Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-05 / 36. szám

Hol van a rckorddh halára? A sport kedvelői gyakran teszik fel a kérdést. V. Farfel professzor az alábbiakban vála­szol nekik. A mai sportolók eredményei bámulatot keltenek. Gondoljuk csak el: az ember a saját sú­lyánál kétszer nehezebb súlyt emel fel nyújtott karral, két és negyed mélet magasat ugrik, húsz kilométert fut egy óra alatt' Önkéntelenül is felmerül a kérdés: miért éppen korunk­ban váltak lehetővé az ilyen eredmények? Kétségtelen, hogy a régi ko­rokban is éltek nagy testi erő­vel megáldott, igen szívős em­berek. A hagyományok, mondák és mesél; megéneklik a görög mitológiai Heraklesz, a legen­dás orosz hős, Hja Muromec, a francia őrjöngő Roland „sportrekordjait“. De teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy sem ótven, sem száz. sem több száz évvei ezelőtt senki sem tudott felemelni 200 kilogram­mot, ahogy ezt J. Vlaszov tette, és ^mmiféle Achilles sem volt képes 100 métert futni 10 má­sodperc alatt, mint A. Háry. Azokat a határokat, amelye­ket az ember évezredeken át nem tudott elérni, most túllé­pik, hála a tudomány eredmé­nyeinek. A modern sport nem­csak az ember természetes adottságainak szemléltető bizo­nyítéka, hanem sokkal inkább ezeknek az adottságoknak pon­tosan átgondolt, a fiziológiai törvények ismerete alapján való eredményes továbbfejlesz­tése. Tehát nem véletlen, hogy a rekorder nevével együtt em­legetik az edző nevét is. Még aránylag nem is olyan régen többnyire a kiöregedett sportemberek közül kerültek ki az edzők, akiknek rendszerint nem volt elegendő tudományos ismeretük. A személyes tapasz­talat volt a legtöbb, amit át­adhattak tanítványaiknak. Egészen más a mai edző. Jól ismeri az anatómiát, a fizioló­giát, a biomechanikát a bioké­miát, az egészségtan, a sport­orvoslás alapelveit, a sportpe­dagógiát és a módszertant. Tudományos kutatómunkát vé­gez, és senki sem csodálkozik azon, ha tudományos fokozattal kitüntetik. A sportvilágban ma már egé­szen természetes jelenség a tudományosan képzett edző, aki azonban nem zárkózik be az elmélet falai közé, hanem a gyakoriéiban is hasznosítani tudja alapos tudását. Egészen más a mai sportoló, aki már kevéssé támaszkodik pusztán saját testi erejére. Gondosan tanulmányozza a fi­ziológiát. az önellenőrzésre, az edzési rendszerre vonatkozó szakirodalmat. A kiváló sporto­lók többsége felsőfokú képzett­séget szerzett, illetve egyetemi vagy főiskolai hallgató. A Szovjetunióban, ahol az állam állandóan gondoskodik a lakosság testi fejlődéséről, a sportolóknak, különösen nagy lehetőségeik vannak arra. hogy fejlesszek képességeiket. A tudással párosult erő le­nyűgöző eredményeket hoz, és ezt számos rekord tanúsítja. Ezek a rekordok igazolják az új oktatási módszerek helyessé­gét, elősegítik az emberi ké­pességek fejlesztésére szolgáló eszközök eredményességének ellenőrzését. A fiziológusok különféle ku­tatási módszerek segítségével kidolgozzák a rekordok „tech­nológiáját“. Nemrég még a „mérési technikának" szinte egyetlen eszköze a mérőszalag és a stopperóra volt. A torna­teremben ma olyan műszereket láthatunk, amelyek feljegyzik a szertornázás alatt a sportolók izmaiban keletkező villamos­­áram-feszültség ingadozásait Ilyen műszerrel meg lehet ál­lapítani az izmok feszítettségé­­ben mutatkozó különbséget, például a gyűrűn kifogástalan „krisztust“ bemutató A. Azar­­jan hires sportmesternél és egy kisebb képességű tornász­nál. A stadionban egy speciális rezgésmérő berendezés műkö­dik, amely a talaj legapróbb rezgései alapján meg tudja ha­tározni az atléta dinamikus erőkifejtését. Az uszodában tenzométerekke! és oszcillo­gráfokkal rögzítik az úszó mozgáselemeit. A modern rá­­diótelemetrikus készülékek a több száz méteres távon állan­dóan figyelemmel kísérik a futó, a korcsolyázó, a kerék­páros és á slző lélegzését és szívműködését. A sportoló szervezete a ver­senyzéskor egyre növekvő, ha­talmas megterhelésnek van ki­téve. Hogyan csökkenthetjük a megerőltetés"káros hatását? A fiziológusok és a biokémiku­sok jól tudják, hogy a maximá­lis erőkifejtést követelő és nagyfokú kimerültséggel járó munka fejleszti az állóképes­séget. De ilyenkor igen finoman kell adagolni a legnagyobb erő­­bedobást és az erőtartalékolást. A kettő közötti összefüggést megállapították, és így a spor­tolók elegendő erőt tudnak tar­talékolni a hajrára. Szinte em­berfeletti állóképességről tett tanúságot Rómában a XVII. nyári olimpián V. Kapitonov, az országúti kerékpárverseny győztese és P. Bolotnyikov, a kiváló hosszútávfutó. Elmondhatjuk, hogy ma már a tudomány a szülöanyja min­den újabb eredménynek, min­den újabb rekordnak. A sport fiziológiája tudomá­nyos alapon Igyekszik válaszol­ni arra a kérdésre, hogy hol van az emberi szervezet telje­sítőképességének hatóra, és mennyire közelítettük meg ezeket a határokat. A futás sebessége tíz éven­ként átlag 10 centiméterrel nö­vekedett másodpercenként. In­tenziven emelkednek a telje­sítmények a korcsolyázásban, a súlyemelésben, az ugrószá­mokban. a diszkoszvetésben és a gerelyhajításban. Egyes sportágakban az utóbbi időben még fokozódott is a teljesítmé­nyek növekedésének üteme. Nem vitás, hogy a tudomány­nyal szövetkezve újabb csúcsok érhetők el. j Lj világcsúcs J, Horčieková csehszlovák főis­kolai hallgatónő hazánknak az első aranyérmet a szófiai Uni­­verziadán. A női egyes és női páros teniszversenyben. Egy centiméter az egysze­rű polgár számára semmit sem jelent, de annál többet a tudós vagy mondjuk a magasugró számára. Egy ilyen nagyon ne­héz centimétert hagyott maga mögött Valerij Brumel, a kivá­ló szovjet magasugrő a Szófiá­ban megtartott Univerziádán. Méghozzá milyen rövid időre volt ahhoz szükség. Ha bete­kintünk a történelmi táblázat­ba, azonnal kiszámíthatjuk, hogy két évig tartott, amíg Ho­­ríne után (201 cm) akadt olyan atléta, aki 202 cm-t ugrott és azután tíz év múlt el, amíg Osborn 203 cm-t ért el és ki­lenc év, amig Marty átugorta a 204 cm-t. Az idő fut és Valerij úgy látszik túlszárnyalja még Ver­ne Gyula fantáziáját is. Ma, amikor Valerij 230 cm-ről be­szél, már ezt lehetségesnek, sőt természetesnek találjuk. Alábbiakban közöljük egy fél évszázad kiváló magasugróinak csúcseredményeit: 201 cm: George Horíne (E. A. 1912) 202 cm: Eddie Beeson (E. Á. 1914) 203 cm: Harald Osborn E. A. 1924) 204 cm: William Marty (E. A. 1933) 206 cm: William Marty (E. A. 1934) 207 cm: Cornelius Johnson (E. A. 1936) 207 cm: David Albritton (E. A. 1936) 209 cm: Melvin Walker (E. A. 1937) 211 cm: Lester Steers (E. A. 1941) 212 cm: Walter Davis (E. A. 1953) 215 cm: Charles Dumas (E. A. 1956) 216 cm: Jurij Stepanov (Szovjetunió 1957) 217 cm: John Thomas (E. A. 1960) 218 cm: John Thomas (E. A. 1960) 222 cm: John Thomas (E. A. 1960) 223 cm: Valerij Brumel (Szovjetunió 1961) 224 cm: Valerij Brumel (Szovjetunió 1961) 225 cm: Valerij Brumel (Szovjetunió 1961) cornua Keresztrejtvény A keresztrejtvénybe behelye­­zendők ezek a szavak (legelő­ször a leghosszabb szavak): Ojifjúság, kaparás, ámulat, jászol, láttál, lebben. utolsó, ajánl, engem, érzet, eszem, gitár, CSISZ. Ilona, kadét, kapás. Lajkó, leány, lőeke, ólmos. Smena, újság, tojás, áznő, fedő. apel, hágó, holm, Irak, kelj, soda. ugye. áös, ani, eke, goa, has, juh. köz les, sem, ten, úgy, vas, ál, ár, al, al, be, da, ea, eb, ep, et, hó, ks, jn, la, só, ro, tá, va, th, ym. / 2 3 V 5 S 7 S 9 10 ff n n /v fS /6 ľf __­I“1-__I__ ­_*_]__ HÁZASSÁG El ól TI Ol VASMÁNY » HÁZASSÁG El ÓTTI OLVASMÁNY » HÁZASSÁG ELŐTTI OLVASMÁNY • HÁZA! Dr. V. BARTÁK: Szerelem az életünkben (10) Nem igazi megtörtént eset­ről van szó. s ezért a szereplők sorsát tetszésünk szerint sza­badon irányíthatjuk. Tegyük fel, hogy az egykori szerelme­sek között évek múltán valóban igazi szerelem fejlődött. Semmi esetre sem mondhatjuk, hogy újjá született a régi érzés, ha­nem helyesebb, ha úgy Ítéljük meg a helyzetet, hogy valami egész új érzés lett úrrá rajtuk. Feltételezzük, hogy valamikor régen valóban komoly szere­lemről volt szó és az annak idején véget ért. Gyakran elő­fordul, hogy az emberekben kihal az érzés. A hosszú éves távoliét után, amikor a sors véletlenül megint összehozta az egykori szerelmeseket, a sze­relmet nem „melegítették fel“, hanem új vonzalom keletke­zett, amely a régi visszaemlé­kezésekből, a közös élmények­ből £ érzésekből táplálkozott. A mai életfeltételek mellett nehezen tudjuk elképzelni az olyan helyzetet, hogy a fiatalok hosszú ideig kénytelenek tit­kolni szerelmüket, különösen az olyan esetekben, ahol a há­zasságkötésnek nincsenek aka­dályai. Régebben, amikor a há­zasságkötés feltételeit még a szülök szabták meg és a szü­lők sokszor nem voltak tekin­tettel gyermekeik érzelmi vilá­gára, a fiatalok gyakran nem merték nyilvánítani érzelmü­ket. Sokkal komplikáltabbak azok a kapcsolatok, melyeknél már kezdettől fogva a legfontosabb szerepet az a körülmény játsz­­sza, hogy az egyik vagy másik partner csakis tiszteletet érez a másik iránt. Jelenleg nem gondolunk arra a kölcsönös tiszteletadásra vagy megbecsü­lésre és elismerésre, amely minden igazán szerető ember­párnál feltétlenül fennáll. Olyan esetekre gondolok, ami­kor az egyik partner kisebbsé­gi érzésekkel küzd és a másik­ra „felnéz“. A csodálat és a rajongás gyakran vezet szere­lemhez. Különösen a fejlődő korban lévő lányoknál a sze­relem gyakran rajongással kez­dődik. Hány fiatal lány lesz szerelmes egy nagy művészbe, ismert énekesbe vagy filmszí­nészbe. A lányok megcsodálják a rnűyész egyéniségét, arcát, alakját, képzeletükben a leg­szebb tulajdonságokkal ékesítik fel őket, többnyire a műalkotá­sok benyomása alatt. A szerel­mes fiatal lányok összevásárol­ják eszményképük fényképeit, és nem mulasztják el, hogy az illető színész filmjét vagy szín­padi fellépését meg ne nézzék. A vállalkozó szelleműek még a címét is kikutatják és találkoz­i Szomorú fűz: A dolog nem olyan egyszerű, mert első­sorban a magyarországi ha­tóságok hozzájárulása szük­séges ahhoz, hogy a lányt az országból kiengedjék. Ennek elintézése után pedig be kell szerezni az itteni hatóságok hozzájárulását ahhoz, hogy befogadják. TANAO Egy boldogtalan lány: Be­látjuk, hogy nehéz a hely­zete. Az ilyen beteg ember nagyon ragaszkodik ahhoz, akit szeret Mivel a szülők beavatkozása sem hozta meg a kívánt, eredményt, legjobb volna, hacsak teheti — ha máshová menne dol­gozni. Ha még orvosi keze­lés alatt áll, kérje meg a kezelőorvosat hogy ő be­széljen vele, olyan értelem­ben, hogy Ilyen állapotban egyelőre ne gondoljon a\nő­­sülésre. Lehet, hogy a fia­talember betegsége talán nem is annyira súlyos. Ha szereti és az utóbbi eset állna fenn — tartson ki mellette Ma már kevés gyó­gyíthatatlan betegség van. „Hajó cirka“: Nem tart­juk fontosnak az arcbőr fehérítését, hiszen a kreol bőr nagyon szép, de ha min­denáron kívánja, csavarjon egy kis citromievet a mos­­dov izébe. „Kellemetlen gondok“: 'A szőrszálak szőkítése a kö­vetkezőképpen történik: fogpiszkálóra vattát csava­runk és ezt az „ecsetet“ 5- 10 százalékos peroxid ol­datba mártva kenjük be a szőrszálakat. „Julika": Igen, Bratisla­­vában nemrég nyilt meg olyan kozmetikai intézet, ahol villannyal távolítják el a szőrszálakat,- Cím: Koz­meticky ústav, Bratislava, Malinovský—Žilinská utca sarok. „Arcápolás“: A kUlönbö ző pakolások természetesen igen jót tesznek a bőrnek, felfrissítik, de hatásuk rö­vid, nem pótolják a rend­szeres ápolást Tehát, ha készülünk valahová vagy nagyon órezaük arcunk petyhüdtségét, alkalmazha­tunk ogy-cgy pakolást. (De legfeljebb 3-4 hetenként.) Tudni kell, hogy a pakolás előtt először mindig alapo­san megtisztítjuk a bőrt, felnyitjuk a pórusdkat, for­ró borogatással. (Ha száraz a bőre, a pakolás alá vé kony rétegben tápláló kré met kenjen.) Egyidejűleg szemünket kamillás vagy bórvízes borogatással véd­jük. Igen fontos, hogy a pa­kolás ideje alatt kényelme­sen feküdjünk! (legjobb, ha a lábunk feljebb van, mint a fejünk, kis párnával tá­masztjuk alá) és idegileg is megpihenjünk. Ezért nem mozgunk és nem is beszé­lünk! Hajunkat szorosan hátrakötjük és pihenünk. A pakolást többnyire hi­degen tesszük fel 15—20 percre, és langyos majd hideg vízzel mossuk le. Utá­na még ütögethetjük arcun­kat összehúzó arevizbe már­tott vattával. Most ősszel a legjobb, ha még kihasználjuk a gyü­mölcsöket a pakolásra. Pl. péppé dörzsölt őszibarackot vagy reszelt almát tiszta rongyocskára kenünk és ezt helyezzük az arcra, bár ez nem pakolás. Vigyázni kell, hogy a gyümölcs friss és hibátlan legyen. Megemlít­jük még, hogy igen felfris­síti az arcbőrt, ha dinnye-, uborka- vagy paradicsom­­szeleteket rakunk rá. R4D10' ni igyekeznek bálványukkal. A történet ezzel rendszerint be­fejezést is nyer. A művészek nehezen hozzáférhető szemé­lyiségek. A fellobbanás lassan­ként elillan és csak egy kíno­san kellemetlen érzés marad hátra — a legjobb esetben egy autogram. A népszerű sportoló vagy a közkedvelt orvos is a lányok bálványává válhat. A lányok ritkábban lesznek szerelmesek egy tudományos kutatóba vagy tudósba. Gyakran előfordul, hogy a diáklányok titokban és bol­dogtalanul beleszeretnek a ta­nárjukba. Imponál nekik a tu­dása és a tanár társadalmi helyzete. Az ilyen „szerelem“ is csak ábránd, s az egészségesen gondolkodó lányok csakhamar kijózanodnak. Az úgynevezett leányregények középpontjában régebben nagyon szerették a tanár és a tanítvány között bonyolódó szerelmi története­ket. Természetesen ritkán for­dul elő, hogyha valaki szerel­mes lesz, hogy azt az illető ne vegye észre. Orvosi rendelőmben több olyan esettel találkoztam, ahol az ilyen helyzetekből házasság jött létre. Az egyik páciensem feleségét mint középiskolai ta­nár ismerte meg. Vagy harminc éves lehetett, a leány pedig a hetedikbe iárt. A csinos, okos és kitűnő tanuló szerelmes lett az osztályfőnökébe. A tanárra mély benyomást gyakorolt a fiatal leány rajongása, nem is mert volna hozzá közeledni, ha a leány nem adja tudtára, hogy egyenesen keresi a társaságát és az alkalmat, hogy négyszem­közt lehossen vele. Szerelmesek lettek egymásba és intim vi­szonyra került a sor. A leány másállapotba került. Hogy ki­kerüljék a botrányt, elhatárol­ták, házasságot .kötnek. A lé­­ány abbahagyta tanulmányait és a tanár még az iskolaév be­fejezése előtt más intézetbe helyeztette magát. — Magam sem tudom, hogy hol a hiba, miért nem sikerült a házasságunk, — mondta, ami­kor rendelőmben felkeresett és tanácsomat kérte. (Folytatjuk) BRATISLAVA I. Kedd: 12.05: Táncritmusban, 13.20: Közkedvelt melódiák, 16.00: Kivánsághangverseny, 10.00: Vége a nyárnak... Az ifjúság zenével és dallal kö­szönti az új iskolaévet, 20.00: Zenekarok bemutatója; Szerda: 13.20: Szórakoztató zene, 14.10: Negyvenöt perc szórakoztató és tánczene, 16.00: Kül- és bel­földi táriczenekarok játszanak; Csütörtök: 15.15: Barátok dalai — a népi demokratikus orszá­gok dalai, 17.05: Szórakoztató zene, 18.15: Élmunkások kiván­­sághangversenye, 17.30: Az ifjúság világa, 20.00: Tarka ze­nés műsor; Péntek: 13.20: Nap­jaink dalai, 14.30: Operameló­diák, 16.10: Esztrád-koncert, 18.00: Kivánsághangverseny, 20.40: A Szlovák Filharmónia hangversenye, 22.50: Bolgár szerzők műveiből; Szombat: 12.05: Vidáman fejezzük be a hetet, 16.15: Zenei album, 17.30 Szórakoztató melódiák, 18.00 Kívánsághangverseny, 22.50 Táncoljunk éjfélig; Vasárnap 11.00: Kivánsághangverseny, 12.50: Bécsi vér — Johann Strauss, 14.00: Zenével a csa­ládi körbe! 17.30: Mikrofonnal a sportpályákon, 20.00: Franti­šek Hečko: Falu a hegyek kö­zött — színdarab, 22.50: Anto­nín Dvorak müveiből. KOSSUTH-RÄDIÖ Kedd: 14.00: Kínai dalok. 15.50: Könnyű zene, 18.00: Tánczene, 20.25: Ezeregyéjsza­ka. Részletek Johann Strauss operettjéből; Szerda: 14.35: Kozák Gábor József népi zene­kara játszik, 15.55: Szív küldi szívnek szívesen, 17.30: A II. félidő közvetítése, 19,00: Ma­gyar nóták, csárdások, 20.24: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban, 22.25: Tánczene; Csütörtök: 12.15: Magyar nóták, verbunkosok, 14.25: Tánczene, 17.15: Bolgár Zenei Hét, 19.00: Hangszerszólók, 22.55: Hazai tájak. Könnyű zene: Péntek: 12.15: Klasszikus operettek, 13.20: Tánczeng, 15.4p: .„Szív küldi szívnek szívesen, 17.15: ötórai tea, 20 25: Könnyűzenei turmix, 22.20: Tánczene: Szom­bat: 12.15: Részletek vígope­­rákból, 14.00: Fúvószene, 15.40: Élőszóval — muzsikával, 20.25: Szabad egy táncra ... ? Vidám történelmi szeLemldézés — ze­nével, 22 20; Táncoljunk, Hang­lemezek; Vasárnap; 13.00: Néha az kell, hogy dédelgess... Könnyű zene, 16.00: Helyszíni közvetítés a NDK — Magyaror­szág labdarúgó VB selejtező mérkőzésről, 17.50: Kincses Kalendárium, 23 20: Verbunko­sok, népdalok, csárdások. TELEVÍZIÓ 4» Kedd: 19.55: Főutca. Magya­­darabjának televíziós változata, 21.10: Globke-ügy — Az Eich­­mann-per; Szerda: 16.20: Inter­­vizió: Bp. Vasas — Real Madrid labdarúgómérkőzés közvetítése, 20.00: Dalol a Morava — zenés műsor; Csütörtök: 21.20: A lejtő. Cseh pszichológiai dráma, Péntek: 20.15: A tulipánok szi­gete— Offenbach komikus ope­rettje; Szombat: 20.00: Először a kamera előtt — Fiatal tehet­ségeket keresünk: Vasárnap: 15.45: NDK — Magyarország labdarúgomérkőzés közvetítése, 19.40: Titkos megbízatás — bolgár film, 21.10: Sanzón-est. BUDAPESTI (TELEVÍZIÓ Kedd: 19.55: Főtutca. Magya­rul beszélő spanyol-francia film, 21.35: Telesport, 22.00: Hírek; Szerda: 19.00: Sport vagy tudomány? 19.25: Lenin jégtörő — szovjet klsfilm, 19.50 Hegyen-völgyön (Cimborák II.) Magyar film; Csütörtök: 19.05; Tíz nap Romániában — román kisfilm, 19.35: A kapitány lánya. Magyarul beszélő szovjet film; Szombat: 19.00 Megemlékezés a Bolgár Népköztársaság fel­­szabadulásának 17. évforduló­járól, 19.20: TV Híradó, 10.35: Hétről-hétre ... 20.20: Zenés kabaré két részben mindabból, ami MÁR EGYSZER TETSZETT — közvetítés a Vidám Színpad­ról; Vasárnap: 10.10; Ifjúsági filmmatiné, 15.45: NDK — Ma­gyarország, VB selejtező labda­­rúgőmérkőzés közvetítése Lip­cséből, 18.30: Utazás a Föld körül. 20.00: Tökéletes alibi. Magyarul beszélő francia film (18 éven aluliaknak nem ajánl­­v juk), 21.30: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom