Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-10-31 / 44. szám
Antonín Novotný köztársasági elnökünk Viliam Široký elvtárs , társaságában a kongresszus küldötteivel beszélget. Rockwell kormányosai Hitler rohamcsapatai New York felé menetelnek... — a Weltwoche egyik legutóbbi számában olvashattuk ezt a sokatmondó sort. Az amerikai náci pártról van szó, amelynek vezetője a negyvenhárom éves George Lincoln Rockwell, aki a háború kitörésekor gyűlölte a náci fasizmust és belépett a haditengerészet szolgálatába. A háború után elolvasta Hitler „Mein Kampf“-ját, melyet angol nyelven akkor kezdtek terjeszteni, és ez a paranoiás örült megalakította, az amerikai hitleristák rohamcsapatát. Rockwell a közelmúltban újságírók előtt nyilatkozott és többek között ezeket mondotta: — Nem áltatom magam áznál, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok elnökévé válhatnék, a választók többségének akaratából. A megfelelő percet várom csak, ami tíz év alatt biztos elérkezik, hogy a zsidók és a kommunisták behatolását észrevegyék a gyárosok és akkor majd fám és embereimre vár a feladat, hogy megmentsük a világot. Az Avanti című olaszországi lep szerint ennek a szervezetnek a hívei ma már legalább háromszázezren vannak és szétszórva az Egyesült Államok minden államában megtalálhatók az amerikai horogkeresztesek sejtjei. ", * * * Négy évvel ezelőtt hallottunk először erről a náci pártról, annak idején több tucatnyi amerikai a hitleri rohamcsapatok uniformisától alig különböző öltözékben vonult fel plakátokkal a Fehér Ház elé. A következő hónapokban és években többször beírták nevüket az amerikai botránykrónikákba az SA-uniformist viselő tüntetők: számos mozit szétvertek, amiben az Exodus című filmet vetítették. Ez a film a zsidók új hazájába való utazással és azok kálváriájával foglalkozik. A nácik tiltakoztak ez ellen a bíróság előtt, úgyhogy az ügy a legfelsőbb fellebviteli bíróság elé került, amely úgy döntött, hogy az amerikai zászló és az alkotmány jogot ad minden polgárnak a szabad politikai vélemény nyilvánításra: még a náciknak is. Erre Rockwell csapatai közölték: „Legrövidebb időn belül New Yorkba menetelünk." A bírósági döntés nagyon kinyitotta ezeknek a munkakerülő horogkeresztes huligánoknak a szemét. Amerika területén már többszáz barna ház létezik, melynek udvarán a horogkeresztes amerikaiak a fegyverforgatást tanulják; a békés járókelők ártalmatlanná tételét, ha .azok magatartásuk, vagy politikájuk ellen szót mernek emelni. Az új amerikai náci párt vezetője máris úgy él, mintha ő lenne Amerika új Führere. Főhadiszállása Arlingtonban van, mely néhány kilométerre fekszik Washingtontól. Harold Noel Arrowsmith dúsgazdag baltimorei protestáns lelkész pénzeli az amerikai kis Führert; aki a barna házban már nyomdát is alapított, annak pincéjét úgy rendezte be, mint bajor sörözőt, ahonnan a világpusztító nácizmus elindult. Náci zászlókkal és horogkeresztekkel díszítették föl az Arlingtonban levő központi házat és az amerikai haditengerészet harmincöt volt katonája testőrszolgálatot teljesít Rockwell mellett. A testőrök horogkeresztes egyenruhát viselnek ma is. Rockwell tevékenysége — mint az Avanti írja, nem szorítkozik a gyűlésekre, a sajtóra és a heves zsidóellenes röplapok terjesztésére és a zsidőverésre, hanem ő és cinkosai követték el a dinamitos merényletet az atalantai zsinagóga ellen és rendszeresen alkalmaznak hivatásos gengsztereket New York-i tüntetőakciók Szervezésére. Arlington lakosai nem nézik A múlt év július 4-én az Egyesült Államok függetlenségi ünnepén tüntetni akartak, ezt azonban az utolsó pillanatban megakadályozták. jó szemmel ennek a társaságnak a működését, de a törvény ellen egyelőre nem tudnak mit tenni. (F. J. nyomán) ♦ v l Ziari kép i I Vitek József elhagyta az# [ alumínium-kombinát főbe- ( [ járatát. Künn a szabadban <t ' hűvös szél fogadta. KiHönö- # : sen érezte ezt az éjjeli mű- # : szak után. Felhajtotta felöl- # tője gallérját és kilépett,# : hogy feljusson még az első # ! autóbuszra. Korán érkezett, # J Egyedül állt a megállónál, # [de aztán gondolt egyet. Az# [újságárus boltja felé vette# [ útját. # Fizetett é6 az iménti ? Iirányban visszaindult. Már* ) éppen felszállni 'készült, ) amikor a szokatlanul vaskos S # újságba tekintett és meg- í várva, njíg mindenki felszáll, gyalogosan indult élj hazafelé. Szorosan az út? balszélén tartott. Lassan,? óvatosan lépkedett, minden? Y szót, betűt jól megnézett és? [csak a második megállónál? [figyelt fel a mellette elro-? [bőgő autóra. — Már mind-? [egy — gondolta és zsebre-. #dugva az újságot sietésbe? [kezdett. Fönt a dombon, a? [város szélén megvárta a? [következő járatot és gyor-? #san felszállt. ? ? Otthon már csak az asz-# fszonyt találta, a két gyerek# 'iskolába ment. Furcsállta a * ( dolgot és az órájára nézett.# Nyolc óra tíz percet muta-i [ tott. De látta felesége nyug-? f tálanságát, elmosolyodott és? é zsebébe nyúlt. Először az? ( újság került az asztalra és? [megjegyezte: Otközben be- f [leolvastam és gyalog jöttem# ((majdnem hazáig. Ne búsulj,i [ semmi sem történt — # # mondta bíztatóan és asszo- * [nya mellé ülve a megszokott# [módon elbeszélte a munka# # közben történteket. # A fiatal asszony megnyugodott. Gyorsan reggelit ké-# 'szített és mint máskor, haj 'férje éjjeli műszakból jött,? 'most is éjjeliszekrényére? 'tette reggelijét és gondta-J ' lanul elköszönt. Bevásárolni' ? ment, ebédhez valót. ? “ Künn, a ház előtt a har-? # madik gyerek, a hároméves? # kislánya fogadta. Mindjárt? magával is vitte, nehogy^ apját zavarja. A bevásárlás is megtör-# tént és a legifjabb Viteknéí i a szokáshoz híven, ha férje# ' óiiexli mi'icvalz után non lHc_d éjjeli műszak után van, kislánya fülébe súgta: Ne zavard apukát, hadd pihenjen. De Vitekné óvatossága feleslegesnek bizonyult. Férjét a karosszékben tat lálta, még mindig olvasott. • Szerette volna megdorgálni / hanyagságáért, de aztán ő > is felfigyelt és elkapta a • rádió-kommentátor hang• ját: az SZKP XXII. kongresszusa, a marxizmus-le• ninizmus és az egész nem• zetközi , munkásmozgalom nagy győzelmét tükrözi ... Utána mégis meggondolta, hagyta férjét, hadd olvas-. •son tovább..., (ny—d)? • ______________________5 fi, KümiTiKm W.. . T A NEMZETKÖZI ÉLETBEN a döntő kérdésekben a nyugati hatalmak egyelőre a várakozóé álláspontjára helyezkednek. A szovjet párttanácskozást korszakunk egyik legfontosabb eseményének tartják és tudják, hogy a kongresszus határozatai döntően befolyásolják majd a világpolitikai fejlődést. Ezért nincsenek elhatározó döntések ezekben a napokban. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete viszszatért már a szovjet fővárosba és a kelet-nyugati érintkezésfelvételt előkészítő megbeszéléseit ugyancsak a kongresszus után kezdi majd meg. Eközben az amerikai politikában vannak olyan jelek, amelyek ismét az álláspont kidolgozatlanságára engednek következtetni. Az amerikai hadügyminiszterhelyettes most Nyugat-Európa fővárosait járja és a NATO-szövetségeseket arra igyekszik rávenni, hogy növeljék katonai terheiket az atlanti blokk keretében. Jelentések szerint a szövetségi köztársaságban különösebb akadályokba nem ütközött, elképzeléseit „megértéssel“ fogadták. Londoni útjának beharangozása azonban némileg borúlátóbb a washingtoni sajtóban, miután a jelek szerint a brit vezetők néni mutatnak ugyanolyan lelkesedést a katonai elkötelezettség fokozására, mint Adenauer környezetének politikul fyen nagy riadalmat keltett katonai szakkörökben Malinovszkij marsallnak az a bejelentése, hogy a rakéták repülés közbeni megsemmisítésének problémáját a Szovjetunió sikeresen megoldotta. Londoni katonai körökben rámutatnak, hogy ez a rakétaelhárító rakéta területén elért eredmény azt jelenti, hogy a Szovjetunió újabb sikert ért el egy váratlan atomtámadás elleni védelemben. * * * Bombayban tömeggyűlést tartottak és ezen felszólalt Nehru indiai miniszterelnök is. A miniszterelnök kijelentette, India népe támogatja az afrikai népek függetlenségi harcát. Az algériai kérdésről szólva Nehru hangsúlyozta: India nem nézheti közömbösen az algériai nép szabadságharcát. Kifejezte reményét, hogy Algéria, amely már oly sok áldozatot hozott szabadságáért, hamarosan elnyeri függetlenségét. Nehru bírálta Portugália gyarmati politikáját és az agresszív NATO-tömböt. Portugália a NATO révén a nyugati nagyhatalmak szövetségese és erkölcsi, anyagi támogatásukat élvezi — mondotta. Nehru végezetül rámutatott, hogy a goai kérdés megoldása nem tűr további halasztást, india nem mond le arról a jogáról, hogy Goa felszabadításáért szükség esetén katonai módszerekhez folyamodjon — jelentette ki a miniszterelnök. ••••••••••••••••••••••••••••••á•••••••••••A«#' A bonni kormány diplomáciai síkon is a megmerevedés irányába igyekszik taszítani a nyugati politikát. A Washingtonba visszatért Grewe nagykövet vasárnap óta sorozatosan tárgyal a State Department felelős irányítóival és az amerikai fővárosban akkreditált nyugati nagykövetekkel. Minduntalan azt az adenaueri tételt fejti ki, hogy a Nyugatnak most az „elhatározottság" álláspontját kell magáévá tenni, a tárgyalásokon semmiféle engedményt nem tehet, el kell kerülnie a „gyengeség" látszatát. Miután a nyugati politikában még ma is minden kialakulatlan, ez elkövetkező napok adhatnak majd csak választ arra, hogy Grewe erőfeszítései milyen következményeket hoznak magukkal. Mindenesetre a nyugati hírügynökségek beismerik, hogy a NATO-táborban jelenleg a széthúzás uralkodik, az ellentétek meglehetősen mélyek. RIADALOM A NYUGATI * KATONAI KÖRÖKBEN A burzsoá sajtó kommentárjaiból az is kitűnik, hogy mi-A bonni kormány egyébiránt is változatlanul a feszültség élezésére törekszik. Erre mutat az a jelentés is, amely szerint a két Berlin övezethatárán valamivel ismét feszültebbé vált a helyzet. A nyugat-berlini szenátus a bonni vezetőséggel egyetértésben provokációkra készül, határincidenseket akar produkálni. Ebben segítségére vannak az amerikaiak is, akik a fennálló határközlekedési intézkedéseket megsértve provokátorokat akarnak becsempészni a demokratikus Berlin területére s igyekeznek valamilyen összetűzést kierőszakolni. 4 A forradalom előtt a kubai gyerekek jó része tantermek híján nem látogathatta az iskolát. A kubai forradalmi kormány ezért kezdettel fogva nagy gondot fordított az iskolákra. Csak ez év elején tizenegyezer tantermet bocsátottak az iskolák rendelkezésére. A forradalmi kormány 22 hónapja alatt több iskola épült, mint a forradalom előtt 50 év alatt. Képünkön egy kubai falusi iskola tanulóit láthatjuk. Az álmodozástól a tudományos kommunizmusig A MARXIZMUS FORRÁSAI Az emberiség további fejlődésének, jövőjének boncolgatásában igen fontos következtetésekre jutott a XIX. századi polgári társadalmi gondolkodás, a német klasszikus filozófia, az angol politikai gazdaságtan és a francia szocializmus. Lenin ezt a hármat nevezte a marxizmus forrásainak. Annak a kornak legtekintélyesebb gondolkodója Hegel, német idealista filozófus volt. Bírálta azt a hamis elképzelést, mely szerint a fejlődés valatni nyílegyenes úthoz hasonlít. Kimutatta. hogy az ellentétek mindenütt mozgást szülnek, a lassú mennyiségi változások pedig ugrásokat váltanak ki, amelyekkel a minőségek is megváltoznak. A fejlődés nem egyéb, mint az új keletkezésének és a régi megszűnésének, az alulról fölfelé haladásnak szakadatlan folyamata. Hege! azonban az egész fejlődési folyamat alapjának a gondolatot, a szellemet tartotta. Elméletéből nem vont le haladó jellegű következtetéseket, sőt a konzervativizmus védelmére kelt. Nem számolt azzal, hogy a megismerés és a történelmi folyamat fejlődése végtelen. Sőt mi több, Hegel abszolút igazságnak nyilvánította a maga elméletét, melynek elsajátítása után a filozófiai gondolat nem haladhat már tovább; a porosz monarchiáról pedig kijelentette, hogy az a világtörténelem koronája és legutolsó fokozata. A német filozófus tanában kétségkívül voltak bizonyos eszmei előfeltételek egy olyan haladó elmélet kialakulásajszámára, mely a fejlődés eszméjét a maga legteljesebb és legmélyebb értelmében fogja fel. Ezek azonban még csak előfeltételek voltak. Ezeket látták meg, értékelték, dolgozták át és zseniálisan tevább a munkásosztály nagy vezérei: Marx, Engels és Lenin. Néhány angol tudós (Adam Smith és mások) munkái is tartalmaztak ilyen előfeltételeket. E tudósok' a társadalom életének anyagi feltételeit vizsgálva kijelentették, hogy az egész társadalmi gazdaságnak forrása a munka, s kidolgozták az értékelméletet. Smith és követői az árucserét végső soron a munkatevékenység cseréjének tekintették, a nyereségről pedig úgy vélekedtek, hogy az a bérmunkások meg nem fizetett munkájából származik. A burzsoá politikai gazdaságtan klasszikus képviselői nem tárták fel a kapitalista viszonyok és a rájuk jellemző mély ellentmondások lényegét. Mindamellett megtették az első lépéseket a magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer tudományos elemzésének útján; következésképpen megjelentek e társadalom bírálatának előfeltételei, bár sem Smith, sem követői nem gondoltak egy más, tökéletesebb rend bevezetésére. A társadalmi gondolat fejlődésében fontos szerepet töltöttek be a francia utópista szocialisták is, Saint-Simon, Fourier és mások. „Az aranykor, melyet a vak hagyomány mindeddig a múltban keresett, előttünk van" — mondották, és kifejtették: az emberiség egy új társadalom felé halad, ahol majd nem a kisebbség uralkodik a többségen, ahol mindenki képességei szerint fog dolgozni, s munkája szerint részesül a javakból. Az utópista szocialista gondolkodók, látva, hogy a Föld lakosságának óriási többsége nyomorog, arra a következtetésre jutottak, hogy csupán az emberek szellemi tökéletesítésével nem lehet megoldani a problémát. Társadalmi haladás nélkül bármilyen előre irányuló mozgás elképzelhetetlen. A szocializmus eszményei sok ország kiváló embereiben vertek gyökeret. Oroszországban is kedvező talajra találtak. A. N. Pagyiscsev arról álmodott, hogy a hazát, az orosz társadalmat a szabadság és egyenlőség elvei szerint kell átformálni. V. G. Belinszkij számára a szocializmus eszméje volt a vezérlő erő. A. I. Gercen, N. A. Dobroljubov, N. G. Csernisevszkij engesztelhetetlenül gyűlölték az elnyomást és kizsákmányolást. (Folytatjuk) Kiéiben, a nyugat-német állami hajógyárban 1981. október 21-én .bocsátották vízre a nyugat-német hadsereg első otthonkészült tengeralattjáróját. A 350 tonna vízkiszorítású és 44 m hosszú tengeralattjáró sorozatgyártását a közeljövőben megkezdik. A <rancia állami bányák és vasutak dolgozói kisebb bérért kénytelenek dolgozni, mint a magánvállalatok munkásai. Ezért az utóbbi hetekben bérkövetelésüket sztrájkkal juttatták kifejezésre. Képünkön a villerupti bányászasszonyok tüntetését láthatjuk férjeik oldalán, akik az üzem bezárása ellenére sem hajlandók elhagyni a bányát. /