Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-15 / 33. szám
Kapunyitás előtt Nazim Hikmef: I evetek sárgulván a földre *-“ hullanak és bár az auugsztusi nap még bőkezűen szórja sugarait,' a pirosodó, duzzadó szőlőszemeken már az ősz jelzi érkezését. De még mielőtt beköszönt az ősz, még a nyári jényözönben kinyílnak az iskolák kapui és elkezdődik az új tanév. Valamikor az új tanév anyagi gondokat jelentett, ma a gondok helyett csak új kötelességet jelent tanulóknak, tanítóknak és szülőknek egyaránt. Ebben a tanévben, az utolsó két esztendőben végzett kísérletek alapján megszűnnek a nyolc és tizenegy évfolyamú iskolák, megszűnnek a IX., X., és XI. osztályok és az ifjúság tanulóideje egy teljes esztendővel bővül. A kilencéves alapfokú iskola után az általános műveltséget nyújtó középiskola I. II. és III. osztálya várja az ifjúságot. Az alapfokú iskolákban a kilencedik évfolyamig szélesebb, alaposabb politechnikai oktatásban részesülnek a tanulók, a középiskola I. osztályában fél év helyett egy egész éven át tanulják irodalom-elméletet és az eddigi 17 éves kor helyett 18 éves korukban érettségiznek. Azt hiszem nem az adminisztratív és módszertani változások taglalása a fontos, hanem az, hogy mit jelent tanulóknak és szülőknek ez a változás. Az elmúlt években állandóan hallottuk a panaszt, hogy az egyetemekre jelentkező ifjúság tudása hiányos és érettsége csupán papírforma. Ugyanakkor a szülök is megállapították, hogy a pályaválasztás kérdéseiben többnyire önkényesen döntenek, mert a XI. osztályban érettségire készülő — tehát még csak tizenhat eszfen. "Ä- , * ' V. *■■■*•>■ . <s '•***.dós gyermek szándékai, tervei, elképzelései zavarosak. Igaz ez? Igaz! Az egyetemi felvételeket már a félév előtt kellett kérelmezni és e sorok írója mint apa tapasztalta, hogy milyen bizonytalanok a tizenhatodik életévét alig elhagyó lány tervei. Nem akarom azt mondani, hogy a tizennyolc éves ember már teljesen kiforrott, de az egy esztendős korkülönbség mégis jelentős^ változást hoz. A tizenhétéves ember lelki habitusában még igen sok az irreális, romantikus hajlam, képzelete csapongóbb, szándéka, akarata befolyásolhatóbb. És egy év múlva, amikor alkotmányunk értelmében már teljes jogú állampolgárrá válik, érzi, hogy a nagykorúság nem csupán jogokat jelent, hanem fokozott kötelességtudást, megfontoltságot, felelősséget. A közösség, amely addig kímélte, védte, óvta, a nagykorúság első percében már lassan gyengéden ugyan, de vállaira helyezi a közös gondok és feladatok terhét, hogy erősödjön, keményedjen, emberré váljon. Azonban a lélektani momentumokon kívül az új iskolarendszer helyességét igazolja a matematika igazsága is, amely szerint tizenkét év több, mint tizenegy esztendő. Tizenkét iskolaév alatt többet lehet tanulni, alaposabban sajátítható el mindaz, amire a felnövő nemzedéknek szüksége van. Tizenkét év alatt sikeresebben végezhetjük el a fiziológiai és lélektani beérés folyamatával együtt járó csökevények irtását és a tudatosítás nehéz munkáját. Azzal kezdtem, hogy az új iskolaév új kötelességet jelent. A1 em feledkezhetünk meg arról, hogy államunk költségvetésében milyen, csak csillagászati számokkal kifejezhető összeggel szerepel a közoktatás. Az új iskolarendszer új anyagi áldozatot követel, mert további egy esztendős megterhelést jelent. Az állam szívesen, örömmel vállalja az újabb terheket, de azt hiszem természetes, hogy elvárja az áldozatkészség viszonzását is. A viszonzás pedig fokozott munkát, alaposabb felkészültséget, nagyobb fegyelmet jelent. A fine de siécle álromantikája, felszínes diák-bohémitása elmúlt, hogy helyt adjon a munka, az országépítés, a jövöre-készülés poézisének. A felületes tudás nem tudás, a hanyagság, a nemtörődömség, a cinikus félreállás politikai tudatlanságot, eszmei éretlenséget jelent! És lehet-e hiányos tudású, eszmeileg tévutakon bolyongó ember a jelen szocialista és a jövő kommunista társadalmának tagja? Tizenkét esztendőt ad az állam minden fiatalnak a készülésre, a tudás gyűjtésére. Tizenkét éven át vezetik ifjúságunkat a szocialista kultúra, az emberformálás élharcosai: a pedagógusok. És mindezért csak azt kérik, hogy a tanulóifjúság tanuljon és a szülök segítsenek. Nagyon sokan akadnak még, akik azt hiszik, hogy a szülői kötelesség felosztható primair és sécundair kötelességcsoportra, pedig ez helytelen. A szülői kötelesség nemcsak azt jelenti, hogy gondoskodunk új ruhákról, szép lakásról, bőséges étkezésről, hanem jelenti gyermekeink lelki fejlődésének, tudásbeli gyarapodásának állandó ellenőrzését is. Jelenti a nevelésben megmutatkozó kettősség haladéktalan felszámolását, mert az otthon nem helyezkedhet szembe az iskolával, a szülök múltból áthozott babonái nem állhatnak gátként a tudományos világnézet elé! r1 ’ izénkét esztendőt ad a ■L szocialista társadalmi rend minden fiatalnak — egy évvel többet, mint eddig! Több tudást, több energiát! Szülőknek és tanulóknak egyaránt kötelességük ezt az ajándékba kapott esztendőt minél jobban kiaknázni! P. Gy. A leleszi mezőgazdasági iskola tanulói nemcsak a tanulásból, a mezőgazdasági munkából, de az iskola kultúréletének fellendítéséből is kiveszik részüket. Van az együttesnek tánccsoportja és zenekara is. Az utóbbival a gombaszögi országos dal- és lánctalálkozón is felléptek, méghozzá nagy sikerrel. A gombaszögi fellépésen kívül számos bodrogközi faluban is megörvendeztették táncaikkal, dalaikkal a falu szorgos népét. A világegyetem nevében Szóval a világegyetemben senki sincs Rajtunk kívül gondolkozó lény? De van. Azt nem tudom, Hogy hasonlít-e ránk Talán szebb nálunk Példának okáért Olyan, mint egy bölény, csakhogy fűszál — kecses bölény Olyan talán, mint patak-csillogás Vagy talán rútabb nálunk? Példának okáért Olyan, mint egy hangya, de traktornál is vaskosabb, Olyan talán, mint az ajtó-nyikorgás Vagy tán se szebb, se rútabb, mint mi. A kiköpött másunk talán S az‘egyik csillagon, Nem tudom melyiken, Az egyik csillagon követünk beszélgetni kezd vele Nem tudom milyen nyelven. Az egyik csillagon követünk azt mondja neki, Azt mondja neki: Tovariš Tudom, hogy így kezdi a párbeszédet, Azt mondja neki; Tovariš Nem azért jöttem csillagodra, Hogy támaszpontot létesítsek rajta S olaj- vagy termény-koncessziót kössek Nem akarok coca-colát árulni sem, Azért jöttem, hogy üdvözöljelek földünk reményének nevében Az ingyenes kenyér És az ingyen szegfű nevében, A boldogság, a munka és szabadidő S minden dolgok közössége nevében Kivéve szerelmesünk arcát Házak, hazák és világok testvérisége, A világegyetem nevében. Kedvelt műfaj - a kalandos irodalom Nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen mikor és hol kezdődik a kalandos regények irodalomtörténete. Több irodalomtörténész azt állítja, hogy már a legrégibb időben is foglalkoztak kalandos jellegű irodalmi alkotásokkal. Hiszen a régi, egyiptomi és kínai népi alkotások és mesék lényegében szintén kalandos történetek. Balsac, Puskin és Dosztojevszkij több regényét is kalandos regénynek tekintik. Komoly irodalmi fejtegetés alapján állapíthatnánk meg a kalandos regény lényegét. A kalandos regény valóban régi hagyományokra tekint vissza és mindig a kedvelt irodalmi műfajokhoz tartozott. Az olvasók ma is szívesen olvassák ezeket a regényeket. Tudjuk,' hogy ezt a műfajt, hasonlóképpen mint a detektívregényeket. régebben ponyvairodalomnak tekintették. Ma már ezen a téren is megváltoztak a vélemények. Természetesen nem a nyugaton divatos, erotikával fűtött, az idegek játékára épített detektívregényekre gondolunk. Hazánkban 1945 után a kiadóvállalatok nehéz feladat előtt álltak, hiszen természetessé vált, hogy a ponyvaregények további terjesztését nem óhajthatjuk. Régen a kiadott könyvek túlnyomó részét a teljesen értéktelen ponyvaregények alkották. Az értékesebb művek szerzőihez H. G. Wells, J. London, R. L. Stevenson, Conan Doyle, Biggers, Van Dyne tartozott, s csak azután következtek a hazai írók. Karel Čapek is foglalkozott kalandos regényekkel, sőt detektívtörténetekkel is. A detektívregények közül E. Fiker és E. Vachek alkottak értékeset. A kalandosregény-írók közül Mirko Pašek és Ľudo Ondrejov. A történelmi kalandregényekre specializálta magát. Könyvei ma is kedveltek. Ez a szép csinos lány is szereti a szép és a jó könyveket. 1945 után megindult az értékes és valóban irodalmi színvonalon mozgó kalandos regények kiadása. Az útleírások közül Žigmund és Hanzelka útleírásai örvendenek közkedveltségnek. A két világutazó műveit több idegen nyelvre ültették át. E. Fiker könyveit is szeretik az olvasók, mert lebilincselő, érdekfeszítő olvasmányt nyújtanak. Fiker Széria C-L című könyve eddig több kiadásban is megjelent. Kedveltek a 45-ös számú parancs, 19 kilométer című regényei. E. Vachek is igen olvasott szerző. A képtár titka, A fekete csillag, Az ablak című regényét, különösen keresik a fiatalok. M. Pašek is ismert író. A gyöngyhalász című könyve a legkeresettebb. P. Homeš — Jupiter a pávával című könyve a legolvasottabb. J. Nesvadba fantasztikus elbeszélései is igen keresettek. Tarzan halála, Einstein agya, igazán lebilincselő olvasmáry. A szovjet irodalomból is sok kalandosregényt fordítanak 'Hau hazánkban. A. Belyajev, L. Sejnin, Briancev, Ardamatszkij, Ovalov, Adamov a legkedveltebb írók. Valóban érdekfeszltő, de amellett igen értékes kalandos és fantasztikus regényeket írnak a nyugati írók közül Meyne Reid, Bert Hart, Jack London, A. Christie. D. Sayers. Ezek könyveit adják ki a leggyakrabban. Verne természetesen még mindig a kedvenc. Csehszlovákiában kalandos regényeket több kiadásban olvashatunk. Ezek jól megválasztott érdekes könyvek — a külalakjuk is tetszetős. (ri-bo.) A Balaton mindig szép és mindig új, akár napkeltekor, akár napnyugtakor. Hányán megénekelték már, hogy menynyire változik o tó tükre, milyen fenséges, amikor reggel a nap még nem oszlatta szét a tó feletti párát és a vizet csak sejtem lehet, kiilyen, amikor harsog és mennydörög amikor szélvihar kerekedik és szakadatlan sorokban száguldanak a hullámok, tarajos szegélyük magasra emelkedik, majd tajtékozva aláhullik. A Balaton partja sokszor egész közel kerül a vasúti pályához, hol meg elmaradozik. A víz szegélye mentén épült üdülőtelepek barátságosan integetnek. A balatoni gyors vidám füttyszóval fut végig a parton, a vonat viszi a sok kacagó, daloló gyermeket és az üdülésre vágyó dolgozókat. A vonat dübörögve elhagyja Siófokot. Balatoni öld vár határát, azután megáll a balatonszárszói állomáson. Mintha szokatlanul sokáig vesztegelne ezen a jelentéktelen helyen. A vidáman csevegő utasok kíváncsian kitekintenek az ablakon. Vérvörös dáliák virítanak az állomás épülete előtt Sokan sürögnek-forognak. mint mindenütt vonatérkezéskor. Tolakodók, közömbösek és lelkesedök. De mindig akadnak olyanok, akik visszanéznek és a múltat idézik: — A szárszói állomáson vetett véget hánytatott életének 1937 decemberéVitou, ét* Idáitok a ben. A fénykép mellett ezt a verset olvassuk: Egy jómódú lányt szerettem, osztálya elragadta tőlem. A levelek és fényképek között méltó helyet kapott a költő élet társa, a szikrázó érteimességű, bámulatos asszony, Szántó Judit Aki látott-futott a szerkesztőségekbe, előszótalálkozunk. Tudvalevő, hogy József Attila Antonín Straka csehszlovák kultúrattasé barátja segítségével Jirí Wolker, Petr Bezruő és Jozef Hora verseket ültetett át magyarra. A kis múzeum sok értékes ereklyét őriz s a házikó árnyékos vén fái pedig sejtelmesen arról a magányos, megtört szívű költőről suttognak, aki itt, amikor utolsó szerelméről, flóráról beszélt, akkor is az új társadalmi rendről álmodozott. I t ben József Attila, a nagy proletár költő. Ma a kor legnagyobb magyar költőjének ismerik el. Életében azonban nem kapta meg azt az elismerést, amely megillette volna. Más idők jártak akkor. A költőt, aki a marxista filozófiai líra legmagasabb csúcsát érte el, száműzte a burzsoá társadalom és az öngyilkosságba kergette. Elhagyottan, testileg-lelkileg megrokkanva, mint űzött vad nővéreihez, Szárszóbadulás után múzeummá rendezték be. A gondosan és sok szeretettel elrendezett fényképek, okmányok, a költő életének legfőbb szakaszait mutatják be. Attila „eltűnt", édesapjának talán egyetlen megmaradt fényképe mellett ott látjuk a Mama fiatal lánykori képeit. A Mama képei többször is feltűnnek a vitrinekben, mint ahogy az örök gyermek Attila verseiben is újból meg újból visszatér anyja emlékéhez. A hérruhás ábrándos tekintetű kislány fényképe mellett kéziratban olvashatjuk el a Csókkérés tavasszal című versét. Gebe Mjárta, az internátus igazgatójának leánya volt az első múzsa. A vers megjelenése után Attilát eltanácsolták az iskolából. Etus és Jolán nővérei társaságában is többször látjuk a költőt, tudjuk, hogy mennyire igyekeztek egyengetni útját, mindent elkövettek, hogy Attilának otthont biztosítsanak s lehetővé tették számára, hogy a szegedi egyetemre kérje felvételét. Elözpleg már mint disznópásztor és hajóinas is szerencsét próbált. Még alig volt tizenhét éves, amikor a Szépség koldusa című verskötete megjelent. A fasiszta sajtó lakájai azonban csakhamar felfigyeltek lázadó írásaira, el kellett hagynia az egyetemet és hazáját. Becsben látjuk, amint újságot árusít. Majd Párizsban, ahonnan Jolán nővéréhez írott leveleiből a képzett marxista szól a világpolitika kérdéseiről. Még egy nyílt tekintetű fiatal nő fényképe kelti fel a múzeumlátogatók figyelmét. Vágó Márta, akiért Attila még arra a lépésre is elhatározta magát, hogy magyar-francia levelező lesz a külkereskedelmi intézetEbben a lakásban töltötte utolsó napjait a nagy magyar proletárköltö József Attila. Balatonszárszón ez az épület ma József Attila múzeum. ra, ebbe a csendes faluba me- mama életének tanulságai jánekült. A házat, ahol élete rultak hozzá ahhoz, hogy Attila utolsó heteit töltötte, a felsza- forradalmár-költő letl. Egy febákba, csakhogy kiharcolja a költő elismerését. De mindhiába. Pedig életének ebben a szakaszában születtek a Dunánál és a Hazám című költeményei, a proletár költészet legdrágább kincsei. A múzeum kiállítási anyaga között cseh és szlovák vonatkozású dokumentumokkal is A múzeum csak néhány lépésre esik az állomástól, odahallani a száguldó gyors- és tehervonatok dübörgését. A kis állomáson egy gondolattal, mintha hosszabban időzne a vonat, azon a helyen, ahol ma vérvörös dáliák virítanak. Balatonszárszó, 1961. augusztus. MICHAL MÁRTA
