Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-10 / 41. szám

A diilöűton gomolygó por­­felhőből egymás után bújnak elő és kapaszkadnak fel a köves útra a tehergépkocsik. A sofőrök itt végre megszaba­dulnak a mindenre ráülepedő porszemcséktől. Átváltanak na­gyobb sebessségre s így néhány kilométer után'a motorra, vala­mint a réparakományra ülepe­dett porréteg bizonyos mérték­ben eltűnik. Persze nem telje­sen. Olyan vékony takaró ott­marad minden gépkocsin s így egyszínűvé válnak. Ahogy jön­nek egymás után, befordulnak a nagyszombati cukorgyár ka­puján, olyanok, mint az iker­testvérek. Nehéz volna eltalál­ni, melyik a kék meg a zöld színű közülük. Ahogy megáll a sor, végighúzom az ujjam az első kocsi ajtaján s a sötétzöld alapról kivillan a piros Č betű. A kabinból kihajló sofőr úgy látszik kitalálta kíváncsiságom indító okát, mert kérdezés nél­kül jelelt: — ČSAD — mondja derűsen, — vagy népi nyelven nem mind arany, ami fénylik. A kijelentésre nevet az egész répát rakó csoport. Élvezik, hogy én ebből az utolsó mon­datból semmit sem értek. Egy 20 év körüli nyurga fiú jedi jel előttem a titkot. — A sofőrök véleményét mindig fordítva kell értelmez­ni. Nálunk minden értékes, ami nem fénylik. Lássa, a répa nem ragyog, mégis azt mondják, hogy aranyat ér. Vagy ott a Józsi bácsi, a sofőr, akinek óla-Fc&ép cnetmywmk jós, poros még a füle hegye is, mégis ... — Hát aranyat nem ér — kiált közbe valaki, s nevet az egész csoport. így evődnek ők, a rakodó­­munkások reggeltől késő estig. Meri a kocsik jönnek, állandóan szállítják a répát. Kell a tarta­lék, hogy teljes üzemben dol­gozhasson a gyár akkor is, ha netalán változna az időjárás. Jelenleg van tartalék bőven. Némely napon 350—380 vagon­nal is beszállítanak a teherko­csik. A gyár mindeddig pontosan teljesíti a termelési tervet. Nincs nagyobb üzemzavar, a munkások, gépkezelők, techni­kusok egy emberként vigyáznak a termelési menetre. Nagy fe­lelősség hárul a karbantartók­tól kezdve a minőséget ellen­őrző laboránsnöig mindenkire. A répa cukortartalma megjele­lő s édességben a jövő évben sem lesz hiány. A gyár udvarán két helyen tömörülnek a jármüvek. Az ol­dalsó kapunál, ahol a répát tárolják, s itt az udvar hátulsó részén, ahol egy kisebbfajta hegy emelkedik nyers szeletből. Jelenleg a Május 9 állami gaz­daság traktorai szállítják a szeletet. Gyorsan váltják egy­mást a kocsik. — A gép dolgozik, mi meg csak nézzük — mondja Luka­% — Koptam 200 korona jutal­mat, azt mondták, hogy újító vagyok. Nekem igazán mindegy, hogy minek neveznek, jő az, hogy az embereknek nem kell gumicsizmában dolgozni s hogy a levezető csatornák már nem szakadnak be a nehéz kocsik alatt. Hatvanegy évét meghazudto­ló fürgeséggel vezet az udva­ron, megmutatja a szivattyú-Lukačovič bácsi, a kis csoport vezetője és Horňák Edo, a gép­kezelő. kat és a motort, melyet elég naponta háromszor bekapcsol­ni, hogy kiszívja a csatornákba gyűlemlett szennyes levet. A.z egyik szeletrakó-gépnél szőke, erőteljes fiú dolgozik. Horňák Edo géplakatos. Külön­ben a műhelyben dolgozik, de ilyenkor szezon idején széthe­lyezik a szakembereket a kü­lönböző gépekhez. így elérik, hogy a géphiba szánté ritkaság - számba megy. Edo a legügye­sebb kezelők közé tartozik. Nincsen könnyű munkája, egy percre sem hagyhatja ott a gé­pet, mert állandóan szabályozni kell, lejjebb vagy feljebb emel­tetni az elevátort. E két rako­dógép munkájától függ a szelet gyors elszállítása. Náluk egy félórás üzemzavar teljesen fel­borítaná a szállítás ütemét. Hi­szen naponta 140—150 teherko­csit töltenek meg szelettel. Edo és a többiek a szezon alatt hétköznap 12, vasárnap 8 órát töltenek a gép mellett. Persze neki ezenkívül, mivel a CSISZ üzemi szervezetének elnöke, egyéb kötelességei is vannak. — Olvastam az istebnei ol­vasztárok nyílt levelét a sajtó­ban. Nálunk a gyárban 50 fiatal dolgozik s mi is belekapcsoló­dunk a Termelők Bókestajétá­­jába. A következő héten ellen­őrizzük az eddigi vállalások teljesítését és újakat tűzünk ki. Nálunk is van elég sok meg­­olásra váró probléma, s a fia­taloknak alkalmuk lesz segíteni a-megoldásban. Tülkölnek az érkező autók, * nincs idő beszélgetésre. Edo tovább irányítja a kis ra­kodógépet, Lukačovič bácsi be­kapcsolja a ■ szivattyúkat s a néhány percnyi szünet után a munkafolyamat a megszokott mederben gördül tovább. - cs -Egy ilyen tárolóba 280—500 vagon cukorrépa fér Ezt a meny­­nyiséget égy nap alatt feldolgozza a nagyszombati cukorgyár A építők Békestafétáfa Naponta 140—150 teherautó ny t környező szövetkezetek Hinekn perc drága! A kedvezőtlen időjárás,> szárazság nagyon megnehe-# zíti a cukorrépa kiásását,^ valamint az ősziek elvetését.# Több gazdaságban eléggé# felelőtlenül esőre várnak és^ nem végzik a vető alászán- f tást. Ez helytelen. Még ha# nem is sikerül tökéletesen# előkészíteni a talajt, akkor# is szántani és vetni kell.# Nem helyes elgondolás az# sem, hogy majd tavaszi ár-# pát vetünk az őszi helyett,# hiszen mindenki tudhatja,# hogy a tavaszi mindig ala-# csonyabb terméshozamot ad.# Az árpa és búza vetésénél? figyelembe kell venni az? időjárást és jelenleg 15—20? százalékkal növelni kell az? egy hektárba jutó vetőmag-? mennyiséget. Ez természe-f tesen nagyobb termelési' költséget jelent, de így is? megéri, mert sokkal több? esély van a jó termés eléré-J sére, ha az agrotechnikai? határidőben juttatjuk £öld-J be a magot. # Nagyon fontos az őszi ke-# verékek elvetése, mert az# aránylag gyenge takarmány-# termésre való tekintettel# tavasszal a gazdaságoknak# nagy szükségük lesz zöldta- # karmányra. # JŐ EREDMÉNY £ A Szlovákiában a meliorációs munkák tervét néhány hó-T nappal ezelőtt még gyengén# teljesítették. Az elmúlt hó- # napokban nemzeti bizottsá- # gok aktív részvételével e# szakaszon is sikerült lénye-# ges változást elérni. Jelen-# leg az évi tervet közel 80# százalékra teljesítik. A nyu-? gat-szlovákiaí kerületben az# érsekújvári és a Bratislava-# vidék járások vezetnek. Az# érsekújvári járásban meg-# értették az önsegélyezési fontosságát s így 20 száza-# lékkai olcsóbbá tették az# építkezést, s két-három hó- ? nappal lerövidítették a mun- ? kák időtartamát. ? —s— ? # ers szeletet szállítanak el a és állami gazdaságok. Éovié bácsi, a kis csoport veze­tője. Valamikor 30 — 40 munkás dolgozott itt nehéz villákkal, dobálták a szeletet, most ezt a munkát két gép végzi. Az idős csoportvezető 46 éve dolgozik a gyárban s így igen jól le tudja mérni' a fejlődést. A gyárat második otthonának tartja. Azt mondják róla, hogy mindent meglát s a legkisebb fogyatékosság mellett sem huny szemet. Tavalyelőtt elő­állt egy javaslattal: Kigondol­ta, hogyan kellene elvezetni a nyers szelet alól a levet. A CSISZ szlovákiai kongres­szusát méltóképpen akarja kö­szönteni Szlovákia ifjúsága. Lapunk múlt heti számában kö­zöltük az istebnei olvasztárok nyílt levelét, mellyel útjára in­dították az Építők Békestafé­táját. A CSISZ-szervezetek már számos helyen megvitatták a levelet s a fiatal handlovai bányászok és árvái olvasztárok példája nyomán kötelezettség­vállalásokkal köszöntik a CSISZ szlovákiai kongresszusát. • A dubnicai Vorosilov­­üzemben a fiatalok 627 egyéni vállalást tettek. E vállalások a terv túlteljesítésére, a haté­konyság, valamint a szakkép­zettség növelésére és újítási javaslatok kidolgozására irá­nyulnak. • A hattyáni szövetkezetben két ifjúsági kollektívát alakí­tanak s a traktorosok a jövő­ben a kukoricát 150 lín négy­zetes-fészkes módon ültetik. • A füleki Kovosmalt üzem­ben az ifjúsági műhely dolgozói ez évi export-tervüket 101 szá­zalékra teljesítik — így hangzik vállalásuk. A szocialista mun­kabrigád címért versenyző „Komszomol“ és ..Kapitán Ná­lepka“ nevét viselő kollektívák az év végéig 13 620 korona megtakarítást érnek el. Az ifjú technikusok 10 újítójavaslat benyújtásával 200 ezer koronát takarítanak meg az üzemnek. • A trencséni Vorosilov üzem ifjúsága a CSISZ összüzemi konferenciáján elhatározta, hogy az „Ifjúság a harmadik ötéves tervért“ mozgalom ke­retében 100 ezer korona meg­takarítást ér el. Elősegítik a terv határidő előtti teljesítését, kiszélesítik a szocialista mun­kaversenyt és további két kol­lektívát kapcsolnak be a szo­cialista munkabrigád _ címért versenyző kollektívák sorába. TV Az idősebbik testvérrel -- a nővérrel —a jelsőci EFSZ irodájában találkoztam. A szövetkezeti könyvelőt ke­restem és eszembe sem jutott volna, hogy az íróasztal mögött ülő fiatal lány kezében futnak össze e szép sikereket elérő közös gazdálkodás szálai. De mikor kér­déseimre szakavatott pontossággal válaszolgaťott, el kellett hinnem, hogy ő tölti be a könyvelői tisztséget, — Az iskolapadból jöttem a szövetkezetbe. Egész családunk itt dolgozik s természetesnek vettem, hogy én is itt maradok. Egy év elteltével kerültem az iro­dába mint könyvelő .. . így összegezi rövidke élettörténetét a jelsőci EFSZ fiatal könyvelője, Petyi Marika. Már ami élete múltját illeti. De hiszen ilyen fiataloknál a múlt csak mellékes körülmény. Náluk a jövő a mérvadó, a jövő számít, az tölti ki elképzelésüket. Szép, örömteljes jövő ez. — Nem vagyok elégedett azzal a tudással, ■ amivel rendelkezem. Többet szeretnék tudni... így mondja Marika. Tanulni szeretne. S az egészben a2 a legszebb, hogy aki ma tanulni akar, az tanulhat is. Marika a tornaijai könyvelői szakiskola távtanulója. * * * Öccsével, Gyulával a szövetkezet sertéstelepén'talál­koztam. Apjának segédkezett a sertések etetésénél. Gyula az ipolysági mezőgazdasági technikum másod­éves tanulója. Zootechnikus akar lenni. Mert amint apja is mondja, nagyon szereti az állatokat és ha csak teheti, — ki-ki­­látogat a szövetkezet telepére. — Nagyon jó tanáraink vannak, akik a legnehezebb tantárgyakat is nagy kitartással és hozzáértéssel ma­gyarázzák el. Aztán szabadidőnkben sem unatkozunk, mert aki sportolni szeret sportolhat, vagy más módon töltheti szabad idejét — mondja, ahogy az iskolai élet­ről beszélgetünk. Az elméleti rész mellett nagyon kedveli a gyakorlati órákat is, mert ezeket valahogyan közelebb érzi. Szü­lőfaluja szövetkezetét juttatják eszébe, ahol édesapjá­val annyit sürgölődtek — forgolódtak a sertések körül. ,* * ' * Gyors vonásokkal Rét'testvér portréját próbáltam megrajzolni. Két testvérét, akiket nem vonz a város, a kivilágított, fényben fürdő utca. Otthon maradnak, a keskeny völgyben meghúzódó kicsiny falujukban, Jelsőcön. S ez nem a véletlen műve. Ez törvényszerűség, amit azzal a közmondással lehetne a legjobbat-} megvilágíta­ni, ami az ^Imáról meg a fájáról szól. S az alma ebben az esetben sem esett messze a fájától. Mert a két test­vér apja, Petyi Antal immár 10 éve a jelsőci EFSZ legszorgalmasabb tagjai közé tartozik, kitüntetett ser­tésgondozó, aki évről évre szebb eredményeket ér el. S nemcsak arra fektetett súlyt, hogy a rábízott jószá­goktól lehető legnagyobb hasznosságot érje el, — pél­dául ez év első félévében a tervezettnél 64 darabbal több malacot választott el, — hanem törődött gyerme­kei nevelésével is. S ebben a tényben a szocialista eszme győzelme már világosan felismerhető, a ma em­bere már a holnappal törődik. AGÖCS VILMOS MRAS* IFJÚSÁGA A TERMELES HATÉKONYSÁGÁÉRT A TERMELÉS HATÉKONY­SÁGÁNAK felülvizsgálása jó alkalmat aijott ifjúságunknak is, hogy állást foglaljon a fel­merülő hiányosságokkal szem­ben és kezdeményezően járul­jon hozzá népgazdasági ter­vünk teljesítéséhez. Ebből in­dult ki a CSISZ komáromi járási bizottsága, mikor augusztus 5-én a járási vezetőség felada­tul adta az alapszervezeteknek, hogy az ifjúság közötti aktív tevékenységgel érjék el, hogy minden fiú és lány járuljon hozzá a felülvizsgáláshoz, vala­mint az 1962-es évi népgazda­sági terv előkészítéséhez. A plénum határozatot fogadott el, hogy a járás ifjú újítói „A har­madik ötéves terv alapja“ moz­galom keretében az év végéig további 100 000 koronát és 1000 métermázsa fémet takarítsanak meg. Tavábbi tíz ifjúsági kol­lektívát bekapcsolnak a szocia­lista munkabrigád címért folyó versenybe. Eleinte az egyes üzemekben és szövetkezetekben lebecsül­ték a fiatalok segítségét és felülvizsgáló bizottságokba nem választották be a CSISZ képvi­selőit. Azonban a járási párt­­bizottság segítségével sikerült idejében ezt a hibát kiküszö­bölni. Sajnos, egyes CSISZ- vezetők részéről is voltak téves nézetek. Többen panaszkodtak, hogy keveset adnak szavukra. Ezek a CSISZ-vezetők tévedtek. A fiatalok véleményét meghall­gatták. A bajcs^ állami gazda­ság szélhalmi részlegén, a ba­romfitelepen kevés víz volt a kútban. A gazdaság vezetője megkövetelte a lányoktól, hogy takarékoskodjanak a vízzel. De hiába, tízezer baromfinak sok víz kell. A kút egyre apadt. Javaslattal álltak elő a CSISZ- tagok. Mélyíteni kellene a ku­tat, — volna víz elég. Nem, ezt nem lehet, erre külön befekte­tés kellene — egyes vezetők részéről megszületett a döntő gondolat: „Tartályokban fogjuk hordani a vizet“. így is történt. Traktor húzta a tartályokat jó pár kilométerről naponta. A lányok zúgolódtak, de ez mind hiábavaló volt. A CSISZ évzáró közgyűlésén a hatékonyság emlegetésekor összenéztek a lányok. Ügy döntöttek, hogy megmondják: Mi takarékosko­dunk a vízzel, jobban mint a gazdaság vezetője a koronák­kal. Azután megmondták, ho­gyan lehetne olcsóbban termel­ni. A lányok felszólalása eljutott a járási pártbizottsághoz. Harasta elvtárs, a párt járási bizottságának titkára támogat­ta a fiatalok javaslatát. S az eredmény? A kutat kimélyítet­ték, van már elég víz. A fiata­lok javaslatukkal népgazdasá­gunknak több ezer koronát ta­­koritottak meg. VAGY VEGYÜK a következő példát. A komáromi hajógyár dolgozói sokat gondolkodtak azon, hogyan lehetne anyag­megtakarítással olcsóbbá tenni a termelést. Maguk is érezték, hogy egyes szakaszokon sok mindent lehetne megtakarítani. Értékes javaslat született. A motoros teherszállító hajók padlózatát új anyaggal vonják be és évente 80 köbméter fát takarítanak meg, Diósi elvtárs újító javaslatával az üzem több mint 219 ezer koronát takarít meg. A hajógyár dolgozói vál­lalták, hogy az 1962-es évben tervezett tüzelőanyagnak há­rom százalékát takarítják meg. A termelés hatékonyságának felülvizsgálása jó- alapul szol­gált a szocialista munkaverseny kiszélesítésére és elmélyítésé­re. Ezen a téren több.értékes kezdeményezés született. A CSISZ-tagok a járás valameny­­nyi üzemében és szövetkezeté­ben kötelezettségvállalással köszöntik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kong­resszusát. A mezőgazdasági gépek fejlesztési üzemében a dolgozók az 1961-es évben több mint 1 millió koronával emel­ték az önköltséget. Az üzem dolgozói javaslataikkal a kü­lönböző technikai és szervezési intézkedésekkel elérik, hogy az 1962-es évben az össztermelést 7 és fél millió koronával túl­lépjék, s az önköltséget 1 820 000 koronával csökkentik. Ezen eredmények elérését úgy biztosítják, hogy a szakszerve­zet közösen^ CSISZ-el az ed­diginél nagyobb gondot fordít a dolgozók szakképzettségének kibővítésére, a szocialista mun­kaverseny kiszélesítésére, va­lamint a gépek teljes kihasz­nálására. Ötátrafüreden már negyedik éve működik a CSISZ nemzet­közi ifjúsági tá­bora. A nyári hónapok folya­mán a külföldi fiatalok ezrei vettek részt a táborozáson. A jövő év folya­mán a táboro­zás már a téli hónapokban sem szünetel. Felvé­telünk az NDK fiataljait örökíti meg. A hajógyár fiataljai is érté­kes vállalással- köszöntik a SZKP XXII. kongresszusát. Védnökséget vállaltak a 2000-es motoros szállítóhajó építése felett. Továbbá vállalták 15 if­júsági ellenőrző csoport meg­alakítását és 5 kollektíva be­kapcsolását a szocialista mun­kabrigád címért folyó verseny­be. A CSISZ-tagok közösen a párttagokkal- kezdeményezők lesznek a második és harmadik műszak bevezetésében. A tizes számú CSISZ-szervezet tagjai önsegéllyel felépítik a tüzelő­anyag-raktárt. A járás CSISZ-szervezetei Anyaién és Bátorkeszin becsű* letbeli műszakot szerveztek. A CSISZ naszvadi szervezete legjobb nőtagjait traktoros­tanfolyamra küldi. A naszva­­diak példája nyomán a járásban már eddig 120 lány jelentkezett traktoros tanfolyamra. EZEN EMLÍTETT példákból is látni, hogy a komáromi járás ifjúsága helyesen értelmezi pártunk felhívását a termelés hatékonyságának felülvizsgálá­sára. Még számtalan egyéb pél­dával lehetne igazolni, hogy a termelés olcsóbbá-tételét fia­talok és idősek egyaránt szív­ügyüknek tartják. A dolgozók kötelezettségvállalásai bizto­sítják. hogy a járásban az év végéig 8027 mázsa szenet, 94 764 kilowatt villanyáramot s az anyagtakarékosság fokozásával több mint 26 millió koronát ta­karítanak meg népgazdaságunk számára. SZIGL FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom