Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-18 / 29. szám

BATOR ORSZÄGÄBAN SUCHE BATOH Fehér Károlyné a fiatalok ügyé­nek pártfogója Lipka Rezsővel, a CSISZ elnökével. Mint valami foltozott kö­peny, olyan a határ, a zöld és sárga alap­színben egyre több a feketéllő friss szántás, a meghengerezett rnásodvetemény szürkesége. A kalászosok sárga színe egyre szőkébb, nemcsak azért, mert a viaszérettségből teljes érett­ség lesz, hanem azért is, mert a viaszérett kalászszín helyett egyre több helyütt kap helyet a tarló fakó szőkesége, persze csak rövid ideig, amíg a trak­torvontatta ekék munkatestei meg nem húzzák a másodvete­­mények új ágyait, a fekete ba­rázdasorokat. Megélénkült a határ, több ember van a mezőn, mint bent a falvakban. Ameddig a szem ellát, mindenütt mozgás van a termést hozó szövetkezeti földeken. Dunamenti városunk peremétől kezdve fel egészen a tátrai havasok lábáig felsora­kozott Szlovákia népe a kenyér­csatára. Szövetkezeteink lelkes hadserege most vivja sorsdöntő ütközetét az életszínvonal eme­• • ■ ■ Gépeké a szó Az ezévi aratásban amúgyis a fő szó a gépeké. A gépek ke­zelői kitesznek magukért, hogy az aratást minél előbb elvé­gezzék. Törekvésük egyik leg­jobb hajtóereje az újonnan be­vezetett prémiumrendszer. Így például Lengyel Lajos, az Aranykalász EFSZ kombájnis­tája,' ha az SK 3-as típusú szovjet kombájnján több mint két és fél vagon gabonát csépel ki, akkor 4Ö korona prémiu­mot kap. Ha csak két vagont csépel, úgy 20,— koronát, A traktoristák viszont ha 12 hek­tárnál többet aratnak le, úgy 20,— koronát, és segédjeik 10.— koronát kapnak. Termé­szetes, a premizálás attól is függ, milyen típusú kombájnon dolgoznak. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KOZPUolTl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1961. július 18. X. évfolyam, 29. szám z < 33 < Ü «5 _____ N Ara S0 fillér S ___________ o Arató Ifidsógunií lésének legfontosabb részlegé­ben. Amelyik szövetkezetben jól felkészültek erre a csatára, ahol idejében, gyorsan és szemveszteség nélkül takarít­ják be a termést, ott jelentősen emelkedik az életszínvonal, a jólét. Ahol már szép számban szaporodtak eddig is a fekete foltok a kalászosok szőke ten­gere helyén, ahol a tengeri, a cukorrépa, a ■ burgonya és a takarmányok zöld táblái kö­zött már nem hullámzik a ga­bonatenger a pajkos szellőben, ott megnyerték a csatát, ott idejében elkészültek a betaka­rítással. A termés betakarítá­sával, azzal a munkával, amely­ből ifjúságunk az idén is kive­szi részét. A váratlan kánikulá­val ránktört május és június forró levegőjében csakhamar megérett a könnyen pergő ga­bonaszem, ezért fokozni kellett az aratás ütemét. Ifjúsági szer­vezeteink is mozgósították a fiatalok seregét, kellett is. mert hívott bennünket a határ, a be­érő termés. Riadót fújt a CSISZ, elindultak a brigádok, hogy a szövetkezeti tagsággal váll­vetve igyekezzenek eleget ten­ni az idő legsürgetőbb paran­csának: a betakarításnak. Min­den óra, minden perc drága, Hazánk délvidéki járásaiban már több mint 3 hete folyik a mindennapi harc az új ke­nyérért, már sok EFSZ befe­jezte az aratást, a senicei já­rásban csak a múlt héten kez­dődött meg az a nagy munka. Az idei aratást a járásban 14—18 nap alatt szeretnék be­fejezni. Hogy a terv sikerüljön jól felkészültek a munkára. Befejezték a kapásnövények megmunkálását, begyűjtötték a takarmányt és előkészítették a komposztot. Ebben a munká­ban a CSISZ-tagok kivették ré­szüket Dojčon a fiatalok 2550 köbméter komposztot készítet­tek el, így a járási versenyen az ő szervezetük lett az első, A járási CSISZ-szervezet köte­lezettségvállalását 20.000 köb­méter komposzt előkészítését már teljesítette. A falusi és üzemi CS1SZ- szervezetekben már készült­ségi ifjúsági csapatokat alakí­tottak. A čáčovi CSISZ-szerve­ezért országszerte az aratók sorába állt a CSISZ ifjúság, az iskolások, főiskolások népes serege. Aratóbrigádokon szor­goskodik sok fiatal, fiúk, lá­nyok, vidám kacagásuktól han­gos a mező. Fáradtság? Oda se neki, fiatalok, egészségesek, bírják a munkát. Az idő is kedvez az aratásnak, nincs olyan hőség, mint júniusban volt, viszont a fenyegető eső­felhők miatt méginkább fokoz­ni kell a tempót. A fiatalság megélénkíti az aratás ütemét, az ifjúság tettrekész munka­vágya serkentőleg hat a szö­vetkezeti tagságra. Versenyre kel a fiatalság a megfontolt tapasztaltsággai és állja a ver­senyt. A gépesített betakarítási munkálatok révén a legnehe­zebb munkarészlegeken már megszűnt a kézi munka, Így hát a brigádosok is vidámabban Segédkeznek a könnyebben boldoguló szövetkezeteseknek. Asomorjai 11 éves iskola 10. osztálya is lelkesen buzgólkodik a szövetke­zet földjein. Harminc ügyes, fürge, munkárakész fiatal — közöttük a fele csaknem leány — vesz részt a betakarítási munkálatokban. Kiss és Kotyiersz tanító elvtársak zet 20 tagból álló csapatot állított össze. Vállalták, hogy a kévék összehordásán kívül két éjszakai műszakban fognak csépelni. A fiatalok külön ön­kötöző csapatot alakítottak, akik versenyezni fognak a töb­biekkel „ki vág le többet“ jel­szó alatt. A Holiči állami bir­tokon 50 diák fog segíteni az aratásnál. A járásban az új munkamód­szerek is utat törtek. Több mint 6000 hektáron aratnak 2 tázisos módszerrel. Hogy vál­lalásukat teljesíthessék 30 kombájnistát, többnyire CSISZ tagokat gyakorlatra, tapaszta­­latnyenésre a komáromi járás­ba küldtek, ahol az aratás megkezdése óta dolgoznak. Jól megfigyelték a komáromi járás tapasztalt kombájnistáinak munkamódszereit és így elha­tározták Selik kombájnista és Zíšek kisegítő kombájnos, hogy 170 hektáron kétfázisós mód­szerrel fogják betakarítani a termést. S3 vezetésével július 3-átói 24-éig o segítik az aratókat. g — Az iskolában alszanak a gyerekek, — mondja Fehér Károlyné, a szövetkezeti párt­csoport elnöke. — Napi nyolc 4 órát dolgoznak, két váltásban. A legtöbbjük a környező fal­vakból való, ezért itt alszanak Z az iskolában. A mezőgazdasági iskola nö- í vendékei is részt kértek a mun- < kából. Ők is vagy harmincán ä vannak, közöltük is sok a lány. g Szegi elvtárs irányítja őket. 0 A mezőgazdasági iskola nővén- „ dékei egész évben folyamato- § san dolgoznak a szövetkezet- H ben, hetente három napon gya- 2 korlatot folytattak a szövetke­zet földjein, most pedig, az a aratás idején, egy hónapig min- T den nap. 3 A diákifjúság másutt is lel- ^ kés munkával Segíti az aratást, mindenütt, szerte