Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-08-14 / 33. szám
KÉT FIATAL szftban forgó fiatal szövetkezeti funkcionáriusok egyike az agronómusi tisztséget tölti be. Őszintén megvallva, az első pillanatban nem is tételeztem volna fel, hogy ez a szimpatikus fiatal fiú ilyen nagy felelősséget hordoz vállain. A tények azonban tények, mert Bodka János valóban agronómusként dolgozik a ružinai (losonci járás) szövetkezetben. Persze, a világért sem mulasztottam volna el az alkalmat, megismerkedni ezzel a fiatalemberrel. A munkájáról, bajairól, nehézségeiről beszélgettünk. Mert e háromból bőven akadt itt is. — Kevesen vagyunk fiatalok a szövetkezetben, — mondja szomorúan — s bár az idősebbek mindent megtesznek, ami tőlük telik, de azért jobban szeretnék fiatalokkal dolgozni. Az ok is hamarosan kiderül. Az idősebb szövetkezeti tagok egyike-másika ferde szemmel néz a „parancsolgató“ fiatal fiúra. — Ez akar nekem gazdálkodásról magyarázgatni? — legyintenek. Pedig nincs igazuk, mert Bodka Jancsi alaposan felkészült az életre hivatására. Fiatal kora ellenére is képzett mezőgazdász, hiszen kiváló eredménnyel végezte a négyéves mezőgazdasági szakiskolát Azonkívül gyermekkorától fogva falun él és szülei is a szövetkezetben dolgoznak mint jószággondozók. Szóval nem esett messze az alma a fájától ebben az esetben sem. A faluban jártunkkor, különösen sok gondja volt a fiatal agronómusnak. Húszegynéhány éves homlokán felhők sűrűsödtek: hogyisne! Hiszen a kétmenetes aratás nem kis dolog. Különösen ott, ahol ez még újdonságnak számít. Mint ebben a szövetkezetben is. — Az idén 40 hektáron takarítjuk be a termést ezzel a módszerrel — adja tudtomra az agronómus. — Sajnos, még nem rendelkezünk kellő gépparkkal, — dörzsöli az állát elgondolkozva — Hogyan oldották meg mégis a problémát? — érdeklődöm. — A szomszédos szövetkezetekből ígértek gépeket, ahol már végeztek az aratással. Mert mi — hegyvidéki község lévén — később aratunk. Reméljük az élet igazolja a fiatal agronómus elképzeléseit. Gépek-fiatalok A CSISZ marcelházai falusi szervezetének tagjai (komáromi járás) a tavalyi szocialista munkaverseny folyamán az első helyre kerültek a járásban. A kiváló eredmény különösen a kombájnosok és traktorosok érdeme. Okulva a tapasztalatokból. a gabonát az idén már csakis kombájnnal gyűjtik be. 800 hektár területen nyolc kombájnnal dolgoznak és a kombájnosok kivétel nélkül mind fiatalok. A CSISZ falusi alapszervezetének vezetősége is sok hozzáértéssel irányítja a fiatalok munkáját. Bakulár János, a példakép, aki egyébként a köztársaság legfiatalabb kombájnosa. Persze nem érhet el mindenki olyan teljesítményeket, mint János, de a többiek is minden erejüket latba vetik és 14 napon belül szemveszteség nélkül akarják befejezni az aratási munkákat. Június 50-ig 330 hektárról gyűjtötték be a gabonát és 7825 mázsát csépeltek ki. Bakulár János 123 hektárról 2700 mázsát csépelt ki. A legnagyobb vetélytársa Bakulár Kálmán, aki tanítványa és névrokona is. Kálmán 63 hektárról gyűjtötte be a gabonát és 1700 mázsát csépelt ki Nagy gondot fordítanak a szalma begyűjtésére is. A két Bakulár ragyogó példáját a többi fiatal is követi. Igén ügyesnek mutatkozik Židek Miklós, aki eddig már 75 hektár területen végezte el a tarlóhántást A fiatalok szorgalmasak szívósak, szemveszteség nélkül akarják betakarítani mindennapi kenyerünket. KISS GYULA A másik szövetkezeti funkcionárius, aki szintén a ružinai szövetkezetben dolgozik Babiak Iván zootechnikus. Talán még fiatalabbnak tűnik agronómus kollegájánál is. Arcán valami kemény vonás nagy kitartásról, akaraterőről tesz bizonyságot. — Hogyan tetszik a munkahelye? — Tetszik, bár gond az akad bőven, de azért nagyon szeretem a munkámat, — hangzik a készséges felelet — Sok hiányosság mutatkozik még az állattenyésztésben — mondja elgondolkozva. — Baj van a tejhozammal is. A szövetkezet az idén 50 ezer liter tej eladására kötött szerződést, de úgy fest a helyzet, hogy csak 43 ezer liter tejet tudunk eladni év végéig. — Mi ennek az oka? — érdeklődöm tovább. — A tervezett állatállomány sincs meg és persze a tejhozam sem kielégítő. A jövőben azon leszek, hogy bevezessük az egyedenkénti takarmányozást, a téli időszakban a takarmány erjesztését, és persze magas tejhozamú jószágokkal tölthessük fel az állatállományt. Mindkét fiatal a falun született ott is lakik és ott is akar maradni. Munkájuk mellett persze igényeik is vannak. Ezek az igények nem csak anyagi természetűek. Kulturális életre is vágynak és a kulturális munka ebben a községben is kifogásolható, de remélhetőleg már nem sokáig. Épül a szép nagy kultúrház, építéséhez a helybeli fiatalok is hozzájárulnak, hiszen saját maguknak építik. A kultúrház az első lépés. S utána jön a többi. S remélhetőleg ebben a közséqben is teljesül a fiatal agronémus vágya: fiatalokkal fog dolgozni a szövetkezetben. Olyanokkal, mint ő magé — derűlátókkal, fáradhataGanokkal, mindig az újat, jobbat keresőkkel. Á. V. Babiák István és Bodka János a szövetkezet egyik traktorosával beszélget. Újdonság, amelyet megcsodáltak iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiMii A kétmenetes aratás előnyeit már mindenütt ismerik és ezért a nyugat-szlovákiai kerületben, valamint a kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai kerületek déli járásaiban nagy mértékben alkalmazzák. Azonban a kétmenetes aratásnál nincs megoldva a szalma betakarítása, amelyet utólag, külön kell behordani. A Zselízi Állami Gazdaság dolgozói ezt a problémát is megoldották. Még tavaly egyes kombájnokra szeletelőgépet szereltek. Az így módosított arató-cséplőgép felszedi a rendre vágott gabonát, akárcsak a kétmenetes aratásnál, a szalmát pedig szecskára vágja és fújóberendezéssel belefújja a kombájn mellett traktorral vontatott nagyméretű kocsiba. Az így összevágott szalmát könnyű kazalba rakni és nagyon alkalmas ágyazásra az állatoknak. Tavaly ez a módszer kitűnően bevált. Míg önkötözőgépekkel egy mázsa szem betakarítása három és félóra munkaidőt igényel a két és félmenetes módszer alkalmazásával ez az idő egy óra negyven percre csökken, míg az önköltség több mint tizenöt koronával kisebb. Tavaly 480 hektárról takarították be a gabonát ennek a módszernek az alkalmazásával, az idén már ezer hektárról kilenc kombájnnal, amelyeket módosítottak a két és félmenetes aratásra. Az aratási munkák ezen a földterületen csak 63 embert igényelnek, mivel minden munkamenet gépesítve van. A kilenc kombájntól 32 nagyméretű kocsi hordja el a szalmát és így közvetlenül az aratás után végezhető a tarlóhántás, (fe) Az Észak-csehországi Műzsírgyárba megérkezett az első repcemagszállitmány. Felvételünk Ján Smyk és Alexander Deleník rakodómunkásokról készült. Vállalták-teljesítették! Deák Ilonka, a szövetkezet fiatal tagja is örül a jó burgonyatermésnek. A SZOVJET burgonya ■■■ Feketenyéken értenek a burgonyatermesztéshez. A galántai járásban a legjobb eredményt érik el minden évben. Ebben az évben szovjet vetöburgonyát kaptak, amit tíz hektáron ültettek el. A szövetkezet a legjobb árat a korai burgonyáért kapja, és ezért elhatározták, hogy három hektárt felszednek. Nem kis meglepetésükre hatalmas gumók kerültek ki a földből és a három hektáron négyszáz mázsás termést nyertek, ami korai burgonyából rendkívülien jó termés. A szövetkezet mázsájáért 150 koronát kapott a felvásái ló üzemtől. A burgonyát főleg a fiatalok szedték fel. V. J. • A lengyel kohók ez évben már három millió tonna hengerelt árut gyártottak Ez 400 000 tonnával több, mint tavaly és háromszorosa az 1938. évi termelésnek. A lengyel kohászok öt millió tonna hengerelt árut akarnak ez évben gyártani. 0 4 Kaspi-tenger 5s az Ural között hatalmas területen vezetik be a mesterséges öntözést. Hárommillió hektár szántóföldet öntöznek majd így. Rizst, zöldséget termelnek ezen a területen A szükséges vizet a Volga szolgáltatja. • A mezőgazdaságot irányító új szovjet szervek inspektorai minden szakaszon kedvező eredményeket értek. el. Az ő érdemük, hogy a kalinyini területen minden tehén számára hat torma silózott takarmányt készítettek a télre. Ebben az évben egy tavaly télen bevált újdonságot alkalmaznak A silógödröket az eddig alkalmazott agyagréteg helyett nyirkos szalmával fedik be. mely közé sűrű őszi rozst vetnek. A rozs gyorsan kikel és sűrű „zöld bundát“ alkot, mely kitűnően védi a takarmányt. A čabi (Nyitra mellett) por- 1 celángyár dolgozói a „CSKP I XII kongresszusa műhelye“ címért versenyeznek. Vállalásaikat becsületesen teljesítik. A javításoknál 663 munkaórát takarítottak meg, a generáljavítást 131,53 százalékra teljesítik. A Kokava nad Rimavicou-i szövetkezetben az első félévben terv szerint 700 ezer korona bevételt kellett elérni. Ezt az összeget túllépték, mégpedig 110 ezer koronával. A Közép-Csehországi kerület CSJSZ-tagjai a második félévbeh 290 újítójavaslatot adtak be, többet, mint az első félévben. A 211 realizált újítójavaslat 1,622.200 korona megtakarítást jelent népgazdaságunknak. A Mladcové-1 (Gottwaldov mellett) szövetkezetesek teljesítik a CSKP XII. kongresszusára tett vállalásaikat. Július végéig egész évi húseladási tervüknek már a 65 százalékát teljesítették. Sertéshúsból 30.7, marhahúsból 18.9 mázsával adtak el többet a tervezettnél. A Hencovce-i Fafeldolgozó Üzemben már három kollektíva megszerezte a „Szocialista Munkabrigád“ címet, többen versenyeznek érte, Az év első felében a technikusok több mint 160 újítójavaslatot adtak be, s ez 50 százalékkal több, mint tavaly ebben az időszakban. Az újítójavaslatok értéke több mint 300 ezer korona. 124 ezer kronát eddig már megtakarítottak. A Fodvysoká-i szövetkezetben is széleskörű szocialista munkaverseny indult , a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. A szövetkezet már teljesítette a tojáseladást, sőt terven felül 10 ezer tojást adtak el. ‘ Az Észak-Csehországi kerületben a „Legjobb kombájnos" címért indított szocialista munkaversenybe már több kombájnos bekapcsolódott. Josef Bar- Sak kombájnos helyettesével. Tomáš Madajjal, a Frýdek Mistek-i GTÁ-ról, pártunk Xll. kongresszusának tiszteletére a nehéz terep ellenére is 200 hektár gabonát akar learatni. A sókszelőcei szövetkezetben jobb munkamegszervezéssel ésszerűbb takarmányozással s a munkafegyelem megszilárdításával az átlagos tejhozamot 52 tehénnél a havi 170 literről 430 literre sikerült felemelni. A Trinec-i vagonjavítók elhatározták, hogy a megrongálódott vasúti kocsikat a helyszínen javítják ki, s ily módon havonta 720 munkaórát takarítanak meg. Eddig a megrongálódott vasúti kocsikat a távoli javítóműhelyekbe szállították, ami nagy költséggel járt. A Klement Gottwald Üj Kohömú dolgozói az év elejétől kezdve terven felül csaknem 18 ezer tonna acélt csapoltak. A legjobb eredményt a hatos részlegen érték el, amely a „CSKP XII. kongresszusának kollektívája“ nevet viseli. Az év elejétől itt terven felül 12,162 tonna acélt csapoltak. A Rozsnyói Vasércbánya dolgozói nemcsak a munkahelyükön teljesítik becsülettel a vállalásaikat, de a szövetkezeteknek is segítenek az aratási munkálatokban. A védnökségük alatt álló szövetkezetekben eddig már 5 ezer brigádórát dolgoztak le. A Nováky-i Wilhelm Pieek Vegyiművekben nagy versenymozgalom indult a „CSKP XII. kongresszusának üzeme“ cím elnyeréséért. Az üzem dolgozói már eddig is szép eredményeket értek el. A második negyedévben a harmadik negyedévi vállalásaikat is teljesítették, másfél millió korona értékben, továbbá 600 ezer koronát megtakarítottak az önköltségen. 10 újítójavaslat realizálása 300 ezer korona megtakarítást eredményezett. (k) Befejezés előtt áll a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű hatodik magas-kemencéje. Képünk a magas-kemencéről készült. AZ ELSŐ KOMBÁJN Az aratás a parasztembert jó kedvre deríti, vagy boszszússá teszi. Az attól függ, hogy milyen termés mutatkozik és milyen az időjárás. Lényegében azonban leginkább az időjárás az oka a jókedvnek és a bosszúságnak is. Ez természetes, hisz á föld népe mindig úgy iparkodik, hogy aratáskor ne érje meglepetés. Illetve kellemetlen meglepetés. A betakarítás idején pedig harcol minden kalászért minden szemért. Az idén azonban az ősziek nem hoztak olyan termést, mint terveztük. A kalász ritka, kifagyott. Szapultuk is ezért eleget a haszontalan időjárást, mert ez okozta a kárt. A tavaszi kalászosok azonban beváltották beléjük vetett bizalmunkat. A tervezett hektárhozamokat megadták; és több esetben a vártnál is nagyobb hozamot értünk el. A múlt hét derekán meglátogattunk néhány szövetkezetét és állami gazdaságot. Mindenhol arattak. Ügy dél felé a Garamkövesdi Egységes Földmüvesszövetkezet határába értünk. Az út egyik felén kombájn csépelte a tavaszi árpát, másik oldalán pedig a tagok rakták keresztekbe a kévéket. Mind fiatalok, CSISZ-tagok, virtuskodva, csipkelődve egymást túlkiabálva, túlkacagva siettek a kévékkel a keresztekhez. Ahogy a kombájn felé tartunk, az leáll. Egy kis géphiba ... Erre mindig számítani kell az embernek, a garamkövesdi fiatal gépjavítók is számítanak az aprócseprő hibákkal. Mindjárt Ott terem a gépjavító és orvosolják a hibát. Közben mi is odaérünk „jó munkát“ köszöntve. „Itt a segítség", virtuskodik a brigád vezetője, Csuport László. A többiek mosolyognak, mert a kombájn is mindjárt tovább indul. Ahogy bemutatkoztunk, Csuport elvtárs is „csépeli“ a szavakat, de nem dicsekszik, nem nagyzol, hanem keresetien szavakkal beszél: tudniillik a garamkövesdi határban ez a ZSM-330-as az első kombájn. A fiatalok .................................... érdeme, hogy itt van. Sokat harcoltunk érte amíg megkaptuk, de még ennél is többet vitáztunk az idősebb tagokkal. Ugyanis főleg az idősebbek nem.bíztak a kétmenetes aratási mód sikerében. Féltek a szemveszteségtől. így a kombájnnal ez most olyan főpróba féle. Bebizonyítjuk a tagoknak, hogy az arató-cséplőgép is tiszta munkát végez. Valóban jól dolgozik a gép. Az újdonsült kombájnos, Matus Urbán figyelemmel kíséri a gép minden mozdulatát. Az idén első ízben ül az arató-cséplőgép nyergében és már elég hozzáértéssel kezeli a gépkolosszust. Természetesen Batesz Jancsi a segédkombájnos is mestere a szakmájának. — Jól fizet a tavaszi árpa — mondja a gépesítő. — Ügy 28-30 mázsát betakarítunk egy-egy hektárról. Ez felülmúlja a tervezettet is. Korábban 26 mázsára számítottunk. Kellemes meglepetés ugye? — és elégedett mosolya, csillogó szeme adja meg kérdésére-a választ. Tóth János .............
