Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-15 / 20. szám

Fél millió diák tanul Moszkvában. Aki bepillant az egyetemi életbe, a laboratóriumokba vagy a könyvtárakba, furcsa érzése támad: Moszkvát nem is lakják mások, csak diákok. A számtalan diák­otthonok egyikébe vezetjük el olvasóinkat, az itt lakó főiskolások mérnökök lesznek. A fényképezőgép len­cséje azt leste meg, hogyan zajlik ebben az épületben az élet. A zenekar összebúgó hangszerei között a pa­csirtahangú Éva Androszenko énekel. Itt az anyaggal viaskodnak. Együtt könnyebb a tanulás. A szép szó fegyverével ä Mi az „éjrendi pont“? Az ablakon betűz az utcai lám­pák fénye, a félhomályban három leányfej összehajol. Vajon niiről beszélgethetnek? Azt hiszem, nem téve­dünk, ba az „éjrendi“ pontok között a szerelem is téma. z országszerte terjedő irodalmi Júliám elért a Bodrogközbe is. A tornai­jai, dunaszerdahelyi stb. iro­dalmi színpadok mintájára a Tisza, Bodrog és a Latorca menti mintegy 30 irodalmat kedvelő és szerető egyén meg­alakította a Bodrogközi Irodal­mi Színpadot. Tanítók, orvosok, hivatalno­kok és szövetkezeti dolgozók immár második sikeres bemu­tatkozása volt a „Tavasz lesz újra kedves“ címen (a címet Ozsvald Árpád egyik kötetének a címéből vette a rendező) Ki­­rályhelmecen megrendezett, és a világirodalom szerelmes ver­seiből egy kis ízelítőt nyújtó irodalmi est. Mielőtt azonban rátérnénk az est részletesebb ismertetésére, szóljunk néhány szót magáról az együttesről. Mint már emlí­tettük, tanítók, orvosok, hiva­talnokok, szövetkezeti dolgo­zók; CSISZ-fiatalok és aktív CSEMADOK tagok azok, akik vállalták a szép szó terjeszté­sét, lemondva ezáltal sok sza­bad időről és más szórakozás­ról. Az irodalmi színpad munká­ját öttagú vezetőség irányítja (Tolvaj Bertalan, Török Ele­mér, Szűcs József. Pető Éva és Dr. Adler), tevékenységük fő­ként a rendező tanító által elő­terjesztett műsor jóváhagyá­sában, illetve korrigálásában nyilvánul meg. Érdekes vonás még a Bodrogközi Irodalmi Színpad életében, hogy az egyes műsorokat abban a falu­ban mutatják be először, ahol a műsort rendező tanító műkö­dik. Leleszen volt az első nagy­sikerű bemutatkozás, (Török Elemér rendezett Ady-estet) azonban a király­­helmeci bemutatkozásnak (a műsort Szűcs József rendezte) sem volt kisebb sikere. A kö­zeli tervek: „Háború és béke“ címen (Török Elemér rendezi) a háború ellenes versekből nyújtanak válogatást, majd Helyreigazítás Olvasóink elnézését kér­jük, hogy lapunk múltheti számának 8. oldalán a „Be­mutató után" című cikkhez a Csárdás című táncot be­mutató kép helyett a kato­­naegyüttes táncát ábrázoló kép került. Az említett Cikk utolsó mondatai is nyomdai okokból érthetetlenek és helyesen így hangzanak: Csak örülni tudunk, hogy elviszik ide is a népi és ha­ladó hagyományainkat, de ugyanakkor nem hagyhatjuk említés nélkül hogy várja őket Csallóköz, Götnör és Bodrogköz is. Talán ősszel majd erre a vidékre is el­jutnak. Szerkesztőség. „Hiszek az emberben“ címen a CSKP XII. kongresszusa tiszte­letére és köszöntésére rendez­nek irodalmi estet. Ezenkívül a közeli tervekhez tartozik egy írő-olvasö találkozó megrende­zése is, amelyre a csehszlová­kiai magyar irodalom számos képviselőjét meghívják. Ennyit talán nagy általánosságban az irodalmi színpadról és tervei­ről, s most nézzük magát az előadást. • A Királyhelmecen esemény­nek számító irodalmi est első­re is mintegy 150—170 főnyi közönséget vonzott és nem két­séges, hogy az eddig még ta­­máskodókat is meggyőzte szük­ségességéről, elhivatottságáról és életrevalóságáról. A szép szó fegyverével vág utat az emberek szívéig. Pető Éva, Le­­ezó Tibor, Csizmár Ilona, Nagy Zoltánné, Veres János és a töb­biek is szavalatukkal áthidal­ták a színpad és a nézőtér kö­zötti teret s belopták a verset az emberek szívébe. Persze, a vers előadásában akadtak ki­­sebb-nagyobb hibák, döccenők, de ezeket is főként az váltotta ki, hogy a vers nem „feküdt“ teljesen a szavalónak. Erre a jövőben vigyáznunk kell, s le­hetőleg minden versnek meg­felelő szavalót keressenek. Pozitívan értékelhetjük a műsor zenei betétjét, amelyben Török Ilona Ady-dalokkal, Csarnokovics Já­­nosné Petőfi-dalokkal, Kassai Béla pedig Schubert szerenád­jával, valamint Lavotta szere­nádjával lépett a közönség elé. A műsorban szlovák tanítók is felléptek, s szavalatukkal csak növelték az est színvona­lát. Ez a közös fellépés a két nép fiai egészséges együttmű­ködésének bizonyítéka. Dicséretet érdemel Szűcs József a versek hangulatát jól átfogó s egybeolvasztó, össze­kötő. szövegért. A versváloga­tás azonban szubjektív véle­ményünk szerint kissé hiányos volt, illetve egyes költőktől nem a legjobb versek szere­peltek a műsoron. így pl. Ady Finita című verse helyett szí­vesebben hallottuk volna az El­bocsátó szép üzenet címűt, vagy a sok más gyönyörű Lé­­da-versek valamelyikét. Egy másik dolog, amely szintén ki­ütközött a műsorból, hogy a csehszlovákiai magyar irodal­mat csupán Rácz Olivér két verse képviselte. Máskor ezt a munkát is több körültekintés­sel kell végezni. A Bodrogközi Irodalmi Szín­pad másodszor vizsgázott, s az osztályzat benne volt a közön­ség vastapsában. A szép sző elért a szívekig, s most már jöhetnek a komolyabb felada­tok. Mert az irodalmat szerető kis csoport komoly munkát vál­lalt magára, amikor elindult ezen az úton, s az indulás már egyben kötelez is. Az irodalom hivatást teljesít, s hivatást kell hogy teljesítsen az irodalmi színpad is. Várjuk tehát a foly­tatást. Tóth Elemér Kulturális hírek ® Hemmingway Az öreg halász és a tenger című könyvének hőse Anselmo Hernandez ma is él és a ku­bai Coimar falu halász-szö­vetkezetének tagja. A for­radalom gyökeresen meg­változtatta életét. A halá­szok ma erős motoros bár­kákon dolgoznak, a fogást a szövetkezetekben értéke­sítik és nincsenek kiszolgál­tatva a közvetítők kénye­­kedvének. ★ • A Prágai Tavaszra lá­togató magyar állami hang­verseny-zenekarnak Dénes Vera lesz a szólistája. Má­jus 29-én Mihály András gordonkaversenyét játsza Ferencsik János vezényleté­vel. ★ • Sosztakovics Az orr el­­mű operáját, melynek szö­vegkönyve Gogol azonos cí­mű műve alapján készült, a Szovjetunión kívül eddig még sehol sem mutatták be. Most több helyen kül­földön is bemutatásra kerül.-*—*—•—»­­—«—»—•—* Négy k'tkinges kislány lép f be a cukrászdába. A magas, kékszemű, mosolygósarcú, megszólal: — Négy dupla fagylaltot kérek. Olyan határozottan mond­ta, mint aki valaminek örül és örömét ezzel is nyilvá­nosságra hozza, hogy vala­kinek fizet valamit. Asztalhoz ültek és a jó csokoládéfagyit kanalazták, majd mesélni kezdtek: /Qz írásbeli — Tudod, hogy nem is volt olyan nehéz az az írás­beli. — De képzeld, nagyon el­számítottuk magunkat. Nem számítottam arra, hogy még a csehszlovákiai magyar iro­dalom is írásbeli tétel lesz Nem is nagyon tanultuk ezt az irodalmat. Még jó, hogy én. átlapoztam vagy félévvel ezelőtt és emlékeztem rá. Megemlítettem Szőke Józse­fet és Petrik Józsefet is, hi­szen nemrégen találkoztam velük az iskolában. Nagyon kíváncsi vagyok az ered­ményre. Remélem, nem csi­náltam semmilyen hibát. Az ember szívesen gondol min­dig a jóra, nem a legrosz­­szabbra. A négy kislány mosolygott és örült. Vége az írásbeli­nek, lassan kezdődnek a szó­beli vizsgák. Meg kell egy kicsit ünnepelni ezt is, mert az első nagyobb sikerek kö­zé tartozik az életben, gon­dolták azok, akik ott ültek a lányok körül és mosolyog­tak rajtuk. Néha az ember sajnálja, hogy elmúltak a diákévek. (cs) Az elmúlt napok legnagyobb sporteseménye a XV. Békeverseny, gyakrabban foglalkoznak sporttématikával. Képünkön Altrichter linoleummetszete. A képzőművészek is egyre Rudolf: Kerékpározók című I .'.WAW.W.V.V.V.WA’.W.W Szerkesztőségünk a közelmúltban találkozót rendezett Érsekújvárott az Általános és a Közgazdasági Iskola tanu­lóival. E beszélgetéseken olvasóink kérték, emlékezzünk meg egy-egy híres művészről. Az alábbiakban Leonardo da Vinci születésének 510. évfordulója alkalmából ismer­tetjük a nagy művész életét. V.'AW.VAW.WAWi .■.■■■•".■«’'■■.V.V.V.V.V.V.W.V.W.V.V.W.W.V.W.W.V.W.W.V.W.V „Jó, de még jobban kell csinálni!“ Zsenialitására nem lehet jelzőt találni. Halhatat­lanná művészete tette, a Mona Lisa és az Utolsó vacsora, de ezek a remekmű­vek rendkívüli és sokoldalú te­hetségének csupán parányi megnyilatkozásai. Évszázadok­kal előzte meg korát, bámula­tos adottsága a tudomány és művészet csaknem minden ágát felölelte. Kivált mint festő és szobrász, mérnök és műépítész, zenész és filozófus, foglalkozott anatómiával és csillagászattal, matematikával és természettu­dományokkal. írt meséket és filozófiai műveket, tervezett márványoszlopos kerteket és harcászati gépeket, méréseket készített a Nap és Föld közötti távolságról és forrásvíz nyomá­sáról, megfigyelte a madarak és állatok szokásait, s új mó­dot fedezett fel a parfőm ké­szítésében.. „Tökéletes firen­zei"-nek nevezték el még éle­tében, s neve a halála óta el­telt csaknem öt évszázad után is a tökéletes mesterművek al­kotóját jelenti. S ez a név: Leonardo da Vinci. Akis L'eonardót már gyer­mekkorában csodált ô egész környezete Eleinte szépségét, gyönyörű, sző­kefürtös fejét, később csengőn éneklő hangját, okos, talpra­esett beszédét, majd rendkívü­lien ügyes, szinte megdöbben­tően élethű rajzait. Rajzai egy­re szaporodnak, s mindinkább megnyilvánul a gyermek rajzo­lási készsége. Apja — a tekin­télyes firenzei ügyvéd, — per­sze hallani sem akar arról, hogy fia festő legyen. De végül is megtörik ellenállása s a 18 éves Leonardo Verocchio mesterhez kerül, hogy festészeti tehetsé­gét fejlessze és tökéletesítse. Jegyzetfüzete tudományos fel­jegyzésekkel és persze tucatnyi rajzzal telik meg. És mindegyik alaft pici hetükkel megjegyzi: „Ez egyszerű" és jó. De még jobban kell csinálni “ Ez lett a jelszava, s ehhez tartja magát egész életében. n* éves, amiko' Sforza La­­< I joshoz, Milánó hercegé- J J. hez folyamodik Milánó művészeti mestere címé­nek elnyeréséért. Sforzához írt levele melyben érdemeit és tu­dását felsorolja, kortársa meg­jegyzése szervit vagy egy zseni vagy egy örült vallomása. Ki­fejti, hogy tud készíteni hor­dozható hidakat az ellenség üldözésére, s tudja, hogyan kell lerombolni az e'-enség hidait és bármilyen. erődítményt, amely nem áll kőalapzaton; hogy tud újfajta ágyút építeni, hogy új, zajtalan módot talált fel a folyók alatti alagutak épí­tésére, s hogy a műépítészei­ben és festészetben olyan jár­tas, mint bárki más, s végül, hogy Sforza híres apjának olyan szobrot állít, amilyet még nem látott a világ! A herceg nem küldte Leonar- ' .. . f ’ dót a leqköze lebbi örültek házába, hanem meghívta a pa­lotába. A fiatal­ember első megjelenésével megnyerte a mi lánói udvar fér­fiúit és elbűvöl­te asszonyait Hárminc évig maradt Sforza szolgálatában. Bekerült tehá' egy udvarhoz, ami akkoriban egy művész egyetlen esélye aolt az érvénye­sülésre. S en­nek érdekébe> mindent elköve tett Ő rendezte az udvari elő adásokat, ö szerzetté hozzá a zenét, testet, te a kuliszákcl tervezte a kosz­tümöket. Min­denütt ott volt, mindenben részt vett. Híres volt és elké­nyeztetett És mégsem volt elégedett. Megvetette a csillogó selyembe öltözőn, drágakövek­kel ékesített társaságot, a sem­mittevő mulatozó udvart. Lát­szólag gondtalanul élvezte a híres embert illető elismerést, Leonardo da Vinci: Mona Lisa de szive mélyén Olaszország arculatának megváltoztatásáról álmodozott. El akarta tüntetni a szegénynegyedeket belépő szennyet, a dohos viskókat, és helyükbe tavakkal díszített vá­roskákról álmodozott. Sforza herceget azonban nem érdekel­ték Leonardo utópisztikus ál­mai. Ehelyett megrendelte ná­la apjának, Sforza Ferencnek a lovasszobrát. A mű agyagból el is készült s 1493-ban fel is állították. Hatalmas méretei és művészi kivitele a szobrászat történetének egyik legkiemel­kedőbb alkotásává emelték. Már csak bronzba kelleti volna ön­teni. Erre azonban sosem ke­rült sor. Sforza háborút viselt a franciákkal, s amikor 1499- ben a francia csapatok elfog­lalták Milánót, Leonardo gyö­nyörű alkotását lerombolták, így semmisült meg a „világ nyolcadik csodája", ahogy ak­koriban a Sforza-szobrot ne­vezték. Később ugyancsak Sforza megrendelésére alkotja egyedülálló remekművét, a milánói Santa Maria déllé Grazia templom falát dí­szítő Jézust, és a 12 apostolt ábrázoló Utolsó vacsorát. A csodálatos pre'izilássál kidol­gozott freskó az idők folyamán — háborúk következtében — többször megsérült, de restau­rálták, s igy Leonardo meste­rien kevert színei és szinte élő alakjai még ma is eredeti tö­kéletességükben tárulnak a né­ző elé. Másik világhírű alkotása, a Mona Lisa, Leonardo további csodálatos alkotásain a világ leghíresebb múzeumai osztoz­nak. A nagy mester élete végéig filozófus maradt s szük­sége is volt filozófiájára. Egyedülálló szobrokkal és jestmém/ekkel gazdagította a világ művészetét, • de cserébe csak üres szavakat kapott, ö hatalmas épületeket, gyönyörű városokat szeretett volna épí­teni, találmányaival meg akarta hódítani a tengert, a földet és a levegőt de védnökei nem tá­mogatták s tervei a megvilósu­­lás helyett csak papíron ma­radtak. S a „tökéletes firen­zei", akihez hasonló zseni év­századokon keresztül nem szü­letett, úgy halt meg Francia­­országban, hogy még a sírásók sem tudták, ki az a szegény ember, akit temetnek. MESTAN KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom