Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-10 / 2. szám
A Beszkidek Egy csendes beszkidi falucskában szokatlan morajra ébredtek. Különös kocsik érkeztek a faluba, titokzatos miiszerekkel felszerelve. — Segítségre van szükségünk, jöjjenek, jól kereshetnek ... A falusiak hitetlenül csóválták a fejüket. Akadtak azonban néhányon, akik mégiscsak jelentkeztek. A falusiak azonban nagyon lenézték a jelentkezőket. Hát még, amikor a faluban robbanások hallatszottak. Mindez azonban már a múlté Mert ma már egész természetessé vált, hogy a Beszkidek alatt naponta robbanások hallatszanak. — Ogy látszik, hogy már költözködnek — magyarázzák a falusiak a be nem avatottaknak. De aztán szakszerűen hozzáfűzik, hogy mesterséges robbantásokról van szó, ezek alapján a geofizikusok megállapíthatják, hogy milyen ásványokat rejteget a föld. Bfetislav Staš, a 45 tagból álló szeizmológiai állomás vezetője, a furómesterek és a többi szakemberek is azt mondják, hogy most már minden megy mint a karikacsapás, de azelőtt bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Ostraván sem akarták megérteni, hogy tulajdonképpen mire is jó az a szeizmológiai kutatás. Előnyt adtak a klasszikus geológiai kutatásoknak. — Ugyan hagyjanak békében, hát hogy lehet robbantások útján megállapítani, hogy ezer méter mélységben mi rejtőzik? — Pedig lehet! A Szovjetunióban is úgy csinálják, védekezett Staš mérnök. Szovjet könyvekből tanult és amikor G. A. Gomburcev neves szovjet geofizikus, akinek könyvét Staš mérnök jól ismerte, Csehszlovákiában járt, sokat tanult tőle. A szeizmikus kutatási módszer lassan, de biztosan győzött. . Sokáig tartott, amíg megtört a bizalmatlankodás. A mély fúrások bebizonyították, hogy a strukturális térképek a legkisebb részletekig pontosan ábrázolják a szénrétegek fekvését. Az eltérések szinte lényegtejöttek, most tisztítják és javítják, hogy kora tavasszal újból elővegyék őket. Erenštadt vidéke még kutatásra vár, azután következik Gottwaldov és Kassa vidéke. — Áthelyezik a szeizmikus állomást. A mesterséges robbantások majd a Kárpátok mentén visszhangoznak. Mit kutatnak? Kőolajat, földgázokat és ki tudja, hogy még milyen ásványokat rejt magában a föld. M. S. ÚJSZÜLÖTT A kutatásokat a Szovjetunióból kapott gépekkel és műszerekkel végzik. Bretislav Staš, a kutatás vezetője és Ľubomír Nemeček, kijelölik a térképen a további munkálatok helyét. lennek mondhatók, és 5—6 százaléknál nem tesznek ki többet. Most már nyugodtan új bányákat nyithatnak a Beszkidek vidékén, mert biztosra vehetik, hogy gazdag feketeszén-telepekre találnak és a kitermelésük kifizetődik. A Beszkidek alatt több mint 700 négyzetkilométer területet kutattak át mesterséges robbantásokkal és így köztársaságunknak legalább egy millió koronát takarítottak meg. Hiszen egy mélyfúrás le: galább 2, 3, sőt 4 millió koronába is kerül. Ezen a terepen a munka már befejeződött. Most az ostravai kutató intézetben Staš és Zmaöek mérnökök, valamint a többi tudományos kutató feldolgozza az anyagot. A gépeket és müszerekefj melyek többnyire a Szovjetunióból és Magyarországból egyszer az elmúlt évről • Több mint 8000 ifjúsági kollektíva • A fiatalok túllépték vállalásukat • Több mint 30 000 hektár területen végeztek talajjavítási műveleteket • Befejeztek három ifjúsági építkezést • Több mint 100 000 fiú és lány végez tanulmányokat. • Nehéz, tulajdonképpen majd- ért. A fiatalok ebben az évben túllépték a CSISZ III. kongresszusán elfogadott kötelezettségvállalásokat, melyek szerint 30 000 hektár területen végeznek talajjavitási munkálatokat. Emellett a fiatalok majdnem két millió köbméter komposztot készítettek. A prostéjovi járásban a nezamyslicei EFSZ tagjai határozták el elsőként a harmadik ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítését. A meliorációs munkák elvégzésével, valamint a komposztkészítéssel elősegítik a terméshozamok növelését. A tagföldeket közösen művelik a szövetkezeti tagok, a faluban éttermet létesítenek és a fiatal szövetkezeti tagoknak házakat építenek. Képünkön a szövetkezet vezetőit látjuk a napi feladatok megbeszélése k őzben. nem lehetetlen kifejezésre juttatni, hogy az elmúlt évben mit teljesített az ifjúság. Az üzemekben, falvakban, iskolákban, mindenütt kezdeményező, lelkes, áldozatos fiatalokkal találkozunk. Az új év elején felidézünk néhány adatot, hogy rávilágítsunk arra, milyen szorgalmasan végezte az elmúlt évben feladatait az ifjúság. Több mint 8000 ifjúsági kollektíva járult hozzá a tervek teljesítéséhez és a kollektívák fele versenybe lépett a szocialista munkabrigád címért. Több mint 350 ifjúsági kollektíva nyerte el a büszke címet. A Z akció keretében a fiatalok sok-sok millió brigádórát dolgoztak le a mezőgazdaságban és milliókat takarítottak meg nemzetgazdaságunk számára. Ez az eredmény főként az ifjúsági ellenőrző bizottságoknak köszönhető. A mezőgazdaságban 1200 ifjúsági kollektíva dolgozott, ezek közül 250 állt versenyben a szocialista munkabrigád cim-Újító módon A plzení V. I. Lenin üzemben a fiatalok több mint 11 millió koronát takarítottak meg — mondja Václav Pápež, a CSISZ üzemi szervezetének elnöke. — Mi e sikerek titka? Nem titok ez, nagyon sokat köszönhetünk a „mindenki újító módon“ mozgalomnak. Hiszen sok helyen, mint például a 65-Ös műhelyben, nemcsak a fiatalok, hanem az egész műhely bekapcsolódott a mozgalomba. A CSISZ üzemi vezetősége nemcsak elindította az akciókat, hanem valóban segítette a fiatal újítókat és kollektívákat. A megtakarítások elérésében sokat segített az új munkamódszerek bevezetéséről tartott konferencia, továbbá a marósok és esztergályosok részére rendezett tanfolyamok. 1960-ban három ifjúsági épít- $ kezést fejeztek be, mégpedig a f jesenicei duzzasztógátat, a jir- t kovi települést, és egy új kemence építését a Klement Gottwald Üj Kohóműben. Ezenkívül a járásokon és a városokban is több száz ifjúsági építkezést fejeztek be. Az ifjúsági építkezések céljaira több mint 77 millió téglát adtak át. A CSISZ tevékenységéhez tartozik, hogy gondoskodik az ifjú- , ság és a fiatalok szakképzett- f ségének emeléséről. „Az ifjú- * ság szakképzettsége emelésének éve“ akció keretében több mint százezer fiatal mélyítette el szaktudását. A CSISZ a területi átszervezéssel kapcsolatosan jelentékeny változáson ment keresztül. Emelkedett a járási vezetőségek és alapszervezetek munkaszínvonala, ezt bizonyítják az évzáró gyűlések és a járási konferenciák is. Az alapszervezetek tevékenységében szembetűnő — hogy széleskörű gazdag tevékenységet akarnak kifejteni az ifjúsági szervezeten kívül álló fiatalok körében is. A Sucha-Stanova néven ismert új bányában megkezdték a termelést. Er az első bánya Ostrava vidékén, melyet már a szocialista építés idején terveztek és építettek ki. Azt a helyet, ahol most a bányaépületek állnak, öt évvel ezelőtt még erdő takarta. 1956 őszén végezték a geológiai kutatásokat és az utolsó kísérleti fúrásokat. Azóta az építkezésen és a föld alatt nagy harcokat, folytattak a természettel, az idővel és a szállítással. Különösen a föld mélyében folytak az ádáz* harcok. Amikor legutóbb az építkezés körül jártunk, vezetőnk Eduard Petr a stanovai bánya felszíni építkezésének vezetője ezt mondta: A bányát Sucha-Stanovának hívják, de „Nedves Stanovának“ kellene hívni, mert a talajvíz állandóan nyomunkban van és a föld alatt sok nehézséget okoz. Erről a talajvízről már az eredeti terv elkészítésénél is tudtak. Tudták, hogy a széntermelés igen körülményes lesz, de érdemes, mert igen gazdag szénkészletek feltárásáról van szó. 1953-ban kezdték a Május 1. bánya áttörését a sucha-stanovai bányatelepen. Jozef Žofej kollektívája igen súlyos tektonikai körülmények között közeledett a tárnához, melyet a csehszlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére nyitottak meg. A szocialista munkaversenynek, az új technikának és az új munkamódszereknek köszönhetik, hogy lerövidítették az építkezés idejét. Az új munkahelyen új kollektívák születtek és nőttek. Megindult a verseny a szocialista munkabrigád címéért. A legjobb eredményeket a Stanova II. tárnában a Zdenek Majer mérnök vezetése alatt dolgozó munkacsapat érte el. A Sucha- Stanova tárna építői vállalták, hogy 16 hónappal lerövidítik a tárna dúcolását, úgyhogy a III. ötéves terv első napján már megkezdhetik a tervezett termelést. A napi átlagos termelést ez évben 1625 tonnára tervezik, de 1965-ben már 6000 tonna jó minőségű kokszolható szenet termelnek. A bánya már termel, de kiépítése még folyik. Újabb épületeket, új műhelyeket, szénelosztókat állítanak fel. Azt akarják, hogy a „Harmadik ötéves terv bánya" mintaüzem legyen. 1962-ben elkészül teljes villamosítása is Sucha-Stanova az ötéves terv gyermeke, valóban a harmadik ötéves tervvel egyidejűleg indul az életbe és ontja majd a föld kincseit. Ili ♦‘"’Ä'1 Y"!#*** *~'Hr-«i 1— Az új bánya megkezdte a termelést, de a felszíni építkezés tovább folyik. Ahol falak nőnek a jövőbe Túl a bratislavai Miletié utcán, ott, ahol a főútvonal már majdnem eléri Förév határát, tizenhárom hektárnyi területen dolgoznak a földgyaluk, buldózerek, daruk, hatalmas gépek szolgálják az ember terveit, segítik szépülő falakba merevíteni mindazt, amit az emberi elme papírra vetett. Nyolc hatemeletes házat építenek itt a A JUTALMAZÁSRÓL bevezetése a szövetkezetek gazdálkodásában fordulópontot jelent. A jól gazdálkodó szövetkezeteket szilárdítja és elősegíti a gyengébbek gazdasági eredményeinek növekedését. A jutalmazás szilárd formájának bevezetése haladást jelent és nagy hatást gyakorol a tagokra, főként a fiatalokra. Az EFSZ-ek V. kongresszusa előtti második vitaanyag alaposan elemzi a jutalmazások kérdését és iránymutatóul szolgál a jutalmazás helyes megszervezésében. 3 Az természetes, hogy nem 3 lehet minden szövetkezetben H máról holnapra áttérni a S szilárd fizetési rendszerre, S de viszont mindenütt meg s* lehet és meg kell teremteni % a helyes és igazságos jutái- ä mazás előfeltételeit. A tér- js melés fejlődése és gazdaságosabbá tétele megköveteli !? a szövetkezeti tagok anyagi ;. érdekeltségének fokozását ^ azokban a szövetkezetekben h is, ahol a tagokat munka- § egység után jutalmazzák, p Világos tehát, hogy a termelés fokozásának, a munka- 1‘, termelékenység növekedésé- ľ nek egyik rúgőja a helyes jutalmazás. Ezért igyekezni szövetkezeteink a múltban a szilárd jutalmazás beveze- kezetet, többen visszamen- zünk bevezetni a haladó - D nem mindia használták fel tését szoroalmazni kell mi- tek és meoalakftották a sző- munkabérezési formákat a helyi feltételeknek megfelelően, úgy, ahogy azt a vita- ; anyag ajánlja. :■-! A mi szocialista társadalmunkban min.denkit azelvégf zett munka rmennyisége és ‘minősége alapig ján jutalmazunk. E szerint az elv szerint kell kiépítenünk minden egyes szövetkezeti tag személyes anyagi érdekeltségét is. A bérezés csak akkor válhat a termelés növekedését segítő ökonómiai eszközzé, ha szorosan összefügg a termelés és a termelékenység növelésével, továbbá a szövetkezeti dolgozók szakképzettségével és a munka sokoldalú tökéletesítésével. Egyedül, a helyi feltételeknek megfelelő munkabérezési módszer válhat a szövetkezeti termelés hajtóerejévé, amely biztosítja, hogy minden munkacsoport szövetkezeti tag és vezető dolgozó, közvetlenül és személyesen érdekelve van saját munkája és az egész szövetkezet termelésének eredményeiben. Ezt a termelés növelését és gazdaságosságát elősegítő fontos ökonómiai eszközt szövetkezeteink a múltban nem mindig használták fel kellőképpen. Az állattenyésztési termelésben 1959- ig a szövetkezetek 85.6 százaléka vezette be a hasznosság utáni progresszív munkabérezést, s a növénytermesztésben a szövetkezeteknek alig 10.4 százaléka fizette tagjait az elért termékegység mennyisége alapján. Hasonló a helyzet a prémiumok alkalmazása terén is, amelyeket szövetkezeteink eddig cáak kis mértékben használtak fel a szövetkezeti termelés meggyorsítására. Eddig az állattenyésztésben csak a szövetkezetek 34.4 százaléka, a növénytermesztésben pedig csak a 25 4 százaléka használta fel a prémiumozás előnyeit. A munkabérezés haladó módszereinek széleskörű alkalmazása napjainkig kihasználatlan tartalékot képvisel, amely hozzájárulhat a mezőgazdasági termelés növeléséhez és gazdaságosságához. Az elmúlt 1960-as évben Szlovákiában több mint 20 és a cseh országrészekben körülbelül 50 szövetkezetben bevezették a tagok szilárd jutalmazását. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szilárd jutalmazás bevezetését szorgalmazni kell minél több EFSZ-ben. Vajon miben rejlik a szilárd jutalmazás előnye? Elsősorban is a szilárd fizetési rendszer sokkal jobban érdekeltté teszi a dolgozókat a terv teljesítésében, mivel az új jutalmazási rendszer törvényszerűen magával vonja a prémiumrendszer kiszélesítését. Tehát nemcsak az egyszeri, úgynevezett alkalmi, hanem az idejekorán vagy határidő előtt elvégzett munkákért, pl. a cukorrépa egylése, sarabolása, a gabona betakarítása, stb. is prémiumot fizetnek ki. A különböző pótjutalmazások bevezetése elősegíti a csúcsmunkák gyors elvégzését, jó alapot teremt a különböző termelési feladatok elvégzésére is. E téren a szilárd jutalmazást bevezető szövetkezetek jelentős eredményeket értek el. A diószegi EFSZ-ben a növénytermelésben 400 ezer koronával, az állattenyésztésben 1 millió koronával nőtt a termelés az előző évvel szemben. S ami szintén lényeges, nem ismerik a munkaerőhiányt. A fiatalok közül, akik néhány évvel ezelőtt elhagyták a szövetkezetei, többen visszamentek és megalakították a szövetkezet mellett működő CSISZ-szervezetet is. A szilárd fizetési rendszer Pozemné stavby nemzeti vállalat dolgozói. Kilenc százhar ■ mincnyolc lakásegység telik meg az új lakók boldog mosolyával. Ezerkilencszázhatvan júniusában kezdték el az építkezést és 1961 szeptemberében már nemcsak a lakók költözhetnek be az új otthonokba, de megnyílnak a tizenegy évfolyamú középiskola kapui is. Az eddigi eredmények dicséretet érdemelnek, mert bár építkezési iparunk fejlődésének egyik legfontosabb tényezője és segítője a gép — mégis legalább ugyanolyan értékű a dolgozók 60—70 %-a) vidékről jár be építeni a város újuló falait. Még sokat írhatnék erről az építkezésről. Azt, hogy a dolgozók átlagfizetése havi 1.680 korona, vagy azt is, hogy a lakóteret 40 négyzetméterre emelték, holott az állami standard 36 négyzetméter. Azonban csak egy nagyon fontos tényre akarom felhívni a figyelmet. Az építkezés dolgozói az üzemi munkaiskola keretében elvégezték a panel-szerelési tanfolyamot. És ez olyan példa, amit követni kell nemcsak az dolgozók alkotó szándéka, lelkes építkezések ütemének meggyorszorgalma. Az építkezés gépesítése tökéletes, amit legjobban az bizonyít, hogy ezen az épületen állították be először a testvéri szovjet nép leghaladóbb építkezési gépcsodáját a BKSMI 5 öttonnás darut. De milyenek a dolgozók ? Azok a dolgozók, akik évi tervüket már 1960. december 16-án teljesítették, hogy másfél milliós értékkel túlteljesítsék a terv parancsát!? Nem tudom, vajon melyik a legfontosabb, legjellemzőbb adat. Ezért kezdem azzal, hogy négy munkacsapat versenyez a szocialista munkabrigád címért: Harustyák, Konta József, Konta Antal és Tureniö elvtársak munkacsapatai. De írni kell a szocialista munkaversenyben oly sokszor első helyen szereplő Vince és Piedota elvtársak csapatairól is, vagy a harmincöt esztendős Kuruc Sándorról, akit az építkezés legjobb dolgozójaként terjesztettek fel kitüntetésre. És csak akkor lenne teljes a riport, ha az építkezés minden dolgozóját külön megdicsérhetném, hiszen ezek az emberek három műszakban dolgoznak, hogy a tervet teljesítsék és túlteljesítsék. Nem riadnak vissza a téli fagy csípésétől és nem akadályozza őket az sem, hogy igen sokan közülük (a sítása, de a fiatalság érdekében is. Az építkezés konvencionális formái elhalnak, mert a gépesítés, az új nyersanyagok, a haladó műszaki tudományok állandó bővülése elhalásra kényszeríti a r£gi munkamódszereket. A jövő az előre készült épület - elemeké és ahogy a múltban kőművesnek, ácsnak vagy épületlakatosnak készültek a fiatalok — úgy bővült ma a lehetőség egy új szakképzettséggel: a panel-szerelés tudományával. Háromezernyolcszáz ember számára épül új otthon a Förév felé húzódó út mellett. Egy új 15 000 lakosú városrész első palotáit adják át 1961 szeptemberében a Pozemné stavby nemzeti vállalat dolgozói. Munkájukból, szorgalmukból, lelkesedésükből falak nőnek a jövőbe. PÉTERF1 GYULA
