Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-18 / 29. szám

#l&,&'5Ír’&TÍr'&'&'&^-&-&'iV-&TÍr'iírlírT«’-&TÍr'&'''iíriírTÍr ú ZÉnek Fieríinger elvtérs kitüntetése Antonín Novotný köztár­sasági elnök Zdenék Fierlin­­gernek, a CSKP KB politikai irodája tagjának a Nemzet­­gyűlés elnökének 70. szüle­tésnapja alkalmából a szo­cializmus építésében szer­zett-rendkívüli érdemei elis­meréseképpen a Klement Gottwald „A szocialista haza . építéséért“ Érdemrendet 1 adományozta. Az Érdemren­det a Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának üdvözlő levelé­vel együtt Antonín Novotný elvtárs Zdenék Fieríinger elvtársnak kedden adta át a prágai Várban. Az ünnepi aktusnál jelen voltak Viliam Široký, Jaromír Dolanský, Ludmilla Jankovcová és Vla­dimír Koucký elvtársak. A szocialista országok meg­bonthatatlan barátságával fog­lalkozik a Pravda és a Renmin Ribao. A Pravda rámutat, hogy a szocialista világrendszer or­szágai egymást barátilag tá­mogatva haladnak közös nagy céljuk, a szocializmus és a kommunizmus felé. A szocia­lista tábor a népek egységbe tömörült hatalmas családja, amely több mint egymilliárd embert számlál, amelyet a szo­lidaritás, az eszmék, célok és törekvések közös volta köt össze, amely napról napra erő­sebbé válik. * * * Csou En-Laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke nemzetközi kérdésekről be­szélt azon a fogadáson, ame­lyet a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság pekingi nagy­­követsége adott a Kim ír Szén vezetésével Kínában tartózkodó koreai párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. Csou En- Laj kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság határozottan támogatja a Szovjetunió szi­lárd álláspontját, a leszerelés kérdésében, az atomfegyver­kísérletek beszüntetése, a né­met békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet rendezése kérdésében. * * * De Gaulle tábornok szerda este rádió- és televízióbeszédet mondott. A köztársasági elnök a várakozástól eltérően beszé­dében csak mint egy kérdést a többi között említette Algéria problémáját. Megismételte azt az állítását, hogy „az ország teljes függet­lenségére“ törekszik, fenntar­tásaival azonban lényegében ellentmondott ennek. Két kö­vetelése ugyanis változatlan: 1. biztosítsák „a népközösségek szerves együttműködését“ (azaz az európaiak gyarmati kivált­ságainak Jényegét hagyják meg) és 2. garantálják Fran­ciaország érdekeit, De Gaulle megismételte Algéria felosztá­sának fenyegetését is. De Gaulle egy szót sem szólt a francia-algériai tárgyalások újrafelvételéről, s ugyancsak hallgatott a Szahara problémá­járól. * * * A nyugatnémet szociálde­mokrata párt szóvivője a na­pokban „kommunista fedő­szervnek" és „alkotmányelle­nesnek“ nevezte a Német Bé­keuniót, Nyugat-Németország egyetlen demokratikus, a bé­kés egyesítésért és semlegesí­tésért küzdő legális pártját. A szociáldemokraták szerint a kormánynak máris elég bizo­nyíték áll rendelkezésére ah­hoz, hogy a Német Békeuniót bármikor betilthassa. A bonni belügyminisztérium közölte, hogy ezt a kérdést most „ta­nulmányozzák“. Politikai meg­figyelők véleménye szerint a kereszténydemokrata kormány egyelőre azért helyezkedik vá­rakozó álláspontra, mert a Né­met Békeunió Adenauer fő vá­lasztási ellenfelét, a szociálde­mokratákat gyengíti. * * * Maudling angol kereskede­lemügyi miniszter és James Hutchison, a brit kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke július 11-én, a londoni szovjet ipari kiállítást üdvözölve, meg­emlékezett a moszkvai angol ipari kiállítás eredményeiről. Maudling kijelentette, hogy Anglia a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival kereskedelmének növelését tervezi. Mint mondta a szovjet ipari kiállítás áruinak minősé­ge nagy hatással volt rá, és ő bizonyos benne, hogy az angol vállalkozók sok érdekes ötletet láthatnak a szovjet kiállításon, s ez remélhetőleg ösztönzést ad arra, hogy Angliában továb­bi szovjet árucikket rendelje­nek meg. — Minél többet ke­reskednek egymással az embe­rek, minél inkább kicserélhet­jük áruinkat és elgondolásain­kat, annál inkáb megérthetjük egymást, — mondta Maudling, s újból hangsúlyozta, vélemé­nye szerint eljött annak az ideje, hogy kiszélesedjék az Anglia és a Szovjetunió közötti kereskedelem. Afrika rajzban Franco fasiszta diktatúrája Spanyolországban csak a dollár kölcsönökből és a bonni alamizsnából tartja fenn magát. A nagybirtokosok óriási vagyonok at harácsolnak össze, másrészt pedig Európában Spanyolországban élnek a dolgozók a legala­csonyabb színvonalon. A szövetségi bíróság a Ken­­nedy-kormány kérésére hétfő este, július 10-én határozatot hozott, amelynek értelmében a Taft-Hartley-törvényt kell alkalmazni az amerikai ten­gerész-sztrájk részvevőivel szemben. A határozat értelmében a sztrájkolok 80 napra kötelesek abbahagyni a bérharcot, és ezalatt a szakszervezetek a munkáltatókkal folytatandó tár­gyalásokon próbálják elsimítani az ellentéteket. Az amerikai tengerész-sztrájk június 15-én kezdődött 82 000 részvevővel. A sztrájk következtében az Egyesült Államok 30 kikötőjé­ben több mint 500 hajó veszte­gel, több mint 400 hajó pedig nem futhatott be a kikötökbe. A napokban már megjelentek a könyvkeres­kedések kirakataiban Csehszlovákia Kommu­nista Pártja története tankönyvének az első cseh és szlovák nyelvű példányai. A párt történetének kidolgozásával megbí­zott tudományos dolgozók 1954 óta foglalkoz­tak a terjedelmes tankönyv anyagának tanul­mányozásával, összeállításával és megírásával. Munkájukban a régi párttagok, kiváló propa­gandisták, történészek, filozófusok és közgaz­dászok széleskörű aktívájára támaszkodtak. A tankönyv kiadását megelőző téziseket tizen­két kerületi konferencián alaposan megvitat­ták és körülbelül kétezer észrevételt figyelem­be vettek. Még csak ismerkedünk a tankönyvvel, hét­száz oldalába szeretettel bele-belelapozunk és máris megállapíthatjuk, hogy a Pavel Rei­­mannal, a CSKP Párttörténeti Intézete tudo­mányos dolgozójával az élén dolgozó tizen­egytagú szerzői kollektíva és hattagú szerkesz­tőbizottság a legnagyobb figyelmet pártunk története 1945 utáni, tehát legújabb és egy­ben legjelentősebb szakaszának szentelte. Fe­jezetenként és oldalszámban kifejezve ez any­­nyit jelent, hogy a tankönyv a CSKP megala­kulása előtti időszaknak (1844—1921) három fejezetet és 162 oldalt, a müncheni esemé­nyekig terjedő időszaknak (1921—1938) négy fejezetet és 220 oldalt, a felszabadulást meg­előző nemzeti felszabadító harcok időszakának (1938-1945) egy fejezetet és 86 oldalt, a CSKP- nak a népi demokratikus rendszer megszilár­dításáért és a munkásosztály hatalma kiter­jesztéséért vezetett harcának, a szocializmus alapjai lerakása érdekében, a szocializmus fel­építése betetőzéséért folytatott harcnak és a szocializmus végleges győzelme időszakának (1945—1960) a tankönyv három fejezetet és a könyv teljes egyharmadát szenteli. A könyvpiacot a teljes vászonkötésben, Íz­léses kábításban megjelentetett tankönyvvel folyamatosan látják el, úgy hogy elsősorban a pártoktatási év hallgatóinak szükségletét fe­dezze. A tankönyv magyar fordításán már dol­goznak és számítanak a magyar nyelvű kiadás mielőbbi megjelenésével. A CSKP története tankönyvének a kiadása a folyó évi edíciós terv legnagyobb eseménye, kimagasló tudományos eredmény. Annál is in­kább, mert a Szovjetunió után az egész vilá­gon Csehszlovákia a második ország, ahol a népet vezető élcsapat hivatalos történetét már kiadták. Pártunk története a marxizmus-leni­­nizmus a gyakorlatban, új történelmi diszcip­lína, a marxizmus-leninizmus oszthatatlan ré­sze. Ennek ellenére, vagy inkább éppen ezért a tankönyv szövege egyszerű és mindenki szá­mára könnyen érthető. A tankönyvvel kapcsolatban már most meg­állapíthatjuk, hogy a rendkívül nagyjelentősé­gű mű tudományos dolgozók kollektívája több­éves alapos munkájának az eredménye és hogy pártunk története egyrészt népeink legújabb­­kori történetének, másrészt a nemzetközi munkásmozgalomnak is szerves része. A XI. fejezetet követő zárszó marxista-leninista elemzését adja pártunk negyven éves győze­delmes harcának, mely szorosan összefügg a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Kommunista Internacionálé és a többi testvérpárt történe­tével. A párt történetének tankönyvét előkészítő Párttörténeti Intézet a kiadott mű szövegét nem tekinti sem tökéletesnek, sem végleges­nek. Nagyon helyesen — mindjárt a tankönyv első oldalán — kéri az olvasókat, hogy észre­vételeiket, javaslataikat közöljék az intézettel. A tankönyv szerzői kollektívája és szerkesztő­­bizottsága ugyanis tovább folytatja munkáját. Pár év múlva számolhatunk egy többkötetes párttörténet megjelenésével. Örömünket tolmácsoljuk a nagy mű megje­lenése alkalmából, mert Csehszlovákia Kom­munista Pártjának most már írásba foglalt története tevékeny és eredményes szervezője, lelkesítő agitátora és harcos-oártos propagan­distája, százezrek bizalmas segítőtársa lesz népünk további szocialista nevelésében. Hasznos és eredményes segítőtársa lesz abban is, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok oldalán — a proletár nemzetköziség szellemében — a fejlett szocialista társadalom építésével népünk mielőbb eljusson a kommu­nizmushoz. SZ1LY IMRE CD BCD BCD BCD BCD BCD BCD BCD »CD BCD BCD PCD BCD BCD BCD BCD BCD OIOIOIOl 0 B 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 K 0 ■ 0 ■ 0 5 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 S3 0 9 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 eink-sorok B< 'létük, sorok, géppel sü­­’ rün teleírt három ol­dal. A végén hat különböző formájú pecsét és aláírás. Egyszerű, semmitmondó­nak tűnő három géppel tele­írt papírlap. És amikor nagyjából átfutod a sorokat, és úgy gondolod, hogy alkal­mas időben jobban belené­zel, a végén kicsit megállsz, jól megnézed a pecsétet és még jobban az aláírásokat, mert nélkülük a pecsét alig­ha mond valamit, és rájössz, hogy alkalmasabb időt, alig­ha választhatnál a sorok át­nézésére. És ha már szinte fejből tudod az egészet, akkor gyorsan a belső zsebedbe vagy a táskádba dugod a papírt és még gyorsabban igyekszel a .De fioed? Ki­csit megdöbbensz, de ha az órádra pillantasz és ha rá­adásul ismered is Golyást, akkor megnyugszol, mert mindjárt eszedbe jut, hogy itt Golyósban este nyolc elölt aligha találsz valakit. Ilyenkor legjobban teszed, ha sorban számot veszel, ki­vel is beszélsz majd, miről és hogyan kezded. Ha történetesen a gazda­ság vezetőjének Mondák Jó-■ zsefnek az aláírására gon­dolsz, akkor nem lehet nem észrevenned a gazdaság fel­lendülését az egész vonalon. Ha így teszel, akkor máris gondolkodj és hadd ki szám­vetésedből azt. aki szerinted az utolsó két év eredmé­nyeiről beszélne. Bizonyára sűrűn emlegetné a gazdaság vezetőjének nevét is. Az üzemi CSlSZ-szerve­­zet elnökét ugyan könnyen megtalálod este a fiatalok között a televízió körül, de róla amúgyis sokat monda­nak a géppel írt sorok. Kü­lönben is a szocialista mun­kabrigád vezetője. És ha mégis beszélsz vele, hogyan­nal kezd. Hogyan csinálták mindezt, míg idáig eljutot­tak, mert nem kis dolgot igazol a hat aláírás. Igen, az 1959 márciusától megtett utat meséltesd el vele. Persze az ifjúsági szerve­zet elnökénél aligha végez­hetnél anélkül, hogy tovább ne menj, mégpedig egy na­gyon szerény,' de annál energikusabb fiatalember­hez, Nyílja Jánoshoz, a párt­­szervezet elnökéhez, aki kü­lönösen sokat mondhat el a gólyási CSISZ-tagok szocia­lista munkabrigádjáról, melynek ő maga is tagja. OIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOI 0 ■ 0 J^s ha már mindezt meg- Q tetted, akkor jól kezd- hí ted. A többi három aláírás f) egyelőre ne zavarjon, lu- ^ lajdonosukkal amúgyis csak pi Nagymegyeren és Dunaszer- v dahelyen beszélhetsz, de ró- _ luk sem feledkezel meg. U És amikor leszáll az aim* korty észre sem veszed és Q máris köztük vagy az udva- m ron vagy a kult úrhelyiség- fi ben. Pifkó Magda, Rozália j~ és Magdaléna a Kocsis leány, p Udvari Valéria, Ferenc és a U többiek. Mind-mind ott lesz- ® nek körülötted frissen üdén, (J mosolygós arccal. És még a valamit. Ha kíváncsi vagy a tanyai fiatalok reggelére, & akkor kérd meg szállásadó- f; dat, hogy az ébresztőt leg- £ alább fél négyre állítsa be, / mert ha ezt nem teszed, fél U munkát végeztél. De ha igen, ® akkor megérted az esti ta- {j lálkozót és a géppel teleírt ® három papírlapot újból elol­vasod és az utolsó Sorait . . bizonyára jól emlékezetedbe ~ vésed: A nevezett hattagú p bizottság úgy határozott, l hogy a gólyási CSISZ-szer- * vezet ifjúsági kollektívája Q minden feltételt teljesített ta ahhoz, hogy a szocialista Q munkabrjgád címet elnyerje. m (ny-d) Q OPOiOPOPOlOlO Mégis Danid lesz o gyíztes Ma a hatodik eseményt közöljük, mely fiatalokról szól és melyet a történelem az utóbbi években feljegy­zett. Karageorgisz Alexics­­ról, egy fiatal görög diákról, sokat fognak beszélni a nyu­gati országok Ifjúságainak sági Világfórumra. A moszk­vai találkozó újabb lehető­séget nyújt a fiatalságnak a kölcsönös megértéshez, de egyben megsegíti a harcban, amit kénytelen minden ellen folytatni, ami eddig meg­akadályozta abban, hogy az új nemzedék szabadon és saját belátása szerint épít­se jövőjét. Nagy, fekete csukott gépko­csi elöl a királyi címer zász­lócskájával, megállt egy athéni szegénynegyedben. Ott élt egy özvegy asszony 16 éves egyet­len fiával. Az anya éppen a munkából a fiú meg az iskolá­ból tért haza. A z iskoia messze volt vala­­hol Athén városa mö­gött. A fekete gépkocsiból ud­vari tisztviselők szálltak ki és az anyát a fiúval együtt a ki­rályi palotába hívták. Ott, Fri­derika görög királyné, fia Kon­stantin trónörökös és az isko­nak, hogy a fiát a főnemesek iskolájába küldi, oda ahol ma­ga Konstantin trónörökös is tanult. A királynő, a trónörö­kös és a miniszter egy órán át igyekeztek az anyát és fiát meggyőzni, de hiába ... Mesébe illő dolog, úgye? An­nál inkább, mert annak a Gö­rögországnak uralmon lévő kö­reiről van szó, akik Manolisz Glezoszt, a nemzeti hőst fogva tartják és akik a Nemzeti El­lenállás harcosait mér tizenha­todik éve munkatáborokban kí­nozzák. Figyeljetek csak, miként kezdődött az elbeszélés! Fél évvel azelőtt az athéni ötödik gimnázium hetedik osz­tályába járt Alexisz is. A taní­tó egy fogalmazási dolgozatot Íratott, melynek a címe: „A kommunisták által agyonvert tanítónő élete és halála“. A té­mát a hadügyminisztérium ál­lapította meg. Hogy a diákok jobban tudjanak írni, előbb egy szennymunkát olvastak fel ne­kik, mely a Nemzeti Ellenállás harcosait, akik hazájuk felsza­badításáért küzdöttek, ellen­szenvesen mutatja be és mocs­kolja őket. Ebben a munkában felemlítették Alexisz atyjának nevét is, aki egy kommunista lap igazgatója volt. Alexisz felkelt és a tanítónak átnyújtotta a tiszta papírlapot, a következőket mondva: „Nem fogok semmit sem írni. Nem fogom atyám emlékét be­­piszkolni.“ Ami azután következett, az csak a középkori „szent inkvi­zícióval“ hasonlítható össze. Kihallgatást kihallgatás kö­vette, de ugyanúgy, a jegyző­könyvek áradata: kihívó kérdé­sekkel halmozták el, kommu­­nista-e, avagy a keleti blokk­hoz tartozó nemzetek rabszol­gaság alatt élnek-e vagy van-e Oroszországban szabadság ... Végül elhangzott az „ítélet“: Alexiszt Athén és környékének minden iskolájából kizárták ... nemzetellenes ténykedésért. képviselői, akik nemsokára laügyi .miniszter fogadták. A Moszkvába jönnek az Ifjú- királyné felajánlotta az anyá-Majd még a rendőrség is „mun­kába vette“ Alexiszt. A kihall­gatások nem szűntek meg. öt hónapig volt kénytelen egy falusi iskolába járni, majd kitört a botrány. Alexisz ügyével az újságok kezdtek folgalkozni; szót emel­tek érdekében híres tudósok, írók, közismert személyiségek. Az ellenzéki képviselők köve­telték, hogy az üggyel a parla­ment is foglalkozzék; egyszerű emberek levelekben a korszerű inkvizíciót ítélték el. Alexisz egyik osztálytársnője, egy di­áklány többek közt ezt írta: Kicsi David. Alexisz barátom, annak a szennyiratnak, melyet nálunk az iskolában felolvastak, az elhangzása után, megbete­gedtem. Nem volt merszem olyan hősiesen viselkedni, mint te tetted, nem mondtam meg úgy mint te. — nem írok — de nem írtam semmit, nem ta­gadtam meg meggyőződésemet. A mindenható Góliát — mi­nisztérium, kermány, királynő, trónörökös, — amikor látta, hogy még a jobboldali lapoknál sens talál támogatást, elhatá­rozta, a kis Dávidot és anyját megvesztegetik. T tt van a magyarázata an­­-*• nak, miért állt meg az udvari fekete nagy gépkocsi a szegényes athéni ház előtt. Az iskolaügyi miniszter világgá kürtölte, hogy á királyné ez ügyben igen nagylelkű volt, de az Alexisz anyja „érthetetlen okokból“ visszautasította. Az anya okai könnyen meg­­érthetök. Mit írt erre vonatko­zólag az athéni lapoknak: ...Nem fogadhattam el a királyné ajánlatát. Egymagám maradtam és szeretném, ha a fiú velem együtt élne. Mivel ő is ezt akarja, így elutasítottuk ezt. Soha nem kértem a fiam részére kiváltságokat vagy ke­gyeket Számára csak igazságot és jogot kértem és kérek. Csak azt kívántam és kívánom, hogy fiam egy rendes athéni gim­náziumban tanulhasson, ezt és semmi mást... Karageorgisz Alexisz, a kis Dávid, felkelt a hatalmas Gó­liát ellen. Hisszük, hogy végül ő fog győzni, miként a régi le­genda Dávidja. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom