Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-24 / 43. szám

‘f-éiufek wvsmwGÁm Hogy hol van Szihotealini, az feltételezhető, hogy nem minden olvasónk tudja. A Szovjetunió délkeleti csücskében, ott, ahol nyolc hegylánc széles sávja húzódik a Csendes-óceánnal párhuza­mosan. Vegyék elő a térképet, a körző egyik végét szúrják be Moszkvába, a másik végét pe­dig helyezzék az ország másik végébe, a Tyetyuhe-öbölre és máris eljutottak Szihotealiniba, Moszkvától csaknem 10 000 ki­lométernyire. Ha most a körző­vel ezt az ívet Moszkvától dél­irányba mérik le, Kongóba 'út­nak, ha északra; Kanadába. Ilyen nagy távolságra van a szovjet fővárostól az a föld, amelyről szó lesz. Még tíz évvel ezelőtt kihalt­nak látszott itt a tajga, talán csak állatvilága volt érdekes Ma azonban, amikor a tajgában korszerű utak húzódnak, és rajtuk bonyolódik le az újon­nan épült sok-sok falu és város forgalma, igen megváltozott itt minden. A nap minden órájá­ban, az időjárástól függetlenül hosszú teherautóoszlopok lát-I. 3. Barcsij vájár, a hrusztalni ércbánya egyik legjobb dolgo­zója. hatók az utakon. Szenet ós lisz­tet, iskolapadokat és sót, ércet és fúrótornyot, üvegárut és ki tudja mi mindent szállítanak. Műutak, városok, bányák, üzemek ... Egyesek azt gondolhatnák, hogy a tengermelléken nem is maradt tajga. Pedig dehogyis nem. Ott terjeszkedik hatalmasan, gazdagon, fenségesen, sokszáz négyzetkilométernyi területen. A Szovjetunió e „faraktára" kimeríthetetlen Ha a határvi­dék évente öt millió köbméter fát dolgoz is majd fel, akkor is körülbelül száznegyven évre való feldolgozásra alkalmas fa marad. Az usszuri tajga hőse a bá­nyász lett. A tajgai bányászok tréfásan mondogatják: „most már hozzánk is jönnek dalokat tanulni“. Munkások, mérnökök, tudósok jönnek ide, hogy meg­tanulják, hogyan kell az eddi-Ahol valamikor átláthatatlan vadon húzódott most hirdeté­seket látni: A szakszervezet turistautakat hirdet Európába, Ázsiába és Amerikába. ginéi jobban, gyorsabban, köny­­nyebben és többet bányászni a föld mélyéből. óceán nemréq még kihalt, lakatlan partján megépültek az új ipari kerület ellátó központjai. A szovjet ország keleti vidéke itt kapott először ilyen nagy feladatot a'békés munka szolgalatabai). távol-Konsztantyin Kokkinaki, aki a hang terjedési sebességénél kétszerte na­gyobb gyorsasággal tud repülni. „Ha legalább hartnmc évvel fiatalabb lel­nék, oda men-’ nék, művezető­nek. Ott leg­alább mindenki eleri, amit akar.“ Érdekes,1 hogy ezt a ki­jelentést egy olasz gyáros tette, aki nem­rég járt a Szov­jetunióban; Nagyon valószínű, hogy _az_ elektronikus ‘már a legközelebbi évtized folyamán ugyanolyan tneg­­szokott jelenséggé válnak, mint ma az összeadó gép vagy a logarléc. A Szovjetunióban ezért már most kí­sérleteznek, hogy a középiskolai tanulókat is megtanit­­sák az elektronikus számitógépek kezelésére. A tudó­­sok úgy képzelik, hogy a gépi számolás alapismeretei a legrövidebb időn belül minden iskolában kötelező tan­­tárggyá válnak. Képünkön a 2-es számú moszkvai isko­la tanulói tanulmányi kiránduláson ismerkednek az elektronikus számítógéppel. rozskina, Tatyjána Jermakova és Antonyina Komegyeva nyújtógépkezelónók, Diana Titova szövőnő és Tamara Kondaurova nyújtőgépkezelönö. A brianszki textilkombinát legjobb ról jobbra: Anatolij Veretyinszkij szövö-brigádvezető, Szvetlána Jelizarova, szövőnő, Raisza Csupahina nyújtó­­gépkezelönö, Valentyina Bicsova szövőnő, Ludmila Do­„NEHÉZ LENNE FEL SOROLNI A KOMSZOMOL, A SZOV­JET IFJÚSÁG HŐSTETTEIT. NÉPÜNK MÉLTÁN BÜSZKE IFJÚSÁGÁRA.“ A Szovjetunió lakossága gyorsan növek­szik, Száz- és százezer fiú és leány lép min­den évben az önállóság útjá­ra. Természete­sen mindegyik fiatal vonzó munkát, gazdag lehetőségeket vár a jövőtől. Hogyan segíti őket ehhez az állam? A szovjet gaz­daság tudomá­nyosan kidolgo­zott terv sze­rint, az anyagi javak további növekedését biztosító összes tényezők figye­lembevételével fejlődik. Ezek között a ténye­zők között meg kell említeni a munkaerőtarta­(N. Sz. Hruscsov) Lídia Abakumova, a bratszkj vízi­­erőmű betonozója. lékok ésszérü kihasználását, a lakosság tel­jes foglalkozta­tottságáról ya­­lő gondosko­dást. A köz­gazdászok- föl­tétlenül szem előtt, tartják ezeket a szem­pontokat, ami­kor új üzemek építését tarveT zik. A kommanizmus és az egyéniség Az elnyomottak, a kizsák­mányoltak legöntudato­­sabbjai, a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta a tudomány fegyve­rével a kezükben küzde­nek az új világért. Az elnyomók azóta próbálják mindhiába el­űzni a kommunizmus kísérte­iét. Az 1917-es Nagy Október­rel mégis megjelent a világon a szocializmus, hogy a második világháború utár. világrend­­szerré váljék. Most pedig már épül a kommunizmus, és a XXII. kongresszus ünnepélyesen ki­jelentette, hogy még a mai nemzedék a kommunizmusban fog élni. Milyen is lesz vajon a kom­munista társadalom? Talán a történelmi analógia segít a leg­jobban megérteni. Az osztály­társadalmak idejében a munka bőséget és kultúrát biztosított az uralkodó osztályok számára. A teljes gépesítés, az automa­tizálás bőséget és kultúrát biz­tosít az egész nép számára a kommunizmusban. A tőkés társadalom urai embereket igáztak le, hogy munkájukon gondtalanul élhessenek. A kommunizmus emberének a le­­igázott természet, a modern tudomány és technika biztosít, gondtalanságot. Ez a tény egyúttal feleletet ad arra az eléggé gyermeteg burzsoá vágyra is, hogy a szo­cializmus, a kommunizmus, megöli az egyéniséget. Vajon az anyagi jólét, a gondtalanság, törvényszerűen nemes jellemet szül-e, ha a jólét mások elnyo­másán, kizsákmányolásán ala­pul? Nem. Az elnyoiViás társa­dalmában a törvényszerűségek ellenére és törvényszerűen a fennálló rend ellen fejlődtek ki a nagy jellemek. Miért ölné meg az egyéniséget az a tár­sadalom, amely a legnemesebb erkölcsi elveken nyugszik, amely nem ismeri az ember és ember közötti különbséget, amelyben nincs többé nemzeti, faji gyűlölet, anyagi kiszolgál­tatottság, ahol nem kell és nem is lehet többé másik ember vérén, rovására gazdagodni. A kommunizmusban a teljes po­litikai és jogi egyenlőség, az anyagi bőség társadalmában mindenki egyformán élvezheti majd a mai kultúra kimeríthe­tetlen kincseit, olvashat, szóra-Bratislava, 1961. október 24. X. évfolyam, 45. szám Ára 60 fillér N. Sz. Hruscsov beszéd közben a XXII. kongresszuson. ■,Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: Mindent az ember nevében, az ember javára“. N. Sz. Hruscsov A NAGY CÉL eléréséhez munkán keresztül vezet az kmihat, sportolhat, új utakat töméit tudományokban és a kmiha töméit művészetekben KORUNKBAN, anuKor az em­beri társadalom fejlődésének mind jelentősebb részét öntu­datosan irányítják az objektív törvényszerűségek tudományos ismerete alapján, mindinkább lehetővé válik nemcsak a leját­szódó események helyes érté­kelése, hanem hosszú időre előre meghatározni a jövőt is. Ezt érezzük ezekben a na­pokban, amikor reggelenként izgatottan vesszük kezünkbe a napilapokat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának híreit olvas­suk. Nem túlzás tehát az az állítás, hogy a kongresszus el­sőrendű történelmi jelentősé­gű esemény nemcsak a Szov­jetunió népe, hanem az egész viiág számára. NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV KÉT REFERÁTU­MA, melyekben beszámolt a Központi Bizottság tevékeny­ségéről, illetőleg az SZKP programtervezetéről, magukba foglalták a Szovjetunió népé­nek és az egész haladó világ dolgozóinak évtizedes tapasz­talatait. A kollektív bölcsesség olyan dokumentumai ezek, me­lyekből százmilliók meríthet­nek tudást és cselekvési kész­séget boldog jövőjük biztosítá­sához. Olyan korszakban élünk, ami­kor az imperializmus pusztulá­sa elkerülhetetlen, és amikor a látóhatáron már fényesen ragyognak a felfelé ívelő kom­munizmus sugarai. „Századunk első felében a Földön megszi­lárdult a szocializmus, a szá­zad második felében meg fog szilárdulni a kommunizmus“ — mondotta előadói beszédében Hruscsov elvtárs. EZ A MÉLY MEGGYŐZŐDÉS a szovjet nép hősi elszántsá­gán, törhetetlen optimizmusán épült. Nagyszerű dolog harcol­ni a kommunizmus építése ter­veinek megvalósításáért. Meg­győződésem, hogy teljesítjük a kitűzött feladatokat. Az SZKP Központ^ Bizottsága már jóval a kongresszus előtt ismertette az alapszervezetekkel, hogy a legszebb kongresszusi ajándék a munkatervek túlteljesítése, a minőség javítása. Az ifjú nemzedék tagjai is tudatosítják, hogy az emberi­ség * nagy céljai eléréséhez munkán keresztül vezet az út. A CSISZ-szervezetek egész serege küldte Moszkvába a kongresszuson tartózkodó csehszlovák pártküldöttség cí­mére felajánlását. Ezek a le­velek egyúttal kifejezik mind­annyiunk örömét Novotný elv­társ kongresszusi beszédében leszögezett céljaink felett, el­sősorban afölött, hogy hazánk­ban is már a mi nemzedékünk a kommunizmusban fog élni. A BRATISLAVAI KOVOSMALT üzemi CSISZ-szervezete a kongresszus tiszteletére, az év végéig további 800 000 koronát takarít meg az „ifjúság milliói“ alap számlájára. A kelet-csehországi bányák fiataljai 28 500 tonna tervenfe­­lüli szén kifejtésével támaszt­ják alá elhatározásukat: a jö­vőben még hatásosabban járul­nak hozzá fejlett szöeialista társadalmunk építéséhez. GONDOLATAINKBAN tehát mi is Moszkvában vagyunk, és ezért otthon ki-ki a saját mun­kahelyén még határozottabban lát hozzá ‘ feladatai teljesítésé­hez. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom