Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-07 / 19. szám

Hradec Králové : hazánk egyik legszebb, leg­­. korszerűbb vá­­: rosa. Ipari és egészségügyi létesítményei­ről is híres. So­li kat fejlődött a i felszabadulás '■J óta. Május 9-én t impozáns kere­tek között ün­nepelte a Hra­­dec Králové-i lakosság is a város felszaba­dulásának 16. évfordulóját. Az első szovjet tankot, amely a városban befu­tott, emelvény­re helyezték. Fontos feladat Mint ahogy a fecskék a ta- fiatalok toborzása, mert most látogatja a pályaválasztási bi-Hradec Králové régi főtere. A jellegzetes torony bizonyára sok vihart látott már, de 16 esztendeje jobb időknek örvend a boldog lakossággal együtt. zottságot, részt vesz a szülők­kel folytatott beszélgetéseken, és közvetlenül a fiatalokkal is gyakran beszélget arról, hogy a szövetkezet milyen jövőt biz­tosít számukra. Az eredmény valóban kielégítő. Eddig tizen­egy fiatal dolgozott a szövet­kezetben és most további hét új tanonc szegődött hozzájuk. Rajce-Jestrebi nem egyedül­álló est. A öelákovici EFSZ- ben is Alojz Novák elnök érde­­ne, hogy eddig már hét fiatal Irta alá a szövetkezettel kötött ianoncszerződést. Amint lát­juk, két szövetkezeti elnök ti­zennégy új tanoncot szerzett. Néhány évvel ezelőtt még jókkal nehezebben ment a me­zőgazdaságba való toborzás. Ma nár egész más körülmények cözött várjuk a mezőgazdaság­ba a fiatalokat. Gépeket szerel­jünk fel, megállapított fizetést nyújtunk a fiataloknak és meg­valósítjuk a szociális gondos­kodást is. Hol marad az egyko­ri gürcölés? A nehéz munkát már a gépek végzik. Tavaly a gabona 17 százalékát arattuk kombájnnal, a harmadik ötéves terv végén pedig már a 60 szá­zalékát gyűjtjük be gépekkel. Tavaly a burgonya 3 százalé­kát szedtük ki géppel és a jö­vőben már a 45 százalékát gyűjtjük be kombájnnal. 1965- ben a cukorrépa 85 százalékát és a silóanyag 90 százalékát ugyanígy takarítjuk be. Öreg embert nem ültethe­tünk traktorra. A szövetkeze­tek elnökeihez szólunk. Nézze­nek csak maguk köré, nyissák ki szemüket, a szövetkezeti ta­gok többsége már az 50-ik vagy a 60-ik évét tapossa. Szükségük van a fiatalokra. Gondosan betervezték a mező­­gazdasági gépeket és azt akar­ják, hogy azok pontos határ­időben megjelenjenek a szö­vetkezet földjén. Légyenek kö­rültekintők és gondoskodjanak arról, hogy fiatal vér pezseg­jen a szövetkezet ereiben. Gondoljanak a Rajec-Jestrabí-i szövetkezet elnökére, vagy ve­gyenek példát a čelákovicei el­nöktől. Az EFSZ-ek V. kong­resszusán ők is felemelték a kezüket. Kinyíltak szívek KÖZELI TENNIVALÓK A tavasz már rég ránk kö­szöntött, lassan nyáriassá válik az idő. Nemsokára megkezdőd­nek a növényápolási munkák, A jó katona Oláh Károly alakulatunk leg­jobb katonái közé tartozik. Pél­dás magatartásáért, becsületes munkájáért nagyon megkedvel­ték mind az alakulat tisztjei, mind a katonák. Oláh Károly részt vett az Ifjúsági Alkotó­versenyen is, mint egyéni fellé­pő és a kerületi verseny győz­teseként tovább jutott a köz­ponti versenybe. Ez a siker még további munkára buzdítja és lelkesíti őt. Különben is az egyéni szorgalmán múlt a siker titka, mert jó fellépést el sem képzelhetünk kitartó törekvés nélkül. Azonkívül mint a GRA­NAT együttes egyik tagjának, nagy érdeme van, hogy a kerü­leti versenyen a második he­lyezést érte el az együttes. Jó szervezőképessége abban is megmutatkozik, hogy tizen­két új előfizetőt szerzett az Oj Ifjúságra, hármat az Oj Szóra és kettőt a Smenára. Alakula­tuk parancsnoka értékelte Oláh elvtárs munkáját és értékes jutalomban részesítette. Az alakulatunk CSISZ-szervezeté­­ben is nagyon jó munkát fejt ki, mint az olvasókör vezetője. MARTINCSEK RUDOLF, katona amelyek sikeres elvégzésétől nagyban függ a jó termés. Ké­sőn sötétedik, úgyszólván nincs is este, a nap egyenest az éjbe megy át. Szabad idő azonban bőven akad a fiatalok számára, de hogyan használják fel, ho­gyan töltsék el? A CSISZ-alap­­szervezeteknek erről is kell gondoskodni. A legközelebbi, rendes tagsági gyűléseken okvetlenül ellen­őrizni kell a mezőgazdaság to­vábbi megsegítésére vállalt kö­telezettségeket. Az alapszerve­zetek vezetőségei beszéljék meg a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségeivel a legsürgősebb tennivalók kérdé­sét, és így a legfontosabb mun­kákba kapcsolódhatnak be a fiatalok. Nemsokára megkez­dődik a takarmányok begyűjté­se és különböző, a legnagyobb gyorsaságot követelő mezőgaz­dasági munkák. Ilyenkor bizony a fiatalok kihasználhatják az /Qz örö vasz földi en Az örök tavasz szigetországa csakugyan találó elnevezése a Fülöp-szigeteknek, állapítottam meg magam is, amikor a Dél- Kínái tengeren átvészelt ötnapi hánykolódás után révbe jutot­tunk. Már a partmenti sétányon olyan búdító illatörvénybe ke­rültünk januárban, amilyenhez joghalót talán csak Bulgáriában a Kazanlaki csodás rózsalige­tekben észleltem nyár derekán. A kikeletből kikeletbe hajlás eredetéhez kedves néprege fű­ződik. Az évszázadokon át ga­rázdálkodó spanyol országbi­torlók annyira sanyargatták a Filippino öslakókat, hogy még a virágok is megszánták őket. Elhatározták tehát, hogy tehet­ségükhöz képest segítségükre lesznek. Mint legpompúsabbat és legillatosabbat a lótuszvirá­got választották meg királynő­jükké. Az pedig elrendelte, hogy amint valamelyik hervadó virág veszíteni kezd illatából, a mellette lévő növény bimbói­nak azonnal ki kell fakadniuk és kelyhüket szélesre tárva át­venniük haldokló társuk szere­pét. A virágok bölcs királynője ekképpen egymásbajonódó örök tavaszt és szakadatlan illattárt teremtett, amely naplemente után még hódítóbban terjengett a szigetek fölött. A spanyol ka­tonák pedig, akik fülledt éjsza­kákon városokból a szabadba menekültek, hogy a hüs réteken álljanak, olyan mély kábulat­­szerű álomba merültek, hogy a fegyvertelen filippino haza­fiak puszta kézzel is végezhet­tek velük. GAZDÁI CSERÉLTEK Éppen 63 éve, hogy a spanyol gyarmattartók, akik 1521 óta bitorolták a mesés gazdagságú szigeteket, csakugyan hazdkot­­ródtak, de milyen áron! Az Amerikai Egyesült Államok, amelyet felette idegesített a spanyol királyságnak ezen tá­volkeleti katonai támpontja, 1898-ban kivezényelte hadiflot­táját „a szegény benszülöttek felszabadításának" ürügye alatt. Dewey tengernagy egységei horgonyt vetettek a manilai öbölben, hajóütegeik csöve fenyegetően meredt a spanyol parti erődítményekre. Az össze­csapás azonban, mivel nem volt kit maguk helyett harcbavetni, a szokásos amerikai recept sze­rint ezúttal is elmaradt. Mert Dewey, az aranysújtásos egyen­ruhába bújtatott kalmárszellem, titokban megegyezett a spa­nyolokkal. Más gyarmattal kár­talanítja őket, ha illedelmesen kivonulnak. Ő pedig az ameri­kai tengerészgyalogság élén felszabadítóként bevonult Ma­nilába, az ország fővárosába. Mire a szerencsétlen szigetla­kok észbekaptak, hogy tulaj­donképpen csak gazdát cserél­tek, — már késő volt. Az újkori gyarmatosítók csírájában el­nyomtak minden népi megmoz­dulást, vérbefojtottak minden fegyveres fölkelést és a mai napig is‘ elfelejtettek felszaba­dítókhoz illően hazamenni. A hétezernél több kisebb-nagyobb szigetből álló 5—20 foknyira az egyenlítőtől északra fekvő for­róégövi ország ugyanis szinte kiapadhatatlan természeti kin­csekben bővelkedik. Talán kár­pótlásul a tűzhányó gyakori ki­törése és a földrengések okozta elemi csapásokért, vagy a szi­geteken végig száguldó borzal­mas tájfunok könyörtelen pusz­tításáért ’ ŐSERDŐK, DZSUNGELEK Kiengesztelésül a tengerszín alatt rejtőző alattomos korall­zátonyokért, amelyek a halászok parti hajózásának biztonságát fenyegetik és a bennszülött gyöngyhalászok keserves mun­kájának halálos veszedelmét növelik, rengeteg természeti kinccsel jutalmazta meg a ter­mészet a szigetet. Amíg a Fü­­löp-szigetek 300 ezer négyzet­kilométernyi összterületének felét dzsungelszerü őserdő bo­rítja, addig másik részén igazi trópusi hőségben szinte burján­zik a banán, ananász, rizs és cukornád éppúgy, mint a bam­busz, köles nieg a dohány. Ki­viteli cikként szerepel a kávé, kakaó, feketebors, kaucsuk és kopra, valamint a szágópálma terméséből készülő tápszer és keményítő, a hajtószíjak gyár­tásához szükséges manila-ken­­der. A nélkülözhetetlen rizsen kívül a lakosság további fő táp­láléka a batáta termése, ame­lyet tagallo nyelven a szegények édes krumplijának neveznek. Azonkívül számos endemikus, azaz másutt elő nem forduló növény- és állatfaj ritkaságról nevezetes e szigetvilág. Ha mindezen javakhoz hozzávesz­­szűk a föld gyomrában nagy mennyiségben még kiaknázható ásványi kincseket, az egyenle­tes éghajlatot és a gyarmati népeknek kifizetett gyalázatos munkabéreket, nem szorul bő­vebb magyarázatra az ország­nak a nyugati kizsákmány ólok­ra gyakorolt vonzóereje. Pedig a békeszerető szorgalmas és értelmes lakosság valóban jobb sorsot érdemelne. K. H. alkalmat konkrét határozatok­ra, a tagsági gyűléseken, hogy hol és mikor teljesítik a mező­­gazdasággal kapcsolatban vál­lalt kötelezettségeket. Lassan közeledik a tanév vé­ge és ilyenkor a CS1SZ iskolai alapszervezeteire is fontosabb feladat hárul, mint bármikor. Elsősorban az év végi záróvizs­gákra kell készülni. A tanárok, tanítók vezetésével bizonyára különböző módszerek alakultak ki az iskolákban a tanulás to­vábbi fokozására. Ezeket a módszereket most a legaprólé­kosabban, legteljesebben ki kell használni. Továbbá másik fon­tos feladat a nyári brigádmun­kák vállalása és megszervezé­sük megbeszélése. A tanuló fia­talok különböző ifjúsági épít­kezéseken vesznek részt a nyá­ri szünidő alatt. Már most vá­lasztják ki azt a helyet, ahová a nyár folyamán társadalmi munkát mennek végezni. A CSISZ illetékes járási titkárai­val kell elsősorban megbeszél­ni ezt az ügyet, ők majd felvi­lágosítást nyújtanak az ifjúsá­gi építkezések felől. A beszél­getés alapján pontos tervet kell kidolgozni a nyári brigádmun­kákra. Elkövetkezett a több napig tartó kirándulások időszaka is. Mind a falusi, mind az üzemi vagy iskolai alapszervezetek manapság az egyik legfőbb nyári programnak tekintik a kirándulásokat. Nem is csoda, mert a kirándulások alkalmával nemcsak szórakoznak, hanem tanulnak is. A tanuló fiatalok nyári táborokat létesítenek, ott töltenek néhány napot vagy he­tet. A kirándulás azonban csak úgy sikerülhet, ha jól meg­szervezik. Bizony az elkövetke­ző tagsági gyűléseken arról is kell dönteni, vajon hová men­nek kirándulni a fiatalok, akár hosszabb, akár rövidebb idő­tartamú kirándulásról is van szó. Ki kell jelölni azokat a fia­talokat, akik felelnek a kirán­dulás apróbb részleteinek sike­réért. Előre kell tudni, ki biz­tosítja a járművet, a szállást vagy élelmezést stb. Jó, ha arra is akad fiatal, aki a kirán­dulócsoportnak magyaráz az útbaeső történelmi nevezetes­ségekről, városokról, falvakról, hegyekről, növényekről. Idejében készüljünk fel a tagsági igazolványok ellenőr­zésére is. Az ellenőrzésről már közöltünk irányelveket s a jö­vőben is közölni fogunk. Az ellenőrzés első lépéseit azonban már a legközelebbi tagsági gyű­léseken végre kell hajtani. Az alapszervezetek nyári tenniva­lóiról nagyon sokat lehet be­szélni és pár sorban keveset lehet elmondani. A tevékeny alapszervezetek azonban bizo­nyára sok új dolgot valósíta­nak meg a legközelebbi idő­szakban —&[— A zselízi városi nemzeti bi­zottság titkára, Molnár József, arcát egy állandó mosoly teszi vonzóvá. Ez a mosoly csak ak­kor tűnik el, ha valamilyen igen nehéz kérdés megoldása tornyosodik eléje. De ő nem riad vissza a nehézségektől, sőt talán éppen a problémák hat­nak rá buzdítőlag. Tíz hónapja titkára a városi nemzeti bizott­ságnak. Azóta igen sok és ko­moly kérdés került megoldás­ra. Az első helyen az EFSZ ügyeinek elintézése szerepel. Bizony, a mezőgazdasági ter­melésben kellett rendet terem­teni Zselízen elsősorban. He­lyesebb irányt kellett szabni a szövetkezet gazdálkodásának. A központi kérdés ez volt: Az egyik gyűlésen, amit a városi nemzeti bizottság tagjai tartottak, Molnár József ezt mondotta: A harmadik ötéves terv/ megkezdése előtt őszintén kell beszélnünk az állatte­nyésztés dolgozóival a tejter­melés emeléséről. Ügy is tör­tént. Az állattenyésztésben dolgozók megbeszélésén kinyíl­tak a szívek. Mindenki elmond­ta, mi a legfájóbb pont, hol és* miképpen lehetne segíteni. A megbeszélésen leszögezték, mi­lyen feladatokat kell megolda­ni, milyen intézkedéseket kell bevezetni. Molnár József nyug­talanul várla az eredményt. Hi­szen most már az újonnan ki­számított takarmányadagok kö­vetkeztében jobb tejelékeny­­ségnek kellene lenni. Az ada­gokat pontosították. A tehén­­állomány további hét darabbal szaporodott. Az állatgondozók­nak is megszabták a pontos munkaidejét. Ezeknek az intéz­kedéseknek kézzelfogható eredményeik lettek. A tejter­melés lényegében véve megja­vult, duplájára emelkedett. Az állattenyésztésben to­vábbra is ígéretes eredménye­ket várnak a zselízi szövetke­zeti tagok. Dóka Ernő zootech­­nikus szerint takarmány van bőven. Ez pedig egyik alapja az állattenyésztés sikerének. A városi nemzeti bizottság fiatal titkárának tehát nem ment veszendőbe a munkája. Ma már olyan jó dolgozók te­vékenykednek a zselízi szövet­kezet állattenyésztésében, mint Tóth Emília, Kondács Pál, Mol­nár Margit, Fuczkó Lajos, akik bizony megérdemlik a dicsé­retet. Hazánk felszabadulásá­nak 16. évfordulójára tehát teljes változás állt be a zselízi EFSZ-ben. Nagyobb a lelkese­dés, nagyobbak az eredmények is. ANDRISÉIN JÓZSEF OHARA, gyapjúfeldolgozó nemzeti vállalat, A Š. Szakképzett lakatosokat és aagyobb számban 16 éven felüli lányokat veszünk fel i fonoda számára. A fizetési feltételek a betanítás után nagyon előnyösek. Nőtlenek és leányok számára gondos­kodnak a lakásról is. Jelent­kezni lehet a személyzeti osztályon. A libereci tex­tilgyár új ruhá­zati anyagokkal kísérletezett. A kísérlet ered­ménye során Tesil néven új textíliát állítot­tak elő, amely nem gyúródik, nem veszíti el a színét és ki­válóan tartja a vasalást. Anya­ga 45 % tiszta gyapjú és 55 százalék Tesil, amely poliész­ter anyagokból készült. Antonín K o h o u t, az üzem egyik dol­gozója már rak­tározza is az új ruhaanyagot. Szívesen leveleznénk Tóth Júlia, Ipolyvecse, Nóg­­rád megye, Magyarország. Ma­gyarul levelezne és színész­képeslapokat cserélne, 17 éves Farkas Izabella, Szarvas, Ady u. 22. Magyarország. Csehszlo­vákiai fiatalokkal levelezne ma­gyarul különböző témákról, 16 éves diák. Laczó Attila, Pápadereske, Rákóczi út 38, Veszprém-megye, Magyarország Filmről, zenéről levelezne magyarul és papír­­szalvétát cserélne. Német £va, Zalaapáti, Kos­suth Lajos u. 4. Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. Magyar Eszter, Balástya 50. sz. Magyarország. Magyarul vagy oroszul levelezne és ké­peslevelezőlapokat cserélne, 16 éves diáklány. v Kovács Albert, Nasvady IV. 33. okres Komárno, ČSSR. Ma­gyarul vagy szlovákul levelezne, színészképeket, tájképeket cse­rélne, 17 éves. Dombi Ágota, Vízvár, Szabad­ság utca 7, Somogy megye, Ma­gyarország. Papírszalvéta és színészkép-gyűjtésről levelezne magyarul, 15 éves diáklány. Véghelyi Magdolna, Pápa, Garbai Sándor u. 34 sz„ Ma­gyarország. Papírszalvéta és színészkép-gyűjtésről levelezne magyarul, 15 éves. vasz előhírnökei, úgy az üzle­tek kirakataiban elhelyezett tablók arra figyelmeztetnek, hogy közeleg az iskolaév vé­ge. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok vezetőinek most arra kell gondolniuk, milyen feltételeket teremtenek a fiatal emberek számára, akik néhány hét múlva elhagyják a szakis­kolákat. A mezőgazdasági iskolákban, hasonlóképpen, mint a többi is­kolában is, a tanulók az alsóbb osztályokból a felsőkbe kerül­nek és az első évfolyamok pad­sorai újból üresek maradnak. Ránk hárul a feladat, hogy ezek a padok újból megteljenek. A mezőgazdasági szaktanulóott­honokba több mint 30 ezer ta­noncot szándékozunk toboroz­ni. Vajon sikerül-e? Természe­tesen, de csak akkor, hogyha az állami gazdaságokban ezt tekintik fő feladatuknak. Eddig azonban még nem így történt. A mezőgazdasági üzemek, ha­sonlóképpen az elmúlt évekhez, arra várnak, hogy valaki „ház­hoz szállítsa" a fiatalokat. Ter­mészetesen, az eredmény is ennek megfelelő. Eddig csak 8 ezer fiatal fiú és leány írta alá a mezőgazdasági tanonc­­szerződést. Az előző évekkel szemben az idén még sokkal nehezebb a kénytelenek vagyunk nemcsak a földműves-családokból szár­mazó fiatalokat megnyerni a mezőgazdaság számára. Ha az Észak-Morvavidéki Kerület március 31-éig 1242 új mező­­gazdasági tanoncszerződést tu­dott kötni, akkor a Kelet-Cseh­­vidéki kerületben nehéz „a sú­lyosbított körülményekre“ hi­vatkozni. Ott ugyanis úgy indo­kolják, hogy csak 379 fiú és leány írta alá a mezőgazdasági tanoncszerződést. Mit tegyünjí, ha lényegesen javítani akarunk a helyzeten? Ismerjük már erre vonatkozó­lag a „receptet“: a szövetkeze­tekben és az állami gazdaságo­kon ne várjanak arra, hogy valaki majd „szállítja“ szá­mukra a tanoncokat, hanem álljanak a toborzás élére. Hogy kicsoda? Természetesen a ve­zetők, kezdve a szövetkezet el­nökétől és az állami gazdaság igazgatójától. Hogy ez a „re­cept“ a gyakorlatban mennyire bevált, azt legjobban az a le­vél mutatja, melyet Vojtech Novotný Rajce-Jestrebiből (Blanskói járás) küldött. „Maňoušek elvtárs a szövet­kezet elnöke valóban becsüle­tesen gondoskodik arról, hogy a fiatalokat megnyerje a me­zőgazdaság számára. Az agro­­nómussal együtt rendszeresen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom