Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-03 / 14. szám
Emberek és csillagok A múlt héten nyitották meg vészeit vonultatta fel és zenei Bratislavában a Szlovák Nem- aláfestést, valamint balettbetézeti Színház Kis Színpadánál? teket alkalmazott az egyes ver-Nyina Drobisevova A siker útján kapuit. Ezzel ismét szaporodott a szórakozási lehetőség a városban. A színház háromszáz férőhelyes és már a nézőtér intimitása is magával ragadja a látogatót. Akik ott voltak a bemutató előadáson, mindjárt otthonra találtak a színházban. Az Emberek és csillagok című műsorban Kostra, Lajčiak, Mihálik és Žáry szlovák költők versei kaptak helyet, amelyek az ifjú világot, a boldog jelent és társadalmunk sikereit dicsőítik. Nagyon szép, gondolatteljes összeállítás volt, de mégis úgy látjuk talán jobb lett volna, ha egységes, egész drámai művel nyitották volna meg ezt a színházat. A műsor rendezője L. Ozábal, a Szlovák Nemzeti Színház mű* #__ » seknél. Az volt az érzésünk, hogy néhol kevesebbel többet tudott volna mondani a rendező. Eva Kristínová, J. Simonovié, S. Kvietik, Sebok és Sándor kitűnő teljesítménye, valamint Martin Gregor által előadott összekötőszöveg nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Az ünnepi beszédet Ivan Turzo, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója mondotta. A színház megnyitásán részt vettek politikai és kulturális életünk képviselői is. örülünk az új színpadnak és bízunk benne, hogy rövid időn belül annyira közkedveltté válik, mint a többi bratislavai színház. (cs) A jó szereplés után a sem maradt el. siker UTÁNPÓTLÁS AZ IRODALMUNKBAN Lucienna Ovcsinyikova ^r-m árom mosolygó arc tekint m-J ránk. Lehet hogy isme- JL rősök, de valószínű, hogy még nem is ismerjük őket. Mind a három szovjet filmszínésznő. Még nem tudjuk, hogy milyen színészi sors vár rájuk Nyina Drobisevova már szép sikert ért el. A leningrádi gyermek színházban, ahol mesealakokat játszott, Grigori j Csuhraj, a kiváló szovjet filmrendező fedezte fel és rábízta a Tiszta égbolt női főszerepét. A film világsze’ te sikert aratott és Nyina érett művészetével meghódította a filmközönséget A rendkívül, hálás szerep alkalmat nyújtott számára ahhoz, hogy csillogtassa tehetségét. Reméljük, majd alkalmunk nyílik arra, hogy figyelemmel kísérjük fejlődését és felfelé ívelő pályafutását. Második képünkön Lucienna Ovcsinyikova színésznőt látjuk. A legjellemzőbb ragyogó mosolya és a szikárzó humora. Az Otthon, a Béke első napja, Fénysugár a sötétségben című filmekből, valamint a revüszerü Lányok tavasza című filmben aratott eddigi sikereket. A film története egy szibériai fakombinátban játszódik le és öt fiatal leány szerelméről és viszontagságairól szól. Harmadik képünkön íja Arepinovát látjuk, aki tavaly hazánkban járt és részt vett a Dolgozók Filmfesztiválján. Már több filmen szerepelt, megnyerő külsejével és rutinos játékával tunt ki. A legigényesebb szerepel A kapitány leánya filmben kapta, ahol Oleg Sztrizsenov partnernöje volt. A Be nem tartott ígéret című filmben Nasztya szerepében felejthetetlen alakít ist nyújtott. Tökéletesen beleélte magát a könnyelmű, hűtlen fiatal leány szerepébe. Már szinte megszokottá vált Tornaiján, hogy minden héten egyszer irodalmi estet rendeznek, melyen ismert írók és költők életét, műveit ismertetik s vitatják meg. Az elmúlt napokban a Csemadok és a városi népkönyvtár szintén rendezett egy irodalmi estet — ez az este azonban eltérő volt a többitől. A régen ismert nagy költők és írók élete s műveik ismertetése helyett ezen az estén egy új nemzedék, egy csoport fiatal költő és írójelölt mutatkozott be. Első alkalommal lépett fel ez a kis csoport. Bemutatkozásnak szánták ezt az estét. Ez az irodalmi kis csoport, mely ezen az estén fellépett — még nagyon fiatal. Mindössze három hónapos. Januárban alakult a városi népkönyvtár kezdeményezésére. A kör megkezdte működését, elnökül Kovács István költőt választották. Azóta rendszeresen van összejövetelük, gyűlésük, ahol közösen megvitatják s kiértékelik a legújabb alkotásukat. A kör az „Ifjú Láng“ címet kapta. Valóban ifjú láng ez, tagjai mind fiatalok, 16—18 éves diákok, akik níind arra törekednek, hogy újat alkothassanak. KULTURÁLIS HÍREK Afrikában száz lakosra 1,2 újság, 1,8 rádiókészülék és egy fél mozijegy jut. Az afrikai országok tanácsának nincs önálló hírszolgálata és televíziós ügynöksége. ★ A Bayreutban az ünnepi játékokon, melyeket egykor Richard Wagner kezdeményezésére vezettek be, az idén egyetlenegy Wagneroperát sem adnak elő. ★ Athénnek 15 színháza van. A legnagyobb sikerrel most Homérosz Odisszeuszának paródiáját adják elő. ★ Kiskúnfélegyházán restaurálják Petőfi apjának, Petrovics Istvánnak egykori mészárszékét, az úgynevezett Hattyúházat. A boltíves épületben — helyreállítása után — Petőfi-emlékkiállítást rendeznek a költőre és családjára vonatkozó helyi iratokból, dokumentumokból. ★ Érdekes irodalmi közvélemény-kutatás eredményéről ad hírt a Saturday Review című amerikai 'ap. Első helyezett J. D. Salinger, a 2. Arthur Miller, utána Faulknek és Tennesse Williams következik. Hemmingway a hatodik helyre került. A költők neve jórészt ismeretlen előttünk: Robert Lowell, Wallace Stevens, de a közvélemény-kutatás szerint ezek a holnap klasszikusai. íja Arepinova Az Ifjú Láng bemutatkozásának estjét Kovács István nyitotta meg. Erre az estére meghívták még Cselényi Lászlót — aki örömmel ajánlotta fel segítségét a kör tagjainak. Kovács István megnyitója után következett a bemutatkozás. Elsőnek Mikuia Anikó mutatkozott be a közönségnek, az „Ifjú Láng“ című versével. Anikó tizennyolc éves, de már négy éve ír verseket. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, de nem volt talán egy személy sem a teremben, aki ne ejtett volna könnyet Méry Rózsika „Anyám" című versén. Ezen az estén a Mezőgazdasági Technikumból Mikuia Anikón és Méry Rózsikán kívül bemutatkozott még Szabó Gábor a „Süketnéma“ és a „Magány februárban“ című költeményeivel. A helybeli tizenkétéves iskola tanulói közül Juhász Ilonka a „Fekete Afrika“ című versét szavalta el, valamint Doro György a „Születésnapi magány“ című alkotását adta elő. A prózaírók közül meg kell említeni Mag Ilonkát, aki eredménnyel olvasta fel „A cigánylány“ című elbeszélését, melyben a cigányok régi nehéz életét mutatta be. Az estén bemutatkozott még számos ifjú alkotó is. A bemutatkozás megtörtént, de az Ifjú Láng tagjai nem tették le a tollat. Elhatározták, hogy minden iskolai évben 3-4- szer fognak fellépni, ahol élőadják legújabb alkotásaikat. ZSEBIK SAROLTA Apró bosszúságok TÜKÖR Magas, barna, elegáns férfi... A léha megjelenésével tűnt fel az állomás peronján. Irigylésre méltó, kék szövetruhája volt. Talán e kettösége miatt is figyeltem fel rá. A társasággal fennhangon beszélt. Néha pattantott ujjúval, miközben himbálózott szétvetett lábán... Es csodák-csodája, észrevettem, hogy lyukas a zoknija sarka. PILLANATKÉP A férfi, a volt Nádor-utca egyik sarkán áll. Nézelődik és tökmagol. Több kezével rakja szájába a magot, a balba meg a héjat köpködi, megjelenése finom: telitalpú cipő, csőnadrág, rikító ing ésatöbbi, ésatöbbf... Egy bámészkodó suhanó belébotlik. — Vak vagy vagy műveletlen! — ordít rá a tökmagos. A bámészkodó választ sem ad: elrohan. A tökmagos utána lendíti balkarját. Mily ragyogó ötlet! Hullik a tökmaghéj ... Az utca kövére .. Ez ám a műveltség ... tetőfoka! KÖZÉPKOR Az eset nem tipikus, de előfordult ... 1961. Történik Mátyusföld egyik nagyobb falujában ... Zsuzsa, a csinos barna lány érettségire készülődött. És félt, nagyon félt... Tudomást szerzett erről egy nagyorrú bába. Segíteni akart a lánynak — az meg hiszékeny vala — így ezt tanácsolta neki: — Menj ki húgom a kereszthez és imádkozz, az Isten megsegít. Zsuzsa viaskodni kezdett önmagával. Ezért néhány nappal a vizsgák előtt elment a kereszthez — egy csokor virágot is helyezett el a Jézus vaslábánál — és buzgón imádkozott. — Sosem hittük volna. Ez erény — mondták egyöntetűen a vénasszonyok... És jó, hogy szentté nem avatták Zsuzsát! Zsuzsa le is vizsgázott. Boldog volt és örült. Ez érthető. Csak az érthetetlen, hogy mit csinált 11 évig az iskola. KEZES JÓZSEF ★ ★★★★★★★★★ VERES JÁNOS T üzek és virágok Immár második kötetével jelentkezett a rokonszenves rimaszombati költő. Veres János. „Tüzek és virágok“. Jelképes címadás, két véglet egybekapcsolása: tűz és virág, ifjú lobogás és szelíd természetnézés, lendület és megtorpanás, öröm és csendes melankólia. Lényegében ez a kettősség vonul végig költészetén de ez nem jelent törést nála mert lényéből, természetéből fakad, életéből, sorsából adódik. Már a kötet beköszöntő verse, a „Röpülj madár“ első strófája is erre utal, ezt az ellentéte^ életérzést határozza meg: „Röpülj a Napnak, a Holdn"1 versem, te árva madár, hadd nézze ívelő röptöd térden a büszke Halál“. Az ólálkodó halált akarja legyőzni.a költő, a nagy kísértőt, az elmúlás érzetét. Ez ell n emeli pajzsát, a verset, e mögé bújik a fázó lélek a szenvedő ember S ahogy a vers szárnyrakap, úgy derül fel a lélek, hogy megteljen reménységgel: „Mondják, hogy megköt a négy fal cáfold meg árva madár: engem már derengő ormok ég-derús szúzhava vár". Széljegyzetek Veres János új kötete négy ciklusra oszlik, az első ciklus, a „Röpülj madár“ a költő eszmevilágának tükörképe, az emlék szövetén átszűrt gondolatok, az ember énjének átsugárzása az életbe, a vi.ágba, amely magatartást, állásfoglalást körvonalaz. Milyen találó egyszerűséggel mondja ki például negyvennyolc februárjának igazságát: „A csüggedt ember végre felneszeit. szomorú volt még s a feje kókadt, de tekintetét felemelte már, s figyelte a szálló lobogókat. S míg fürkészte a közelgő jövőt, mit bús ködökből kiragyogni látott, a nyíló föld már sírva megölelte a kitárt karú, anyás szabadságot. Komoly, de mély érzelmeket ejtő szavak, pátosz nélküli állomás egy nagy sorsfordulóról, amely szinte magától értetődően buggyan fel a költőből, hogy egyetemessé tágítsa, mindent átfogóan érzékeltesse a dolgozó nép szabadságvágyát. A Lenin portréját is ilyen őszinte egyszerűséggel rajzolj!meg: „így látom őt: lengő kábáih áll és előre, mes ze mutal A közöny roppant sárkánya'1' igéi könnyen leterít ik, vulkánagya van s emberszívr homlokán fehér virág nyílik. Lehetne-e találóbban jellemezni a nagy forradalmárt, a vulkánagyú politikust, lehetne-e emberibb közelségbe hozni, mint ahogy a költő hozza ezzel a népies ízű sorral: „homlokán fehér virág nyílik". A versnek ez a végső kicsendülése sokkal mélyebb, átfogóbb értelmet kap a szavak pusÄa jelentésénél, szimbőlikussá válik. Tökéletesen megkomponált vers ebben a ciklusban az „őszi kert“ is. A költő megjelenítő ereje szinte plasztikusan bontja ki a képet s epikus realitással körvonalazza az őszi világot. A képeknek ezek a határozott kontúrjai felfokozzák a hangulatkeltő erőt. „Medvejárású emberek jönnek elő a házból, s a fűrészbakot leveszik a hosszú farakásról“. A soronkövetkező ciklus, a „Mindent te adtál“ a költő szerelmes verseit, balladáit foglalja magába. Ebben a ciklusban inkább a balladák s a rövidebb lélegzetű szerelmes versek reprezentálják a költőt. Gyöngyvári Katica sejtelmesen felvázolt története a népi költők hangvételét megközelítő „Látomások“, a friss színekben pompázó „Ballada“, a „Tavasz jön" és a „Télvégi vers“. A hosszabb lélegzetű verseknél kifullad a költő, bizonytalanná válik, gondolatai szertegurulnak, a szerkezeti egység meglazul. Sok itt a felsorolás, a fölösleg s a hasonlatok tömkelegé nem illeszkedik mindig hangulati egységbe, így hát fokozni sem tudja a kezdő hangot. Egy-egy részlet megkapó, mint például az „Acélkék éjszaká“ban a befejező versszakok: „Acélkék, csillagos éjszakán fekete violák nyíltak, tovább él bennem a remegés, szívemben nehezen virrad“. Tökéletes kép, költői hangvétel, egyszerűen és mégis színesen felvázolt sorok, báliadás tömörség. De ugyanabban a versben már visszásán hat a nagyotmondás frázisa: „Neked már az is túl nagy robaj, ha két árvácska egymáshoz dől, s én fülszakító lódobogást bűvölnék neked minden csendből“ Vagy ez a két sor„Mi vagyok már, hogy nem sündörgöi szoknyád szélétől száz mérföldre ...“ A keresettség nem jelent modernséget, s csak ott elfogadható, ahol elbírja a költői alkat. A cicoma, díszítés kölönccé válik, ha nincs funkciója, ha nem tudja emelni a mondanivalót, ha nem tud a vers szerves részévé válni. Veres János is ott talál rá igazi .hangjára, ahol költői önmagát adja. ahol a keret szigorúan egybefogja a mondanivalót. Milyen gyönyörű például az „Ősz: mezőn“ című verse, csupa bels izzás, a szelíd örömhöz vágy lélek tiszta vallomása: „Elém hull egy piros levél, szelíd szavad fénnyel öntöz, hajad szála erős kötél, kötözz vele az örömhöz". A kötet további két ciklusában, a „Gyalogos költők“-ben és a „Serkentő ének“-ben a gömöri tájat énekeli meg, illetve a szocialista életforma, életérzés új emberi megnyilatkozásairól ad számot. Természetnézése gazdag, színpompás, érzékletes, megkülönböztetően egyéni, sajátosan magával ragadó: „Orgiát ülnek a hegyen a színek, kézjegyét az ősz a fákra rója. Két csúcs közt, hol nem terem bokor sem, hízik a köd lágy vattacsomója“. Egy-egy pillanatképe, költői vázlata olyan versírót igazol, aki érti a mesterségét, aki néhány sorban is verset tud adni, tökéletesen megmunkált kis remeket. Idézzük csak az „Asz* szony kapával“ című versét: „Akácfalombból száll a szellő, a kapavason fény mozog, vállához ér az oldott kendő, lábujja közül por bugyog: utána int a réti zsálya, arcbőre barna, mint a rög, a porcfú közül lábnyomára búcsúdalt hint egy víg tücsök. Veres János új kötete egy mélyen érző lélek vallomása, kitárulkozása a világ felé, az emberek felé, a küzdő és bizakodó költő magamegmutatása, a szocialista humánum hangja. Költői és emberi magatartása tudatos és egyre határozottabban bontakoztatja ki egyéniségét, művészi erényeit. Még nagyon sokat várunk tőle. DÉNES GYÖRGY fimmmmmiiimimmiiimimiiiiiimiiiiiimiiiiiiiimmiiiiiiiimiiiii Aki Prágában jár, biztosan megtekinti a fenti képünkön látható Bílá labuť áruházat.
