Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-17 / 29. szám

yliézpergeiés a mogyorósba n Napfényben fürdik minden, *■ csupa élet a vidék. A fák alig-alig susognak, a lombokat csak néha hintáztatja egy-egy eltévedt árva szellőcske. A sűrű mogyorósban nagy a zsongás, éppen rajzanak a méhek. Egy kis tisztáson terül el a méhes, katonás rendben sorakoznak a kaptárok. Szabados József, a méhész, hosszúnyelü rajbeütő­szerkezettel szedi le a cseresz­nyefa hegyében megfeneklett méhrajt. Beke Antal, a pálpusztai álla­mi gazdaság vezetője irányított a méhesbe. — Érdekes ott szét­nézni. Éppen pergetik a mézet — bíztatott. A rajbeütés után aztán Szabados József, a méhész örömmel mutogatta sorba a kaptárokat. Csodáim való kis rovarok a mézhordók. Aprólékosan muto­gatott volna mindent, de nem győztem oda figyelni, mert fél­tem, hogy megcsíp valamelyik méhecske. Figyelmeztettem őt is, hogy vigyázzon, mert az egyik mézqyüjtö munkás szem­üvegének keretére szállt. — Fi­gyelem — mondta, de ez csak pihen, nem kell tőle félni. Olyan jó ember a méhész, hogy a méhek rászállnak pihen­ni! — Néha ugyan megcsípnek engem is — beszélte, — de csak nagyon néha. A dohányzó, ita­los, kölnivizes, szappanszagú vagy izzadt embert azonnal megcsípik. Arra is vigyázni kell, hogy ne legyen ideges, aki ve­lük foglalkozik, mert akkor szintén ki van téve több ful­lánknak. Harminchat évvel eze­lőtt — beszélte — én is nagyon megjártam. Az uraság méhésze lebetegedett, néhány napra rámbízták a méhest. Semmit nem értettem ehhez a munká­hoz, de mit tehette, i mást — vállaltam. Néhányhetes házas voltam és egyszercsak a felesé­gem kiabálja', hogy menjek, mert rajzanak a méhek. Az akácfa hegyén megtelepedett méhrajt hívott beütni. De olyan ügyetlenül csináltam, hogy az egész raj belémadta a mérgét. Szörnyen összecsíptek. No, között SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Szabados József a méhész a kaptárak szorgoskodik. ga vigyázzon, húzza/csak a fe­jére ezt a hálósapkát, mert könnyen megjárhatja. Amikor már a védőháló öve­zete alatt voltam, rámszólt, hogy figyeljek csak oda, mit csinál. Egy anyabölcsőt vett ki a kaptárból. Éppen az éjjel kelt ki ez az anya, vagyis a méhki­­rálynő. Azonnal kék festékkel jelölte a fejét, mert így aztán egy pillanat alatt megtalálhatja a sokezernyi méh között később. A sok pempötől jó nagyra nőtt — világosított fel. A méhészet még további fel­­” adata a pempő- és a mé­regtermelés. A pempő nem más, mint a fiatalabb dolgozó méhek torokváladéka. Különleges ha­tóanyaga van és vitaminokban gazdag. Negyvenezer koronát adnak kilójáért. Egy kilogramm méhméregért szintén negyven­ezer koronát fizetnek. Mind a két anyagból különböző gyógy­szereket készítenek és az in­jekció-gyártásnál is felhasznál­ják. A méhméregből például véralvadás elleni és reuma-elle­ni injekciókat is gyártanak. — Milyen könnyű magának — mondtam. Bizonyára sohasem lesz reumás. A plzeňi sör pedig egyedülálló, utánozhatatlan és pótolhatatlan, még müncheni „vetélytársát“ is messze elhagyja maga mögött. Olyen amerikai sörrajongók, is vannak, akik lemondva a gyors és kényelmes repülőgép­ről csupán azért választják a hosszadalmas vlziutat, mert a fényűzően berendezett óceánjá­rók éttermében kedvükre szür­­csölhetik az „excellent Pilsner Beer“-t (a kitűnő pilzeni sört)! A mai Plzenské pivovary nemzeti vállalat több ottani sörgyár egyesüléséből keletke­zett. Ezek között a legrégibb é: legnagyobb az 1842-ben alapí­tott Méšťanský pivovar volt amelynek gyártmányai közül i Prazdroj (ősforrás) védjegy! bizonyult a legkeresettebbnek — Maga a sörfőzés a XlII-il századba nyúlik vissza, amidői több plzeňi család nyert arr< engedélyt Hogy miért olyar nagyszerű például a Prazdroj' Elsősorban a kifogástalan minő­ségű sörárpa és komló, vala­mint az ottani különös össze­tételű víz adják meg a söi aranysárga színét, zamatos ízét Ugyancsak fontos szerepet ját­szik a sörpincék alatti tala; geológiai összetétele a sör er­­jesztési és érlelődési folyama­tának különleges feltételei stb Amióta megállapították a mér­tékletes sörfogyasztás gyógyítc hatását, egyre jobban fellendül a sörgyártás. Bátran állíthatjuk: tehát, hogy a sziklákba vájt több kilométer hosszú pincék­ben elhelyezett plzeňi sör nem­csak aranysárga szí^ű, hanem — mint legkeresettebb kiviteli cikkünk — színaranyat jövedel­mez. va. J, plzeňi Tŕída 1. Mája a nagyváros egyik legszebb és legfor­galmasabb sugárútja. — Ami azt illeti, most is reu­más vagyok. Hogy ágyban fek­vő lennék -e, vagy mi történne velem, ha többször erőszakkal nem csípetném meg a lábaimat a méhekkel — azt már nem tu­dom. Az orvosi tudományokhoz nem értek. Viszont fürdőből is jöttem már haza úgy, hogy az ágyból nem bírtam felkelni, azután, hogy tényleg a méh­­méreg segített-e rajtam, szin­tén nem tudom, de lássa, hogy azért még elég jól elszaladok. Mint mondom, többször csipe­tem meg reumás lábaimat a méhekkel erőszakkal. Körülbelül 100 család méh kell ahhoz, hogy egy kg, vagyis 40 ezer korona értékű méhmér­­g?t nyerjünk A méheknek nagy része a méregvételnél elpusz­tul. A családokat azután erősí­teni kell, hogy a következő év­ben újra sok mérget nyerhes­sünk. Javasoltam az illetékesek­nek, hogy én is rátérek a mé­regtermelésre Egyelőre még engedélyt nem adtak rá, nem tudom hogy lesz később. Illatos, friss mézzel kínál. Ha már három méhecske is meg­csípett — nem úgy mint öt — örömmel ízleltem meg, mit gyűjtöttek ezek a kis szorgal­mas munkások. Aztán még arra kér, írjam meg a fiataloknak, hogy közülük többen jelentkez­zenek a méhészeti pályára, mert a méhészet ma már egy szakmaág. Fontos is, meg szép is, és ne féljenek a méhszúrás­­tól, majd megszokják ők is úgy, mint ő megszokta. BAGOTA ISTVÁN SZERKESZTŐI üzenetek {----------— Zelenák István, Perbenyík: Az esemény nem újságba való. Ilyen ügyet a helyszínen kell elintézni. Máskor a fiatalok életéről írjál. Reménykedünk: Az üzemi alapból kölcsönt csak annyit lehet adni, amennyire az alap­ból futja. Ajánljuk, adjanak be újabb kérvényt az üzemi bi­zottsághoz ebben az ügyben. A lakásszövetkezettel pedig köt­hetnek egyezményt, hogy bizo­nyos pénzösszeg értékében fi­zikai munkát végeznek a szö­vetkezeti építkezésen. Budai József: írásod közöl­tük. Elég hangulatosan írtad meg. Járik Katalin: Érsekújvár: Nem határátlépés, hanem csak rendőrségi engedély kell a nyilvántartás végett. Forduljon helyben a rendőrség útlevél­osztályához. Sárkány Margit, Jóka: Egyál­talában nincs magának igaza. Az anyasági szabadságról visz­­szatérő egyént törvény szerint vissza kell venni a munkahe­lyére. Ebben az esetben a mun­kaadónak is be kell tartani az irányelveket. S. József: Járási újságok szerkesztőségeinek címe általá­ban az illetékes járási nemzeti bizottság. Szofka János: Az írás nem meríti ki az eseményt. Nem kö­zölhetjük. A fényképek pedig túl homályosak és így közlésre alkalmatlanok. Csizmadia Vera, Szene: Az írásban hangulat ugyan van, de hiányzik a mondanivaló. így közölhetetlen. S. János, Nyitiagerencsér: Valaki nem adta át helyét egy utasnak az autóbuszban. Erről írsz, de semmi konkrétumot nem tartalmaz az írás. Igaz, az ilyesmin fel lehet háborodni, de a cikket jobban kell megírni. Mészáros Ágnes: írásod egész jó, de tanév után, azt hisszük, tárgytalan közölni. A helyzet, mondjuk, úgy volt, ahogy meg­írtad, de az új tanévben vajon hogyan lesz? Ha más témáról is ilyen jó levelet írsz, öröm­mel közöljük. Renács Ferenc, Hodonin: A katonaéletről szép dolgokat le­het írni, várjuk a leveleket. Egri Mária: Az aratási mun­kákról is írjál majd egy ba­­számolót. mondom asszony, alighanem el­búcsúzhatsz tőlem, mert ennyi méhcsípést nem úszik meg az ember. Számítottam arra, hogy új házas létemre elpatkolok. Este kirázott a hideg, orvost hivattunk és nagynehezen kie­­vickéltem a bajból. Ha így jár­tam — határoztam el akkor — azért is méhész leszek. így let­tem én méhész és azóta semmi bajom sincs a mphph-kpl A pergető csap ján ömlik a jó illatú méz. Ke retet keret utá helyeznek az el més kis masiná ba és csakhamo telnek a mézes kannák. Jelleg zetes illat száll ja meg a perge tő-helyiséget. Gyönyörű sárg akácméz ömlif ami sokak sze rint legjobb világon. Most nagy ér téke van a akácméznek, - világosít fe Szabados Józs bácsi. Régei sokszor 5-6 má zsa akácméz i volt a nyaka­­non és nen, ikadt olyan ke­reskedő, aki fel­vásárolta volna ) h — felelték, amikor kínál­am nekik — ezt még hamisíta­­li sem lehet. Ezt úgy kell elad­­li, ahogy felvásároljuk. Ma lyesmire nem adunk, azért tö­­•ekedünk arra, hogy mentői öbb jó akác- és hársfamézet :zállíthassunk el. , De nem ám csak a méz az egyedüli érték, amit a méhektól ;Ivarunk. A per get és után el­­iordjuk a kaptárokat a lucer­­lásba, azután a napraforgó táb­­ára, így segítjülf elő a növé­nyek megporzását. A gyümölcs­­’a-virágok megporoztatása izintén komoly feladatot je­lent. így segítjük mi elő a gyü-Kovács Mária, Kiskunfélegy­háza, MGX Fisch Emil út 1-3. Magyarország. Magyarul leve­lezne és tájképeket cserélne, 17 éves mezőgazdasági iskolai ta­nuló. Klujber Teréz, Magyaralmás, Kossuth út 28 sz. Fejér-megye, Magyarország. Filmről levelez­ne magyarul és színészképeket cserélne, 18 éves diáklány. Nagy Mária, Budapest, IX. kér. Ecseri út, 2 sz. 8 ép. 13 aj­tó. Zenéről, irodalomról leve­lezne magyarul, 16 éves diák­lány. Császár Julianna, Szeged, Galamb út 2 sz. Magyarország. Sportról, filmről levelezne ma­gyarul, 19 éves. Hőmmel Mária, Budapest, IX. kér. Mester u. 56/58. Irodalom­ról, zenéről levelezne magya­rul, 18 éves diáklány. A kirándulókat várja a garamparti táj. Szebbnél szebb he­lyekben gyönyörködhetik az a fiatal, aki a vakáció idejét ki­rándulásokra is felhasználja. Jó időt kívánunk ehhez és sok jó szórakozást. A holnapra gondolunk na azt nanom ujusag, mmaig minősítést, I4ó-an különböző a jövőre, a holnapra gondolok. E két fogalom: ifjúság és jóvő nagyon szervesen együvé tarto­zik. Számunkra a felnövekvő nemzedék jelenti a jövőt, ők az általunk megkezdett mű to­vábbépítői, befejezői. Ilyen és hasonló gondolatok villannak agyamba, ahogy hall­gatom a beszámolót és a fel­szólalókat. í — Általános műveltséget és megfelelő szakképzettséget kell szerezni minden fiatalnak. Va­jon hogyan segíti e feladat tel­jesítését az ifjúsági szervezet? Erről folyt a vita a CSISZ ko­máromi vezetőségének teljes ülésén. Érdekes megfigyelni, hogyan látják a kérdést maguk a fia­talok. Bizony sokféleképpen, nézeteik különbözők. A közép­­iskolás ifjúsági vezetők egy­hangúlag, kivétel nélkül elítél­nek mindenkit, aki nem tanul. Ez az egyik véglet! Nekik hal­vány sejtelmük sincs arról, mi­lyen akaraterőt és szorgalmat igényel a munka melletti tanu­lás. Másrészt a falusi lányok nagy része feleslegesnek tartja a tanulást, mondván, hogy hi­szen két-három év múlva úgy­is férjhez megy. Ez a másik véglet! E kérdés vizsgálgatásánál fi­gyelembe kell venni azt is, hogy az egyes munkahelyeken különbözők a tanulási lehetősé­gek. Aki a hajógyárban vagy a városban lévő egyéb üzemben dolgozik, sokkal könnyebben tanulhat esti közép- vagy szak­iskolán, mint az, aki állami gaz­daságban vagy EFSZ-ben dol­gozik, és 10—15 km-re kell jár­nia előadásra. S éppen Itt, a tanulási lehetőségek megterem­tésénél jut nagy szerephez a CSISZ. A hajógyárban már két éve kidolgozta az üzemi CSISZ- szervezet vezetősége a szak­­képzettség növelésének tervét. S az eredmény? Az elmúlt év­ben 94-en tanultak középisko­lán, 45-en szereztek magasabb tanfolyamokon bővítették szak­­képzettségüket és 35 fiatal tett másodfokú szakvizsgát. Ez így felsorolva igen szépen hangzik, de szükséges lesz a terv telje­sítését ellenőr ni. El kell érni, hogy szeptember elsejéig minden CSiSZ-szerve­­zet kidolgozza a CSISZ-tagok szakképzettsége növelésének tervét. A szervezeteknek sok­kal több figyelmet kell fordíta­ni a CSISZ tanulmányi évének megszervezésére. A fiataloknak szakképzettségük növelésével párhuzamosan kell bővíteni po­litikai látókörüket is. Az eddiginél sokkal többet kell törődni a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért ver­senyző kollektívákkal. Ha azt akarjuk, hogy ezek a munka­­csoportok valóban példaképül szolgáljanak, akkor tagjaiknak általános műveltséget, maga­sabb szakképzettséget kell sze­rezniük. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy van a járásban, a bálványi Állami Gazdaságban egy traktoros leánybrigád, akik e téren teljesítik vállalásukat! De mit tesz ezen a téren a töb­bi kollektíva ? A kertészeti cso­portokban dolgozó lányok kö­zött sokan vannak, akik nem fejezték be az általános iskolát. Akik viszont elvégezték, azok­nak megfelelő szaktudást kell szerezni. A lányok közül már többen érzik a szaktudás hiá­nyát. Erről beszélt Brštiaková Katka, az alsőpéteri EFSZ-ben dolgozó munkacsoport vezetője. Ő is elhatározta, hogy kétéves iskolán szerez megfelelő szak­­képzettséget. Katka ma kiváló dolgozó, csoportvezető, de ha nem bővíti tudását, — és ez vonatkozik a többiekre is —, akkor hogy tud majd helytállni 5—10 év múlva! A szövetkeze­tek vezetőinek lehetőséget kell adniuk a tanulni vágyó fiatalok számára és a tél folyamán több figyelmet kell fordítaniuk a szövetkezeti munkaiskolák megszervezésére is. CSETŐ JÁNOS kedelmi gócponttá terebélyese­dett és izmosodott. Ezen fejlő­dését az említett ellenséges be­törések azután jő időre meg­akasztották, sőt pontot is tet­tek volna fellendülése után, ha két fontos esemény nem zök­kentette volna ki a XlX-ik szá­zadban ezen aléltságából. Ezek egyike a Polgári Sörfőzde (Méš­ťanský pivovar) és a második a Škoda Művek alapítása volt. Kezdjük a másodiknál, mint „komolyabbnál“, a világhírnévre emelkedett Skoda-Müveknél. A vállalat alapítója egy Emil Ško­da nevű lakatosmester volt, akinek atyja, — ugyancsak la­katosmester — kisebb műhely­­lyel rendelkezett. Emil fia kül­földi tanulmányainak befejezé­se után hazatért és Waldstein gróf kis gépgyárába szegődött el, amely akkoriban 31 munkást foglalkoztatott. Három évi munkálkodás után Emil Skoda megvette a gróftól a kis üzemet és megvetette alapját annak a későbbi gigantikus vasgyárnak, amely 1917-ben — az első vi­lágháború végén — már 30 000 munkással gyártotta a hadi­anyagot a központi hatalmak számára. A harmincas években 40 000 körül mozgott a Škoda­­alkalmazottak száma. A vállalat mai neve Leninovy závody, nemzeti vállalat, amely még hatványozottabb mértékben fo­kozza készítményeinek minősé­gét és világhírét. A második cikk, amellyel Plzeň „megvédi becsületét", munkaalkalmat teremtett a vá­rosnak és környékének dolgozói számára és ugyancsak világhír­névre tett szert — a sör. Mert csak a. vérbeli sörivó a meg­mondhatója, hogy egyik sör tá­volról sem olyan, mint a másik. A sörivók Mekkája Csaknem valamennyi cseh­szlovákiai', y árossal ellentétben Plzeň egyike azoknak a helyek­nek, amelyek nem büszkélked­hetnek jelentősebb történelmi múlttal, sem dicső harcitettek­kel. Műemlékei közül figyelem­re méligak 3 JCVI-ik században olasz mesterek által épített városháza, és az úgynevezett császári hái, amelyben II. Ru­dolf császár időzött, amíg Prá­gában ,a jpe^s jár vány dühön­gött. Templomai közül a góti­kus Szt/Ömklart székesegyház, valamint ,a barokk stílusban épült Sztc Anna templom érde­kesek. Képtárában azonban a legjelentősebb cseh festők re­mekein Tcívül értékes külföldi mestermüveket is találunk. Mi­kuláš Aleš-nek, a hírneves cseh művésznek gyönyörű képei nemcsak^, a képtárat díszítik, hanem számős alkotása rňagán­­családdk töíájdonában is fellel­hető. -rovSedrich Smetana, a világhírű zeneszerző négy évig nyomta a plzeňi gimnázium padjait. Ugyancsak Plzeňben alussza örök álmát J. K. Tyl, a cseh himnusz (Kde domov műj) szerzője, akinek egykori lakó­házát emléktáblával látta el ke­gyelete jeléül a cseh nemzet. • Kulturális téren már nagyobb szerepet játszik Plzeň a többi cseh város közösségében, mint történelmi emlékek tekinteté­ben, sőt élenjáró helyet foglal el. A különböző jónevű szakis­kolákon kívül nemcsak közép­fokú, hanem ma mér országos hírnévre emelkedett főiskolája is van. Színházain kívül a klasz­­szikus zene terén is kielégíti a legkényesebb ízléseket. Az if­júság és a sportrajongók ugyancsak megtalálják számítá­sukat a. város sportpályáin. És ha az idegen turistákat nem is várják égbe nyúló, vadregényes bércek — a környék legmaga­sabb hegye alig éri el az 500 métert — mégis valamennyien újból felkeresik a csörgedező patakok és kanyargó folyók szelte bájos, lankás vidéket. Plzeň egykor gazdag állatkert­jének egész állományát elpusz­tította az 1934-ben keletkezett, borzalmas gázrobbanás. Sok fáradság és még több költség árán azonban sikerült a hiányt csaknem maradéktalanul fel­tölteni és újra zajos, érdekes és mulatságos a plzeňi állat­kert. Magát a várost 1295-ben ala­pították, amely később a har­mincéves háború folyamán so­kat szenvedett. De ha nem is küzdötte fel magát a „hősök" sorába, annál élérkebb keres­kedelmet folytatott a külföld­del, így földrajzi fekvésénél fogva elsősorban Dél-Németor­­szággal, majd kimondott keres­mölcstermesztést, a takarmány­alapot, a több napraforgót és még sok mindent. Az egyik kaptárról leemeli a méztért. Jó mélyen belenyúl a lakótérbe és egyszerre többezer méhecske csügg a meztelen karján. Megeszik magát — mondom neki. Engem meg nem csíp, de ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom