Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-09 / 2. szám
AZ ÜSZŐ FATŐFZSTŐL AZ ATOM JÉGTÖRÖHAJŐIG „EGYSZERŰ ÉS ELEGÁNS: Av: 1. modellt csináltassa ezüstsziifke vagy sötétzöld ripszból. Finom és elegáns ruhája lesz, tiselheti színházba és táncos szórakozóhelyre is. „ANIKÓ": A 2 modellt viselheti bálba is, hosszú estélyi ruha helyett Ma mindinkább tért hódít 3 rövid estélyi ruha, különösen fiatal lányok részére. A ruha anyaga taft, a kivágásnál es a szoknyán pakkokban rádolgozott azonos színű csipkével. A kivágást díszít» rózsa elmaradhat. „FRŐBABÁL": A 3. modellt küldjük a részére. Fehér, sajátjából mintás szilonból, vagy pedig fehér alapon színes mintájú taftboí csináltassa. Ez utóbbi is nagyon szép és fiatalos. Nézze meg előző számainkban között kisestélyi modelieinket is. Az otthoni munkához csak háziruha, ill. nadrág nem elegendő. Elengedhetetlen kiegészítője a kötény. Munka közben, v. i. főzésnél, takarításnál, mosásnál, mosogatásnál, kötény nélkül háziruhába:'. is rendetlennek hatunk, s emellett ruhánk is piszkolódik. A kötény mosása-vasa- Tasa könnyebb, mint egy ruháé, nemcsak esztétikai szempontból fentos. hanem praktikus is. Fö-Fontos téli egészségi-szépség* probléma « fagyás. Legjobban azok tudnának a iágyas éllérfi védelemre inteni, akik saját bőrükön tapasztalták a fagyas kellemetlen következményeit. Azok, akik már mindent megtennének, hogy eltüntessék a nyomokat: az évenként kiújuló lila lábszárakat, fájós kezeket- Iábi^tat. Bizony, a fagyási ajánlatosabb megelőzni, mint kezelni. Ezért nagy hidegben tegyük félre hajszálvékony szilon harisnyáinkat. s vékony-talpú, tüsarkú cipőinket. Ne féljünk, hogy így marinem leszünk divatosak. Viseljünk vastag, színes harisnyákat (sötétkék vagy sötétzöld az idősebbeknek is megengedhető, de akiknek már ez sem való, a rendes drapp színű krep-, fiion harisnya mellett döntsenek), melég cipőkben pedig igazán nagy a választék. A fehér vagy halványszürke lapossarkú cipőt pl. annak ellenére, .hogy fűzős, elegáns ruhához is felvehetjük, továbbá magassarkűban is kaphatók bélelt cipők. , — A meleg cipót persze csak— valóban nagy hidegben viseljük és fűtött helyiségben, ahol hosszabb ideig tartózkodunk (munkahely) váltsuk át rendes cipőre. Ugyancsak védeni kell a kezet, jó meleg, bélelt vagy kötött kesztyűvel. A szilon kendo nem téli viselet. A fülrehúzhatö meleg és kötött sapkáknak számtalan változata divatos. Amint tudjuk, a fagyás minden évben kiújul. Ha már megtörtént a baj, forduljunk orvoshoz. Jót tesz a kvarcolás, jódos ecsetelés és különféle kámforoe-kátrányos kenőcsök. Enyhíti a fájdalmat a fagyott, testrész meleg vízben való fürdetése is. A legelőnyösebb azonban, ha vigyázunk. melegen öltözködünk. Fogunk sem vacog a .szépségért elszenvedett“ hidegtől, s emellett nem ártunk szépségünknek és egészségünknek sem. zéshez, mosogalasnoz megfelel a müsnyagkötény. de takarításhoz sokkai jobb a könnyén mosható anyagból (kretori) készült. Legprakiikusabbak azok, amelyek a lehető legjobban fedik a ruhát. Üjabban ugyan divatba jöttek az ú. n. koktélkötények f félkötények, felsőrész nélkül), de ezek csak arra valók, hogy valamilyen apró munka végzésénél, (pl. vacsora melegítés) magunk elé kössük. Viselhetjük még pl. vasalás közben, vagy pedig akkor is, ha nem dolgozunk (kézfrmmkázás. varrogatás közben, stb.). Ezek a koktél-kötények igen csinosak. jó. ha néhány van belőlük, már csak azért is, mert elkészítésük nem nehéz, egyedül is megvarrhatjuk, mégpedig régi, sőt többféle anyagból is. A kötény u. i. négy vagy több részből áll, mindegyik egy zsebet: ^ képez, és szép, ha mindegyik rész más-más anyagból készül (Modellt hamarosan közlünk). Nem szabad megfeledkezni a házi öltözék másik „kiegészítőjéről". a fejkendőrol sem. Főzés közben megakadályozza a „hajszálat a levesben", takarításnál védi a hajat a portól, mosásnál a gőztől, egyszóval mindenképpen szükséges. Jót mutat, ha e fejkendő a kötény vagy háziruha anyagából készül. Ha a kendőt valamilyen okból nem szeretjük, úgy legalább egy pánttal" kössük le hajunkat. (Legszebb, ha azonos a kötény anyagával.) (Folytatjuk) # © Tfí yp "® Ä Tő 55 .T® "® „Boldogság nálad lenni": 1. 17 éves lányhoz járhat udvarló. 2. A szülőknek általában néhány hónapi ismeretség után szokás bemutatni az udvariét, de erre nincs szabály, attól függ. kokomoly-e az udvarlás, gondolnak-e házasságra. 3. Ha a fiú a lakóhelyükön lévő kórházban van, és előreláthatólag hosszabb ideig lesz ott, meglátogathatja. De ha pl. csak kivizsgálásról van szó, akkor nem. „Egy tanácstalan gimnazista volt, aránylag rövid ismeretség után, más városból meghívni a fiút a szilveszteri mulatságra, de nem túl nagy hiba. Ami a fiú levelét illeti," jobb, ha komolyan veszi, úgy, ahogy írta, hiszen nem valószínű, hogy „próbára akarta tenni“. Miért akarta volna? Tegyen úgy, ahogy ö kéri, legyenek barátok, így legalább az idő folyamán maga is rájön, hogyan gondolta a fiú a levelet. fedezte fel az Antarktiszt? Vladimír Ferko Az inkák utolsó királya Kolumbus S anta Maria nevű hajója I tr\í- u j oia/.rtyUR. LťiicUC/Ccfoiť kihatott Európa életéré.. Forradalmat idézett eló az európai kereskedelemben, a világpiac kiszélesedett, emelkedett az áruk minősége és a politikai életben egyre jobban felszínre került az új országok és tengeri utak meghódításának gondolata. A feudalizmus kora lezárult, a kapitalista termelési mód új osztályt teremtett — a burzsoáziát, amely a XVII. században Angliában magához ragadta a politikai hatalmat. Amikor nagy felfedezésekről beszélünk, rendszerint Kolumbus Kristófra, James Cookra gondolunk és megfeledkezünk azokról, akik előttük vagy utánuk éltek. Ugorjunk most vagy ötezer évvel vissza. Egy görög kikötőben különös búcsú szemtanúi 'lehetünk. Kis hajó fedélzetén egy ifjú áll, Herodotos a neve, éppen búcsút int családjának és barátainak. Óira kelt és azután nyoma veszett. Már szinte megbarátkoztak azzal a gondolattal, hogy a bátorszívű ifjú eltűnt, de milyen meglepetést keltett, amikor 17 évi távoliét után szülővárosában Halikarnassusban egy érettkorú világutazó bukkant fel: Herodotos. Az északi országokból a görög Pitheos hozta az első híradásokat s arról akarta meggyőzni a világot, hogy a Föld gömbölyű. „Ahol már véget ér a Föld, a levegő, melyeket mi alapelemeknek nevezünk, ahol már vége az égboltnak, messzebb már nem lehet menni, ott vége szakad a világnak, amely az ember számára megismerhetetlen.“ így nyilatkozott a mindent megbámuló Pitheos, aki még sohase hallott jégről és hóról. Mai napig nem tudjuk. hogy meddig jutott el, de teljesítménye követendő példaként ott, lebegett a tengeri utazók előtt, akik merészen nekivágtak a tengernek, hogy felfedezzék a Föld ismeretlen részeit. Kolumbus Kristóf 20 éven keresztül talált olyan ura! kcdót aki öl hajlandó lett Volna anyagilag támogatni és egy rövidített indiai útra vagy Távol-Kelet gazdag országaiDa kiküldeni, melyeket Marco Polo olyan színesen leírt. Akkoriban már győzött az a gondolat. hogy a Föld gömbölyű. Kolumbus három kis vitorlással (Santa Maria, Nino és Piata) 1492-ben ismeretlen kontinens partjain kötött ki abban a hiszemben, hogy felfedezte a nyugati utat Indiába. Egyik felfedezés hozza a másikát, a portugál hajók az afrikai partok mentén tizenegy hónapos utazás után 1499-ben Kalkutta indiai városban kötöttek ki. Cortez és Pizzaró spanyol hódítók pápai áldás kíséretében felégették az asztékok és inkák békeszerető országait. Tönkretették kultúrájukat, elrabolták kincseiket. A lakosságot rabigába döntötték, az inkák utolsó uralkodóját Athahualpu-t megfojtották és a pápa a léigázott országokat 1494- ben Spanyolország és Portugália között felosztotta. Indiába először szárazföldön, majd később tengeren az orosz Atanasz Nyikitin jutott el. Fernando Magellán először hajózta körül Amerikát és három évi viszontagságos utazás után életét vesztette. Annak ellenére, hogy az európaiak egyre jobban behatolnak az amerikai országokba, nem sikerült megtalálni az utat az Északi Atlanti-óceántól a Csendes-óceánba. Az angolok, svédek, hollandok és franoiák is megkísérelték, de fáradozásaik eredménytelenül jártak, csak 1728-ban Dezsnyev orosz utazónak sikerült körülhajózni Ázsia északkeleti szírijeit. Nyolcvan évvel utána pedig ellenkező irányban az orosz szolgálatban álló Vitusz Behring dán kapitánynak. Behring a köd miatt nem látta az amerikai partokat és nein is sejtette merre jár. A szorost Behring után nevezték el, mint ahogy a történelem folyamán Oroszországot többször megrövidítették. A sérelmet részben akkor orvosolták, amikor a Behring-szoros legkeletibb kiszögellését Dezsnyev foknak nevezték el. Az orosz expedíció célja 1648-ban volt, hogy felkutassák a Kolima folyótól kelétre eső területet és a Csukcs-föld körülhajózása után elérjek az Anadir nevű folyót. Ugyanis az a hír terjedt el, hogy azon a vidéken rengeteg a mammut- és a rozmáragyar, és hogy ott adót nem fizetnek. „Vitorlákat rénszarvas-borokból készítettünk. Horgony helyett nehéz köveket használtunk. A hajó oldalfalait faszögekkel vertük ki" — jegyzi fel az expedíció egyik vezetője. Amikor a hajó az Indikirka folyó öbléből kifutott az Északi Jeges-tengerre, egy hirtelen keletkezett szélvihar elsodorta őket. A hajósok legtöbbjéről mit sem tud a krónika. A bátor Dezsnyev vette át a hajótöröttek vezetését és azt a parancsot adta, hogy kelet felé folytatják útjukat. A nehézsúlyú hajók ellenálltak a viharoknak és amikor egy szűk szoroshoz értek, megfejtették azt a rejtvényt, hogy vajon Amerika össze van-e kötve Ázsiával. Miután a hajók nyomát elvesztették, gyalog folytatták útjukat. Viszontagságos utakon jártak, amint azt Dezsnyev leírja: „Ismeretlen utakon étlenszomjan barangoltunk lerongyolódva, mezítláb, több mint 80 napig. A legénység nagy része elpusztult. 90 ember közül csak 12-en maradtak életben." A két világrész közötti szenzációs felfedezésről csak a cári hivatalnokok tudtak, vagy talán érdekükben állt. hogy más is tudomást vegyen róla? Dezsnyevet ugyan kinevezték atamánná, de földrajzi felfedezéseit titokban tartották. Sokkal később, amikor Müller, a neves történelemíró anyagot gyűjtött egy nagy északi expedíció leírásához, fedezte fel. a jakutszki irattárban az érdekes iratokat. Nagy Péter cár' tudni akarta, vajon lehet-e kedvező kereskedelmi kapcsolatokat teremteni idegen országokkal és eljutni Kínába vagy Indiába. Behring kapitányt és a fiatal Aiekszej Csirikovot bízta meg az expedíció vezetésével. Három év múltán a híres Szvjatoj Gavril nevű hajó elkészült és távoli útra indult. Egy fél évszázaddal később James Cook angol utazó felhasználta és nagyon dicsérte az expedíció pontos és megbízható feljegyzéseit. 1740-ben további két hajó, a Szvjatoj Pjotr és a Szvjatoj Pavel nevű hajók indultak útnak. Sok viszontagság után kötöttek ki. A legénység rettenetes szenvedéseken ment keresztül, sokat szenvedtek a skorbuttól és a hidegtől. Az orosz nép igazi hőseiként viselték sorsukat. A Nagy Péter kezdeményezései 1725-ben Indított hatalmas ak cíó csak 18 év múlva nyer befejezést. A XVIII. századbal összegyűjtött anyag valóba) igen gazdag ismereteket tár fel az orosz partokról, a Karib tengerről, Amerikáról jés Ja pánról halmozott fel értéke adatokat. Az expedíció a tu dományos ismereteken kívü Oroszországnak területi gazda godást is hozott. Az Aŕenti és Alaszka szigetek mérhetet len gazdagsága nem hagyt: nyugton a nyugatiak képzele tét, ezért az Egyesült Államol 1866-ban 15 millió dollárt aján lőtt fel Oroszországnak a ha talmas területért. A cári kor mány egy jelentésével elked /etlenítette az expedícióra kés: vállalkozókat. Az orosz utazói dicsősége azért nem halványo dott el és 1819-ben óriási felfedezés kárpótolta őket fára dozásaikért. „Körülhajóztam : déli félteke óceánjait, és határozottan állítom, hogy o;: nem létezhet szárazföld. Az ú ízeken az ismeretlen, jéggé Dorított tengereken rendkívül veszélyes. Elmondhatom, na Iámnál senkinek erem sikerül tovább kerülni" — írja Jame: Cook, a hires*angol utazó. Ez; a véleményt valóban elfogad :ák, óva intették a vállaikojókat és arra figyelmeztettek hogy a déli féltekém nincser szárazföld, de általában mégi! mindig öt világrészről beszéltek. Oj, szenzációs felfedezőieket nem is vártak. Ilyen vol i helyzet, amikor két oros: vitorláson, a Vasztokon és : vlirnijen Mihail Pjotrovics Laíarev és Fagyejevics Bellingsíausen 1819-ben fáradságo: utazás után felfedezték a halódik, fehér vidágrészt, az Antarktiszt. (Folytatjuk; rólag üvegkészítésből élt. A muranói vázák az aranynál is értékesebbek voltak. Bár a sziget a Velencei Köztársasághoz tartozott, mégis állam volt az államban. Lakói, mihelyt mesterek lettek, elnyerték a nemességet, de azért szabadságukkal fizettek. A muranói üveggyártás titkát „államtitok“-ként kezelték, s a mesterek a sziget rabjai voltak, nem hagyhatták el. A Velencei Köztársaság törvénye többek között kimondotta: „Ha bármely mester vagy munkás tudását más országba viszi, a köztársaság kárára, visszatérésre szólítandó fel. Ha e parancsnak nem tesz eleget, legközelebbi hozzátartozója börtönbe zárandó, hogy ezzel kényszerítsék visszatérésre. Ha ez sem vezetne eredményre, a» idegen országba utána küldendő egy megbízható ember, hogy őt megölje...“ ... és ennek a törvénynek eleget is tett Velence. De a gyilkos tőr nem ért utói mindenkit és a titok végül mégis kiszivárgott... A LEVEGŐ SZENNYEZŐDÉSE ÉS A TÜDŐRÁK Orvosi körökben ma már bizonyítottnak látják, hogy a dovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő- Západoslovenske tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania K—07*21007 túlzott dohányzás és a tüdőrák között összefüggés áll fenn. Ezzel kapcsolatban amerikai orvosok nemrégiben bejelentették, megállapításuk szerint az erős dohányosok légzőszerveiben nyugvó ráksejtek találhatók; ezek a sejtek azután bármikor növekedésnek indulhatnak, s rosszindulatú dagantot okozhatnak. Dr. L. M. Sábád szovjet orvos nemrégiben közzétett tanulmánya szerint azonban a tiidörákos megbetegedéseket más tenyézóre, a levegő szennyeződésére is vissza lehet vezetni. Dr. Sábád e feltevéseket kísérletekkel is igazolta: kísérleti állatainak 77 százalékánál sikerült rossz indulatú daganatot előidézni olyan kátránytartalmú szenynyeződésekkel, amelyeket a szabad levegőből vont ki. E kísérletek során még abban az esetben is rosszindulatú daganat fejlődött ki a kísérleti állatok tüdejében, ha csupán bőrüket ecsetelte be a rákkeltő anyaggal. A tüdőrákot előidéző levegőszennyezödésben a vegyvizsgálatok során 0,005 százalékos benzpirént (ismert rákkeltő anyagot) sikerült kimutatni. TÖRHETETLEN 51 LEL Egy osztrák cég nemrég újtípusú, teljesen műanyagból (epocidgyantából) készült síléceket hozott forgalomba. A szakértők szerint az új sílécek minden eddigi megoldásnál rugalmasabbak és torziós tulajdonságaik is elsőrendúek. NEM NÉMÁK A HALAK A halak némaságát ma már sok kísérlet eredménye cáfolja. Ezek szerint a halak az emberi fül számára nem haliható rezgésszámú hangot bocsátanak ki. Vannak azonban számunkra hallható hangot adó halak is. Ilyenek az európai tengerekben élő dörmögő halak (Trigdlidae). Ezek kopoltyúcsontjaik egymáshoz dörzsölésével elég erős dörmögő, morgó hangot hallatnak. Az I-ndiai-óceánban élő röfögő békahal (Batrachus gruniens\ — mint neve is mutatja — „röfög“. öngyújtó cigaretta Egy hamburgi gyár évek óta kísérletezik a cigaretta és gyufa kombinálásával — a legújabb jelentések szerint nem sikertelenül. A hírek szerint az új szabadalom alapján egy angol dohánygyár még ebben az évben forgalomba hozza majd az első öngyújtó cigarettákat. Az újfajta cigaretta végén a papír alatt helyezi! el, keskeny gyűrű alakjában. Amikor a dohányos egy-egy cigarettát kihúz a csomagból, a cigaretta vége hozzádörzsölödik a csomag belső részén elhelyezett dörzsanyaghoz — s a cigaretta máris füstölögve kerül elő a csomagból. A gyártó cég véleménye szerint öngyulladás semmilyen körülmények között sem következhetik be. AZ ÜVEG TITKA Hatszáz évvel ezelőtt Murano-szigetének lakossága kizá-OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 0. — Telefon 445-4], — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Sf — Előfizetés ea* évre 3Í20 — Terjeszti a Posta Hirtepszoigáiata. Kéziratokat nem érzünk meg és nem- adunk vissza.
