Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

Tjerel C űrön -pásztázta a májusi ^ eső a szövetkezeti földe­ket, az ellágyult talajban mély nyomot hagyott a traktor lánc­talpa. A munkát azonban foly­tatni kellett, a kései kitavaszo­dás és az áprilisi „kánikula“ utáni hűvös idő késlelteti amúgy is a vegetációt. Elége­detlenül dörmögött a somorjai traktoros, hogy „még az hiány­zott, hogy soká tartson az eső, be sem tudjuk fejezni a mun­kát". Persze nem tartott soká a zápor, a szomjas föld magába szíttá a sarjadó életet, csírá­zást elősegítő nedvességet. — Kell a kukoricának már a nedvesség, hadd csírázzon minél hamarabb, mert különben sokáig elhúzódik a beérés ... Aggódnak a szövetkezeti ta­gok a kukorica vetéséért, már hogyne aggódnának, mikor egy­re inkább egyik legfontosabb takarmánynövényünk. Amikor kiértékelték az SZLKP Közpon­ti Bizottságának határozatát, a szövetkezeti iskolában akadt, aki megkérdezte, vajon miért részesítjük a tengerit előnyben a többi kapással szemben. Vá­laszként az oktató felolvasta a határozat erre vonatkozó ré­szét: „... a takarmány biztosítá­sában döntő jelentőségű a sze­mes kukorica, valamint a tejes­­viaszosérésű silókukorica". Valóban, döntő fontossága van a kukoricának. Csallóköz­ben és Szlovákia déli részén már a múltban jelentős figyel­met szenteltek a kukorica ve­ŕ * »> I m Szimoi hír A szímői EFSZ is azok közé a szövetkezetek közé tartozik, ahol nem okoz gondot az „utánpótlás“, az ifjúság megmarad a szövet­kezetben. Ennek titkát a szövetkezet kertésze Mészá­ros Lajos mondta el. Csak a szövetkezet kertészetében negyven fiatal dolgozik két csoportban. Az egyik tizen­öttagú csoport Illés Magda és Szapu Vilma vezetésével a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. A napokban jelentkeztek a ČSKP XII. kongresszusa bri­gádjának címért folytatott versenybe is. Pénzügyi tervük a 62-es évben a 35 hektárnyi kerté­szetben 1 075 000 koronát tesz ki. Az ifjúsági kollek­tívák vállalták, hogy tervü­ket a CSKP XII. kongresz­­szusára és a VIII. VIT tisz­teletére 110 százalékra tel­jesítik, ami további 107 ezer koronát jelent a közös szá­mára. Az alábbi számok is bizonyítják nemes szándé­kukat. Hat hektáron ter­mesztenek vöröshagymát, aminek terméséből 250 ezer koronára számítanak. Ezen­felül másfél hektárnyi hagy­mát zölden szállítanak a ■ piacra, melyből szintén 90 ezer koronát számítanak. További számításaikból nem hagyják ki a sárgarépát sem, amit két és fél hektáron termesztenek. Mészáros elv­társ ezeknek a sok zöldség­féléknek a termesztését az­zal magyarázza, hogy öntö­zőberendezésük csak tíz hektárnyi föld meglocsolá­­sára alkalmas és ezért ter­mesztenek kevésbé vízigé­nyes zöldségféléket. Az EFSZ vezetősége elé­gedett a fiatalok munkájá­val, amit a szövetkezetben bevezetett prémium-rend­szer csak alátámaszt. Csakis így magyarázható, hogy a tavalyi munkaegység értéke a szimői szövetkezetben el­érte a 44 koronát. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a szö­vetkezeti tagok kulturális fejlődésére és több alkalom­mal kirándulásokat tervez számukra. Az ifjúság politi­kai és kulturális élete szó-; rosan lépést tart a szövet­kezet fejlődésével. Rendsze­resen látogatják az oktatá­si év köreit és aktívan ki­veszik részüket a színjátszó kör munkájából is. Bátran elmondhatjuk, hogy nemcsak az EFSZ vezetősé­ge, de az egész falu lakos­sága is büszke lehet azokra a fiatalokra, akik ilyen lel­kesedéssel üdvözlik a CSKP XII. kongresszusát és a VIII. Világifjúsági Találkozót. Magyarics Vince ------------------------------——• nyer a kukorica tésének. Akármerre jártuk a határt, azt láttuk már tavaly is, hogy teret nyert ez a jelen­tős növény, Somorjától Komá­romig, Párkánytól Kassáig be­láthatatlan táblákon vetik el az idén is a takarmányozás döntő jelentőségű növényét". — Csak eső legyen aztán — mondta a párkányi szövetkezet egyik tagja, — ha nem lesz aszály, szép termésünk lesz, olyan, amilyen még nem volt... A kukorica termesztése nem könnyű feladat. A Központi Bi­zottság határozata is meghagy­ta, hogy a talajmegmunkálás­ban milyen intézkedéseket kell foganatosítani. Az ifjúsági bri­gádoknak jelentős szerepük kell hogy legyen a növényápolásban, mert hiszen ez a munkarészleg igen fontos a termesztésben. — Mi már simitózással és boronálással készítettük elő a talajt a kukorica alá — di­csekedett a dunaszerdahelyi gépállomás egyik fiatal trak­torvezetője, — márpedig nagy területen vetünk ... Fontos a talajmegmunkálás, hiszen a kukorica legnagyobb ellensége a gyomnövény, elvon­ja a nedvességet a gazdasági növénytől. A gyomtalanítási munkálatokba be kell kapcsolni a fiatalokat, az ápolástól, kapá­lástól függ az állattenyésztés sikere, a szövetkezetek jövedel­me. A növényápolás minőségé­től függ a terméshozam, még aszályos időben is négy-öt má­zsával több terem meg a gyom­­talanított földben. Igaz, jelen­tős előrehaladás észlelhető a vegyszeres gyomirtásban, telje­sen erre azonban még nem bíz­hatjuk magunkat. A gépállomá­sok fiataljai már megtanulták a gépi megmunkálást, az egye­­lés azonban kézi munkát igé­nyel, tehát ezen a téren a jól megszervezett munka döntő té­nyező. IS ukorica, kukorica, kukori-** ca! Ezt tanítják a mező­gazdasági iskolákban, a szövet­kezeti iskolákban, ezt hangoz­tatják a hivatalos fórumok. Van is miért, hiszen ma már nincsen a földkerekségen olyan ország, olyan sziget, ahol ne igyekeznének fokozni a kukori­ca termesztését. Gondos ápo­lást igényel, csakis az ember gondoskodásával, ápolásával képes fennmaradni, de a gondos ápolást meghálálja. Bőségesen kamatoztatja a fáradságot, bő­ségesebben, mint akármelyik más takarmánynövény. Az em­ber élelmének egyre nagyobb százalékát alkotja a húsféleség, a húsbőség pedig csak a jó ku­koricaterméssel érhető el. Ezzel magyarázható a kukorica gyors térnyerése. Néhány évtizeddel azelőtt, 1910 körül, 71 millió hektáron termesztettek kuko­ricát, 1960-ban már 110 millió hektáron. S ez a szám még nö­vekedik. Ifjúságunknak meg kell értenie, miért hangsúlyoz­zuk a kukorica fontosságát. Nemcsak nálunk, másutt is, így például a Szovjetunióban, Ma­gyarországon, Romániában, Ju­goszláviában, sőt Ausztriában és Olaszországban is. Ott, ahol kedvező az éjhajlat a kukorica termesztésére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Szovjetunióban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Olaszország­ban és Franciaországban a leg­nagyobbak az európai termés­átlagok. / «H0MH3US A kukorica jelentőségét, tulajdonságait mindannyian értékeljük. Fő­ként azért, mert gazdag takar­mányforrás. Így tehát azon sem lehet csodál­kozni, hogy ebben az évben a kukoricatermesztésre na­gyobb gondot fordítunk. A ku­korica iránt épp ezért mutat­kozik az ifjúsági szervezetek soraiban is oly nagy érdeklődés. Az érsekújvári járás fiataljai elhatározták, hogy a kukorica­terület 31 százaléka felett véd­nökséget vállalnak. így vesznek gondozásba 4000 ha szemes­és 1000 ha silókukoricát. Ter­mészetesen nagy gondot fordí­tanak az 'egyedek számának betartására. Mindezt a szerve­zetek vállalásai támasztják alá. így például a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére a mikulási gazdaság ifjúsági szervezete 50 hektár szemeska­­korica és 30 hektár tejes érésű kukorica felett vállalt védnök­séget. Szemeskukoricából 50 és silókukoricából pedig 500 má­zsa hektárhozam elérésére kö­telezték magukat. Majd a palá-Védnökségünk alatt rikovói gazdaság CSISZ-tagjai, akik 30 hektár magkukorica és 110 hektár silókukurica gondo­zását vállalták az említett hek­tárhozamok elérése mellett. Dicséret illeti a Jatcv-Kende­­resi fiatatokat is, akik úgyszin­tén elhatározták, hogy bekap­csolódnak a „kukoricamozga­lomba“. Vállalták, hogy a kuko­rica termesztését 15" hektáron veszik gondjaikba. Mindent megtesznek annak érdekében; hogy szemeskukoricából hek­táronként 50 és tejes értékű kukoricába! pedig 560 mázsát takaríthassanak be. Ez a körül­belül 30 tagú ifjúsági szervezet kitartó fiatalokból áll, tehát, amit egyszer elhatároznak, azt valóra is váltják. Számos bátor fiatal példáját követték a pa­­lárikovói Mezőgazdasági Iskola ifjúsági szervezetének tagjai is, amikor vállalták, hogy a rendelkezésükre álló két hek­táron 50 mázsa hektárhozam elérésére kötelezik magukat. Természetesen a tardoskeddi fiatalok sem akarnak lemarad­ni., Ők szemeskukoricából 75 ☆ ☆☆☆☆☆ír**************,** $ * , RÖVID HÍREK A kukorica termesztését is forradalmasították a traktorvon­tatta munkagépek. A Palma n. v. Bratislavá­­ban 15 ezer tonna kapacitá­sú önműködő berendezéssel felszerelt silókamrákat épít, ahol a termeléshez szüksé­ges olajmagokat tárolják. A magok tisztítását, hántolá­­sát távvezénylés útján vég­zik. A budapesti Mezőgazda­­sági Cépüzem most AS-1,8 jelzésű silókombájnokat szállít hazánkba, amelyek az eddigieknél 400 kg-al köny­­nyebbek és a kezelésük is egyszerűbb. A srni állami gazdaságban nagyon dicsérik az NDK-ból behozott automata fejőgé­peket. Hetvenhét tehenet másfél óra alatt fejnek meg. * * * Jól beváltak az önműködő gyümölcsosztályozó gépek, amelyek óránként 70 mázsa almát osztályoznak minőség és nagyság szerint. Naponta 100 munkaerőt helyettesít-FIATALOK, UJ MÓDSZEREK ... H atalmas szőlőtelep borítja a Somodi Dáj dombot, amelynek talaja olyan nyirkos, hogy azelőtt még az ekét is alig fogadta be. Többe került rajta a munka, mint a termés, míg gabonaféléket termesztettek ezen a lankás dombon. Itt is lázasan folyik a tavaszi munka a fiatalságot kedvelő Pápai Pál fővincellér és helyettese Szanyi János irányítása és felügyelete alatt. A hatalmas szőlőtelep köze­pén egy villaszerű ház tekint­­get szét ablakaival. Vajon mit rejteget, mire való ez a szép épület, mert nem olyan, mint a borospince, ezt első látásra meg lehet állapítani. — Nézzék meg belülről — szól Pápai Pál fővincellér. — De előbb elmondok egyet s mást. Ez a szőlő, amit itt lát­nak, 17 hektár. Nyolc évvel ezelőtt kezdtük a telepítését. Már ültetéskor arra gondol­tunk, hogy itt csakis új mód­szereket alkalmazunk. Ügy szá­mítottuk, hogy amit csak lehet, minden munkát géppel végzünk és olyan fajtákat termelünk, amelyek legtöbbet teremnek és legjobb a boruk. Kísérletezéssel is foglalko­zunk. Ezen a vidéken azelőtt főként azokat a fajtákat ter­mesztették, amelyeket Tokaj- Hegyalján; furmint, hárslevelű, muskotály. . Ezenkívül megvolt ennek a tájnak a saját fajtája is. Mézesfehér, kövidinka, sasz­­la, meg a rizling. De ezek nem mind felelnek meg magasveze­­téses termesztésre. Ezért kí­sérleteztünk a Kis-Kárpátok borvidékén legjobban bevált fajtákkal is. A Nyitrai Állami Gazdaságtól kaptuk a leánykát és a fehérburgundit. A Bratis­­lava-környéki Állami Gazda­ságtól pedig zöldszilvánit, tra­mini és Müller-Thurgan-t. — Eddigi kísérleteink során a magasvezetésű termesztésre legjobban bevált a fehérbur­gundi és a leányka — veszi át a szót Szanyi János. — Ezek a múlt évben 82 má­zsát teremtek hektáronként. És ami a legfontosabb, a szőlő cukortartalma, valamint a za­matja kiváló volt. Felülmúltuk vele régi szőlőtelepítéseinket is, például a tornait és almásit, amelyeknek kiváló á fekvése. Az almási a Szoroskő aljában, a tornai pedig'a régi várrom alatt terül el. Ezek a helyek szép naposak, a talaj melegebb, így hát a szőlő korábban érik, mint nálunk, ez pedig nagy előnyt jelent. Annak ellenére ők csak 7,32 Kčs-t kaptak kg­­ként átlagosan, mi pedig 8,73 Kčs-t. Hogy miért? Már említettem, hogy új módszereket alkalma­zunk — fűzi a szót Pápai elv­társ, olyan fajtákat is termesz­tettünk, amelyek ezen a vidé­ken eddig ismeretlenek voltak. ^ e ennek titka van, amiről könyvet is lehetne írni. Ám nem vagyok a toll embere, inkább oltóbicskát veszek a ke­zembe. Igaz, a műhelytitkot sem akarom véka alá rejteni, azért azt ajánlom, nézzenek körül. Sok itt a látnivaló, de szerintünk legérdekesebb, amit az a palotaszerű épület rejte­get. Az egyik helyiség tele van ládákkal, bennük a fásoltványok szépen hajtanak. .Némelyik már elérte a 6—8 cm magasságot. — Hatan oltották február 5- től március 18-ig, és oltógépet is alkalmaztunk. A kassai Kovosmalt-tól vettük. Madzsar Géza a Slovenské Nové Mesto-i állami gazdaság fővincellérjé­nek a találmánya. Az idén sza­badalmazták. Érdemes volna minden szőlőgazdaságnak meg­rendelni, mert egy gép segítsé­gével 8 óra alatt négy leány 7000 oltványt készít el. — Jó találmány ... — Az új módszereke* tehát a somodi állami gazdaság sző­lészetében mindenütt teret hó­dítanak. Legtöbb munkát a gép végzi, de hagyjuk meg, hogy azért tökéletesen, mert jó mes­terektől jó tanítványok kezébe kerültek. A 25—30 fiatal leány, akik ebben a gazdaságban dol­goznak, mint ahogy Szeles Er­zsiké is mondotta, „ellopják“' a tudományt. BÉRES JÖZSEF hét a gép és lehetővé teszi, hogy ' a gyümölcsosztályo­zással járó költségeket lé­nyegesen leszállíthatják. '-A kertészetben egyre gyakrabban használják a po­lietilén foliókát. A kísérle­tek azt mutatják, hogy a növények alatta'szépen fej­lődnek és védettek a külvi­lággal szemben. • A vitkovlcei Klement Gott­wald Vasmű martinkemencé­it építő szere­lők kollektívája a CSKP XII. kongresszusá­nak brigádja címért áll ver­senyben. A ha­tos számú ke­mence építése felett, amelyet a legújabb ön­működő felsze­reléssel látnak el, a fiatalok vállaltak véd­nökséget. Képünkön Ru­dolf Šustek fia­tal hegesztőt látjuk. hektáron, silókukoricából pedig 40 hektáron akarják elérni az 50 és a 600 mázsás hektárhoza­mot. A galántai felhívás nem kerülte el az udvardi és a csúzi fiatalok figyelmét sem. A többi alapszervezetek példája nyo­mán ők 60 hektár kukorica felett vállaltak védnökséget. A kukoricatermesztésben nagy szérepet játszanak az if­júsági egyetemesen gépesített brigádok is. Dicséretet érde­melnek az érsekújván gép- és traktorállomás mellett működő ifjúsági gépesített brigád tag­jai is, akik 300 hektár kukorica felett vállaltak védnökséget. Azonban ez a brigád még meg­lepetést tartogat. Amint azt az ifjúsági üzemi szervezet elnöke Bélán elvtárs meg is jegyezte, a fiúk iparkodni fognak, hogy kukoricából a vállaltnál maga­sabb hektárhozamot érjenek el. Hogy milyen módon, az egye­lőre még az ő titkuk. Ezenkívül ugyancsak szép vállalást tettek az érsekújvári EFSZ ifjúsági egyetemesen gépesített brigád­jának a tagjai is. 200 hektár kukoricát vettek ők is gondo­zásba. A kukoricatermesztés iránt nagy az érdeklődés a pionírok soraiban iš. így például a sző­­gyéni pionírok egy hektáron 50 mázsa szemeskukorica és 550 mázsa silókukorica-hozam el­érését vállalták. Természetesen nem akarnak lemaradni az ud­vardi iskola pionírjai sem. ők öt ha kukoricatábla felett vál­laltak védnökséget. Tóth János A kunovicei gépipari üzemben most különleges repülőgépeket építenek a mezőgazdaság számára. A konstruktőrökre az a feladat vár, hogy megoldják az ön­működő ki- és berakodás kérdését. * * * A Chromotechna n. v. No­vé Mesto n/Metuji-ban a brnói vásárra Datumic jel­zésű órákat készít, amelyek a dátumot is mutatják. MAGYAR TÜDŐS FRANCIA KITÜNTETÉSE Párizsban, a mérnökök házában több francia és kül­földi tudósnak nyújtották át a tudományos kutatásokat és találmányokat támogató társaság díját. A kitüntetet­tek között volt dr. Holló János egyetemi tanár, a bu­dapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági-kémiai tech­nológiai tanszékének veze­tője is, akit a keményítő kutatásban elért kiváló eredményeiért a Vicat-díj parancsnoki fokozatával ju­talmaztak. 0 Üsti nad Labem mellett Libouchecben Rudolf Burda nyugdíjas 96 méhkas körül fog­lalatoskodik és mindig igen szép eredményeket ér el. Az egyes méhkasokat most a szö­vetkezet repoeföldjeinek köze­lében állította fel. A fiatalok tanítómesterei, Szanyi János és Pápai Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom