Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-03 / 40. szám

Az építők Békestafétája Nyílt levél a CSISZ szervezeteihez Megismerkedtünk a CSISZ KB-nak a Németországgal kö­tendő békeszerződéssel kapcso­latos nyilatkozatával, amely mindnyájunk állásfoglalását fe­jezi ki: Németországgal béke­szerződést kötni, eltávolítani a háborús tűzfészkeket, béké­ben élni és dolgozni. Mi, árvái olvasztárok jól tud­juk, elsősorban sziklaszilárd egységünktől és országunk ere­jétől függ, hogy a béke győze­delmeskedjen a háború felett. Ezért a CSISZ szlovákiai kong­resszusa előtti időszakban a handlovai bányászok kezdemé­nyezésére a világbéke erőinek támogatására versenyt: — AZ ÉPÍTŐK BÉKESTAFETÄJÄT hirdetjük. Ez a staféta abból az elhatározásunkból született, hogy meg akarjuk sokszorozni a szocializmus és a béke erőit, abból az elhatározásból indul ki, hogy kössük gúzsba a há­borús uszitók bűnös kezét. A munkahelyeken már mindenütt tanácskoztunk a jelen helyzet­ről és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a háborús úszó­toknak békés építő munkával adjuk meg a leghelyesebb fele­letet. Ezért kollektív és egyéni szocialista munkakötelezettsé­geket vállalunk: idő előtt tel­jesítjük a termelési tervet, emeljük a hatékonyságot, beve­zetjük az új technikát, emeljük a szakminősítést, fellendítjük az újítók mozgalmát, megaka­dályozzuk a baleseteket, sokol­dalúan elmélyítjük a politikai nevelcmunkát. Az idősebb elv­társak minden erejükkel támo­gatják a fiatalok építő igyeke­zetét. • A tizenhármas kemence mellett dolgozó ifjúsági kollek­tíva 1561. december 25-ig tel­jesíti évi tervét és terven felül nyolcvannyolc tonna vasönt­vényt térn él. Ezzel elősegíti, hogy az üzem 1961. december 27-ig teljesítse tervét. A 6. számú ifjúsági kemence mellett dolgozó ifjúsági kollektíva de­cember 28-ig teljesíti az évi tervet, terven felül pedig 30 }onna fémet, 1500 ezer kilo­­vattóra villanyenergiát termel. • A szocialista munkabrigád címért versenyben álló brigá­dok értékelik a politikai neve­­lőmunkáta vonatkozó kötele­zettségvállalásukat és elérik, hogy a fiatal dolgozók 60 szá­zaléka versenybe lép a büszke címért. • A „Mindenki újító módon“ országos verseny keretében a fiatal dolgozók legalább 50 újí­tójavaslatot nyújtanak be 300 ezer korona értékben. • A termelési hatékonyság ellenőrzésénél az üzem fiataljai az év végéig 26 kritikai észre­vételt dolgoznak fel és ennek alapján eltávolítják a fennforgó hibákat. • Segítjük az üzem vezető­ségét, megismertetjük a dolgo­zókkal a biztonsági törvényt és tizenöt munkabiztonsági ellen­őrző-bizottságot alakítunk. Négy kollektíva és 157 egyén vállalta, hogy baleset nélkül dolgoznak. • Az 1961—62-es iskolaév­ben 117 fiatal dolgozó látogaíja a szaktanfolyamokat és az esti technikai iskolákat. Q A CSISZ szlovákiai kong­resszusáig elérjük a fiatalok 80 százalékának szervezettsé­gét. • A CSISZ oktatási évének köreiben és a pártoktatási éven belül 101 fiatal gyarapítja tu­dását. • Az üzemi klub érdekkörei­be 50 fiú és lány jelentkezett. . Istebnén sikeresen indult el ; tárokat a nižnai Tesla üzembe] • S Elektrotechnikai üzemben, a i •fiatalok követték. Mint a staf S a stafétabotot, amíg győzöd­­• hadd lobogjon magasan a fákl •hadd szálljon egyik munkahel fa másikba. • A szocialista kötelezett­ségvállalásokat az összes mun­kahelyen kiszélesítjük. Az építők Békestafétáját rendszeresen, hetenkint érté­keljük és a CSISZ szlovákiai kongresszusán jelentést te­szünk a vállalások teljesítésé­ről. Mivel az építők Békestafé­táját a párt- és szakszerveze­tek, valamint az üzemvezetőség is teljes mértékben támogatják, a staféta kérdése az üzemi dol­gozók közös ügyévé válik. Szocialista hazánk munkahe­lyei* dolgozó elvtársnőkhöz és elvtársakhoz a következő fel­hívással fordulunk: Csatlakoz­zatok az ÉPÍTŐK Békestafétá­jához, hazafias lelkesedéssel segítsetek a szocialista kötele­zettségvállalások teljesítésében és adjátok meg a legcsattanóbb választ az új háború uszítóinak. A BÉKE GYŐZ A HÁBORÚ FELETT. A CSISZ összüzemi vezetősége, Kovohuty Istebné. a verseny s az istebnei olvasz­­az alsókublni Észak-Szlovákiai okradyi Kovohuty-ban dolgozó ta-futásnál kézből-kézbe adják mesen nem futnak be a célba, a, és az ifjú építők lelkesedése, ről a másikra, egyik üzemből A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tiszteletére széleskörű szocia­lista munkaverseny folyik a magnitogorszki magaskemence építői között. Az építők már eddig is több ezer rubel értékű anyagot takarítottak meg. Ké­pünkön K. Ivanics munkabri­gádja a műszak befejezése után levonul az állványokról. Egyetemes gépesítéssel a termelés növeléséért Elismerést érdemelnek A galántai járás mezőgazda­ság! dolgozói a harmadik öt­éves terv feladatait négy év alatt akarják teljesíteni. E vál­lalás megvalósítása terén nagy feladat hárul a járás ifjúságá­ra. A mezőgazdaságban dolgo­zó ifjúságnak minden lehetősé­ge megvan a gépek kezelésének elsajátítására. Innét már csak egy lépés van hátra, hogy eze­ket a fiatalokat gépesített munkabrigádokba szervezzük. A jatovi állami gazdaságban a fiatalok olyan gépesített cso­portot alakítottak, amely képes megművelni 420 hektár földte­rületet. Ezen a területen a szántástól kezdve egész a ter­més betakarításáig minden munkát gépekkel végeznek. Magúk arattak, most pedig sze­dik a cukorrépát, törik a kuko­ricát. A csoportnak négy trak­tora, három kombájnja és egyéb gépe van, amelyek szük­ségesek a termények gondozá­sához és betakarításához. Az egyetemesen gépesített brigád tagjait az elért termés­­eredmények után jutalmazzák. Ezért igyekeznek jó munka­­szervezéssel az agrotechnikai határidő betartására, a gépek tökéletes kihasználására. A munka vezetése is lényegesen megváltozott. Nem várakoznak reggelenként a gazdaság udva­rán, hogy milyen munkát kap­nak, mert előre tudják, mit kell végezniük EMELKEDIK A MUNKATERMELÉKENYSÉG A teljes gépesítés növeli a munkatermelékenységet. A ku­koricát 60 hektáron a brigád egy tagja műveli, egészen a termés leszedéséig. Nyáron a gabonát csakis kétmenetesen takarították be. A brigád négy nap alatt 210 hektárról takarí­totta be a szemet, az ötödik napon összeszedték a szalmát és elvégezték a tarlóhántást; A takarmánytermesztésben is jó eredményeket érnek el. A ter­vezett 200 mázsa keverék he­lyett 210 mázsát takarítottak be egy hektárról.. . A jatovi brigád nyolc fiatal tagja Galbavý elvtárs vezetésé­vel 420 hektár területet mun­kált meg. A brigád már a nyár folyamán beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Utat muta­tott a magasabb termelékeny­ség eléréséhez és bebizonyítot­ta, hogy a gépesítés a valóság­ban iparosítja a mezőgazdasá­gi termelést. Természetesen nem megy még minden száz százalékosan. Az idén még itt­­ott mutatkoztak fogyatékossá­gok, de egy bizonyos: az egye­temes gépesítés az út a terme­lés emeléséhez, az önköltségek csökkentéséhez, a nagyüzemi termelési formák továbbfej­lesztéséhez. A jatovi CSISZ- tagok elismerést érdemelnek kezdeményezésükért, úttörő munkájukért. VADOVICS JÓZSEF KAPUZÁRÁS UTÁN Egy hete, hogy bezárultak a brnói harmadik Nemzet­közi Arumintavásár kapui. A pavilonokban és a nyitott téren szerelők, munkások, technikusok kékruhás had­serege végzi a csomagolást, a gépek elszállítását. Véget ért a világ gépiparának, technikai újdonságainak nagy seregszemléje. S amint az már ilyenkor szokás, fel­merül a kérdés, hogy vajon mit jelentett a külföldi és a hazai kiállítók számára ez a két hét? Kezdjük talán az utóbbi­nál, a hazai vállalatok ered­ményeinek mérlegre állítá­sával. Elsősorban is a házi­gazda, a jó kereskedő izé­mévé! mérjük le az adásvé­teli szerződések értékét. Az alaposság, az összehasonlí­tás kedvéért szükséges egy kis múltbapillantás. 1959-ben, az első Nemzet­közi Árumintavásárra a ha­zai vállalatokon kívül 29 országból érkeztek termé­kek. A külföldi kereskedőket s 45 országból 13 500 láto­gatót elsősorban a kíváncsi­ság vonzott a vásárra. Már akkor, az első évben külke­reskedelmi vállalataink ma­gasan túlszárnyalták az elő- 1 re elgondolt összeg határát, s két milliárd koronS érték­ben kötöttek szerződéseket. A második brnói találkozón tavaly az előző évhez viszo­nyítva is szembetűnően so­kat emelkedett gépipari ter­mékeink technikai színvona­la. Nem egy hazai gyárt­mány minden tekintetben elérte a világszínvonalat. A nagyvásár a nemzetközi kereskedelem fontos állo­másává vált. Ezt bizonyítot­ta a 60 országból érkező 22 400 látogató is. Hazai vállalataink csupán a szo­cialista országok kiállítóival több mint 4 milliárd korona értékű szerződést kötöttek. így vált szükségessé az idén az összehasonlítások megkönnyítése, a technikai színvonal lemérése érdeké­ben a kiállítás bizonyos fokú átszervezése. Ezért szűntek meg a nemzeti pavilonok s így a különböző nemzetek azonos termékei egy-egy szakcsoportban kerültek be­mutatásra. Ezt a lépést a kereskedelmi szakemberek nagy megelégedéssel fogad­ták, mert elsősorban az ő munkájuk megkönnyítését szolgálta. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a termékek ilyen irányú összehasonlítása igen előnyösen hatott gépipa­runkra. Külkereskedelmi vállalataink 6 milliárd koro­na értékben kötöttek szer­ződést. Aki volt a vásáron s látta és tudja értékelni a 45 szakcsoportba sorolt gép­ipari gyártmányokat, az bi­zonnyal örül a hazai szer­számgépek ekkora fejlődé­sének. A programvezérlésű forgácsológépek, a szer­számgépek, a mechanizált kovácsoló gyártási utca, az új Zetor-típusok, valamint több más termék jogosan keltette fel a külföldiek ér­deklődését. Autóiparunk világszintjét tények igazolják: tehergép­kocsikat 54, személygépko­csikat 75, traktorokat 65 és motorkerékpárokat 120 or­szágba szállítunk. Traktorok kivitelében az országok ranglistáján világviszonylat­ban a negyedik helyen ál­lunk és a világpiacra kerülő 250-es motorkerékpárok kö­zül minden második cseh­szlovák gyártmány. Azt hiszem e néhány pél­da is meggyőzően bizonyít­ja, hogy külkereskedelmünk a nagyvásáron lényeges eredményeket vért el. E szempontból a vásár ez idén is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Lényegében ugyanezt mondhatják el a vásárról a külföldi résztve­vők is. Nincsen lehetősé­günk milliókban lemérni azon szerződések értékét, melyeket a szocialista orszá­gok egymás között és a nyu­gati cégekkel kötöttek, de bizonyára igen hatalmas összeg lenne. Az úgynevezett kereske­delmi szempontokon kívül a nagyvásár egy másik nem kevésoé lényeges feladatot is teljesített. Személyes is­meretségek kialakulásával közelebb hozta egymáshoz különböző országok megbí­zottait. A tárgyalások során a jelenlegi nemzetközi poli­tikai helyzet értékelésénél kialakult az egészséges reá­lis légkör. A kereskedők a hosszúlejáratú szerződé­seket minden bizonnyal nem egy esetleges háborúra, ha­nem a békés együttműkö­désre alapozták. így tehát a brnoi III. Nemzetközi Áru­­mintavá'sár, a világ gépipa­rának e hatalmas sereg­szemléje egyben kifejezésre juttatta a nemzetek béke­vágyát: a technika és tudo­mány vívmányait nem az emberiség elpusztítására, hanem boldogabb holnapjá­nak kialakítására kell fel­használni. - cs -Tj'les baltacsapások zavarták *-J meg az erdő csendjét. Nemsokára tüzet raktak s a vörös lángnyelvek mohón nyal­dosták körül az irtványt. Föld­éi füstjelhök emelkedtek az ég jelé. Ezután a bágerek lelhetet­­lenül vájták a mély gödröket a jöldbe. így kezdődött, több mint há­rom évvel ezelőtt, Schwedt, az akkoriban jelentéktelen Odera­­menli kisváros átalakulása. Most Schwedt szocialista „ta­vaszát" éli. A fiatal emberek ezrei az egész vidék jellegét megváltoztatják. Schwedtben teljesen automatizált kőolaj­­jeldoigozó üzem épül és itt lesz Közép-Európa legnagyobb tel­jesítményű papírgyára is. Né­hány év múlva a két üzem több mint 3000 szakmunkást alkal­maz, ezért már két évvel eze­lőtt megkezdődött a lakások építése és ezzel a városka át­alakulása is. Schwedt eddigi 6000 lakosa 1965-ig 18 000-re növekszik. SZÁMOK ÉS TÉNYEK Az épülő kőolajkombinát 16 négyzetkilométer területet fog­lal el, s elkészítéséhez 4 millió köbméter homokot kell „áthe­lyezni". A létesülő üzemhez csak ebben az évben 40 000 ton­na beton, 5000 tonna acélkonst­rukció, 3000 tonna acéltartály, és 6000 tonna acélcső szüksé­ges. Most az egész építkezés te­rülete homoktengerhez hason­lít. De Franz Poser, a volt ka­zánkovács, ma a köolajtartá­$&(yctatlota/..t(iO'aQ,&,a% Öd&ia lyok szerelési munkálatainak vezetője, miközben büszkén ve­zet a napfényben ezüstösen csillogó öt kőolajtartályhoz, képzeletében már 105-öt lát. — Néhány hét múlva itt 25 000 köbméter szovjet kőolajat tá­rolunk — mondja. — Eddig a behozott kőolajat kénytelenek voltunk a nyugatnémet ham­burgi kikötőben tárolni. Ez csak a múlt évben 13 millió márka devizát jelentett. Schwedt te­hát gazdasági megtakarítást hoz, még mielőtt az első fino­mító megkezdené működését. A BARÁTSÁG 1 KŐOLAJVEZETÉK 1963-ban Schwedt be 3600 km hosszú csővezeték torkollik II majd. Kurt Melzer, az üzem igazgatója ad róla részletesebb felvilágosítást: — .4 barátság kontinentális kőolajvezetéke Kujbisevben, a Volga partján kezdődik, s folyók mélyébe me­rülve, majd magasan a hegyek ormán keresztül törve küzdi le a veszedelmes mocsarakat. Az olajvezetékhez 800 km hosszú csóberendezés! az NDK szállít és mi készítjük a minden 100 krn-en létesítendő szivattyúte­lepeket is. A schwedti olajvezeték 1963- ban 2 millió tonna kőolajat szállít s a kombinát befejezése után — kb. 1970-ben — ez a szám 8 millióra emelkedik. Eb­ből a mennyiségből annyit ter­melünk majd, amennyi 60 mil­lió tonna hazai barnaszén jel-Schwedtben, az Odera partján épül acélból, üvegből és beton­ból Közép-Európa legnagyobb papírgyára. A képen látható csarnok négy részlegéi!"” két népen papírt és kettőn kartont gyártanak majd. dolgozásának jelel meg. De a kőolajból nemcsak benzint és naftát készítünk, hanem a plasztikus anyagok és műszálak alapanyagát is — fejezi be Mel­zer elvtárs. ÉPÍT AZ IFJÚSÁG Az NDK minden sarkából ér­keztek a legkülönbözőbb foglal­kozású fiatalok Schwedtbe, hogy itt megírják a szocialista építés egyik új fejezetét. A Szabad Német Ifjúság Szövet­sége védnökséget ■ vállalt az üzem felett. És bár ez nem „az első ifjúsági építkezés, nagy­ságban és jelentőségben is fe­lülmúlja az összes eddigieket. Siegfried Gramner, az ifjú­ság képviselője az üzem veze­tőségében, mosolyogva számol be az első lépésekről: — Schwedtben épp úgy kezdődött, mint az ilyen építkezések leg­többjén. Sokakat a kalandvágy hozott ide, többen megijedtek az első nehézségektől és nél­külözésektől és mindjárt kez­detben meg akartak futamodni. De mégis maradtak. Sót. A fia­talok kezdeményezésére alakul­tak az első brigádok. A kollek­tíva megsokszorozta az erejü­ket. bizalmai öntött beléjük. De annak ellenére, hogy egész kis szocialista várost építettek, erős barakkokból, kultúrházzal, gondoskodtak a jó könyvekről és sportfelszerelésekről, az ezer í< ezer fiatat »mher mégsem foirt össze, nem alkotott egy egészet. Harc és közös nevelés nélkül ez nem ment. Fritz Krüger, a „Krüger-bri­­gád", öreg, ősz mestere, így ta­nította a fiatalokat: „Kéz a kézben kell dolgoznotok, nem irigyelni egymást azért, ki mennyit keres." És ez mit eredményezett ? — Oj módszert fedeztek fel a tartályalapok betonozásánál: nem öntik le az egész deszkát, csak a belső szé­lét. így az eddigi 150 köbméter helyett csak 37.5 köbméter be­tont használnak el. A munka ötször olyan gyorsan megy és a tartályok alapja sokkal erősebb. A MÁSIK SCHWEDTI ÓRIÁS 1963-tól a schwedti papír­gyárban naponta 300 tonna új­ságpapírt és 400 tonna karton­papírt gyártanak. A gyár mun­katermelékenysége tizenötször több lesz. mint az NDK eddig legnagyobb üzemében. 1963-tól a papírgyárban naponta 1750 köbméter fenyőt dolgoznak fel, amit főleg a Szovjetunióból visznek be az NDK-ba. Áprilisban fejezték be az el­ső karionpapírgyártó gép sze­relését. Ez a kolosszus 1200 tonnát nyom, 120 m hosszú és olyan magas, mint egy ház. Sokáig néztük a szerelőket munka közben. Szerelőket? Hannes, fiatal munkás elnevet­te magát: — Nem vagyok sze­relő. De mindenki, aki ezen a gépen fog dolgozni ■ segít a: összeultílásónál, hogy így job-A több kilométer hosszúságban húzódó árkokba helyezik az üzemi vízvezeték hatalmas csö­veit. ban megismerkedjen vele. A schwedti jelszó: „A gépvezető olyan képesítéssel rendelkezzen, mint a mester, a mesternek vi­szont itt a mérnök munkáját is ismernie kell." A termelési folyamatot ennél a berendezés­nél tizenöt ember végzi. Jelen­leg áz NDK legjobb papírgyárá­ban egy munkaerő 24 óra alatt 160 kg kartont termel Schwedt­ben 700 kg lesz majd az ered­mény. Az Odera mentén nagy munka folyik. Az építők új emberek, akik szocialista „tavaszt" vará­zsoltak az erdő és homokren­geteg helyébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom