Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

Fel kell számolni a második világháború maradványait Tiženhét év telt el 1945 májusának örökké emlékezetes napjai óta, amikor a Szovjetunió, az első munkás-paraszt hatalom katonái végső csapást mértek a világ leigázására indult hitleri fasiszta haderő utolsó egységeire, s a hanyatt­­homlok menekülő náci csapatokat üldözve, egész sor európai ország, köztük a mi hazánk népét is megszabadították a rab­szolgasorstól. A „harmadik birodalom“, amelynek létét a hit­leristák ezer esztendőre tervezték 12 évi véres garázdálkodás után csúfosan összeomlott, a gyalázatnak az emberiség törté­netében szinte példátlan csődtömegét hagyta az utókorra. Ártatlanok pusztulása könnye, gyűlölete és átka kísérte 12 év«s útján az undok náci fenevadat, amelynek sorsa 1945 má­jusában a hitleri hadvezetőség feltétel nélküli kapitulációjá­ban megpecsételődött Május 9-e a győzelem napja, mámorftő ünnep volt. E nagy nap évfordulói azóta is az igazság diadalát példázzák és a gonosz erők eileni összefogásra, lankadatlan éberségre intik a jóakaratú embereket. Vitathatatlan tény. hogy a második világháborúban a Szov­jetunió viselte a német fasiszta csapatok, a történelem leg­erősebb Imperialista hadserege elleni küzdelem fő terhét, s diadalával bizonyságot tett legyőzhetetlenségéről, a szociá­list'8 társadalmi rend erkölcsi, politikai és anyagi erejének fölényéről. Május 9-e ugyanakkor a békeszerető népek hitler­­ellenes koalíciójának győzelmi ünnepe is. Jóllehet' a nyugati államok monopoltőkés körei már a háború folyamán alattomos terveket szőttek a Szovjetunió gyengítésére és kijátszására. Az ünnep hangulatában és derűlátó légkörében az emberiség remélte és joggal követelte, hogy a mérhetetlen áldozatok árán kivívott győzelem után biztosítékot kapjon a német mi­litarizmus és nácizmus felújítása ellen. A győztes nagyhatalmak e követelésnek engedve, ünnepé­lyé* külsőségek között megkötött egyezményekben hirdették: a világ biztonsága és a béke fennmaradása érdekében egysé­ges, demokratikus, békeszerető Németországot kell létrehozni és semmi esetre sem szabad tűrni, hogy a legbrutálisabb em­berirtásban bűnös erők még egyszer hatalomra kerüljenek né­met földön. Ez a célkitűzés annál megokoitabb volt, mert az év t0‘yamän Európán végigszántott kilenc háború közül hétben a porosz, illetve a német militaristáké volt a fő­szerep, vagy a főszerepek egyike És ma, több mint%iásfél évtizeddel a hitleri hadsereg fel­tétel nélküli fegyverletétele után mégis azt látjuk, hogy a hidegháborút folytató körök bűnéből szétszakított Németor­szág és Berlin nyugati részében a német militarizmus és a nácizmus erői nemcsak feltámadtak, de vezető szerephez is jutottak. A Bonn jogtalan területi követeléseinek érvényesí­tésére szervezett Bundeswerht nemcsak újra felfegyverezték, hanem atom- és rakétafegyverekkel is ellátják. A Szovjetunió, amely annak idején döntő mértékben vette ki részét az embertelen, agresszív hitleri hatalombitorlók megsemmisítéséből, most, erejének és küldetésének tudatá­ban nagy jelentőségű békekezdeményezésekkel, az általános és teljes leszerelésre tett javaslatával igyekszik elhárítani az atomháború rémét, végképp kiküszöbölni a háborút mint a vitás nemzetközi problémák rendezésének módszerét és tár­gyalások útján biztosítani a megérlelődött kérdések minden érdekelt fél számára elfogadható megoldását, a német béke­­szerződés megkötését, a tarthatatlan nyugat-berlini helyzet megváltoztatását, valamint a Kelet és Nyugat kapcsolatainak általános javítását. Nincs a történelemben példa, hogy a legyőzött féllel hosszú évek múlva se kötöttek volna békeszerződést. Tizenhét év telt el a második világháború óta de a világháború maradvá­nyai még mindig felszámolásra várnak. A kérdést lényegében örökre húzogatni nem lehet. Maga at élet veti fel, az élet követeli rendezését. S ha erről beszélünk, nem jelenti azt, hogy türelmetlenek vagyunk. Csak a békét akarjuk, a nem­zetek biztonságát tartjuk szemünk előtt, igen meggyőzően fejezte ki épp a német kérdéssel kapcsolatban dolgozóink álláspontját Antonín Novotny elvtärs, május elsején mondott beszédében: „A múltban szerzett tapasztalataink alapján azt akarjuk, hogy számolják fel a második világháború maradvá­nyait, kössék meg a német békeszerződést és Nyugat-Berlin váljék szabad, demllitarlzált várossá. Azért vagyunk egy né­zeten a Szovjetunióval ezeknek az alapvető nemzetközi kérdé­seknek megoldásában, mert ez megfelel népünk létérdekéi­nek." ÚJABB AMERIKAI ATOM­­FEGYVERKISÉRI.EXEK. Az amerikai hadügyminisztérium hivatalosan megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi atomfegyver kísérletsorozatát ki szándékozik terjeszteni a világűr térségére is. A Penta­gon szóvivője szerint a Csen­des-óceánon folytatandó kí­sérletsorozat alkalmával több száz kilométer magasságban is végeznek robbantásokat. A New York Times közölte, hogy az Egyesült Államok még ez év júniusában vagy júliusában hidrogénbombákat szándékozik felrobbantani a Johnston-sziget felett, 800 kilométer magas­ságban. Ezek a kísérletek a Föld mágneses erőterét komo­lyan befolyásolják, s ezzel a rádióvételi lehetőségeket is nagymértékben zavarják. A tervbe vett amerikai ma­­gaslégkörú nukleáris robbantá­sok tiltakozásokat váltanak ki az angol tudósok körében. Ber­.VAV.V.VAV.VAVr/.V.V.V.VAV.V.W.V.V.V.V. ® Az ázsiai fiatalok találkozójáról. — A tokiói Koganei parkban 250 fiatal japán munkás és diák jött össze a különböző ázsiai országokból. A Japán Demokratikus Ifjúság Ligája hívta meg őket. A fiatalokat kedélyes szórakozás közben látjuk. nard Lovell professzor, a Jod­­rell Bank csillagvizsgáló igaz­gatója bejelentette, hogy tilta­kozni fog a terv végrehajtása ellen. Hangoztatta, hogy a nap­rendszer tanulmányozásával foglalkozó valamennyi tudósra kiábrándltőlag hat az ameri­kaiaknak az a szándéka, hogy robbantásokat hajtanak végre a világűrnek abban a zónájá­ban, amelyet jelenleg erősen tanulmányoznak az asztronó­­musok és geofizikusok. Hason­ló tiltakozást jelentett be Mar­tin Ryle, a Royal Society tagja, a Cambridge! egyetem csilla­gász professzora és több más tudós is. Az angol parlament alsóházában Shinwell volt mun­káspárti hadügyminiszter úgy jellemezte e robbantásokat, mint merényletet a civilizáció ellen. NAGY FELTŰNÉST keltett az Egyesült Államok csendes-óce­áni légierői parancsnokának legutóbbi kijelentése is. Em­mett O'Donnell egy Canberrá­ban tartott sajtóértekezleten elszólta magát: megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ja­­páni, dél-kóreai, oklnawai és FUlöp-szigeti katonai támasz­pontjain állomásozó repülőgé­pek nukleáris fegyverekkel vannak felszerelve. Az ameri­kai tábornoknak ez a kijelen­tése kínos helyzetbe hozta a japán kormányt. A külügymi­nisztérium képviselője hangsú­lyozta, hogy amennyire kor­mánya előtt ismeretes, az or­szágban semmiféle nukleáris fegyver nincs. Véleménye sze­rint O'Donnel kijelentése „va­lamiféle tévedés“ lehet. Han­goztatna továbbá: a japán kor­mány síkraszáll az ellen, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvert tartson Japánban a kormány előzetes beleegyezése nélkül, márpedig ilyen bele­egyezést a kormány nem adott. /Q hála jeléül Móricz Kati, kaposvári fiatal leány menze hazájá­tól, a Tiirkmén SZSZK-ban, Ashabad városban töltötte a május elsejét és ott lesz május 9-én is. Látogatóban van egy szovjet hadnagy szüleinél aki a második vi­lágháborúban óz életét ál­dozta fel. A szovjet hősi halott szülei Katii leányuk­ká akarják fogadni. Igaz, csak szimbolikusan, mert Katinak élnek a szülei. Nem árva lány. Kati ugyanis megtalálta Brogtn Valentin szovjet tiszt sírját és a szü­lők hálából azért, hogy a fiatal leány gondozza és ápolja elhalt egyetlen fiúk sírját, most meghívták az Ünnepekre Valóban megható mai történet. Kati már fel­nőtt leány, de még pionír korában virágokat ültetett és gondozta a közeli teme­tőben a szovjet katonák sír­jait. Lejegyezte a sírokról a neveket, a jegyzéket be­küldte a moszkvai rádiónak és a Szovjet Vöröskereszt­nek, hátha akadnak hozzá­tartozók, akik talán nem is tudják hol jekszik szeretett férjük, fivérük vagy fiúk. Kati a hálálkodó levelek között a Brogin-család meg­ható sorait is megkapta. A levélkét további levelek követték és egy szép nap Ashabadból telefonon meg­hívták Katit. Komszomol­­tagok gyűjtöttek a repülő­jegy költségeve. Kati eluta­zott. a kaposvári fiatalok gyönyörű kézimunkákat, al­bumokat és emléktárgyakat küldtek vele. Nagyon örült a szép ajándéknak — a kö­zépázsiai utazásnak és úgy érzi, hogy ennyi sok szépet mégsem érdemelt meg, hi­szen azt, amit tett, ezer és ezer fiú és leány megtenné. rMVAVHUvmt^aíwav/.v/A’-mawv.v.v.v.v A Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom kongresszusa St. Denis-ben, Párizs kül­városában nagyszabású ifjú­sági találkozóval egybekötve rendezték meg a Francia Kommunista Ifjúsági Moz­galom négy szervezete: a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Kommunista Diák­szövetség, a Francia Föld­műves Ifjúsági Szövetség és a Francia Leányszövetség országos kongresszusát. A francia kommunista fiatalok tanácskozásán részt vettek a Francia KP vezetői, köz­tük Maurice Thoréz főtitkár, Waldeck Rochet főtitkár­helyettes. Jacques Duclos, a Központi Bizottság titká­ra, valamint 22 ország ifjú­ságának képviselői, ►A szocialista országok if­júsági delegátusaitól a fran­cia hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt. A Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitká­rává Christian Echard-t, a DÍVSZ volt főtitkárát vá­lasztották meg. Paul Laurent és Henri Martin, a kommu­nista ifjúság eddigi vezetői a Francia KP politikai iro­dájában. illetve Központi Bizottságában folytatják munkájukat. A kommunista fiatalok kongresszusa határozatában felszólította a francia ifjú­sági szervezeteket, egyesít­sék erőiket, hogy a személyi hatalmat demokratikus rendszer'váltsa fel Francia­­országban. A kommunista ifjúság kö­vetelései között szerepel a katonai szolgálati idő csök­kentése, a zsoldos katona­ság megszüntetése, az álta­lános leszerelés, a francia ifjúság és más országok fiatalsága közötti kapcsola­tok akadálytalan ápolása. A kongresszus állást fog­lalt az algériai béke mellett és követelte az OAS gyors megsemmisítését. A PARANCSNOKI bunkerben 15-ös légiveszélyt jelzett a le­­hallgatókészülek. Nagyriadó! 00 óra 33 perckor belevijjogtak a szirénák a dermedt csendbe. Csillagfényes, felhőtlen éjsza­ka volt, kitűnő látási viszonyok. És máris égnek lóvellték csó­váikat a fényszórók, mintha szellemkarok hadonásztak vol­na az égboltozaton. Távolból a légelhárító ütegek pukkanása hallatszott, sáfránysárga fák­lyák suhantak át az égen, majd vörös és zöld világitógömbök ringottak alá ráérősen. Földet érve tovább égtek és kísérte­ties fényt árasztottak az utcá­kon. Aztán elszabadult a pok­lok pokla; gyújtóbombák száz­ezrei hullottak Nófhetország második legnagyobb városára. „Az egyik utcasarkon RŐT FÉNYBEN FARÄZSLÖ HALOTT IMBOLYOG a szélben ülő helyzetben, mint­ha vörös villanykörte izzana kizsigerezett belsejében. A Hammer Landstrasse bejáratát elszenesedett holttestek torla­szolják ei. Mögöttük egy csont­váz hajlong szabályos időkö­zökben, épségben maradt haj­zata zöldes fényben világít a foszfortól. Három katona átlőtt fejjel, álló helyzetben — nem bírták tovább, mert aitestüket csontig merte az égő lávafo­lyam, amelyben megrekedtek. Eg az aszfalt is És becsurog a pinceablakokon. Rekedt ordítás tör fel a mélységből: Gazembe­­reeek! Akár a karácsonyi pon­tyok a medencében, emberi testek úszkálnak, örvénylenek garmada számra a Fleet-ekben, a város víziutain. Kéz, láb vagy fej nélkül, ájultak és félholtak, üvöltözök és elcsendesedettek, kórben forogva. Akik égve vagy üszkösödve vetették magukat a vízbe. De a víz is ég höm­pölygő felszínén. A parton fia­tal anya babusgatja ölében — halott gyermekét. Mögötte, egy füstölgő romhalmaz tetején, óvatosan lépkedve balettet lejt egy karcsú leány. Nem, nem holdkóros Csak beleőrült az éjféli haláltánc forgatagába .. " A „TERÜLETBOMBAZÄSOK“ Eddig szól a hamburgi rendőr­főnök 1943 július 25-i borzal­mas beszámolója az első ún. területbombázásről, amelyet csak nemrégen találtak meg a volt hitleri véderő főparancs­nokságának egyik irattárában. — A rémségek éjszakáját kö­vető napon amerikai repülő erődök folytatták a pusztítás művét, éjjel pedig további 787 angol gép borított bombasző­nyeget ugyanazokra a hambur­gi városnegyedekre. — Miután a Szovjetunió hazája földjén lekötötte a német hadosztályok oroszlánrészét és ezzel a had­viselés legnagyobb terhét le­vette szövetsége sei válláröl, amikor a nyugati hatalmaknak már nem kellett tartaniuk né­met inváziótól, Anglia és Ame­rika kidolgozta 58 német nagy­város tökéletes felperzselésé­­nek tervét. Sokszáz repülőgép bevetésével rendszeres és össz­pontosított bombazáport zúdí­tottak más-más városra vagy városnegyedekre tekintet nél-Gyilkoltunk! kül arra, vajon a kijelölt „te­rületen“ hadászatilag fontos berendezések vagy lakótelepek álltak-e. Hamburgot például kilenc napon és kilenc éjszakán át úgyszólván szünet nélkül bombázták. 40 ezer lakóház omlott össze és 50 ezer polgá­ri személy égett meg elevenen a foszfor- és lángtengerben. SZÜKSÉG VOLT ERRE? Hasonlítsuk csak össze az esztelen embermészárlást a Szovjetuniónak merően eltérő harci modorával, amely a náci hordák bestiális kegyetlenke­dése ellenére Is lehetőleg kí­mélte a német polgári lakossá­got. Nem területi bombázással, hanem az ellenséges területnek hadászati megtisztításával, sa­ját emberei millióinak feláldo­zásával vitte a háborút lépés­ről lépésre közelebb a fasiszta szoldateszka leveréséhez. — Még ha el is tekintünk a barna terror tengernyi rémtetteitől vagy ha nem okoljuk a német polgári lakosság zömét a Ge­stapo, a Sicherheitsdienst és az SS-vérebek által elkövetett embertelenségekért és ha egy­általán fel szabad vetnünk a felelősség kérdését a nyugati hatalmaknak tömegpusztító te­rületbombázásaiért, úgy ez a kérdés tizenhat ívig tisztázat­lan maradt. Senki sem fesze­gette. WE KILLED! - GYILKOLTUNK Nemrégen azonban két ne vés történetíró Sir Charle: Webstei és Dr. Noble Frank­land négykötetes műve jelent meg az angol könyvpiacon, amely egészen új megvilágítás­ban állítja be a brit királyi lé­gihaderő területbombázásának sikerét, illetve — kudarcát. A szerzők szerint 550 ezer német gyermek, asszony és aggastyán halt kínhalált ezen légitámadá­sok során és háromszor annyi lakóházat döntött romba a Ro­yal Air Force, mint kőolajfino­mítót, repülőgépgyárat, páncél- és acélművet együttvéve anél­kül, hogy egy órával is sikerült volna megrövidíteni a világégés időtartamát. Magát a német ha­digépezetet tehát elenyészően csekély károsodás érte és vég­re kétséget kizáróan megdől a nyugati hatalmaknak annyiszor fitogtatott állítása, miszerint a hátország ellen indított töme­ges légitámadásaik döntötték el volna a háború sorsát! MIT SZÓL EHHEZ SIR ARTHUR HARRIS, nyugalmazott légügyi marsall? — Nem értek egyet Webster és Frank',and mea culpá-zó „önbírálatával" — jelentette ki a Daily Mail szerkesztőségében. — Jóllehet a területbombázás­nak csupán „végrehajtó szer­ve“ voltam, sZívvel-lélekkel folytattam — mondjuk — gyil­kos mesterségemet. Ezzel ele­jét vettem honfitársaim csüg­­gedésének, mintha képtelenek volnánk visszavágni. Vagy.: Co­ventry, London, Varsó, Rotter­dam lebombázása, Ukrajna fel­­perzselése után talán sajnál­nom kellett volna a „szegény" németeket? Mi kezdtük el nyílt városok bombázását vagy a ná­cik? Mi jelentettük be a „totá­lis háború“ elindítását vagy Göbbcls űr? Mi kínoztuk halál­ra a német hadifoglyokat vagy ők bennünket? De ha az erkölcsi felelősség kérdésében a kioltott ember­életekért eltérnek egymástól az említett angol személyiségek véleményei, egyetemesen hall­gatnak a nyugatiak közös üzleti céljáról Emlékezzünk csak vissza Plzeň esetére, amikor amerikai repülökötelékek „öt perccel“ a német fegyverleté­tel előtt bombázták az ottani Škoda-múveket! K. H. iiimimmiiimiMmiiimiimimiiiimmimiiiiimimmiiiiiiiiiiiimiiii Thaiföld Hua­­hin városkájá­nak egyik halá­sza szorgalma­san dolgozik hálója javításán. Szüksége is van rá, hisz hazája vezetőinek jó­voltából hálóján és kis bárkáján kívül egyebe sincs. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom