Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-28 / 9. szám

Két nettel ezelőtt Losoncon jártam. Betértem a Slovan étterembe. Alig foglalok helyet, megjelenik egy pincér és udvarias hangon érdeklődik afelől, mit is kívánok vacsorázni. Ezt és ezt — neveztem meg a vacsorát. Alig telt el egy perc, a vacsora az asztalomon volt. Már kezdtem csodálni a felszolgálás gyorsaságát. (Habár itt az olvasó ellenvetésével találhatom szemben magam, mivel a gyors és előzékeny felszolgálás természetes és magától értetődő kötelessége a pincérnek.) De figyeljük csak tovább a fejleményeket.

A szomszédos asztalhoz öttagú társaság érkezett. Kávét rendeltek. Az öt kávé egy perc alatt a vendégek előtt volt. Kíváncsian lestem a hatást. Feltünik-e nekik is a gyorsaság és az előzékenység? A társaság egyik idősebb tagja valóban ■tett egy megjegyzést. Ezt mondta:

— Mi történt ebben az étteremben, hogy ilyen villámgyors a vendégek kiszolgálása?

A fiatal pincér röviden, de udvarias hangnemben csak enynyit válaszolt:

— A felszolgáló személyzet versenyben áll a szocialista munkabrigád cím. elnyeréséért.

Amíg ez a kis párbeszéd lezajlott, több vendég érkezett az étterembe. Mindenütt tisztaság és rend. A pincérek az érkező vendégeket köszöntik és gyorsan eleget tesznek kívánságuknak.

Rá akarok gyújtani*egy cigarettára. De öngyújtómat nem használhatom, mert az előbb említett fiatal pincér udvariasan meggyujtja Upamat. Megkérem, hogy szabad idejében válaszoljon néhány kérdésemre.

— Hány tagú kollektívájuk és mióta versenyeznek a címért ?

— Tizenegyen vagyunk — válaszolja. — Már egy éve jelentkeztünk a versenybe. A múlt évben elnyertük a losonci vendéglátóipari üzemek vándorzászlaját.

— Milyen célokat tűztek ki a verseny indulásakor?

— Elsősorban azt akarjuk elérni, hogy a vendégek elégedettek legyenek a felszolgálás— Mivel töltik a brigád tagjai szabad idejüket?

— CSISZ-szervezetünknek és az üzem szakszervezetének van egy üzemi klubja, amely el van látva könyvtárral, rádióval, gramofonnal és televíziós készülékkel. A klubban gyakorolnak tánccsoportunk tagjai és ott szoktuk megrendezni az üzemi sakkbajnokságot is. Filmelöadásokra is közösen járunk. Sőt, a Losonctól nem messze levő Ružina-halastóhoz is tettünk egy két kirándulást, amelyen nemcsak a brigád tagjai, hanem üzemünk többi dolfuggott, figyelve, nem akarnak-e valamit tőle. Mindössze húsz éves. Ján Torňošnak hívják. Elmondja azt is, hogy a brigádnak sokat segítenek az üzem kommunistái és van arra is remény, hogy a brigád három tagját jó munkájukért ajánlani fogják a párttagjelöltek sorába.

A brigád tagjai, Torňoš Ján, Valkovec Július, Hámori Katalin, Palenčiar Rudo, Nagy Viktor, Szabó László, Garai Pál, Ďalogová Irena, Gleichovä Jolana, Bariaková Mária, és Imre János — mindannyian CSISZ- tagok, akik kötelességeik 100 %-os elvégzésével megteremtették a brigád létrejöttének feltételeit.

Pártunk alapításának 40. évfordulójára a Slovan szálloda és vendéglő szocialista munkabrigádja értékes kötelezettségvállalást tett, amelyben már megtaláljuk az új, a szocialista embertípus elképzelését és munkáját a még boldogabb élet megteremtéséért. Elhatározták, hogy szakmai és politikai képesítésüket rendszeresen elmélyítik. A brigád tapasztalataival megismertetik a többi losonci vendéglátóipari üzem CSISZ- tagjait. Szeretnék, hogy a jövőben Losoncon a vendéglátóipar valóban elérje a korszerű, fejlett szocialista társadalmunknak megfelelő szocialista jelleget. (-gyi)

A madárvédelem rfembsak lelkiismereti, hanem gazdasági kérdés is. Bár nem mondhatjuk, hogy az idei téltől túlsókat szenvedtek volna az itt telelő madaraink, de mégsem árt nekik, ha madáretetőket és madárházikókat létesítünk. A CSISZ- tagokra és a pionírokra vár ez a feladat. A felvételen látható fiú is azért mászott a fára, hogy a madaraknak kedveskedjen egy kevés kölessel.

Szépkorona

Jó szerepük

A tegyverneki EFSZ gazdasági sikereit a fiataloknak is köszönheti. De nemcsak a mezőgazdaságban dolgoznak szorgalmasan, hanem kulturális téren is tevékenykednek az itteni CSISZ- tagok. Lackó Tibor, az alapszervezet elnöke és Lackó Ilona, kultúrfelelős irányítja a céltudatos kulturális munkát. Több színdarabot is színrevittek már, amelyek közül a legsikerültebb a Dodi volt. Ezenkívül előadták a Viruló asszonyok. Utolsó férfi, Oj élet című színmüveket. Vendégszerepeitek Barsendréden, Kétyen, Vámosladányban, Dobogón, Deménden és Füzesgyarmaton. A szereplők közül legnagyobb sikert ért el Kósa János, Mriják Ilona, Fábik Mária, Kovács Imre, Szluka Árpád, Trnavszky László, Kocka Zsuzsanna, Szabó Gizella, Szabó Sándor és Nagy Zoltán, Gúnári Jenő pedig a rendezésnél nyújtott nagy segítséget. Az alapszervezet tizenegy tagja a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyezik. Az alapszervezetnek nagy segítséget nyújt Kovács József, a helyi nemzeti bizottság elnöke, Lackó Tibor tanító és felesége.

ANDR1SKIN JÓZSEF

Tarka színes kép az érsekújvári piac. Nemcsak a sok eladni való, hanem a kínálat és a kereslet miatt is. Mennyi sürgés adódik ilyenkor az emberekbe. Olyan szakszerűen válogatják az asszonyok a sárgarépát meg az idei hajtású firss sóskát, mintha főiskolai végzettséggel rendelkeznének ezen a területen. Pedig kár olyan túlságosan, válogatni, mert silány árut nem visznek a piacra, legalábbis ott. Azért, mert az e) sem kelne egyáltalán. Főként az EFSZ-ek és az állami gazdaságok viszik fel az eladni való zömét, és bizony egy szövetkezet sem járatja le tekintélyét, azért hogy mondjuk egy árnyalattal gyengébb minőségű sárgarépát árusítana, mint a szomszéd falu szövetkezete.

Nyílt képpel mutatja a piaci kirakodás azt. hogy a szocialista termelőüzemek miképpen szorítják ki az egyénieket a vásárból. Társadalmi életünk pozitív képe tárul itt elénk. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik arra vetemednek, hogy eladják azt, amijük van. Nem tartják lényegesnek, hiszen munkájuk után megvan a megélhetésük. Viszont akadnak olyanok is, akik a háztáji kertjükben termett zöldségfélét azért viszik vásárra, mert talán a szokás hatalma él bennük. Megfigyelhetjük azt a 10- 15 asszonyt, akik 2-3 csirkét kínálnak. Nézik, vizsgálják a vásárolni szándékozók az élőeleven portékát, de meg nem veszik. Túl drága vagy nem jó a minőség? Nem tudom. Ellenben a naszvadi és az érsekújvári EFSZ-ek olyan kiváló minőségű tavalyi csirkét vittek piacra, hogy tolongás volt érte. Bizonyára a szövetkezet áruja volt a jobb és az olcsóbb, és így persze kelendőbb is.

Az asszonyok többszörös gyűrűbe fogták a baromfis ketreceket. És bizony Lavica

néni alig győzte jobbra-balra villámgyois kézmozdulatokkal adni a jól megtermett rózsavö. ■ös kakasokat, tyúkokat. Az ársekújvári EFSZ úgy látszik «tűnő baromfifarmmal rendelkezik, mert az itt eladott kakasok közül kiállításra is vihettek volna egypárat.

Az udvardi EFSZ virágkertésze sem vesződött sokat a virágeladással. A hatalmas kosarak néhány óra alatt kiürültek.

Hogy hívják azt a bársonyszerű lila virágféleséget? — érdeklődtem tőle.

Az kérem Szirenária, az a rózsaszínű pedig a szépkorona.

A sok Szirenáriát meg a szépkoronát alighanem a Júlia névnap is kedvessé tette, és ki tudja, hány Júliának díszük most az asztalán vagy az ablakában az udvardi EFSZ-ben nyílott virág.

Másképp fest most egy hetivásár, mint jó néhány évvel ezelőtt. Nemcsak azért, mert kiszorulnak az egyéni árusok, ugyanis az EFSZ-kel aztán nem versenyezhetnek, hanem azért is, mert megnőtt a vásárlóközönség. Meg aztán az áruellátás is nagyobb. Legalábbis Érsekújvárott ezt tapasztalhatjuk. Sokan, akik azelőtt arra kényszerültek, hogy lehetőleg odahaza termeljenek ki mindent, ma már így gondolkodnak: ..Inkább olcsóbban megvásárlóm a jó árut, mert ha magam kínlődok kitermelésével, akkor többe kerül. Inkább a munkahelyén nyújt nagyobb teljesítményt, hogy magasabb legyen a keresete és vásárolni tudjon. így jobb és olcsóbb áruhoz juthat. Különösen a fiatalok vannak ezen a nézeten. A fiatal házasok kényelmesen akarnak élni, s bizony inkább azokból a szép kakasokból vásárolnak, és a szövetkezetekben vagy a munkahelyükön dolgoznak fokozottabban és nem a háztáji gazdaságban. A fiatalok jó része már úgy veszi, hogy a napi elvégzett munkája után kell megélnie, és a szabad idejét inkább kulturális, sport- vagy egyéb társadalmi tevékenységre fordítja a túlméretezett háztáji gazdálkodás helyett. Ez bizony egészséges változás. Mire nem jön rá az ember egy hetivásáron!-bi-uzvnvíJCK <

Drága András, Péder: Gratulálunk a jólsikerült bemutatóhoz, és bizonyára a szervezeti élet más problémáiról is írsz majd.

Cs. A. Dobra: Helyes lenne, ha inkább tudósítás fornt-jaban írnád. Beküldött írásod sem műfajilag, sem tartalmilag nem felel meg.

G. A. Tallós: Sikereiteknek örülünk, valószínűnek tartjuk, hogy megváltozik nálatok a helyzet. A legutóbbi kulturális megmozdulás is erre mutat.

Oláh Erzsébet, Perbeník: A

szülői értekezlet megtartása nem annyira fontos esemény, hogy újságban írjunk róla. Tudósítsál valami másról.

Horváth Piroska és Horváth Erzsébet: A kért cím a következő: Budapest V. kér. Nádor utca 15. sz.

jsssss&sss»: .- ^ ~

Brnó igen élénk város. Mégis nézzük meg majd ezt az utcát, akkor, amikor a harmadik nemzetközi gépipari kiállítás lesz. Bizonyára nagyobb forgalom bonyolódik le rajta, mint most. Bár éppenséggel a jelen pillanatban sem üres.

A harmadikra készülnek

t\i. lucii renueziK meg narmadízben a nemzetközi gépipari kiállítást Brnóban. Az előkészületek már most rohamos lépésekkel folynak. Sokkal több látogatóra számítanak, mint az előző években. A kiállítás időtartama alatt 1 200 000 belföldi és 25 000 külföldi látogatót várnak. Alig lesz a világon olyan állam, amely ipari termékeiből ne állítana ki ezen a nemzetközi ipari bemutatón.

A kiállítás nemzetköziségére

jenemzo, nogy unana, urna,

Mexikó, Nigéria, Üjzéiand és Libanon ipari termékeit is megtekinthetjük itt, nem beszélve az iparilag fejlett államokról. Bizonyára sok látnivaló lesz a fiatalok számára. Ezt a jó alkalmat bizony ki is kell használni és el kell majd utazni Brnóba, ahol meggyőződhetünk saját ipari fejlettségünkről is. A kiállításon sokat tanulhatunk szórakozva és könynyen.

A losonci Slovan étterem és szálloda szocialista munkabri gád címéért versenyző ifjúsági csoportja.

gozói is részt vettek. Az ilyen közös akciók nagyon közel hozzák a kollektív tagjait egymáshoz.

Mindezt apródonként tudtam meg a fiatal pincértől, akinek szeme állandóan a vendégeken

■ sál, az ételek és italok minőségével. Nagy súlyt helyezünk a személyzet, az étterem és a kávéház higiéniájára. A ven- i dégek panaszait megvitatjuk az i üzemi bizottság termelési ülésein.

Olvasóink leveleiből

A szepsi gépállomás üzemi ÜSISZ-szervezete ünnepélyes agsági gyűlést rendezett. A jyűlés után esztrádműsorral »gyhekapesolt teaestét is tar:ottak Az esztrádműsor sze■eplői bebizonyították, hogy o eulturáüs tevékenységet az tddigi színvonalnál magasabba lehet emelni.

A gyűlésen megvitatták a 'iatalok az idén rájuk háruló 'eladatok teljesítését. Tizenhemunkabrigád címért. Kötelezettséget vállaltak, hogy háromszáz órát dolgoznak társadalmi munkában a budulovi EFSZ-ben. A szövetkezetei így segítik a fiatalok a magasabb hektárhozamok elérésben és célkitűzései megvalósításában.

Csécsi Rózsa, Szepsi.

Kollár Irén, a CSISZ pereszlényi alapszervezetének lelkes tagja számol be az ottani kul-ifftccnnuöTnol/ o e^riAÍalicfo tiifálic orűHw ónKT cs m rón

„Nevetés az élet sója“ cím alatt esztrádműsort rendeztek. Rövid jelenetekből, énekszámokból és szavalatokból állt a műsor és minden szereplő dicséretet érdemel, mert áldozatkész munkával tanulták a müsorszámokat. Mégis, talán leginkább ki kell emelni Kádasi Tibort, Horváth Józsefet, Vavrek Józsefet, Gáspár Tibort, Kovács Évát és Sulau Máriát.

Az igazság mérlegével

PíZ luuscuutiiv a iiieyuiuuuua-tói, milyen felháborodással töltött e! régebben minden tisztességes gondolkodású embert az az „erkölcselmélet“, amelyet az osztálygőgtől felfuvalkodott burzsoázia kiagyalt. Az íratlan „jogrendet“ aztitán a gyakorlatba is nagyrészt átültette a polgári osztállyal megalkuvó akkori igazságszolgáltatás. Ha egy-két kalász kukoricát vitt el a munkanélküli szegénylegény, összeverték és lecsukták az „arcátlan tolvajt“. Úriember viszont nem lopott, csak kleptomániás, beteges hajlamú volt szegény — tetszik tudni — ha történetesen mégis — lopott! Ezzel szemben az a valóság, hogy az egyes államok bűnügyi kimutatása szerint aránytalanul több bűnöző került ki nyárspolgári, sőt „kékvérű“ körökből, mint munkáscsaládokból.

Szülők, nevelők, oktatók — főként a tapasztaltabbak tudják, hogy a fiatalkorúak eltévelyedésének okát elsősorban a gyermekek elhanyagolásában, valamint a rossz társaságban kell keresni, nem pedig az „alacsony“ származásban, ahogyan azt a burzsoázia hangoztatta. Az ifjúságról való fokozott gondoskodást pártunk szocialista célkitűzései alapján ma már alkotmányunk is leszögezi. Ennek gyakorlati megvalósítását szolgálja többek között az ingyenes iskoláztatás, az ifjúság szocialista jogvédelme, a munkára való igényjogosultság stb.

Az ifjúság nevelőinek egyúttal megfelelő lélektani ismeretekkel is kell rendelkezniük. Emellett azonban nem szabad végletekbe esniük. Többet ártanak ugyanis, mint használnak, ha' komoly következményekkel járható kilengéseket lekicsinyelnék éppúgy, mint amikor apróbb botlásoknak túlzott jelentőséget tulajdonítanak.

napáim uuiyuzui ma mai

egyre nagyobb mértékben vesznek részt az állam irányításában és több olyan funkciót látnak el, amelyet eddig csak állami szervek teljesítettek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága már 1959 szeptemberében és 1960 áprilisában foglalkozott a népiesitett igazságszolgáltatás eme fejlődésével, ami a demokrácia elmélyítését jelenti társadalmunkban. így alakultak meg és egyre szaporodnak az üzemekben létesített elvtársi bíróságok, amelyek új intézményt képeznek köztársaságunkban. Hivatásos bírák és ügyészek személyében instruktorokat is kineveznek, hogy szaktudásukkal segítségére legyenek az intézmény tagjainak.

Az elvtársi bíróságok máris hasznos tevékenységet fejtettek ki főleg a szeszesital mértéktelen fogyasztása, a munkafegyelem és a szocialista együttélés szabályainak megsértése tárgyában hozott döntéseikkel. A legnagyobb dicséret hangján kell megemlékeznünk többek között a trnavai Kovosmalt nemzeti vállalatnál működő elvtársi bíróságról, amely nemcsak a hatáskörébe eső legtöbb ügyet intézte el eddig, hanem a leggondosabban készítette elő az egyes esetek letárgyalását. íme egy példa: a vállalat egyik tanonca elhanyagolta munkáját, kerülgette az iskolát, sőt feletteseivel is többször indokolatlanul gorombáskodott. A vállalat vezetősége ezért munkaviszonyának felbontását javasolta. Az üzem szakszervezeti bizottsága azonban még egy kísérletet tett: átadta az ügyet az elvtársi bíróságnak, amely a fiű édesapját is meghívta a tárgyalásra. Ennek eredményeképpen a tanonc javulást fogadott és ígéretét be is tartotta. Minden remény megvan tehát arra. hogy társadalmunk hasznos tagjává válik.

vayy. a niuurai urevüiia nemzeti vállalat egyik tanonca munkaidő után belopódzott a műhelybe, hogy az üzem dongakészleteit megdézsmálva személyes szükséglete számára állítson össze valamilyen használati tárgyat. Barátját is becsempészte segítségül, de az éjjeli őr tetten érte őket. Ennek során csaknem tettlegességre került sor a virtuskodó fiatalok részéről. A vállalat elvtársi bírósága azonban ezúttal is a helyes utat választotta: az ügyet az üzem CSISZ- szervezetének valamennyi tagja jelenlétében tárgyalta le és a nyilvános megrovás büntetését alkalmazta a tanonccal szemben. Az eljárást ez esetben is siker koronázta.

Amint azt J. Hendrych elvtárs a CSKP KB decemberi ülésén jelezte, maholnap már törvényes intézkedések* fogják rendezni szocialista igazságszolgáltatásunk népi jellegének megszilárdítását: nemcsak üzemekben, hanem nagyobb községekben is megalakulnak a helyi népbíróságok, amelyek az eddigi elvtársi bíróságoknál is ; szélesebb jogkörrel fognak í rendelkezni. Bíztató jelenség- j nek tekinhetjük, hogy amíg a j nyugati államokban egyre i emelkedik főleg az ifjúkori bű- j nözök száma és bűncselekmé- i nyeik súlyossága, addig a népi j demokráciák e téren csökkenő : irányzatnak örvendenek. A tő- j kés rendszer ugyanis mind j ponyvaregényeivel, pornografi- j kus és kalandorfilmjeivel, mind ' pedig a növekvő munkanélküliségnek gyakran kényszerítő körülményei folytán szinte „kitenyészti“ a fiatalkorú bűnözőket. Minálunk viszont magából a szocialista törvényességből, tehát az éhség, a nyomor, a csavargás és a munkanélküliség alkotmányos megszüntetéséből következik a kilengülések számának gyérülés«.

K. H.