Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-12-20 / 51-52. szám
KÖZÖSÚTON EGY CÉL FELÉ Kiril Oblakov brigádja Marikosztyinébo bolgár falucskában a szövetkezeti dolgozók már a legrégibb idők óta híres dohánytermelők. Apáról fiúra szálltak a hagyományok, nemzedékek vették át a tapasztalatokat. A zöldségtermesztést évtizedeken keresztül' elhanyagolták. Most azonban terv szerint más növényeket is kell termeszteni, hiszen a talaj kiválóan alkalmas a paradicsom és paprika termesztésre. Az idősebb szövetkezeti dolgozók azonban húzódoztak. A dohánytermelőt rávenni, hogy paradicsomot termeljen, az ugyanannyi, mintha a tengerészt arra kény szerit enék, hogy gépkocsivezető legyen. A szövetkezeti dolgozók keményfejüen kitartottak a dohány mellett A fiataloknak azonban nem kellett sokáig magyarázni, hogy miért előnyösebb a zöldségtermesztés. Marikosztyinevóban .már hat évvel ezelőtt ifjúsági brigádok alakullak. Todorka Andanovova lett a vezetőjük. A fiatal lány lelkesen megszervezte a brigádot, de a kertészethez vajmi keveset értett. Petyka Dzsurop, hasonlóképpen, mint a többi falubeli, született kertész. Évek hosszú során apjával együtt járta az idegen országokat, mert * otthon nem találtKmW Oblakov munkát A bolgár kertészelső — vándoréletét élte. Bulgária most végre otthon maradhatott és átadhatta tapasztalatait a fiatalabbaknak. Kora reggeltől késő estig kint járt a földeken. Különösen Kirill Oblahov fiatal Komszomol-tag szívta mohón magába a tapasztalt kertész szavait, mint ahogy a gyönge paradicsompalánták is magukba szívták a kiadós nedvet. Kirill kezenyomán nőttek és erősödtek. Kirill munkacsapatában nyolc leány és négy fiú dolgozott. Tavaly még csak 1,70 hektár földet műveltek meg, már koratavasszal ott for— jobbról az munkatársaival a me- Petyko legágyi palántákat szemléli. golódtak a melegágyak körül A palánták olyanok, mint az élőlények, megkívánják, hogy gondoskodással vegyék körül őket. Kirill, Zdravka, Georgi és a többiek már április első napjaikban kiültették a zsenge palántákat. A kertészetnek híre kelt. A többi csapat se akart hátramaradni. Júliusban már beért az első paradicsom és megkezdődött a szüret. Ki hitte volna, hogy Todorka Andanovova zöldség-brigádja ennyi dicsőséget hoz az „Ot a kommunizmus“ nevű termelőszövetkezetnek. Ki mondta volna, hogy Kirill Oblahov munkacsapata éri el a legnagyobb paradicsomhektárhozamot az országban? Szép szó helyett többet mondanak a számadatok. Nyolc hektár területről 485 tonna paradicsomot termeltek. És a kiváló minőségű termék külföldre került. Még néhány évvel ezelőtt 50—60 tonna hektárhozam kiváló eredménynek számított, és ma? A bolgár ifjúsági szövetség konferenciáján megállapították, hogy a paradicsomtermesztés az előbbi évekkel szemben kétszeresére emelkedett. A Marikosztyinevo brigád tagjait ott láthattuk az ország kitüntetett, kiváló dolgozói között. Kirill motorkerékpárral tért haza a faluba. DENČO DENCéV Termékeny homok Konin. Az 1958-ban kiadott lexikónban érdekes adatokat Í olvashatunk a helység múltjáró!, ami pedig az ipart illeti, megemlékeznek a sör— ecetgyárról és mezőgazdasági gépgyárról, de csak a lexikon öszszeállítói pontosságának köszönhető, hogy említés történik a bányáról is. Lehetett is akkor azt bányának nevezni! Inkább olyan földtúrásnak volt mondható. Igaz, hogy Konin a Varsó- Poznan-Berlin útvonalon feküdt, sőt még a gyorsvonat is megállt itt az előírt 20 másodpercre, de a kíváncsiskodó utas mitsem látott az állomást jelző táblán és az állomás kerítése mögött leselkedő gyerekeken kívül. Most a Konint keresztülszelő Warka folyó túlsó partján új település létesült. A modern lakásokat a bányászok és a villanytelep alkalmazottai lakják. A homok ma több mint 3 millió tonna barnaszenet ad a Lengyelország ÜU LÁTOGATÁS NAGYREDEN Olyan, mint a többi falu. Két sor ház és nem látod meg a végét Nagyréde valóban nagy falu. És annyi ott a fiatal, mint a pelyva. 460 fiatal dolgozik a szövetkezetben. Ez már aztán jelent valamit. Vajon mi tartja a faluban a fiatalokat? Miért nem mennek városba, hiszen Nagyrédétől nincs is messze csak egy ugrásnyira. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amíg a ,,Varsavánk“ a Mátra felől a faluhoz közeledett. Varga Ferenc, kezdettől fogva a szövetkezet elnöke, azelőtt a járáson dolgozott. — Feri, ha belépsz a szövetkezetbe, — mondogatták a földművesek — mi is belépünk. Feri gondolkodóba esett. Ha én belépek, ők is jönnek. Ha . . Magyarország És egy szép nap határozott. Otthagyta a munkát a JNB-én és hazajött Nagyrédére, szülőfalujába. Azután még néhány fiatal hagyta ott a várost és megszületett a szövetkezet. Ez még 1959-ben történt. Ferenc tudta, hogy a fiatalokat nem olyan könnyű a szövetkezetben tartani. Legalábbis addig nem, amíg a falu féligmeddig ugyanazt nem nyújtja, mint a város. Előbb arról gondoskodott, hogy háromszor hetenként legyen mozielőadás, azután televíziót vettek a kultúrház számára. Később más társasjátékokat is vásároltak, sakkot, ping-pongot. Megtelt a könyvtár is, most már 2500 könyvük van. A fiatalok azonban sportolni is szeretnének és ezért sporttelepet is létesítettek. Futball-, röplabda- és teniszpályát. Betonutakat építettek. Üzletek létesültek a faluban, még cukrászdát is nyitottak. Borbély és fodrász is rendelkezésükre áll. Az utolsó háztartásban is kigyulladt a villanyfény. Ez a sok változás rövid egy év alatt játszódott le. És hogy így megváltozott Nagyréde, a fiataloknak köszönhető. * földkunyhók és sátorvárosok helyén ma már ilyen modern lakótelepek állnak. Szüzíöldi határvidék közeli „Konin“ villanytelep számára. Ez a telep 300 megawattot terme! és az első, amely lengyel turbinákkal dolgozik, s ugyancsak az első villanytelep Lengyelországban, amelyet barnaszén fűt. De a 300 MG még csak a kezdet! A szenet rossz minőségű, vékony földréteg takarja. 1000 hektár területen fekszenek a barnaszéntartalékok, melyeknek mennyiségét 600,000 000 tonnára becsülik. A hatalmas csehszlovákiai és NDK-beli kotrógépek éjjel-nappal dolgoznak. Ezer és ezer tonna szenet fejtenek ki. A villanytelep turbinái 7000 tonna szenet nyelnek el 24 óra alatt. A menetrend szerint most is megáll 20 másodpercre a kis állomáson átrobogó gyorsvonat. De most minden utas tudja, mi rejtőzik a szerény KONIN felírás mögött. Nemrégiben új elnevezés került a Szovjetunió közigazgatási térképére: Kazahsztán északi felében megalakult a Szűzföld határvidék. Területe 609 000 négyzetméter, lakosainak száma kb. 3 millió, központja: Celinográd. Az új határvidék létrejötte lehetővé teszi, hogy jobban összehangolják e fontos keleti gazdasági körzet termelőerőinek, elsősorban a határvidékhez tartozó öt terület mezőgazdaságának fejlesztését. Miflt ismeretes, az utóbbi esztendőkben éppen ezen a helyen hódítottak meg hatalmas kiterjedésű szűzföldeket. A szűzföldek feltörése rendkívül jó hatással volt az ország gabonaellátására. A szűz- és parlagföldek meghódítása sokáig emlékezetes marad az emberiség számára. Páratlan tett volt. Hét év alatt az akmolinszki, pavlodari, kusztanaji. kokcsetavi és északkazahsztáni területeken 17 millió hektár szűzföldet törtek fel. A nemrég még lakatlan sztyeppen ma százszámra találhatunk új településeket Száz- meg százezer ember jött erre a vidékre az ország minden részéből. 90 000 traktor, 75 000 kombájn és mintegy 60 000 gépkocsi dolgozott a földeken A szűzföldek ellen intézett rohamot sajátságos emlékmű örökíti meg; az egyik szovhozban v___ Szovjetunió kőtalapzatra emelték azt az Sz-80-as Diesel-traktort, amely gazdálkodás viszonyai között az első barázdát szántotta. Az új „gabonanagyhatalom“ körülbelül akkora területen fekszik, mint Franciaország, Hollandia és Belgium együttvéve. A Szűzföld határvidék bátran felveheti a versenyt olyan, világszerte elismert gabonater- önzésére" mesztő országgal is, mint ami- se£re lyen Kanada. Az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is több mint 12 millió tonna szemesterményt adott a kazah szűzföld, a hét év alatt pedig csaknem 50 millió tonnát! Természetesen ilyen nagyszabású tettet csakis a tervgazdálkodás viszonyai között lehet véghezvinni. A szűzföldek meghódítása hatalmas beruházásokat igényelt. A mai Szűzföld határvidék területén 1,6 milliárd rubelt költöttek gépek beszerzésére, szakemberek kiszovhoz-építkezé-Galja Kuzinova 19 éves lány tavaly végezte a tizenegyosztályos középiskolát, s most egy toronydaru irányítója. A szűzföldekre az ország minden részéből önként jöttek dolgozni az emberek. A végtelen sztyeppen településeket építettek, szovhozokat szerveztek, amelyeket „régi hazájuk“ tájairól neveztek el. így született meg a Moszkva, a Leningrad, a Kijev, a Dnyepropetrovszk, a Minszk, stb. szovhoz. Ezerkilencszázötvennégy tavaszán új szó került a szovjet lexikonba- „a szűzföldlakó“. Ez a kifejezés hamar átment a közhasználatba. A szűzföldlakó a Kazahsztánban, Szibériában, az Altájon vagy a Volga-melléken levő szűzföldek meghódítója. A szóban benne van a hatalmas, új földek feltörésSnefe romantikája, az elemekkel vívott harc hősiessége, a kivívott diadal öröme. A. I. BARAJEV Velük találkozol mindenütt a fontos posztokon. A növénytermesztésben, az építkezésnél, a szőlőtermesztésben. mindenütt. ŠTEFAN BENCAT A nyomásnál az acéllemezen levő festékmaradékokat letörlik, úgyhogy a festék csakis a kivájt részekben marad. Az alkatrészgyártó iparban mindig sok vésésre volt szükség: számok, fokok és különböző jelzések véséssel kerültek az alkatrészekre. A fényképezőgép-alkatrészeknél szintén elkerülhetetlen a vésési munka. Az alumíniumba való nyomás nem újdonság. Csakhogy az eleinte alkalmazott módszernek az volt a hátránya, hogy a kinyomott betűk vagy jelek a használat folyamán elmosódtak és nem álltak ellen az oldószereknek. Most, Hans Rüger, drezdai mérnök, a Kamera- unk Kinowerke n. v. felszíni és éghajlati behatásokkal foglalkozó laboratóriumának vezetője, új, kiváló módszert fedezett fel. Rüger mélynyomásos átnyomást alkalmaz, ami szerint a nyomdafestéket acélból készült 0.03-0.04 mm mélységbe kivájt acéllemezről nyomnak át. Az újítás lényege elsősorban is a nagy idő- és munkamegtakarításban áll. Míg azelőtt a sokezer lencsébe egyenként kellett vésni a távolság és élességmérőt, valamint minden más szükséges jelzést, most elég egy acéllemez a rányomott rajzzal. Ezzel természetesen a gyártási idő is megrövidül s a nyomás bármilyen színnel lehetséges. Hans Rüger jelentős újítását 17 025-s számmal vezették be az NDK gazdasági szabadalmai közé. Táncmulatságra készülnek a nagyrédei lányok. A Patyomkin cirkálótól —a Duna-parti gyárig 1905 június 14-én délután rendkívüli esemény színhelye volt a Fekete-tenger egyik rejtett öble. Az ott horgonyzó Patyomkin Tavricseszkij nevű 12 000 tonnás orosz cirkálón felkelés tört ki. Első ízben a történelem folyamán az egyik nagy hadihajó legénysége fellázadt a tiszti gárda s a cári önkény ellen. Június 25-én a cári hajóhadtól üldözött Patyomkin cirkáló befutott Constanza kikötőjébe, ahol a munkások meleg szívvel, örömmel és élelemmel köszöntötték a lázadó hajó legénységét. A cirkáló emberei politikai menedékiogot kértek. Kínos huzavona után, a hatóságok — a román proletariátus és a világ munkásságának nyomására — kénytelenek voltak megadni a menedékjogot . A Patyomkin cirkáló matrózai között volt egy Románia nagytermetű, szőke hajú, sötétbarna szemű tengerész, Sevagalov Makszim, civilben szevasztopoli szerelőmunkás. Otthon állapotos felesége és a kislánya várta. Makszimot távollétében halálra ítélték. És néhány hét múlva a deltái halászok három személyt átcsempésztek Oroszországból román területre: egy asszonyt, egy kislányt, és egy pólyásbabát. Sevagalov családját. Attól kezdve Makszim matróz élete ugyanúgy alakult, mint a Duna-menti munkások élete. Már két éve termel a nádfeldolgozó kombinát kartongyara Schieber Frederik, a kartongyár vezető mérnöke. Fiatal, nemrég végzett mérnök. — Amolyan kísérleti két év volt ez — magyarázza. — Százan és ezren tanultuk meg ezt a világviszonylatban is új mesterséget. Olyan kiváló szakemberek nőttek itt ki, mint Törnek Jenő, Moldoveanu Dumitru, Parlog Tudoréi, Constantin Gheorghe, Neagu Stefan, Sevagalov Gheorghe .. . — Álljunk csak meg egy pillanatra — szakítottam félbe a vezető mérnököt. Személyesen, közelebbről is ismeri Sevagalovot ? — Hogy-hogy ? — néz rám kérdően. — Hiszen itt dolgozik, velünk együtt. — Igen. ezt tudom, de érdekelne, hogy milyen embernek tartja? — Jól ismerem a fiút. Komoly, szorgalmas munkaerő. Szolgálatra kész, egész ember. Egyesíti magában a fiatalság lángolását, lelkesedni tudását az éreti munkások elmélyültségével, öntudatával. Két esztendő alatt komoly szakértője lett a nádf eldolgozó szakmának... márpedig ez nem kis dolog. Maga Sevagalov is körülbelül így értékeli a szakmát, de sokkal szerényebben önmagát. — Még távolról sem tudok eleget, ezért szeretnék felsőbb iskolába, egyetemre menni. Gondolatébresztő mondat volt. Nagyapja, Makszim matróz a Patyomkin cirkálón egy falat kenyérért, az emberibb életért lázadt jel. Apja harminc évig volt nincstelen, tanulatlan dokkmunkás, ö — már az egyetemről, a mérnökségről beszél. Érzem, jobban mint valaha, nem ha-coltak hiába a patyomkinisták és román barátaik. DÁNOS MIKLÓS \ Német Demokratikus Köztársaság