az országban. Ifjúságunk ma már tudja, hogy ^ a kenyércsata megnyerése nemcsak a szövetkezetek jobb mérlegét, a szövetkezeti tagok Z jólétének emelkedését jelenti, ^ hanem azt is, hogy több lelte- < tőség nyílik a fiatalság száma- U ra. Több lesz az iskola, több a s tornaterem, uszodák, sportpá- jj* Iyák épülnek, kultúrházak, o egészségügyi központok. És mindez az életszínvonal wiel- as kedését eredményezi, biztosítja ® a könnyebb, a jobb, a szebb 5 holnapot A závodi szövetkezet határi­ba fiatalok jöttek. Július 6-fin _ 44 fiú és lány — diákok — la- $ páttal gumicsizmával s kezük­­ben énekszóval meneteltek y végig a falun. Meliorációs bri- •< gádra jöttek. A csapat tagjai «ä két iskolából tevődnek össze. * A myjavai ipari és a senicai gazdasági iskola tanulói. Mun­­kájukat lelkesen végzik. A po- ® roči patak szabályozásánál dol- h goznak. A báger után egyenge- gj tik ki a patak medrét. 5 nap alatt nehéz körülmények között pg több mint 2000 négyzetméter ~ területet hoztak rendbe. Ezen az ifjúsági építkezésen a nyár folyamán 135 diákfiatal fog 2, hetes turnusban dolgozni. P Gyorsan, de jól SUCW5 » Évszázados ugrás Július 11-én volt negyven esztendeje annak, hogy Mongóliában győzött a népi forradalom. Rendkívül el­maradott feudális jobbágyrendszer felett húzták, meg a halálharangot, megalakult a népi hatalom, amely új * utakra, űj távlatok felé vezette az országot. Mongólia átugrotta a kapitalista fejlődést, megteremtette nem­zeti iparát és a korszerű közlekedést. A nép, amely nem ismerte a földművelést, ma már ellátja magát gabona­félékkel. Bevezették az általános hétosztályos oktatást és a fővárosban egyetem is működik. Mongol állattennyésztők büszkesége a fehér teve. A főváros Szuche Bator-ról elnevezett tere. Központi hőerőmű, mely Ulan Bator, Mongólia fővárosát meleg vízzel látja el. SÉfcffE BÁTOR ORSZÄOÄBAN • SUCHE BATOR Mert akkor még kincstarba való cikk volt a porcelán, akár ma a drágakő és bizony évtize­dek kellettek hozzá, míg végül is bevándorlási engedélyt kap­hatott a földi halandó vitrin­jébe is. Tehát Katalin cárnö a hatalmas birodalom ura sem maradhatott alul a versenyben. Váljon történelmi becsületére, hogy fel tudta karolni az akkor igen szűkös körülmények kö­zött élő tudósokat és megte­remtette számukra a nyugodt munkához való feltételeket. Ennek meg is volt az eredmé­nye, mert 1744-ben megkezd­hette munkáját Meissen és Bécs után a harmadik európai és az első orosz porcelángyúr az ak­kori Szent Pétervári. A gyár megalapítása az akkor alig 24 éves Dmitrij Vinogradov nevé­hez fűződik. Az alapító emlékét kegyelettel őrzik ma is, akár­csak Vinogradov nagy tanító­jáét. Lomonoszovét. És mivel Vinogradov mindig azt hangoz­tatta, hogy mindent, amit tud Lomonoszovtól tanult, a gyárat mindmáig leningrádt Lomono­szov művészi porcelángyárnak nevezik. A gyár neve és jellege is valóban művészi. A szovjet kor­mány rövidesen az Októberi Forradalom után rendelettel biztosította a gyár működését. A legidősebb dolgozók még em­lékeznek Lunacsarszkij, az első kulturális és oktatásügyi nép­biztos látogatásaira, aki sokat tett azért, hogy az akkori igen nehéz körülmények között se álljon le a termelés. Elképzel­hető mit jelentett ez cfz 19fS—. 19-es években, mikor az inter­venciósok és fehér gárdisták támadásai folytán a vonatköz­lekedés csaknem teljesen meg­bénult, pedig a porcelán leg­fontosabb alapanyagát a kaolint több mint ezer kilométeres tá­volságból, Ukrajnából kellett számtani. De nemcsak ez, a művészgárda is megritkult, új embereket kellett felfedezni és kiképezni. Akkor alapozta meg a gyár saját művészi iskoláját is, mely azóta is fennáll. A kezdeti nehézségek persze már csak az emlékezetben ma­radtak meg, ma az óriási üzem százmillió rubel értékű árut produkál évente. Az új porcc­­lánkészitök oktatása érdekében a gyár minden évben pályázatot hirdet harminc stipcndíális hely betöltésére, olyan középiskolát végzett fiatalok számára, akik kellő művészi adottsággal ren­delkeznek és kétéves tanulmány után elsősorban mint porcelán­festők hajlandók dolgozni. A gyár fö jellegzetessége, hogy kizárólag művészt por­celánt gyárt, tehát minden mintát, minden színt a porce­lánra kizárólag kézzel festenek rá. A műhelyek nagy tanterem­hez hasonlítanak s a munka iskolai rajzórákra emlékeztet, csak a papirost helyettesíti a nyers porcelán. Valóban törékeny művészet a porcelán-készítés. Aki meg­szereti, nem tud attól elsza­kadni. A leningrádt Lomono­szov-gyár 2300 dolgozója is igy van ezzel a szakmával, mely művészet, hivatás és szórako­zás is számukra. STRASSER GJ. Virágváza az 1960-as évi kollekcióból. Aki, ha véletlenül is ráveti szemét az alábbi két képre. azelőtt egy percig sem titkol­hatom, hogy itj nem másról, mint a porcelánról lesz szó. A porcelán dísztárgyak készí­tése művészi munka ezt jól tudin nálunk mindenki, aki sze­reti a lakásában a szépei, ha másról nem, úgy az áráról. És hogy mennyire törékeny, arról a porcelán-cserepeken száradó könnyek tudnának a legjobban beszélni, ha éppen beszélni tud-' nának. Ma egy-egy szép étkészlet, vagy egy dísztárgy megcsodá­lása közben már nem igen gon­dolunk a jó öreg kínai meste­rekre, akik már vagy másfél évezred előtt ismerték a töré­keny művészet minden csínját­­bínját. S bár az európai por­celán-gyártás alig több két­száz évesnél, a porcelángyártás súlypontja végleg áttolódott ide Európába, hiszen a meisseni, Karlovy Vary'-i és bécsi gyárak készítményei világszerte ked­veltek és keresettek. Igen kevesen ismerik még nálunk az orosz porcelánt, bár ami hagyományait illeti Nagy Katalin cárnö korába, vagyis a 18 század derekára vezethe­tők vissza Abban az időben talán inkább ugyan még csá­szári presztízs-kérdésről lehe­tett szó, mint gyakorlati érzék­ről, amikor a porcelán-gyár­tást kezdeményezték Ugyanis tudnunk kell, hogy miután Friedrich Bőttyennek a szász választófejedelem házi alkimis­tájának sikerült arany helyett porcelánt kotyvasztania, egy­ben megoldódott az ezer éven át őrzött kínai titok. Böttgen titka viszont alig tíz évig ma­radt titok, s akkor megindult a verseny Európa fejedelmei között, kinek telik meg hama­rább a kincstára e nemes hol­mival. O, Lcpesinszkája a Moszkvai Nagyszínház szólótáncosnójé Pók puícelánszobra. SUCHE BATOH ORSZÄGÄBAN • SUCHE BATOR ORSZÄCÄBAN • SUCHE BATOR ORSZÄGÄBAN • • SUCHE BATOR ORSZÄGÄBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom