Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-10 / 15. szám

Bratislava, 1962. április 10. XI. évfolyam, 15. szám Ara 60 fillér A CSÍSZ SZLKB felhívásának visszhangja JO TALAJRA HULL A MAG iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiii ACSISZ SZLKB felhívását, amelyben a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére indított mozgalom fel­lendítésére szólítja fel a fiatalokat, a nádszegi CSISZ-tagok és a galántai járás több szervezetének kezdemé­nyezése előzte meg. Hangsú­lyozza, hogy a fiatal gépesítők és a mezőgazdaságban dolgozó fiúk és leányok, valamint a ta­­nulóotlhonok és a védnökség alatt álló üzemek ifjúsága azonnal tárgyalja meg, milyen feladatok hárulnak a fiatalokra a kukorica termesztésével kap­csolatban. A felhívás.arra szó­lítja fel a fiatalokat, hogy a kukoricaföldeken lendítsék fel a százas mozgalmat, vala­mint az egyetemesen gépesített csapatok és az ellenőrző-bi­zottságok mozgalmát, és a fia­talok minél nagyobb számban vegyenek részt a kukorica ter­mesztésében. A galántai járásban dolgozó fiatalok vállalták, hogy szemes­kukoricából 50 mázsa és siló­­kukoricából 550 mázsa hektár­­hozamot érnek el. Példájuk a felhívás ' elhangzása után azonnal követőkre talált. Trna­­ván, a Május 1. EFSZ-ben a kö­vetkező traktorosok — vala­­menny: CSISZ-tag — 300 hektár területen , termesztenek kuko­ricát: Štefan Lambert,. Jozef Lebeda és Pavol Ušák. Boleráz­­ban Alojz Klementovič és Milan Hlaváč CSISZ-tagok több mint AZ ÉVSZÁZAD KEZDÉSÉN Lenin életműve, kitartó for­radalmi harca, már a múltban is sokszor megihlette a film­művészeket egy-egy alkotás forgatására. AnatoUj Ribakov ezekre a hagyományokra épít­ve, elkészítette Az évszázad kezdetén című új filmet, amely Lenin száműzetésének idősza­káról szól. A film főszereplői Kajuro, Lenin megszemélyesí­tője és Szitko, aki Lenin fele­ségét. Nagyezsda Krupszkát alakítja. 100 hektár területen, a binov­­cei EFSZ-ben Ormódy és Kalanovíč ugyancsak CSISZ- tagok; a tornóci állami gazda­ság felső-jatói részlegén a ku­koricaföldeken öttagú, a kört­­vélyesi EFSZ-ben pedig három­tagú ellenőrző-bizottságot állí­tottak fel. Az egyetemesen gépesített csapatokban dolgozó CSISZ-tagok és traktorosok ar­ra kötelezték magukat, hogy több mint 50 mázsa szemes­kukoricát és több mint 500 mázsa silókukoricát termelnek. Teljes erővel folyik a harc a kukoricáért. A munka a talaj előkészítésével kezdődik, fej­trágyázással, a tavasziak és a cukorrépa elvetésével folyta­tódik. Ezeket a munkákat a ku­korica vetése előtt kell elvé­gezni, mert ha a tavasziak ve­tését elodázzuk, akkor a kuko­rica vetése is kitolódik. Ezért sietnek a szövetkezeti tagok a tavaszi munkával. A komá­romi járásban a tervezett 9066 hektár árpából már 8000 hek­tárt elvetettek. A galántai já­rásban, a Bratislava-vidék és a dunaszerdahelyi járásban is folyik a cukorrépa és a kuko­rica vetése. A skalicai szövetkezeti tagok (senicai járás) a traktorosok­nak minden normán felül beve­tett hektár után öt koronát fizetnek. Két műszakban vé­gezték a munkát, alaposan ki­használták a gépeket, ennek köszönhető, hogy a tavasziak vetésére számított két nap he­lyett négy és fél,nap alatt vé­—,,/Qpósom, J^rruscsoo ' Alekszej Adzsubej, az Izvesz­tyija főszerkesztője a Daily Express felkérésére cikket írt apósáról, Nyikita Szergejevics Hruscsovról. Ebben többek kö­zött a következőket írja: Hruscsovot és gondolkodás­módját csakis ligy lehet meg­érteni, ha nem jeledkezünk meg arról, hogy a nép fia. Ez az oka annak, hogy népünk szívébe fo­gadta ót. Olyan dolgozó, akár­csak ók. Hruscsov nagyapja jobbágy volt. Ő maga sok mindent meg­próbált, volt bányász, kovács, csőszerelő, birkapásztor, gyári­munkás. A forradalom alatt Ukrajná­ban harcolt, a második világ­háborúban altábornagy volt. Az emberek szoros rokonságot éreznek vele. Hruscsov koránkelő ember, már kora reggel a Kremlben lévő irodájában tartózkodik. Délelőtt elvégzi a napi rutin­munkát, lediktálja leveleit, fel­jegyzéseit és utasításait. Dél­után embereket fogad és egyéb ügyekkel foglalkozik. Hruscsov a legtöbbször maga írja meg beszédeit, ami kor­mányfőknél szokatlan dolog. Bár sohasem járt főiskolára, igazán kitűnően ír. Apósom egyike azon szerencsés embe­reknek, akik képesejc gyors döntésekre. Igen határozott. Apósom szabad idejében so­kat olvas. Kedvenc írói a XIX. századi orosz írók: Tolsztoj, Puskin és Csehov Legkedve­sebb írója Tolsztoj, novelláit és regényeit egyaránt szereti. Annyira ismeri Tolsztojt, hogy joggal szakértőnek mondható. Szeret verseket is olvasni, sőt, könyv nélkül megtanulni: azt hiszem jóval több verset tud emlékezetből, mint Rada lánya, a feleségem és három fiúnk együttvéve. Innen származik az a képes­sége, amelyről oly nevezetes, hogy tudnillik annyi közmon­dást ismer. Hruscsov nagyon szereti a zenét. Kedvenc zeneszerzője Csajkovszkij: Igen szereti az operát és a balettet. Ö és anyó­som, Nina, mindig elmennek a Nagy Színház balettelőadására, valahányszor csak a hivatalos munka megengedi. Hruscsov a sportolásnak is híve. Jelen volt, amikor a múlt nyáron Moszkvában a mi Vale­­rij Brumelunk legyőzte John Thomast a magasugrásban, a szovjet-amerikai atlétikai via­dal alkalmával. Hruscsov nagy természetba­rát és lehetőleg minden ilyen tárgyú könyvet elolvas. Uszo­­vában, 30 mérföldnyire Moszk­vától, levő otthonában nyála­kat tenyészt. Szeret vadászni is, elsősorban mezei nyálra, de medvére és vadkacsára is. Apósom szeret jókat enni. Annyira, hogy időnként kény­telen diétát tartani Néha egye­nesen koplal. Valaha legjobban az ukrajnai ételeket kedvelte, most azonban megmarad az orosz ételeknél (az ukrajnai ételek nehezebbek, több vajat és olajat használnak, és búza­vagy kukoricalisztet, szemben az orosz rozsliszttel). Hogy mit iszik? Jelenleg csakis vizet. A családban ma már csak én iszom alkoholt. Hruscsov legszorosabb bará­tai azok, akikkel együtt dolgo­zik. Igen sok időt tölt politikai és kormányzati munkatársaival, de anyósommal együtt látoga­tást tett Mihail Solohovnál, a Csendes Don írójánál is. Meg­látogatták az írót Vesenszkajá­­ban. Nyikita Szergejevics szoros barátságot tart fenn első mi­niszterelnök-helyettesével, A. Mikojannal is. Hruscsov sokat utazik, ellen­tétben az eddigi szovjet veze­tőkkel. Elmondhatjuk, hogy minden hónapban vagy két he­tet tölt utazgatással. Az embe­rek ismerik őt. Apósom barátai a Szovjetunió 220 milliós lakossága. A szov­jet nép egész szívével szereti ót. A Komszomol XIV. kongresszusa előtt Április 16-án nyílik meg ; Moszkvában a szovjet Kom­szomol XIV. kongresszusa. Igen nagy jelentőségű ese- . ; mény ez, hiszen foglalkozik majd az SZKP XXII. kong­resszusa határozatainak tel­jesítésével az ifjúság köré­­; ben. E napokban tartották \ meg kerületi konferenciá­­; jukat a moszkvai komszo­­; molisták, ahol megválasz­tották küldötteiket a kong­resszusra. Küldöttként egy­hangúlag választották meg Hruscsov, Brezsnyev, stb. elvtársat a párt és a kor­mány vezetői közül. A ; moszkvaiak küldötte többek - ! között még Jurij Gagarin is, ' \ az első szovjet űrrepülő. ; A Komszomol moszkvai i konferenciáján Jurij Gaga­­! rin elmondotta, hogy gyak­­; ran kérdezik tőle, mikor lesz ; újabb űrrepülés, milyen lesz I ; az űrrepülési program? 1 — Várjanak csak — mon- ' ; dotta Gagarin ne siettes- ' ; senek bennünket. A követ­­; kező űrrepülésre is sor ke­rül Meggyőződésem, hogy ; az is sikerül. ; Gagarin hangsúlyozta, az * űrkutatásra technikailag tö­­; kéletesen fel kell készülni, ; hogy ne forduljon elő az, ; ami az amerikaiak ürrepü- 1 lésénél volt, amikor John ; Glenii immár tizedszer szállt I az űrhajóba, elfoglalta he­‘ lyét a kabinban és a tizedik ; ; alkalommal sem repült fel, : * csupán a tizenegyedikszerre ; i sikerült. Mi egyszer akarunk * startolni, de megbízhatóan, ' pontosan, magabiztosan, í hogy mindig jól sikerüljön. ; — Jelenthetem az érte- ; kéziét küldötteinek, hogy ; ! űrrepüléseink programja I szigorúan tudományos lesz ; ! — folytatta Gagarin őrnagy. ; ! — Az űrrepüléseket tudó- ; 1 mányos célok érdekében vé- ; I gezzük és mi űrhajósok, I biztosak vagyunk afelől, ! hogy ha ezt a programot I teljesítjük, lelkesen tapsol I majd az egész világ. ÁPRILIS, A FÁK HŐNAPJA A DÍVSZ és az NDSZ felhívása ■inni iiiMww n mi m i lm ....mii miii i iTiwnnrni iiriwnnw—i— A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség felhívással for­dult a világ fiataljaihoz és di­ákjaihoz, tegyék május 9-ét a német kérdés megoldásáért kifejtett harc kimagasló nap­jává. Harcoljanak a német bé­keszerződés megkötéséért, kö­veteljék, hogy Nyugat-Berlint változtassák szabad, demilita­­rizált, semleges várossá. Küzd­jenek azért, hogy megszüntes­sék a Bundeswehr más orszá­gok területén lövő katonai tá­maszpontjait. Az általános, tel­jes és ellenőrzött leszerelés megvalósítása érdekében emel­jék fel szavukat a demilitari­­zált és atommentes övezetek létrehozásáért, főként a két német állam területén. — Egyesítsük erőinket és cselekedjünk, hogy május 9-e fontos mérföldkő legyen a vi­lág ifjúságának a békéért, az életért, a boldogságért vívott harcában — fejeződik be a DÍVSZ és a Nemzetközi Diák­­szövetség felhívása. A főiskolák váriák új hallgatóikat Az Iskola- és Kulturális ügyek Minisztériuma néhány nappal ezelőtt április végéig hosszabbította meg a főisko­lákra való jelentkezés határ­idejét. Jaroslav Červenka elv­társ a SZNT főiskolaügyi szak­osztályának vezetője ezzel kap­csolatban a következőképpen nyilatkozott: • Miért hosszabbították meg a jelentkezési határidőt? — Kevés volt a jelentkező. Az általános középiskolában az idén ezer diákkal kevesebb érettségizik, mint amennyit az irányszámok szerint a főisko­lák első évfolyamába fel lehet venni. A termelésből nem je­lentkeznek annyian főiskolára, mint ahogy azt elvárjuk. • Milyen fakultások vagy főiskolák iránt érdeklődnek a legkevésbé? — Még nem áll módunkban teljes áttekintést nyújtani, de a jelek szerint a pedagógiai in­tézetek, a mezőgazdasági főis­kola, az építészeti és gépészeti fakultás, valamint a Komenský Egyetem természettudományi fakultása iránt a legkisebb az érdeklődés. Például a kémia­fizika szakon a tervezett irány­szám 10 százalékát se töltjük be. • Mivel magyarázzuk a je­lenlegi helyzetet? — Valljuk be, hogy a szülő és néha sajnos a tanítók se tudják helyes irányba terelni a fiatalokat és azokon a szako­kon, amelyeket az előbb emlí­tettünk, népgazdaságunk fel­lendítésével és iskolahálóza­tunk kiépítésével növekedett a tervezett szükséglet. A CSISZ- szervezetek főként az üzemek­ben nem serkentik a fiatalokat arra, hogy tovább tanuljanak. Hagyományok „száműzése" A leningrádi bútorgyárban nemrégiben teljesen „szám­űzték“ a hagyományos kár­pitozó töltelékanyagokat (afrikot, lószőrt) s újabban kizárólag poliuretán-habot használnak a bútorok kárpi­tozására. A likacsos poliu­­retán-hab rendkívül rugal­mas, összenyómáskór felve­szi a test alakját és puha tapintású. A gyár szakembe­rei új eljárást dolgoztak ki a habanyag megmunkálásá­ra. A habanyag-táblákat 18 orsós fúrógépbe fogják be, s a fúrók segítségével 76 mm átmérőjű furatokkal látják el. A kifúrt hengere­ket sakktáblaszerűen felra­gasztják vagy ráhegesztik a furatok közé a likacsos táblára, s így az eredeti táblánál kétszer vastagabb párnához jutnak, amelyet azután zsákvászonnal von­nak be. A rugalmas habpár­nára 10—12 mm vastag po­­liuretán-hab kerül, legfejül­­re pedig vékony vattaréte­get helyeznek, s így vonják be a bútort meg’felélő szö­vettel. Az NDK neves festöművésznője és közéleti tényezője, Lea Grundig, látogatást tett Kubá­ban, ahol értékes rajzokban örökítette meg a kubai nép jelen életét és harcát. Képünk lá­nyok egy csoportját ábrázolja, akik a forradalomnak köszönik, hogy megtanultak írni-olvasni. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom