Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-03 / 40. szám

Ä Jó EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN REJLIK A Ml ERŐNK Az élmúlt hét kimagasló ese­ményei közé tartozik a Gomul­­ka elvtárs áltel vezetett, lengyel párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása. A két ország szoros és baráti kapcso­lata fontos tényezó mind né­peink életében, mind az euró­pai béke és biztonság megszi­t tükre rendezett nagy-gyűlésen. Novotný elvtárs többek között fezeket mondotta: A jó együttműködésben rej­­■4 lik a mi erőnk is, s nemcsak = a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság ereje. Ez nagy hozzá­járulás áz egész .szocialista tábor erejéhez. Éá nekünk, elv­­lárdftásában is. Mind Lengyel- társak, erőseknek kell lennünk, ország, mind Csehszlovákia 16 év telt el a második világ­­elszántán és határozottan tá- háború óta s a Nyugaton újból mogatják a Szovjetuniót, a Né- fekete felhők tornyosulnak ép­­met Demokratikus Köztársasá- pen úgy, mint 1938-ban. Üjból got a nyugat-német miUtariz- expanzív . kijelentések hangza­­mus és revansizmus elleni inak el abban a szellemben, harcban. Ezt az igazságot feje- amelyben Hitler s a német im­­zik ki Antonín Novotný elvtársiperializmus és militarizmus szavai is, aki a lengyel párt- és • más képviselői hangoztatták kormányküldöttséggel együtt^őket. Ismét lengyel és cseh­­részt vett a Brnoban tisztele- (szlovák területek felé nyújtják Berlini jegyzeiefe... (Befejezés az 1. oldalról) voltak, akiket a túlsó oldal csillogó látszat-világa von­zott és nem törődtek azzal, hogy a mi hazánknak káro­kat okoznak. ■k De akadtak olyanok is, akik nem dolgoztak: a csem­pészek. Ami üzleteinkben kapható — élelmiszer, fény­képezőgép, távcső, sőt még értékes és ritka növények is a csempészek táskáiban ke­rültek a nyugati övezetbe „születésnapi ajándék“ fe­dőnév alatt. •k Ami a leg szörnyűbb: az övezet határán embereket is csempésztek. Titokzatos te­lefonhívásokkal, közeli le­tartóztatást jelző levelekkel csábították át tudósainkat és szakembereinket a határ­vonalon. Sokan indultak el a megsemmisülés felé. Sok élet vált céltalanná, sok út­­vesziett ember nézte köny­­nyes szemmel a demokrati­kus övezet határát. Szeret­tek volna visszatérni, de megbénította őket a félelem. A huszonnégy éves Reinhard Künicke. a stalinstadti kő­műves például csak a nyu­gat-berlini Podbielski Alle egyik villájában, a CIC köz­pontjában döbbent az igaz­ságra, amikor az amerikaiak kényszeríteni -akarták, hogy szüleit is hívja maga után. Édesapja egyik topográfiai üzemünkben dolgozott. De Künicke rádöbbent az igaz­ságra is utolsó pillanatban visszatért a becsületes em­berek közé. ■k Az utolsó hetekben rémült anyaszivek dobbanásától zengett a város demokrati­kus övezete. Lelketlen go­nosztevők elraboltak Cott­­busból egy háromesztendős kisfiút, hogy ezáltal apját, aki néphadseregünk tagja — nyugatra kényszerítsék. A szülők még a mai napig sem kaplak hírt gyermekükről! És ez csak‘egy példa a sok közül1 A határövezetben lévő nyugati mozikat naponta lá­togatta a demokratikus öve­zet ifjúsága. Hogy milyen hatással lehettek a bemuta- j tott filmek a fejlődő fiatal­emberekre, azt legjobban megmutatja a filmek címe: „Az ördög balalajkán ját­szik", „Nyers érövét", „A gyilkos", „A yokohamai örömtanya", „A győzhetetlen superember". A nyugati övezel újságárusai pornográf fényképeket és vadnyugati „gyilkos-romantikát" hirde­tő ponyvái árusítottak. És mi volt a következmény? Sajnos nagyon sokan kerül­tek a mi fiataljaink közül is a bíróság elé olyan bűntet­tekért, amelyekre a nyugati ponyva tanította őket. ★ 1961. augusztus 13-a meg­tisztította városunkat. Ajtót mutattunk a szennynek, a bűnnek és nem tűrjük, hogy hazánk fővárosát elárasszák a kalandorok, hogy szépen hangzó mesékkel idegenbe csábítsák dolgozóinkat, meg­mételyezzék ifjúságunkat. Nem adjuk fiainkat az ide­genlégiónál'. sem olcsó mun­kaerőnek Kruppék ágyúgyá­rába és nem adjuk lányain­kat a nyugati bordélygaz­dáknak. •k Természetesen egyes nyu­gati körök most nagyon kia­bálnak. Augusztus 13-a fe­kete napot jelentett a nyu­gati csempészeknek, mozi­tulajdonosoknak, emberrab­lóknak és nem utolsó sorban a nyugatberlini szenátusban ülő uraknak is. Végtelen az urak dühe! Földalatti vasút­hálózatunk több mint ezer vagonját szétrombolták. (A földalatti vasút a demokra­tikus övezet tulajdona!) Nem engedik, hogy határát­lépési engedélyek kiadására irodahelyiséget létesítsünk a nyugati övezetben, nehogy a szülök meglátogathassák gyermeküket. És hogy a nyugatberlini urak semmitől sem riadnak vissza, arra legjobb bizonyíték, hogy úgyszólván meztelen utca­­nőket sétáltatnak a határ­vonalon, hogy ezzel csábít­sák az embereket a „mesék és csodás örömök" országá­ba. De felelevenedett a hitleri »divat is nyugaton! A haladó szellemű tudósokat és mű­vészeket huligánok támad­ták meg. Ezeket a szerve­zett bandákat Lemmer nyu­gat-német miniszter fizeti. Napi nyolc nyugati márkáért vállalkoztak a barnaingesek stílusát idéző munkára. Va­súti kocsikat vertek szét, vasutasokat ütöttek le és határőreinket kövekkel do­bálták. Ezeket a gangstere­­két pénzeli Lemmer minisz­ter a kémkedési alap nyolc millió nyugati márkájából! Viszont hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kalandorokból és bűnözőkből összeverődött banda nem a német nép, mert a tisztességes nyugat­berliniek tudni sem akarnak erről a „bonni különítmény­ről“. Az élet Berlin demokrati­kus övezetében azonban mindezek ellenére is nyugodt mederben folyik tovább. Erőt és biztonságot ad ba­rátaink szeretete, erőt és biztonságot adott az a tény, hogy a Szovjetunió éppen a legkritikusabb napokban küldte hozzánk egyik legér­tékesebb fiát, German Sztye­­panovics Tyitov őrnagyot. Egy bizonyos: mi, az NDR lakosai, Berlin demokrati­kus övezetének dolgozói békét akarunk! Es ezen nem változtathatnak a nyugati kalandorok, akik előtt most már végleg bezártuk az aj­tót. Eveken át tűrtük milliós lopásaikat, emberrabló tevé­kenységüket. Az is bizonyos, a nyugati uraságok is érzik, hogy közeledik a vég. Nyu­­gat-Berlin bútorszállitó ko­csi-parkját hónapokra előre lefoglalták, sőt még Willi Brandt, a kalandorfönök is a napokban vásárolt egy házat Bonn mellett, ahová családja már beköltözött. A békeszerződés aláírása és Berlin nyugati övezetének szabaddá tétele ismét meg­indítja a vérkeringést a ket­tészakított városban és a mi szeletet városunk ismét nagyvárossá '.esz. És bármi­lyen szomorúak is a nyugati tőkés urak: Nyugat-Berlin­ért nem lesz háború! Ford.: PÉTERFY GYULA ______J ki kezüket. Kell. hogy erősek legyünk, győznünk kell. Felada­tunk — amint Gomulka elvtárs mondotta — győzni a kapitaliz­mus felett. És mi győzni fo­gunk, ha termelésünket jobban megszervezzük, ha jobb techni­kával rendelkezünk, ha olcsób­ban és sokkal többet termelünk és ha népünk élete gazdag lesz. Ehhez van hivatva hozzájárulni a hazánk és a Lengyel Népköz­­társaság közötti együttműkö­dési egyezménynek. A kapcsolatok ezen értékelé­se teljes összhangban van a helyzet Gomulka elvtárs általi értékelésével. Ő egyebeken kí­vül ezeket mondotta: Megállapodtunk egymással, vagyis Lengyelország és Cseh­szlovákia, országaink távlati fejlesztésének 20 éves tervé­ben. Ez a terv fő vonásaiban megadja országuk és a mi or­szágunk fejlődésének irányát. Ez annyit jelent, hogy megha­tározza az országaink közötti munkamegosztást. Amint a gyakorlat mutatja és a tapasz­talatok tanítják, terveink reáli­sak. Amit ma tűzünk magunk elé. s aminek 20 év alatt kell bekövetkeznie, ezek tények. Ezért megvizsgáljuk a lehető­ségeinket is. Lengyelországban például valamivel nagyobb a nyersanyag-alap, mint Cseh­szlovákiában. Tehát közös lépé­seket teszünk és nagyobb síké-Legyen október 7-e A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség titkársága felhí­vást intézett a világ fiataljai­hoz. Felszólítja a fiatalokat, tegyenek lépéseket a vllágbéke megőrzéséért, a német kérdés békés rendezéséért és a két német állammal való békeszer­ződés megkötéséért. — Európa szivében veszély fenyegeti a világbékét — hang­zik a felhívás — a revánsvágyó militarizmus újabb háborúba ránthatja a népeket. Tárgyalá­sok útján azonban megvan a lehetőség a békés rendezésre. A javaslat szerint Nyugat- Berllnnek biztosítják a szabad város státusát, s ezt nemzet­közi szerződés szavatolná. A felhívás emlékeztet arra, hogy a német kérdés békés megoldását célzó szovjet javas­latokra a NATO imperialista hatalmai csak fenyegetőzések­kel válaszoltak. A német kérdés békés meg­rek segítségével bővítjük ezt a nyersanyag-alapot. Országaink hasonló együtt­működést folytatnak a többi szocialista országgal is. A LESZERELÉS A BÉKÉHEZ VEZETŐ LEGBIZTOSABB ÜT v A szovjet kormány emlékira­tot nyújtott át az ENSZ tagál­lamainak a nukleáris kísérle­tekkel kapcsolatban. Ebben az ésszerű logika erejével bizo­nyítja, hogy a nukleáris kísér­letek beszüntetését nem lehet elszigetelten, hanem csak az általános és teljes leszerelés keretében biztosítani. Ha az államok végrehajtják a nem­zetközileg hatékonyan ellenőr­zött általános és teljes leszere­lést, ha felszámolnak minden fegyvertipust, még az atom­fegyvereket is és feloszlatják a hadseregeket, akkor az atom­fegyverek tökéletesítésének, tehát a velük végzett kísérletek folytatásának oka is megszűnik. Az általános és teljes lesze­relés nemcsak megvédi az em­berek egészségét és megszün­teti az atomsugárzás veszélyes következményeit, hanem meg­védi magát az életet, megsza­badítja az emberiséget attól a veszélytől, hogy az atomfegy­verek halálthoző pusztító ereje hull az emberek fejére. a béke harci napja oldásáért folyó harc ma az egész európai földrész impcrla­­listaollenes és békeszerető if­júságának alapvető feladata — hangzik a DÍVSZ felhívása, majd felszólítja a világ fiatal­jait: tegyék október 7-ét a béke harci napjává. Küzdjenek a né­met kérdés békés megoldásá­ért, a kél német állammal kö­tendő békeszerződés aláírásá­ért, az általános és ellenőrzött leszerelésért, amely egy csa­pásra véget vet minden agresz­­sziós kísérletnek, s megoldja az idegen területeken levő ka­tonai támaszpontok problémáit is. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség békeharcra szó­lítja elsősorban Európa ltjait. Október 7-én, a háborús provo­káció ellen indított nemzetközi ifjúsági harc napján az ifjú nemzedék minden erejével a békés népek mellé fog állni, hogy biztosítsa a világbékét — fejeződik be a DÍVSZ felhívása. Akárcsak nálunk, a baráti Lengyelországban is hasonló a gye­rekek sorsa. Ez a poznaní felvétel Is a lengyel gyerekek gond­talan életét tükrözi. VILÁGBÓL VILÄGlTÖ AJAK ff Tudjuk, hogy sok tengeri hal foszforeszkál. , ., Dán szakembe­iV^¥.1 rek a Panama- V “ W f csatorna part­jain különös halat fogtak, melynek csakis a „szája“ vi­lágít. A halnak közvetlenül a szaglószerve alatt egy ki­álló csontja van, amely fosz­foreszkál és így csábítja az élőlényeket. MŰTÉT HÜTÖTT VÉRREL fllltto,­Sí Eddig a műté­teknél a páci­ens egész tes­tét vagy egyes részeit lehűtöt­ték. Derveaux és Zaconto francia orvosok most olyan munkamódszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a műtéteknél hűtött vért alkalmazzanak. A vért a páciens ütőeréből veszik, hűtőkészüléken ke­resztül hajtják és azután újból visszavezetik az erek­be. Ezáltal lehűl a test hő­mérséklete és a műtéthez szükséges időt meg lehet hosszabbftani A DINOSZAURUSZOK IS REUMASAK VOLTAK A paleontoló­gusok kutatásai azt mutatják, hogy a dino- Iszauruszok és más történelem előtt élő állatok is reumá­ban, sőt isiászban szenved­tek. A megtalált csontváza­kon látható nyomokat hagy­tak a különböző fertőzése« betegségek is, mint például a tuberkulózis. Ebből látjuk, hógy a betegségek nemcsak a mai kor vívmányai. BORRAKTÄRAK A VlZ ALATT Grúz borszak­értők egész ere­deti tervet dol­goztak ki. Bor­raktárt építe­nek a föld alatt és amikor elkészül, akkor a raktár fölött mesterséges tavat létesítenek. így majd lehetővé válik, hogy a bor* ' raktárban egész éven ke­­resztül egyenletes legyen a hőmérséklet, tekintet nélkül a grúziai hőségre és a fa­gyokra. VASBETON-HAJÓK A Szovjetunió* 'ban Gorkij vá­­f> rosban vasbe­ton-hajókat kezdtek építeni. A szovjet szak­emberek véleménye szerint a vasbeton-hajók előhyöseb­­bek és tartósabbak, mint az eddgi fa- és acélszerkezetű hajók. Most 4 ezer tonnás vasbeton „haigyárat" építe­nek, melyet majd a Kaspi­­tengeren próbálnak ki. 100 m hosszú és olyan magas lesz, mint egy ötemeletes ház. A „halgyár“ naponta 300 tonna halat dolgoz fel. % Miről s * . „Moszkvában és a Szovjetunióban a helyzet változatlan. Ott • semmi sem történik“, — jelentik a nyugateurópai sajtóirodák. • Hát mi ls történne? A békés szovjet polgárok a Szovjetunió : kommunista pártjának XXII. kongresszusára készülnek és •a lapok Hasábjain vita folyik a pártprogram-tervezetről. A • moszkvai Pravdában megjelent felszólalások nyomán nyújtjuk • ezt a kis áttekintést a vitáról. A programtervezet valóságos erkölcs-kódex-szé válik, hiszen a kommunizmus építőinek leg­fontosabb erkölcsi alapjait tet­te le. Az emberiség történeté­ben először történik, hogy a nép ilyen széles arányokban vesz részt az erkölcsi alapok felépítésében. Az erkölcsi elvek nem a túlviiági jelenségekből indulnak ki, mint az eddigi er­kölcsi parancsolatok, hanem az életből a társadalom szükség­leteiből. Ezért értékeli a kom­munista erkölcs annyira a mun­kát, az emberek kölcsönös megbecsülését. A vitafelszőla­­lásokban igen éles bírálatok hangzanak el azokról, akik má­sok árán akarnak a kommuniz­musból hasznot húzni. Lenin­­grédi munkások például a vita folyamán azt a javaslatot tet­ték, hogy a társadalmi szerve­zetek az olyan személyeket — ha erre szükség mutatkozik — tartsák távol a társadalomtól és szigeteljék e! őket. A szovjet emberek igen szi­gorúan Ítélik meg a gyermekek szülők iránti kötelezettségeit. N. SzoloVjev Vilnáből ezt a ja­vaslatot teszi, hogy az erkölcsi kódexet ebben az irányban még szigorítsák meg. K. Sztrazdin lett akadémikus azt fejtegeti, hogy az iskolákban vezessék be mint tantárgyat a „kommuniz­mus“ erkölcstanát. A TÁRSADALOMRÓL Hogyha a szovjet emberek az egyének erkölcsével szemben olyan magas igényeket táplál­nak, akkor természetesen a társadalommal szemben még szigorúbb igényekkel lépnék fel.' Ki akarják seperni a régi óla vita jen a lenini normák betartásá­ra. sérelmek esetén forduljon egyenesen a pártkongresszus­hoz. társadalom csökevényeit és azt akarják, hogy az ember valóban szabadon fellélegezhessen. A kommunista társadalom legerő­sebb fegyvere a kritika és az önkritika, amelyre a program­­tervezet olyan nagy hangsúlyt fektet. N. Saprin Georgijevszkböl (Sztavropoli kerület) azt emeli ki felszólalásában, hogy azt, aki a kritikát és az önkritikát elnyomja, ki kell zárni a párt­ból. A. Noszíkov, a minszki vá­rosi pártbizottság tagja még tovább megy. Azt követeli, hogy a legszigorúbban kell fel­lépni azokkal szemben, akik kritikát gyakorolnak, de nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a feltárt hibákat kiküszöböljék. A vezető személyiségek és funkcionáriusok kérdésével sok szovjet állampolgár foglalkozik. Mindannyian megegyeznek ab­ban, hogy a programtervezet és a párt alapszabályai szerint az államapparátus tagjait is vá­lasztás útján nevezik ki. Élet­fogytiglan senki sem tölthet be egy funkciót és így nem áll fenn a személyi kultusz veszé­lye. A vítázők megelégedett­séggel állapítják meg, hogy a programtervezet kihangsú­lyozza: ugyanazokat a szemé­lyeket többször mint két-há­­romszor egymás után nem le­het megválasztani. A vitázók között többen még pontosabban is körülírják: Nemcsak azt kell leszögeznünk, hogy milyen gyakran lehet valakit megvá­lasztani, hanem azt is, hogy milyen embereket kell válasz­tani, nehogy előforduljon, hogy egyes vezető személyiségek töltsék be a kerületi és járási szervekben a legtöbb funkciót. A. Rahuba Habarovszkból azt a javaslatot teszi, hogy a járá­si, kerületi és városi szovjetek­be közvetlenül a munkahelye­ken kell a dolgozókat megvá­lasztani. A szovjet dolgozók a vitában többnyire hangsúlyozzák, hogy szigorúan kell eljárni azokkal szemben, akik vétenek a lenini kollektív vezetés elve ellen. A. Kriszanov Kujblsevből azt ajánlja, hogy minden párttag kötelességévé kell tenni, ügyel-A PÄRTRÖL A programtervezettel kap­csolatos vitafelszólalások igen magas igényeket támasztanak különösen a kommunistákkal szemben, akiktől elvárják, hogy az új társadalmi rend úttörői és példaképei legyenek. A. Mjulajan Dagasztanből azt kéri, vegyék be a párt alapszabályai­ba, hogy minden párttagnak szigorúan harcom! kell a kar­rierizmus és a protekcionizmus ellen. A. Visatln. a kraszno­­jarszki Pobeslmov üzem disz­pécsere hangsúlyozza, hogy „a pért a tömegekhez való kap­csolata által erősödik. Ezt a kapcsolatot állandóan el kell mélyíteni — míg a párt és a tömeg — amint azt Lenin előre meglátta — eggyé válik. Ezért fontos — mondja Visatln, — hogy amikor valakit párt­tagnak felvesznek, ne csak három párttag ajánlására tör­ténjen, hanem az egész kollek­tíva ajánlatára. így azután elérjük, hogy a pártban a dol­gozók legjobbjai lesznek“. Szombaton, szeptember 23-án 500 svéd, norvég és dán fiatal indult el Stockholmból, hogy tüntessen az atomfegyverek el­len. „Élni akarunk, követeljük a leszerelést!“ — hirdették a tüntető menet transzparensei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom