Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-17 / 29. szám

CSÓNAKKARAVÁN A DUNA HABJAIN A Fekete-erdősen ered egy kis csermely elindul hosszú útjára, csörgedezik, erősödik, csakhamar hömpölyög völgye­ken át bércek között, orszá­gokon keresztül, majd csendes­sé szeiidüi folyása, s mire leér az alföldre, mér szinte öreges lassúsággal halad célja, a Fe­kete-tenger felé. Gátak közt haladó medre mentén különbö­ző országok fiai-lányai élik éle­tüket s a csillogó folyamtükrön különböző színű zászlókkal ha­józnak a Kárpátok medencéjé­ben. Sok országot érint, szel át a folyam. Az a folyam, amely­nek habjain a barátsáq, az egy­mást megértés jegyében „csu­rog" majd le ismn a Békát - túra csőnakkaravánja. A Duna tükrén halad majd a csónákkaraván. különböző ajkú evezősök kormányozzák a csónakokat, mégis a megértés, a barátság, a bajtársiasság köti össze őket. A Duna ezüst csíkja évezredek óta köti egybe a Duna-menti országok lakóit, s ezt az ezüst csíkot állították a béke gondolata iák szolgála­tába a vízi sportolók. • A sport erős kapocs a népek, Sporthírek CSODA az egyes országok között, a sportpályákon, sportcsarno­kokban úszómedencékben, tor­natermekben régen szövődött a barátság a legkülönbözőbb ajkú versenyzők között A spor­tolók népes családjában is kü­lönleges helyet foglalnak el a vízísportolók. A vizetjárók mindenütt egymásra vannak utalva, a parton hevenyészve felütött sátrakban szívesen fo­gadják a bajtárs. segítséget. Ez a szellem hatja át a Béke-túra tágjait sok kilométeres útju­kon az elmúlt esztendők folya­evezős a Moldva vizéről érke­zett vízjáróval. Akad közös érdek, közös megbeszélni való, s bár az értekezés nyelve aka­dozik, a megértés olajozott ala­pokon halad a barátság habjain már kiötvöződött a bajtársias­ság nemes férne Vidám cseh nótákat; magyar hallgatókat, szlovák népdalokat, lengyel in­dulókat, szerb katonadalokat visz a Duna tükre fölött a nyári szél, a késő éjszakába szórako­zik együtt a vízjá^ók serege. Sok már az ismerős közöttük, tartós barátságok szövődtek a Tetszett már olyat hallani, hogy a fölényben ievő csapat csatárai kínosan vigyáznak, ne­hogy kapura kelljen lőniök? Nos, pontosan ez történt az Augsburg — Meringen meccsen. Az Augsburg 3:0- ra vezetett, amikor egy bombalövéstől ösz­­szedőlt a Meringen kapuja. Ogy ahogy rendbehozták s játszot­tak tovább. Ha viszont még egyszer összedől, a játékvezető feltétlenül lefújja a meccset. Hát vigyáztak. Mert ugye... hogy kell vigyázni...! TUCAT Jean Dotto, a Libéria-csapat tagja Ismét ott hajt a francia körverseny ezerlábú mezőnyé­nek kellős közepén. A dolog főként a/ért érdekes, mert ez Jean mesternek immá­ron tizenkettedik „Tour“-ja és hivatásos kerékpárosok ritkán „tartanak“ ilyen soká. A har­­mincesztendös Cabasse-i sző­lősgazda azonban nyilván tud vigyázni magára. Például ma is mindössze hatvanegy kiló, ép­pen úgy, mint az első rajtja idején. Szó, ami szó, valami nagy súlyt nem kell éppen kö­rülcipelnie a francia határ mentén. A „Tour" orvosa1 — Igen, a „Tour“ konzerválja az embert. Jean lábai ma is csak húszévesek. A lábai? Hm. Hát persze .. ez is vala­mi. mán is számos jelét adták már a bajtársiasságnak. — A BÉKE-TŰRA Engelhartzellbő! indul útnak, Bécs, Bratislava. Budapest, Belgrád az útvonal, tehát a né­met határtól kezdve Ausztrián, Csehszlovákián, Magyarorszá­gon át Jugoszláviába vezet az evezősök útja, de a dunai or­szágokon kívül még egyéb or­szágok fiai-lánya. is eveznek a Béke-túrán. Kivált a lengye­lek vesznek részt előszerettel ezen a szép vízi kiránduláson. A vízi természetjárók száma esztendőről esztendőre növek­szik, az evezés egészséges sportjának minden országban egyre nagyobb számban hódol­nak fiatalok, öregek egyaránt. Engelhartzellben vízre szállnak a csónakok, útközben kölünböző állomásokon kisebb-nagyobb csoportok csatlakoznak, s végül egész hajó- és csonakkaraván csorog le a Dunán a bécsi, bra­­tislaval, komáromi, budapesti és belgrádi hidaK alatt. A sok kilométeres vízi útat sok he­lyütt szakítják meg a pihenő­napok, egy-egy jelentősebb ál­lomáson gazdag kultúrműsort bonyolítanak le az edzett, fá­radsághoz hozzászokott evező­sök. Megpihennek megtekintik a városok nevezetesebb helyeit, ismerkednek egymással, egy­más kultúrájával, életével. A sátortáborokban a TÁBORTÜZEK lobogó lángja mellett együtt dalolnak a lengyel fiúk az oszt­rák lányokkal, közös bográcson főzi vacsoráját a jugoszláv cso­port a vágmentl szlovák evező­sökkel. a tábortűz parazsa mel­lett melegedik a tiszamenti károlyfalui Dunaáqban a bősi vagy esztergomi sátortáborban, a Margitsziget varázsában, a belgrádi partok sétányain. Le­velek fényképek járnak kézről kézre, közös ismerősök iránt A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 9.30 TV érdekességek 10.00 Júliusi tarka-barka 11.15 A világ térképe felett 18.00 If­júsági műsor 19.00 TV Híradó 19.30 Mezőgazdasági műsor 20.00 A ĽUT esztrádmüsora 21.00 A szerencse vasárnap jön — szlovák filmVígiáték 22.25 TV Híradó; Szerda 16.30 Inter­­vízió: Rigai kirándulás 17.00 Szovjet film 18.00 Filmműsor a legkisebbeknek 19.00 TV Hír­adó 19.30 A nap kérdései 19.45 A dezertőr — TV-vígjáték 20.45 Rövid filmek 21.25 A HESZ életéből 21.40 TV Híradó; Csü­törtök: 9.30 TV érdekességek 10.00 Karácsony idején — film­­vígjáték 11.00 Rövid filmek 17.30 A galamb — cseh film 19.00 TV Híradó 19.30 Az új technika és a pénz 20.00 Bertolt Brecht: Kaukázusi Krétakör, 22.00 TV Híradó; Péntek: 17.30 Gyermekműsor 18.25 Hét leány — hét melódia 14 00 TV Hír­adó 19.30 Az emberek és a ma 20.00 Napfény, víz és levegő — szórakoztató műsor 21.30 TV Híradó; Szombat: 15.00 ŰszÓ- bajnokságok közvetítése Brnó­­ból 17.45 Gyermekműsor 19.00 TV Híradó 19.30 A nemzetközi eseményekről 19.50 Dalok körü­löttünk 20.00 Esztrádmüsor 21.05 TV Híradó 22.00 Anekdo­ták — pantomimben előadva D. I. VAŇKOVÁ: NÉGYSZEMKÖZT (Folytatás) 13. Ügy festett, mintha alvajáró lenne. Nehéz volt felébreszteni. Óra után megállítottam a folyo­sóm Mi van veled? Miért nem tanulsz, miért nem figyelsz? Beteg vagy? A leányka lehaj­totta a fejét és halkan fojtott hangon ezt felelte: — Nem, nem vagyok beteg — és azután elhallgatott. Kínos csend állt be.; — Hót akkor mi van veled? — kérdeztem újból. — Nem vagy véletlenül szerelmes? — Elvörösödött — e további kér­dés feleslegessé vált. Szóval ezért nem tanul, ezért nem tudta magát a tanulásra össz­pontosítani. Sok gondot okozott, mit csi­náljak ezzel és a többi szerel­mes leánnyal? Engedjék meg, hogy most új­ból visszatérjek I. Pavlov orosz fiziolőgus szavaira: „Minden idegtevékenység az agykéregből indul ki — és így az agykéreg irányítja az érzelmi élményeket is.“ A szerelem nem egy olyan vak erő, amely könyörtelenül azt tehet velünk, amit csak akar. Nem veheti el annyira eszünket, nem kábíthat el any­­nyira, hogy ne lássunk és ne ítéljük meg az adott helyzetet reálisan. Az érzések ösztönösen kelet­keznek az emberi érzések azért nem törnek rá az emberre olyan rohamosan mint ahogy azt elképzeljük. Még szerencse, hogy az emberi érzéseket más oldalról is boncolgathatjuk. Egy fiatal leány egyszer ezt írta nekem: Tanulni kezdtem, még­pedig nagyon nekifeküdtem a tanulásnak. Muszáj, értse meg, muszáj, mert „ő‘‘ kiváló tanuló és szégyen lenre, ha be kellene vallanom, hogy én nem vagyok az. Az első szerelmen a legszebb az. hogy megváltoztatja az em­bert, erőt ad ahhoz, hogy felül­múljuk önmagunkat, leküzdjük a tornyosuló nehézségeket és kiváló teljesítményeket égjünk el. A szerelem gazdagítja, ne­mesíti az embert, felelősségre tanítja és megengedi, hogy me­rész terveket építsen. Az ember Ismerkedik saját magával, ne­veli önönmagat és így ismerke­dik embertársaival is és azokra is nevelő hatást gyakorol. Sze­relemből jobb, igazabb ember akar lenni. Ha az első szerelem ném keltette fel benned azt az érzést, hogy még sokat kell csiszolni jailemeden, hogy még sokkal önzetlenebbnek kell len­ned, akkor az első szerelem nem jelenthetett nagy érzést, csak egy kis epizódot, amely sok érzéstől lopott meg és tett szegényebbé. Es ezért kár. Mi­lyen fontos, hogy a szerelem világítótoronyként bontsa előt­tetek a sötétséget, kivezessen benneteket az őrzések zűrzava­rából. egyre magasabb célokat tűzzön ki számotokra, hogy érdeklődnek a régi Béke-túrá­sok, üdvözleteket közvetítenek, sajnálkoznak egy-egy közös is­merős elmaradásán, aztán újabb barátságok kötődnek, szilajab­­ban szól a zene hangja, aztán búsan, a gitár édes-bús meló­diáit elragadja a Duna fölötti szél. Üjabb napra virradnak, újra vízre szállnak a csónakok, új ország, újabb ismerősök, újabb táborozás következik. Minde­nütt szívélyes vendégszeretet­tel, gondos igyekezettel, bajtár­si segíteni akarással. Barátság szövődik a barátság habjain. A nyári szélben lenqenek a csó­nakok orrában a zászlók, vidá­man integetnek, akárcsak a partról az ismerősök. A viszont­látásra jövőre, az újabb Béke­túrán! Aztán amikor megér­keznek az utolsó állomásra, egy kissé fájdalmas a búcsú, de a barátság szálai nem szakad­nak el. A Duna mentén béké­ben, barátságban akarnak élni az emberek, ezt hirdetik a Béke-túra résztvevői, ezzel térnek haza a hosszú út befe­jezésekor. Az utolsó tábortűz utolsót lobbant már a nyári langyos éjszakában, elnémult a vidám énekszó fekete csík lett a Duna tükréből, de a haj­nal fényében ismét ezüstösen csillog a népek barátságának ez az erős fonala. M-s 22.20 Dalok a tábortűz mellett; Vasárnap: 10.00 Gyermekműsor 11.00 Sétány-hangverseny 14.00 Üszóbajnokságok közvetítése — finálé 17.20 Hogy az élet kivi­ruljon — lengyel film 19.00 TV Híradó 19.30 A TV sportja 19.50 Vasárnapi vers 20.00 Esztrád­­hangverseny 21.30 irodalmi mű­sor 22.00 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 18.00 Rövid film 18.15 100 kérdés — 100 felelet 19.10 Orvosi tanácsadó 19.30 TV Hír­adó 19.45 Mezőgazdasági műsor 20.05 Egész estét betöltő film 21.35 Vidám percek 21.55 TV Híradó; Szerda: 18.00 Rigai sé­ta 19.00 Stein Aurél: Ázsiai em­lékek 19.30 TV’ Híradó 19.50 A. Miller nyomán TV-játék Kb. 22.15 TV Vllághíradő; Csütör­tök: 17.45 Gyermekek zeneköre 18.30 Agitáclős propaganda­­műsor 19.00 A jövő hét műsora 19.05 Telesport 19.30 TV Híradó 20.00 A tornász VB-ről 20.30 Utazzunk együtt 21.00 Film 22.10 TV Híradó; Szombat: 18.30 Júliusi kiállítás 19.00 Rövid len­gyel filmek 19.30 TV Híradó 19.45 Hétről-hétre 20.05 Az An­­nuskák ünnepére 21.05 A pári­zsi jégrevű műsora Kb. 22.15 TV Híradó; Vasárnap: 9.15 If­júsági műsor 11.3p Mezőgazda­­sági műsor, azután a 29. sz. Híradó, délután: Kézllabdamér­­kőzések 19.30 TV Híradó 20.00 A vasárnap verse 20.10 Egész estét betöltő film 21.40 Tele­sport 21.55 TV Híradó. • •••)••••••• azokat a saját és a társadalom javára valósítsátok meg. A szerelem különböző válto­zatokban jelentkezik. A leányok különösen gyakran megkérdik: Létezik-e szerelem az első pil­lantásra? Egyszer egy k's barátnőm ra­gyogó arccal állított be hozzám. Alig várta, hogy kényelmesen elhelyezkedjünk, máris elárulta nagy titkát: Szerelmes lettem. Első pillantásra. Ne nevess ki, mert akkor már soha többet szóba se állok veled. Ne félj, nem egyoldalú e dolog. Ő is szeret. És ha nem, akkor sze­retni fog. — És aztán elmesél­te: a fivérével hangversenyen volt és ott mutatta ót be. Olyan szép, különös álmodozó szeme van, olyan finom, hu k a hangja. Hiszen az ilyen beszédeket már bizonyára ismeritek. Türelme­sen meghallgattam, kérdéseket is igyekeztem feltenni, de szó­hoz se engedett. Végighallgat­tam a himnuszokat. Egy fél óra múlva a kisleány elviharzott és magamra maradtam. Gondolko­dóba ejtett az eset. (Folytatjuk) Fájó szivü fiatal anya: Megértjük elkeseredését. Nagyon gyakori dolog, hogy az anyóssal való együttélés veszélyezteti a fiatalok há­zasságát. Próbálja rábeszél­ni férjét, hogy külön menje­nek lakni és inkább egy bi­zonyos összeggel segítsék őt havonta A maga boldogsá­ga megér eqy kis anyagi ál­dozatot magának is. Férjé­nek elég nehéz a helyzete és nem helyeseljük, hogy hi­degséggel akarja büntetni. Jobb lenne, ha inkább ked­vességgel próbálná őt meg­nyerni. A válás gondolatával csak akkor foglalkozzék, ha már minden más útat meg­próbált a helyzet változtatá­sára. Csalódott szívű lány, Ilon­ka: Az utóiratot későn vet­tük észre. Nem tudjuk, hogy aktuális-e még a dolog. Ha azonban mégis szeretne vá­laszt, kérjük. írjon újból. Májusi éjszakák: Ameny­­nyiben a bíróság kimondta a válást akkor nincs semmi akadálya, hogy hezzámenjen feleségül. Feltételezhető, hogy házasságuk boldogabb lesz, mint az előző volt. fi m „Rád bízom az élete­met...“: Felesége magatar­tása kimondottan komolyta­lan, mondhatnánk,1 gyerekes, így nem gondolkozik egy feleség, különösen nem az, aki szereti a >• -jét. Ne ha­ragudjon nyíltságunkért, de kételkednünk kell egy asz­­szony szerelmében, aki egy évi házasság utárt ennyire kétsépDe van esve. s szé­gyell! hogy 2? éves férje kopaszodik. Attó' fél, hogy a? emberek „megszólják", hogyan tudott 'érjhez menni egy kopaszodó főrfihaa, vagy ha akkor még nem is kopa­szodott, csak egy évi házas­ság után Nos. hogy pontosan a kér­déseire feleljünk. 1. A sűrű vagy kopaszodó haj nem játszhat szerepet egy házas­ságban, ha a házastársak szeretik egymást. 2. Sem a férjnek sem a feleségnek nem kell magát szégyellni azért, hogy a férj kopaszo­dik akár fiatal, akár idős. A kopaszság egy férfinél nem a2 idős kor jele, egész flatai korban is — mint pl. magánéi — is felléphet. 3. A kopaszodás semmi esetre sem vélőok. 4. őszintén szólva, kétségbe kell von­nunk felesége szerelmét. Reméljük azonban, ha oko­san elgondolkodik a dolgon, ő is rájön, hogy ha boldog házasságban akar élni, fér­jének jellemével és tulaj­donságaival kell törődnie, azt keresni benne, amiért beleszeretett, és egy évvel ezelőtt hozzáment feleségül, s nem olyan csacsiságokra gondolnia, hogy szégyelli magét, mert férje kopaszo­dik Igyekezzen ezt vele megértetni, reméljük sike­rülni fog. (Folytatás) S még két lényeges apróság a kézfogással kapcsolat­ban: előfordul, hogy munka közben érkezik látogatónk. Ilyenkor ne rohanjunk munkától piszkos kézzel kezet adni, hanem mentsük ki magunkat (piszkos kezünkért), mossuk meg, vagy legalábbis törüljük meg s aztán ad­junk kezet a vendégnek. A másik: előfordul, hogy kezet kellene fogni valakivel, de az illető éppen eszik, sőt lehet, hogy a kezével, pl. uzsonnát, tízórait. Ilyenkor figyelmetlenség kezet nyúj­tani, hiszen az illetőt arra kényszerítjük, hogy a kézfogás után (ami, bármilyen tiszta is a kezünk, semmiképpen sem mondható higiénikusnak) folytassa az evést, s vi­szont az sem lenne szép, ha a kézfogás után felállna kezet mosni. A legjobb, ha senkit sem hozunk ilyen hely­zetbe, aki eszik, (nemcsak, ha kézzel, ha evőeszközzel, Is, hiszen hátha közben, kenyerei akar letörni), annak nem nyújtunk kezet. Ne nyújtsunk kezet továbbá, annak ellenére, hogy ezt az illem megkövetelné, ha kezünkön nyílt seb vagy vala­milyen kiütés van, még akkor sem, ha az nem ragályos. Kellemetlen ugyanis egy kiütéses kezet megfogni, s még kellemetlenebb a kinyújtott kezet el nem fogadni, mert ezzel a legmélyebben megsértjük az illetőt. Jobb ezt megelőzni azzal, hogy bocsánatot kérünk, hogy a seb vagy kiütés miatt nem foghatunk kežet, s nem szabad megsértődni akkor, ha valaki — miután észrevette a kiütéseket vagy sebet — nem nyújt kezet. Ez érthető az ó részéről, s akkor sem szabad megsértődni, ha firtat­­lan, gyorsan múló kiütésekről van szó, hiszen az Illető ezt nem tudhatja. meri Érintéssel, tehát kézfogással is. több fer'özŐ betegsé­get lehet elkapni, ajánlatos tehát különböző ragályok idején a kézfogásokat csak a legszükségesebbekre szorí­tani (pl. bemutatkozás, gratuláció), s amikor csakJehet, elhagyni (pl. a találkozások utcán, szórakozóhelyen. stb.) Előfordul, hogy valaki nyirkos vagy izzadós tenyérrel nyújt kezet. Ez, bármennyire is kellemetlen, nem szabad az illetővel éreztetni, sem úgy. hogy megjegyzést teszünk rá, sem úgy, hogy a zsebkendőnk után kapunk s az íHetö előtt törölgetjük a kezünket, mert ez sértés. lggz. ugyan, hogy egy nyirkos vaoy izzadt kezet megfogni nert^a leg­kellemesebb, viszont nem történhet tőle semmi, vfirjuk meg tehát, amíg az illető nem látja, s akkor mossuk vagy töröljük meg a kezünket. (A nyirkos ép izzadós kezüekhez pedig annyit, hogy azt kezelni kell -^ foglal­kozunk is majd vele — így nem okoznak fölösleges kel­lemetlenséget embertársaiknak, s ha megszabadulnak tőle, az részükre is csak kellemes lesz. Aens S az utolsó kézfogási szabály: a kinyújtott kezet min­dig el kell fogadni. Akkor is, ha nekünk nyújtják, holott nekünk kellett volna nyújtanunk és mi ezt btzmyoe ok­nál fogva akarattal nem tettük meg. Az igaz, hogy így az illető megszegte az illemszabályokat azzal hogy ö nyúj­tott kezet, holott meg kellett volna várnia, amíg feléje nyújtják, de ezt nem lehet tetőzni azzal, hogy nem fo­gadjuk el. Kinyújtott kezet a levegőben hagyni nemcsak illetlenség, hanem olyan sértés, amit meg sem lehet bocsátani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom