Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-08-14 / 33. szám

Az elmúlt napokban Prágába érkezett egy francia munkás­­énekkar, amely tlzenkétnapos itt-tartózkodása alatt számás he­lyen bemutatja műsorszámalt. A LESZERELÉSRŐL ÍRT nagy cikket a Pravdában V Aboltyin, a közgazdasági tudományok doktora, a Szovjetunió képvise­lője abban a szakértői csoport­ban, amely az ENSZ XV. köz­gyűlésének határozatai alapján tanulmányozta a leszerelés gazdasági és szociális követ­kezményeit A cikkíró hangsú­lyozza minden normálisan gon­dolkodó emher számára világos, hogy az általános és teljes le­szerelés megszabadítaná a né­peket a rakéta-nukleáris kon­fliktus veszélyétől és elősegíte­né a világ gazdasági és szociális megjavulását. Az említett szakértői csoport jelentése rámutat, hogy a vilá­gon jelenleg húszmillió embert Angola nem te fii le a fegyvert Figyelemre méltó új mozzanat az angolai szabadságharc történetében, hogy az afrikai portugál gyarmat partizánjai most első ízben használnak modern kézi tűzfegyvereket is; eddig ósdi és liánvágó késekkel szálltak szembe a portugál hadigepezettel, s korszerű fegyverük csak annyi volt, amennyit á gyarmatosítóktól zsákmányoltak. De a legjelentősebb maga a tény: a harcok fellángolása — hiszen a portugálok nemrég még azzal dicsekedtek, hogy teljesen elfojtották az angolai „Zendülést“. A harc csak ideiglenesen szünetelt: Angola népe nem tette le a fegyvert. (A Humanité jelentése) Á rabszolgák országának megvan az oka arra, hogy harc­ra keljen elnyomói ellen. Ango­lában és a portugál Salazar­­reridszer másik afrikai gyarma­tán, Mozambique-ben a kény­szermunka formájában még mindig élnek a rabszolgakor­szak maradványai. Angola ti­zennégyszer akkora, mint Por­tugália, olyan nagy, mint Fran­ciaország, Olaszország és Spa­nyolország együttvéve, mégis csak 4 millió lakosa van — a portugálok annak idején innen szállították „az eleven ébenfát", a néger rabszolgákat Ameriká­munkán", vagyis kényszermun­kán tölteni, ha csak nem tudja bizonyítani, hogy ugyanennyit dolgozik saját birtokán. Mivel az egész megművelhető földte­rület a fehér telepesek kezében van, az őslakosok nem dolgoz­hatnak saját birtokaikon, kény­telenek kényszermunkát végez­ni a fehérek ültetvényein vagy a bányákban és az útépítéseken. Hivatalos adatok szerint is: An­gola termőföldjének 85 száza­lékát 120 000 portugál gyarma­tos birtokolja. Ezt a rendszert a legvéresebb terro~ segítségé­vel tartották fent. Az évszáza-Angole' partizántábor őrszeme valahol az őszaki hegyekben ... Az amerikai Arthur Herzog voll az első fotoriponer, aki elju­tott az angolai felkelők által ellenőrzött területről a képri­portját közlő nyugati lapokból vettük át ezeket a felvételeket. A portugál hadsereg abban reménykedett, hogy az esős év­szakban kirobbant népi felke­léssel könnyen végezhet a szá­raz évszak idején: hiába gyúj­tották fel azonban a bozótot, amely búvóhelyet adott az an­golai felkelőknek, hiába égettek jel a nyáron több száz jalvat, hiába gyilkolták a lakosságot, a népet nem tudták megtörni: a hetvenezer főnyi, harckocsik­kal és bombázó repülőkkel fel­szerelt portugál gyarmati had­erő csak annyi* ért el, hogy az ország északi részébe szorította a partizánokat — de nem tudta leverni a szabadságküzdelmet. Az egyenlőtlen harc után átme­neti csend következett be, de a hamu alatt ott izzott a parázs, s most újra lángralobbant a harc■ a portugálok újabb erősí­tésekkel próbálják elnyomni a szabadságharcot Szörnyű ke­gyetlenséggel mészárolják a fe­kete harcosokat. Egy portugál tiszt tavaly 'ezt mondta a Daily Mail különtudó sít ói ónak: „Har­mincezret öltünk le ezekből az állatokból. Még százezret le­ölünk belőlük" Az irtóháhorú afrikai áldoza­tainak száma azóta valóban százezer is lehet■ k, tudná szá­mon tartani a bomba és napalm támadások hglottait a dzsunge­­lekben. az északi hegyek parti­­zántóboraira zúdított légitáma­dások „megtorló akcióinak" ál­dozat' ť • Az ENSZ angolai kUUm'eges bizottságának jelen­tésében olvasható az az adat, amely az angolai menekültek tanúi állomásait ősszegezi: „a halottas száma eoy év alatt töbt mint hetvenezer férfi, nő és gyermek ezenkívül sokezren haltak éhen vagy estek áldoza­tul a járványoknak“ Az ango'ai név szörnyű szén* védéséi még a gyarmatosítók szította szakadó- tevékenység is tetézi, amely megbontotta az ellenállók egységét. A harc ennek ellenére, a por­tugálok dühödt terrorakciói el­lenére tovább folyik. Angola népe meg akar szabadulni az ötszázesztendős gyarmati ura­lomtól és nem teszi le a fegy­vert, amelyet szabadságáért megragadott. Rejtődi István tartanak fegyverben, s mintegy 120 milliárd dollár értékűek a katonai célokra fordított évi kiadások. A cikkíró ezzel össze­függésben hangsúlyozza, hogy ezeknek az összegeknek békés célokia fordítása és a jelenleg katonáskodók termelőmunkában alkalmazása nagymértékben megnövelhetné a jólétet, lehe­tővé tenné, hogy a gazdaságilag fejletlen országok nagyobb ütemben haladjanak a fejlődés útján. A fegyverkezési hajsza megszüntetése, a leszerelés megvalósítása — írja végül Aboltyin — megteremtené a lehetőségét a nemzetközi együttműködésnek olyan terü­leteken, mint az atomenergia békés célokra felhasználása, a világűrkutatás, a sarkvidékek tanulmányozása. TŐZSDEPÁNIK AZ NSZK-BAN A FRANKFURTI, A DÜSSEL­DORFI, a müncheni, a stuttgar­ti, a brémai és a nyugat-berlini tőzsdékről érkező hírek folya­matos árfolyamesésről számol­nak be. A tőzsdepánik hatalmá­ba kerítette a nyugatnémet gazdasági élet valamennyi fon­tosabb ágát — a kohászati és gépipari vállalatoktól az áru­házakig és serfőzdékig. Árfo­lyamesés volt azoknak a cégek­nek a részvényeinél is, amelye­ket Nyugat-Németországban mindig a gazdasági élet oszlo­painak tekintettek. Az NSZK valamennyi ipari vállalatára vonatkoztatva a részvények átlagos árfolyam­­esése három százalék volt, de sok esetben elérte az öt, sőt a tíz százalékot is. JAPÁN ÜZLETEMBEREK A SZOVJETUNIÓBAN NVESZTVEROVNAK, A SZOV­JET Kereskedelmi Kamara el­nökének meghívására japán üz­letemberek küldöttsége érke­zett a Szovjetunióba. A kül­döttséget Josinari Kávái, az egyik legnagyobb japán gép­gyártó társaság elnöke vezeti. A küldöttség vezetője még elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Ebben han­goztatta, hogy örömmel ismer­kedne meg a Szovjetunióval s különösen Szibéria gazdasági életével. Kávái állást foglalt a szovjet-japán kereskedelem minél gyorsabb kibővítése mel­lett. A japán üzletembereket a habarovszki repülőtéren a helyi hatóságok képviselői fogadták. A küldöttség látogatást tesz több szovjet városban és illeté­kes szovjet szervekkel megvi­tatja a két ország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztését. JAMAICA Több mint négy és fél évszá­zaddal azután, hogy a spanyol hódítók gyarmatosították Ja­maica szigetét, elnyerte füg­getlenségét a Kuba szomszéd­ságában fekvő. 12 ezer négy­zetkilométernyi területű ország. Az első gyarmatosítókat, a spa­nyolokat, elég korán, már 1655- ben felváltották az angolok. S hogy milyen eszközökkel gya­korolták hatalmukat, arra jel­lemző, hegy a mai egymillió nyolcszázezer tőnyi népesség­ben az őslakosságot alkotó karib nép még csak nyomokban sem lelhető fel; nagyobb részü­ket kiirtották, s aki túlélte az irtóhadjáracokat, azt -pedig a múlt század közepén deportál­ták. A függetlenné vált ország népe egy százaléknyi európai kivételével afrikai származású rabszolgaként került az évszá­zadot folyamán mai hazájába, Hosszú es nehéz volt az út azoktól az 1947-ben elkezdett tárgyalásoktól amelyeken az angol kormány először helye­zett kilátásba bizonyos autonó­miát egész nyugat-indiai gyar­matbirodalmának — a most elnyert függetlenségig, amelyre azonban továbbra Is árnyékot vet egy nagy amerikai támasz­pont, és a hatalomra jutott munkáspárti miniszterelnöknek, W. A. Bustamente-nek az a ki­jelentése, hogy védelmi szerző­dést akar kötni az Egyesült Államokkal. Az új állam gazdasági hely­zete nem mondható könnyűnek, hiszen százezer munkanélkülit tartanak nyilván, s a fő gazda­sági erőforrás, a bauxittermelés (Jamaicáról származik a világ­­termelés 20 százalékát!)), to­vábbra is kanadai, amerikai és angoi konszernek kezében ma­rad. Ide tartozik az is, hogy bár egy jamaicai munkás bére alig negyedrésze az angol munkásé­nak az élelmiszerek ára két­szer annyi, mint Angliában. Ez összefügg a mezőgazdaság torz, monokulturális struktúrájával; az egész sziget szinte egyetlen nagy banánültetvény; a világ banánexportjából mintegy hét százalék innen kerül a piacok­ra. Jamaica 1956 óta Brit Nyu­­gat-lndia része, majd 1958. január elseje óta az úgyneve­zett Brit Nyugat-Indiai Állam­szövetség tagja volt. Ez az államalakulat félgyarmati stá­tust jelentett a volt gyarmatok számára, a Karib-tenger térsé­gében szétszórt sok angol gyar­matsziget tulajdonképpen csak bizonyos mértékű autonómiát élvezett. Tavaly szeptemberben népszavazást tartottak Jamai­cán s a lakosság nagyobbik része a teljes függetlenség mellett döntött. Ezután Indul­tak meg Londonban az alkot­­mányozó tárgyalások, melyeken a brit kormány elérte, hogy az új állam továbbra is érvényes­nek ismer el minden olyan egyezményt és kötelezettséget, amelyet Nagy-Britannla vállalt. Említésre méltó, hogy Jamai­ca kiválásával tulajdonképpen életképtelenné vált a Nyugat- Indiai Államszövetség, mert ez a sziget a leggazdagabb és a legjelentősebb. A brit kor­mány máris bejelentette, hogy új formákat keres a még kezé­ben maradt területek igazgatá­sára. Várakozás szeptemberig Anglia közös piaci belépé­sének még általános feltéte­leit sem sikerült kidolgozni a nemrég lezajlott brüsszeli tárgyalásokon. A belga fő­városban megtartott mara­toni vita, a jelekből ítélve, mindaddig meglehetősen paprikás hangulat® lehetett, amíg a kimerültség úrrá nem lett a minisztereken, akik hajnal felé egymás után dőltek ki a sorból. Spaak és Couve de Murville között éles szóváltás támadt a vita. folyamán, A belga minisz­terelnök hevesen a szemére vetette a francia külügymi­niszternek, hogy a párizsi kormány mit sem törődik a Közös Piac többi tagjának' kívánságaival, s most már ideje lenne, ha nem a több­ség alkalmazkodnék hozzá, hanem az vetné alá magét a többiek érdekeinek. De ez sem használt, a nemzetkö­zösségi országok mezőgaz­dasági kivitelének fogas kérdése a franciák makacs­ságán megfeneklett. Sőt, egy olyan kérdésben is nehézség támadt, amelyben pedig elő­zőleg már létrejött a meg­állapodás: a Közös Piac me­zőgazdasági politikájának finanszírozáséban. Éppen er­re való hivatkozással állapí­totta meg Colombo olasz kereskedelem- és iparügyi miniszter, hogy valamennyi megállapodás egyszeriben illuzórissá vált a kanadai, ausztráliai és újzélandi ipari export éppúgy, mint az Ang­liától függő területek eset­leges csatlakozása. A második nekirugaszko­dás kudarca azt jelenti, hogy az európai integráció egész menetrendje felborult. Mac­millan angol miniszterelnök a nemzetközösségi országok miniszterelnökeinek szep­tember 10-én Londonban megnyíló konferenciáján nem tud majd részletesen beszámolni a csatlakozás feltételeiről, mert ezeket addig nem határozzák meg. A „hatok“ és. Anglia csak szeptember végén vagy ok­tóber elején kísérli meg új­ból az alku nyélbeütését. Így azután az integrációs folya­mat alaposan el fog húzódni. JAMAICA Ä CSISZ és a párt A nagy nyilvánosság figyelme jelen időszakban a CSKP új alapszabályainak tervezete felé fordul, melyet a CSKP KB a kongresszus előtt megvitatás céljából a pártszervezetek elé terjesztett. A fiatalok figyelme is az alapszabálytervezet felé fordul, mégpedig két okból: A fiatalokban már eleve bennük él a vágy, hogy megismerkedjenek a CSKP alapszabályterve­zetében lefektetett új gondolatokkal, eszmékkel, új célkitűzé­sekkel, és ugyanakkor kifejezésre jut az az igyekezet is, hogy tudomásukra jusson, a párt hogyan módosítja a jövőben kap­csolatát az Ifjúsági szervezethez, a Csehszlovák ifjúsági Szövetséghez. A CSKP alapszabélyterveze­­tében a CSISZ olyan nagy jelentőségű helyet foglal el, amely a CSISZ-tagokat büszke­séggel töltheti el. A párt egyik alapvető feladata, hogy az ifjú­ságot a marxizmus-íeninizmus szellemében nevelje. A párt­szervek és szervezetek az ifjú­ság körében kifejtett tevékeny­ségük terén a CSISZ-re támasz­kodnak. A CSISZ az ifjúság egységes társadalmi szervezete, a párt aktív segítőtársa és tar­taléka. Elvben ebben nyer kife­jezést a CSKP és a CSISZ kö­zötti viszony. Az Ifjúsági szer­­vezet szervezeti önállósága, amint azt-V- L Lenin kilWJflSÚ-lyozta az első feltétele annak, hogy az ifjúságot az együvétar­­tozás szellemében nevelhessük és taníthassuk. A CSISZ szerve­zeti önállósága feltételezi azon­ban, hogy az ifjúsági szervezet a kommunista párttal mind po­litikailag, mind eszmeileg is egybeforrt. Ahhoz, hogy az ifjúsági szervezet teljesítse küldetését, feltétlenül fontos, hogy marxista párt befolyása és vezetése alatt álljon. A párt a marxizmus-íeninizmus elvein épült fel, ezen elvekhez irányo­­dik, és ezeket az elveket érvé­nyesíti a gyakorlatban is. Ezért az ifjúsági szervezet erejének és alkotó aktivitásénak fő. for­rását a pártvezetésben találja meg, A kommunista párt az ifjúsá­gi szervezeten keresztül tartja fenn a kapcsolatot az ifjúság tömegeivel. Az ifjúsági szerve­zet ily módon teljesíti küldeté­sét és az ifjúság kommunista nevelésében a párt segítőtársa. A CSKP új alapszabályainak tervezete nemcsak a pártnak CSISZ iránti alapvető elvi vi­szonyát fejezi ki, hanem egyben nagy vonalakban kitűzi a CSISZ feladatait és küldetését is. A párt politikájának megvalósí­tása folyamán a CSISZ kezde­­ményezően szervezi az egész ifjúság aktivitását, az új társa­dalom építésében serkenti az egész ifjúság aktivitását, sok­oldalúan képzett, politikailag fejlett embereket, a kommuniz­mus jövendő építőit neveli. A CSISZ a Pionírszervezet keretében gondoskodik a gyer­mekek neveléséről és a legjobb pionírokat a CSISZ-be való fel­vételre készíti elő. Így tehát a CSISZ egész te­vékenysége az ifjú nemze­dék kommunista nevelésében csúcsosodik ki. Az ifjúság kom­munista nevelésének megvaló­­attáMü ez « a feladat, melyet fejlődésünk jelenlegi szakasza mér ránk. Jövőnk merész ter­veit, a mai fiatal emberek való­sítják meg. Ezért a jövő kom­munista társadalom emberét, a nagyműveltségű embert, az új kommunista erkölcsöt köve­tő embert már ma kell nevelni. A kommunista párt népgaz­daságunk legfontosabb szaka­szaira. a bányákba, az építészet­be, stb. szólítja a fiatalokat, oda, ahol fejlődésünk üteme dől el. Meköveteli tőlünk, hogy az új technika fellendítéséhez, az új haladó munkamódszerek be­vezetéséhez, az egész termelés felvirágoztatásához fokozottabb mértékben járuljunk hozzá. A mezőgazdaságnak új fiatal erőkre van szüksége, olyanokra, akik tökéletesen értenek a gé­pesítéshez, taz új termelési technológiához, és így járulnak hozzá a mezőgazdasági terme­lés lényeges emeléséhez. Éle­tünk és munkánk alapmértéke feltétlenül a kommunista társa­dalom építőinek erkölcsi kóde­xe legyen. Pártunk különböző doku­mentumokban már nem egyszo' hangsúlyosra, hogy a iwtaiok n»wajése «ette* *z alkotó aktivitás kibontakoztatá­sa útján valósítható meg. A CSKP alapszabályterveze­tében ez az elv mélyen benne gyökerezik és ez teszi lehetővé a CSISZ-szerveknek és szerve­zeteknek. hogy társadalmunk életében aktívabban vehessenek részt. Ez lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy befolyásunkat az egész ifjúságra kiterjeszthes­sük.« A CSKP XI. kongresszusán elfogadott elv alapján, mely szerint a CSISZ a párt közvet­len vezetése alatt áll, az új alapszabálytervezet hangsú­lyozza, hogy a partszervek és szervezetek felelősek a CSISZ és a pionírszervezet’ tevékeny­ségéért. Már a múltban, de kü­lönösen a CSKP XI. kongresszu­sa óta a CSISZ tevékenysége elsősorban azért volt olyan ter­mékeny, mert a CSISZ-szervek és szervezetek mindennapi te­vékenységüket a pártszerveze­tek vezetésével végezték, A kö­vetkező Időszakban majd még gyakrabban fordulnak segítség­ért és tanácsért a pártszerve­zethez, és jobban igénybe vesz­­szük a gazdag tapasztalatokat az ifjúság nevelése terén. Az új ateps-zabálytervezetben az.ifjú­sági szervezet a tagok és a párttagok felvételének tekinte­tében is rendkívül jelentékeny helyet foglal el. A párttagok felvételére vonatkozó cikkely a következőket fekteti le: A CSISZ-tagok felvételénél a CSISZ járási és kerületi veze­tőségének ajánlása egy párttag részéről történt ajánlásnak fe­lel meg. Ez azt jelenti, hogy a párttag-jelöltek — CSISZ- tagok elsősorban az Ifjúsági szövetség szervezeteiben és szerveiben végzett példaadó magatartásukkal érdemlik ki, bizonyítják be: méltóak arra, hogy a CSKP tagjai legyenek. A párt ma a CSISZ-t a párt­jelöltek fontos iskolájának te­kinti. „A fiatalokat 21 éves korig a CSISZ közvetítése útján veszik fel párttag-jelöltnek“ — fekteti le az új alapszabályter­vezet. A CSISZ száméra megtisztelő feladat, hogy a legjobb tagokat a CSKP-ba való felvételre ké­szítheti elő. A CSKP új alapszabályterve­zete jelenťékenyen hozzájárul a CSISZ tevékenysége színvo­nalának emeléséhez. Oda vezet, hogy a CSISZ még szorosabban felzárkózik a CSKP,-hez. ba. Ma a kolonialistáknak szál­látják a modern rabszolgákat: minden felnőtt lakos köteles évenként hat hónapot „köz­dos kizsákmányolás, jogfosz­­tottság és rémuralom ellen fogott fegyvert 1961 márciusá­ban az angolai nép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom