Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-10 / 15. szám

Harmincnyolcán... Középmagas talán kissé szigorú tekintetű nő hajlik az íróasztalon fekvő akták fölé Hosszasan elmélyül ta­nulmányozásukban, de ami­kor kollégáira tekint, arcán nyoma sincs a vélt szigor­nak. Mosolyog. — Akkor a IX. osztállyal készek is lennénk — mondja és kol­léganőjének figyelmezteté­sére aki órájára mutat, már öltözködve válaszolja. — Mehetünk — És a jókai magyar tannyelvű középis­kola kilencedik osztályának tanítöi elhagyják az igazga­tói irodát. Az akták, a nemrég még 02 asztalon fekvő iratok pe­dig a kézitáskában vándo­rolnak tovább Ki tudja, mit rejtegetnek magukban ezek a gyermeksorsokról gondos­kodó. gyengéd szeretettel telein papírívek? Vajon milyen sors, jövő vár e középiskola kilencedik osztályúnak tanulóira? Ho­­gycn és mennyivel járulnak majd hozzá ezek a szülőfa­lujuk egykori nyomorát még haliáiból is csak homályosan ismerő, az éli* küszöbén egyelőre csak topogó fiata­lok Jóka szebbé, gazdagab­bá teteiéhez? És a szülők, akit igyekeznek nem beszél­ni a múltról gyermekeik előtt akik az egykori szűk, kanyaracs zsákutcák és a gtrbe-görbe házsorok helyett már úi utcák építésével talán az ismeretlenségig megváltoztatták a egykori zsellé-ek és agrárproletárok faluját, vajon bizakodással nézhetnek-e lányuk, fiúk jö­vője elé? AZ AKTAK, a papírravetett sűrű sorok újból az asztalra kerülnek. A csendes családi otthonban Mészáros Olga igazgatónő, a későre hajló estében újból gondolataiba mered Neveket említ, szakmákat sorol fel, összegez És mint akit a vi­lágon semmi más, csak az ő kilencedikesei érdekelnek, elégedetten hajtja össze jegyzeteit. Kérdésemre szinte gon­dolkodás nélkül válaszol. — Mind a 38 gyermekről gondoskodunk Hatan a ti­­zenkétéves iskolában, tizen­négyen különböző tanoncis- . kólákban, négyen a tallósi . mezőgazdasági szaktaninté­zetben, mások Galántán és egyebütt tanulnak tovább. Mindennel számoltunk, — mondta később kissé fárad­tan — A szülők, c gyerekek óhajával, és a lehetőségekkel egyaránt De talán ennek is köszönhetjük, hogy a szak­maválasztássá' mindenki és főképp a diákok elégedettek. Hogy mégis minek köszön­hetjük mindezt ? Hogy csak egyet említsek a tallósi me­zőgazdasági szaktanintézet­tel kapcsolatban Mielőtt szó lett volna a szakmaválasz­tásról. meghívtuk a tallósi szaktanintézet igazgatóját iskolánkba, ahol S ismertet­te tanulóink előtt a tovább­tanulás lehetőségeit, mely nemcsak nekik, de számunk­ra — tanítók ’Zámára is — sok újat jeiente*t. Munkánk így igazán megkönnyebbült, amit o.z eredmény is igazol. Az 1961-62-es iskolaév­ben végző 38 jókai fiatal tehát nyugodtan várhatja az iskolaév végét Az iskola vezetősége mindent megtett érdekükben és a kilencéves fáradozás nem volt hiábavaló. A tavasz beköszöntővel kü­lön öröm párosul a 38 jókai családban: a 38 fiatal nyu­godtan léphet: át az élet küszöbét. (ny-d) Ä munka és a társadalom Előbbi cikkeinkben arra mu­tattunk rá. hogy a munka mint az értékek és a haladás forrá­sa, az emberi lét feltétele mi­lyen helyet tölt be az életben. A marxizmus klasszikusai a munka jelentőségéből értékes következtetéseket vontak le a fiatal nemzedék kommunista nevelésére vonatkozóan is. V. I. Lenin többször hangsú­lyozta, hogy a szocializmus csak akkor győzedelmeskedik a kapitalizmus felett, ha maga­sabb munkaterme ékenységet ér ei és minden egyén számára objektív és szubjektív szem­pontból olyan életfeltételeket teremt amelyek között szaba­don kibontakozhat az emberek adottsága Lenin az ifjúság kommunista neve'csében a fő hangsúlyt arra helyezte, hogy a fiataloknak elsősorban a régi kizsákmányoló társadalom ellen kell harcolniuk és közvetlenül ■észt keii venniük a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sében. „Az ifjúsági szövetség ragjának lenni annyit jelent, mint munkánkat és minden -»rönkét a közös ügynek szén­iéin!". Lenin ezt az elvet te­kinti a kommunista nevelés alapkövének. „Csak az ilyen munka által lesz a fiúból vagy leányból igazi kommunista“. A fiatalok közvetlen részvé­tele a szocialista társadalom építésében lényegesen hozzájá­rul ahhoz hogy a személyiség kibontakozhasson Foglalkoz­zunk most behatóbban ezzel a kérdéssel és elemezzük, mi­lyen hatást vált ki a fiatalok gondolkodásában és jellemében, hogyha kózvetlenü részt vesz­nek a kom&lmižmus építésé­ben. 1. Az emberi társadalom bírálatánál megállapíthatjuk, hogy a fejlődés a haladás, az anyagi termelésben beállt vál­tozások objektiven azokra van­nak a legnagyobb kihatással, akik a legközelebb állnak a ter­meléshez — a munkásokra. ' A forradalmi eszmék a mun­kásságban találtak természet­szerűen a legnagyobb vissz­hangra Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a munkás­ifjúság a haladó eszmék hor­dozója arra jogosult, hogy az ifjúsági szövetség zömét ké­pezze. A munkásifjúság a hangadó és befolyásolja az if­júság többi rétegét is. 2. A fiatalok közvetlen rész­vétele a társadalom építésében emeli a fiatal munkások osz­tályöntudatát. De ez még nem jelenti azt. hogy minden mun­kás már helyzetére való tekin­tettel is öntudatos. Az osztály­öntudat csak akkor szilárdul meg. hogvha a munkás megérti a munkásosztály helyzetét, ér­dekeit és harcát így tehát nagyon sok függ attól, hogy a munkás milyen környezetben él és milyen mértékben veszi ki részét a szocializmus és a kommunizmus építéséért folytatott politikai harcból — amely objektiven az ő érdekei­ért folyik. 3. A fiatal akkor ismeri fel a kollektíva jelentőségét és erejét, amikor bekapcsolódik a munkafolyamatba. A modern termelés annyira szervezett, hogy az egyén munkája telje­sen a munkatársak teljesítmé­nyétől függ. A munkamegosz­tás következtében emelkedik az egymás iránti felelősség­­érzet és a munkaközösségben elmélyül a szolidaritás. Az együvétartozás érzése hatja át a fiatalokat, ame'v mind az egyén, mind a társadalom fej­lődésének szempontjából a leg­hatalmasabb mozgatóerő. 4. A szocialista társadalom építési folyamata hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatalember jelleme kialakuljon és csiszo­lódjon Megszilárd jl az akarat­erő. fokozódik az áldozatkész­ség, a bátorság és a fiatalok az akadályok leküzdésétől sem riadnak vissza. Munka közben születnek az olyan hősök, mint Vitečková, Gaganova, Gagarin, Tyitov. A mi napjaink hősei mindig olyan emberek, akik kiváló munkájukkal járulnak hozzá a termelés és a haladás fellendítéséhez. A kommunista párt így értel­mezi a munka jelentőségét és az ifjúsági szervezet feladatául ezért a következő célt tűzi ki: A fiatal nemzedék kommunista nevelésében a legmeggyőzőbb nevelési eszköz — a munka. Az ifjúság kommunista neve­lése terén az ifjúsági szervezet feladatait három csoportba oszthatjuk: 1. A fiatalok előkészítése a munkára. 2. A fiatalok irányítása — a cél az, hogy az építés legfon­tosabb részlegein vegyék ki részüket a feladatok teljesíté­séből. 3. A céltudatos alkotó mun­kára való vezetés. A fiatalokat elsősorban úgy kell nevelni, hogy szeressék a munkát V. I. Lenin arra hívta fel a Komszomol figyelmét, hogy az ifjúságot már zsenge gyermekkortól kezdve a munka megbecsülésére, a munka sze­­retetére nevelje. Azt akarjuk, hogy a munka örömet és meg­elégedettséget szerezzen. Azt akarjuk hogy az emberek sze­ressék foglalkozásukat. Ezért segítsük a fiatalokat abban, hogy a pályaválasztás kérdését a társadalom érdekeivel össz­hangban oldják meg. Ez a fela­dat most az iskola keretén belül főként a pionírszervezet­re hárul. A bányákban, építkezéseken és a mezőgazdaságban elért munkaeredmények határozzák meg a társadalom fejlődésének ütemét, ezért a kommunista párt azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, hogy az építés legfontosabb részlegein helyez­kedjenek el. A munka ma már egyre nagyobb Igényeket tá­maszt a dolgozókkal szemben. Már nem elég csak az igyeke­zet és a kitartás 4 dolgozók­nak megfelelő szakismeretekkel kell rendelkeznünk, figyelem­mel keli kísérniük az újításo­kat, az új technológia eredmé­nyeit A fiataloknak általános, politikai és szakképzettséggel kell rendelkezniük, ha meg akarják állni a helyüket. Elsősorban a munkát hasz­náljuk fel nevelőeszközül, a fiatalokat sokoldalúan készít­sük elő a kommunizmusban folytatott munkára és életre. E. LOMÉN Afrika nemrég felszabadult né­pei mindent elkövetnek orszá­gaik gazdasági életének meg­erősítésére. Van mit tenniük, hisz a gyarmati uralom a rá Jellemző viszonyokat hagyott maga után. Felvételünk Ghana kikötőjében Takoradában ké­szült. Ghana egyik legértéke­sebb kiviteli cikkét, az értékes fát elszállítás előtt külön jelek­kel, l&tják el a munkások. A „New York Times“ egyik cikke szerint évi 10-12 milliárd dollárrá lenne szükség, hogy az elmaradott országok termelé­sét fél százalékkal emeljék. Kennedy elnök ennek az ösz­­szegnek a felét kérte nemrégiben az Egyesült Államok kong­resszusától. Az 3,7 milliárd dollár azonban valóban a népek gazdasági megsegítését tartja szem előtt? Szolgáljanak erre válaszul azok a történetek, amelyek az amerikai segélyek utóbbi években történt szétosztásáról és felhasználásáról szólnak. ÉHÍNSÉG PERUBAN Csak nemrégiben szerzett tudomást arról a világ, hogy Peruban az a 13 millió dollár, amit az ország az aszály okozta éhínség megszüntetésére vett fel, szinte teljesen eltűnt a korrupció fekete csatornáin. A hatalmas kölcsönből még egy millió sem jutott az éhező pa­rasztoknak, annál nagyobbra nőttek a szétosztást végző kor­mányhivatalnokok, s a kölcsönt lebonyolító amerikai szakem­berek bankbetétjei. Pradc elnök állítólag maga is elfogadott egy „kisebb" össze­get... Ennek a pénznek a felhasz­nálásáról nem szól a fáma, ar­ról viszont pontosan beszámol­tak a lepok, hogy az USA távolr keleti védence Nosavan tábor­nok, mire fordította a laoszi kormány rendelkezésére bocsá­tott amerikai kölcsön „ráeső részét1' Boum Oum hadügy­minisztere házat vásárolt ma­gának Párizsban: a rossz nyel­vek szerint azért, mert ha Boum Oum híveinek — az ame­rikai támogatás ellenére is úti­laput kötnek a talpa alá — lesz hol nyugovóra hajtani a fejét. A legklasszikusabb esetet azonban még a Trujillo dirigál­ta Dominikából jegyezték fel. Az egykori latin-emerikai ked­venc évi 1.3 ml’liós segélyt húzott Fehér Ház-beli uraitól. Ezt a pénzt Dominika uralkodó köreinek legnagyobb dicsősé­gére, általában az Ifjabb Tru­jillo verte eb Amikor például ifjú kadétként Hollywoodban élt, kötelességének tartotta, hogy meghódítsa a legdivato­sabb sztárokat. És hazarende­léséig, pontosan egy esztendő alatt, egymillió dollárt költött el. Nem kétséges, hogy miből! Ezek a befektetések persze sosem térülnek ténylegesen vissza. Csak arra jók, hogy le­pénzeljék azokat a bábkormá­nyokat, amelyek engedelmes szolgál az amerikai Imperializ­musnak. De a jenkik nemcsak indirekt üzletekre használják fel ezt a széltében-hosszában magasztalt segélyprogramot. Gondoljunk csak az Iránban történtekre. A felséges sah nyolc esztendeje részesedik az amerikai javakból. Ez idő alatt mintegy egymilliárd dollár se­gélyt kapott. Csakhogy nem ingyen! Cserében vagy ponto­sabban ennek fejében, az USA is koncessziókat nyert a koráb­ban teljesen angol befolyás alatt álló kőolajüzletben. S mint tudjuk ma az USA 40 száza­lékkal részesedik ez pedig 1955-tól 1961-ig nem kevesebb mint ezerszázmillió dollárra rúgott. KAISER ÉS A GHANAIAK Vagy ml történt Ghánában? Az USA a végletekig halasztot­ta a Volta folyón épülő erőmű és duzzasztógát létesítéséhez kért hitel megajánlását, és csak akkor volt hajlandó meg­adni a kölcsönt, amikor az időhúzás már-már bumeráng­ként visszaütött. De a szerző­désbe egy-két különös pontot vettek be. Kikötötték például, hogy az erőmű elkészülte után az áram hatvan százalékát a Volta Aluminium Co. kapja, amelynek tulajdonosa egy bi­zonyos Kaiser nevű üzletember. Ezt a derék jenkit (a szálak, lám, mindenütt összefutnak!) ugyanis régi, bensőséges kap­csolat fűzi a demokratákhoz: Kaiser tisztes összeggel támo­gatta Kennedy választási kam­pányát. Az ifjú elnök most törleszt de a törlesztés terhét a ghanaiak vállára rakja. A XX. század nagystílű uzso­rásai ellen nem véletlenül fo­lyik világszerte a harc. Amit segély címén adnak, azért nagy árat kell fizetni — vagy kama­tok formájában, vagy olyan csekkszámlán, amin a dollár helyett a dolgozó embermilliók kirablása ez elnyomás, a ki­zsákmányolás és a terror — a pénznem. 14 hónap alatt Húsz év alatt mintegy hatszorosára emelkedett a Szovjetunióban az egy főre eső termelt villamos energia mennyisége, 1960-ban a szovjet erőművek egész tel­jesítőképessége meghaladta a 66 millió kilowatott, s a következő években egész sor új erőművet építenek. A többi közt 2,4 ,millió kilo­watt teljesítményű hőerő­művek épülnek Konakovban, Krivojrogban és Jarmakov­­ban. Folytatják a nagy tel­jesítményű vízierőművek építését is. Tavaly üzembe­helyezték a bratszki erőmű első négy 225 000 kilowatt egységteljesítményű turbó­gépcsoportját A hőerőmű­vek és a vízierőművek épí­tésénél egyre több előre gyártott vasbetonelemet használnak. A most épülő 22 i vízierőmű és 112 hőerőmű I közül 58 készül ilyen módon, s így lényegesen megrövidül az építési idő A zmijevi erőműben például mindösz­­sze 14 hónapra volt szükség az előre gyártott elemek szerelésének megkezdésétől , az első, 200 000 kilowattos i gépegység üzembehelyezé­séig. 4 és a nemzetközi ellenőrzés se­gítségével olyan katonai érte­sülésekhez kívánt jutni, ame­lyekre szovjetellenes katonai terveikhez lett volna szüksége. Amint a Szovjetunió intézkedé­seket tett védelmi képességé­nek fokozására, és elvetette a nemzetközi ellenőrzés gon­dolatát, az Egyesült Államok és Anglia elveszítette érdeklődé­sét a kísérleteket beszüntető egyezmény iránt. A leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatos borúlátást némileg ellensúlyozzák azok az optimiz­musba hajló nyugati vélemé­nyek, melyek szerint a nyugat­berlini kérdésben némi közele­dés történt. A hamburgi Spiegel szerint % a kezdeti pesszimizmus után i meglepően hatott az a derűlátó hang, amely Rusknak a Nem­zetbiztonsági Tanács előtt el­hangzott beszámolóját jelle­mezte. A lap úgy értesül, hogy Rusk és Lord Home biztosítot­ta Genf ben Gromikót: hajlan­dók komolyan kutatni egy olyan megegyezés után, amely ’ Moszkva számára is elfogadha­tó. A Spiegel arról is beszámol, hogy „az ilyenfajta célzások felszították a németek immár beteges bizalmatlanságát a nyugati hatalmakkal szemben, s egyúttal a berlinieknek Bon­nal szemben táplált bizalmat­lanságát is“. VIHAROS TÜNTETÉSEK DOMINIKÁBAN Az utóbbi napokban heves tüntetések robbantak ki Domi­nika csaknem valamennyi na­gyobb városában. Különösen feszült volt a helyzet az elmúlt hétfőn Santo Domingóban. A tüntetők behatoltak a főváros két rádióleadójának stúdiójába és ott kormányellenes nyilat­kozatot olvastak fel. Viharos tüntetések zajlottak le Puerto Plata-ban is. A tömeg és a katonaság között heves összetűzés történt, egy tüntető meghalt. San Cristobal városá­ban a rendőrség könnyfakasztó bombákkal igyekezett szétosz­latni a tüntetőket. Jelentések szerint a tünteté­sek közvetlen oka az .volt, hogy a korrupt dominikai’kormány jó pénzért el akarja adni a Trujillo-család vagyonát. A la­kosság viszont azt követeli, hogy a népnek adják vissza a diktátor földjét. AFRIKAI KÖZÖS PIAC A casablancai szerződés tag­államainak gazdasági bizottsá­ga március 26. óta Kairóban ülésezett. A bizottság meg­egyezett abban, hogy afrikai közös piacot hoznak létre és öt éven belül eltörlik a vámokat a tagállamok között. A XX. SZAZAD UZSORÁSAI Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettes megállapítása sze­rint az a1;omkísérletek beszün­tetése kérdésében zsákutcába jutottak a tárgyaló felek, sőt a fő kérdésről, az általános és teljes leszerelésről folytatott eszmecserét is a zsákutcába jutás veszélye fenyegeti. A szovjet képviselő hosszan fog­lalkozott a tárgyalások megre­kedésének okaival. Megállapí­totta, hogy 1958-ban az Egye­sült Äilamok két.meggondolás­ból bocsátkozott tárgyalásba a kísérletek beszüntetéséről: rögzíteni akarta vélt előnyét, A Magyar Népköztársaság fel­szabadulásának 17. évfordulója alkalmából hazánk fővárosában Prágában magyar könyvkiállítás nyílt meg Felvételünk a kiállí­táson készült. ^ '* A nemrég jogtalanul újból nyolc évi szabadságvesztésre ítélt Dávid Alfar Siquieros mexikói festőművész védelmére mozgalom indult az egész világon. Képünk az ENSZ épülete előtt lezajló demonstrációt ábrázolja. Éljen Siquieros — hirdetik a tüntetők transzparensei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom