentén fekszik az abarai határ. Itt folyik össze az Ondava a Topolyával, a Labore az Unggal, amely aztán egyesül a Latorcával. A sok víz ősidők óta csak rosszat hozott a község lako­saira. Amióta elkészült az árvíz elleni védőgát, teljesen meg­változott a helyzet. A szövet­kezet gazdasága egyszeriben fellendült. Megszűnt az árvíz­­veszély, lassan felszántják a hitvány legelőket. Több a ter­mőföld, több a termés. Akik régebben az iparba mentek dolgozni, azok is visz­­szapártolnak az EFSZ-be, hogy André János agronómus szavai­val éljek. — Nálunk bezzeg nincs mun­kaerőhiány — teszi még hozzá. — A fiatalok sem vágynak el. Jelenleg tizenhét lány és ki­lenc fiú dolgozik a szövetke­zetben. Három fiatalt mezőgaz­dasági iskolában taníttatnak. Még azzal is büszkélkedhetnek, hogy itt alakult meg a mező­­gazdaságban dolgozó első ifjú­sági szocialista munkabrigád, a tőketerebesi járásban, Fekete Irén vezetésével. Ahol fiatalok vannak, oda kultúra meg szórakozás is kell. Eddig egy épület szolgálta a kultúrát, amely a Jednota fo­gyasztási szövetkezeté volt. Most ezt lebontják és átalakít­ják üzlethelyiséggé. — Ogy volt, hogy az idén megkezdik egy kultúrház épí­tését, mentegeti a helyzetet Molnár Gyula, a helyi nemzeti bizottság titkára. — Én is azon voltam, hogy valamit csinálni kell, hiszen derék fiataljaink igazán megérdemelnének egy kultúrházat. Mégsem sikerült. Az idén még nem tudunk bizto­sítani beruházási költségeket, mert előbb iskolát kell építeni az egyik faluban. Jövőre, ha törik, ha szakad, kiharcoljuk a kultúrházat. Lényegében jogos is a köve­telés. Az abarai fiatalok társa­dalmi munkával is hozzájárul­nak majd az óhajtott kultúrház építéséhez, így aztán gyorsab­ban olcsóbban is épül. Palágyi Lajos 20 millió korona tankönyvekre Bratislaváből e napokban Szlovákia minden nagyobb vá­rosába azonos tartalmú szállít­mányokat indítanak útnak — tankönyveket s egyéb tanszere­ket az általános és szakiskolák sok ezer diákja számára. A szlovákiai pedagógiai, mű­szaki, mezőgazdasági, népmű­velési- és kartográfiái kiadó­­vállalatok az ez évre tervezett tankönyveknek a háromnegyed részét elküldték a szlovák, uk­rán és magyar tannyelvű isko­lák címére. Tanulóifjúságunk ingyen kapja a tankönyveket, amelyeknek értéke a 23 millió koronát is meghaladja. TARKA­BARKA Csallóközcsütörtökön felélén­kült a CSISZ alapszervezetének munkája. Ezt bizonyítja az is, hogy a kilenc- és a tizenegy­éves iskola növendékei Gasparik Margit tanítónő vezetésével szép és gazdag kultúrműsort adtak elő Tarkabarka címmel. A színdarabbal a szomszéd fa­luba is ellátogattak. Nagy si­kert arattak főként Békén és Mihályfán. A szereplők közül dicséretet érdemel Kovács László, Kura Sándor, Csöllef János, akik a közönséget könny­fakasztó nevetésre ösztönözték. Külön dicséretet érdemelnek a tánccsoport tagjai is. A műsorba bekapcsolódott községünk cigányszármazású ifjúsága is, akik közül Sipos Gábor zenekara aratta a legna­gyobb sikert. A tervek szerint még több kulturális műsort ké­szítenek elő a lakosság szóra­koztatására. VARGA IRÉN­Nem csak az aratásnál nyörű a város, gyönyörű a kör­nyéke. A kirakatok ízlésesek, nagy a választék árucikkekben. A nők is választékosán öltöz­ködnek, feltűnően sok a csinos, jó alakú leány. Búcsúzkodás előtt a drezdai férfi még megjegyezte, hogy szinte hihetetlen, mi&erint ennyit fejlődjön egy város rövid néhány év alatt, amely mese­szép fekvésével fogva is már Közép-Európa egyik legbájo­­sabb városa. — Megköszöntem az elismerő szavakat és mint őslakos — mit tagadjam — ti­tokban jómagam is kissé büszke voltam a dicséretre. va. J. Fiatalok dalától hangos a fel­­sőkemencei EFSZ árpaföldje. A learatott nagy táblák és az egyenes gabonakeresztsorok az ifjúság jó munkájáról tanús­kodnak. A munkacsoportban találjuk Kovács Jánost, a CSISZ alapszervezetének elnökét is. Még sohasem dolgozott any­­nyi fiatal a szövetkezetben, mint az idén. Számuk évről évre növekedik. Huszonkét fia­tal dolgozik itt, tele élet- és munkakedvvel. Juhász Ildikó, az alapszervezet titkárnője, a HNB alkalmazottja, de ha egy kis szabad ideje akad, a töb­biekhez csatlakozik s velük együtt végzi a sürgős munkát. Nemcsak az aratásnál segéd-Iskolákat építenek Losoncon most készül el az új kétemeletes általános közép­iskola. Eredetileg még ez év májusában vagy júliusában kel­lett volna az épületet átadni, üzenetek / kezünk — mondja, — kivettük részünket a növényápolási mun­kákból is. Búcsúzóul még elmondja, hogy a nemrégiben megtartott taggyűlésen azt a határozatot hozták, hogy bármilyen munká­ban részt vesznek, ha a szövet­kezet kéri őket. A munkájuk pedig mindig eredményes. Lassan estére hajlik az idő, a hegy felől nehéz esőfelhők tornyosulnak az égen. A fiata­lok még nem készülnek haza, az árpát keresztezik. Példaké­pül szolgálhatnak a kassai járás többi CSISZ-alapszervezeteinek is. RADÖCZKY JÓZSEF, Bódvavendégi A nyári szünidő végét még jói kihasználják a pionírok a ra­gyogó napsütésben. Lassanként azonban már elbúcsúznak a sátortábortól, sürget az idő, megkezdődik az új tanév. az építkezési vállalat azonban elkésett az épület befejezésé­vel. Mindenesetre, a tanév kez­detéig elkészül még a mellette épülő diákétkezde is. A torna­terem azonban csak október elejére lesz készen. így a volt a tüzérlaktanya helyén épült új iskola emeli városunk szépsé­gét. De járásunkban még ez év­ben több iskola építését kezdik el. Ipoiybalogon már folyik is a •kilencéves alapfokú iskola építése. Még e hónapban Lo­soncon az új tizenkétéves isko­la mellett elkezdik a tizenhét tantermes tanonciskola építé­sének munkálatait. Ezt szep­tember végén követi egy inter­­nátus építése. A negyedik ne­gyedévben Cinobányán kell megkezdeni a kilencéves alap­fokú iskola építését, Füleken pedig egy huszonnyolc tanter­mes magyar tannyelvű általá­nos középiskola építését kezdik el. Persze ezek az iskolák mind beruházási költséggel épülnek. De lesznek önsegéllyel, illetve . Z-akció keretében épülő új is­kolák is. Szép tervek ezek és valóra váltásukhoz a CSISZ- tagok munkájára is számítanak. Sólyom László „Vadbodza“: Helytelenül cse­lekedett, amikor a nevére íra­tott olyan gyermeket, aki az asszonynak más férfivel fenálló érvényes házasságának tartama alatt született. Ha ön a gyer­mek természetes apja, akkor az asszony férjének kellett vol­na megindítania a gyermek törvénytelenítése iránti eljá­rást. Ha azonban továbbra is kitart amellett, hogy saját maga ne­velje fei a gyermeket, fordul­jon kérelmével a rozsnyói já­rásbíróság mellett működő gyámhatósághoz. Abban az esetben ugyanis, ha be tudja bizonyítani, hogy az asszony erkölcstelen életmódot folytat és elhanyagolja leánykája ne­velését, kilátás van arra, hogy a bíróság Önnek ítéli oda a gyermeket. Ugyancsak a bíróságnál szor­galmazhatja annak a szobának a kiürítését, amelyben az asz­­szony távolléte ellenére a bú­torát tartja, mivel 6 hónapnál hosszabb ideig senki sem tart­hat fenn a maga számára la­kásegységet, ha abban nyomós ok nélkül tényleg nem lakik és másutt tartózkodik. Előzőleg azonban nem szóbelileg, hanem ajánlott levélben szólítsa fel az asszonyt, hogy záros határidőn belül (8 vagy 14 nap alatt) vi­tesse el a bútorát, különben kénytelen lesz azt az asszony költségére és veszélyére másutt beraktároztatni. Ennek az aján­lott levélnek a másolatát csa­tolja azután a bírósághoz be­adandó, kiürítés iránti kérvé­nyéhez mellékletként, ha az asszony ajánlott levele ellenére sem vitetné el a bútorát. „Sertésfiaztatás“: Bármeny­nyire sajnáljuk nehéz helyze­tét, nem áll módunkban olyan munkahelyet ajánlani, amely­nek betöltésével lakás is jár. s ilyesminek az elintézésére különben sem vagyunk illeté­kesek. Forduljon kérelmével az illetékes nemzeti bizottság munkaerőtartalék osztályához amelynek esetleg módjában áll egy természetbeni lakással kapcsolatos munkaalkalmat ki­utalni. Ettől függetlenül azon­ban nyújtson be kérvényt a nemzeti bizottság lakásosztá­lyához, hogy felvegyék a lakás­igénylók listájára, mert enélkül nem számíthat iakás kiutalásá­ra. „Kassa“: Versei tehetséget sejtetnek. Küldjön be még egy párat, közölje nevét, címét, korát és foglalkozását. K. Klára: Beküldött versei nem kimondottan rosszak, de különös tehetséget nem lehet belőlük megállapítani. Olvasson sokat, s idővel esetleg küldjön újabb verseket. Mészáros Károly: Közölje cí­mét, adatait és küldjön esetleg még néhány verset (lehetőleg gépelve). Olvasóink figyelméből Kérjük olvasóinkat, hogy a szerkesz­tőségbe beküldött leveleiket, verseket, olvashatóan írják, ha csak egy mód van rá, gépelve. A versek szerzőit kérjük, hogy korukat és foglalkozásukat mindig_tüntessék fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom