Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-13 / 37. szám

JÓ REGGELT VIRÁGOK Szép ünnep volt Jó reggelt, virágok — súgták a szökőkutak magasbatörö víz­sugarai minden reggel, amikor kinyitották az olomouci virág- kiállítást. Két hétig tartott, sok látogatóval, sok csodálko­zással. Rózsát, szekfíít és egyéb virágot már mindenki látott, de itt, a Smetana-kertben, mintha szebbek lettek volna, mint máshol. Nagy, egyszerű szépségeket párosítottak az élethez és megmutatták, mi­lyen fontos a dísznövény az ember életében. Sok lány ta­nult itt vázacsokrot készíteni, vagy odahaza a virágoskertjét szebbé tenni. Éppen a fiatalok­nak való volt ez a kiállítás és hogy naponta legalább ötezer fiatal látogatta meg a köztár­saság minden részéből, az biz nem is csoda, hiszen országos kiállítás volt és az egész or­szágból látogatták. FIKUSZ FA ÉS BAMBUSZ HlD Tudományos érdekesség szempontjából nagyon érdekes és tanulságos volt a pálmaház. Lenyűgöző méreteivel is hódí­totta a közönséget, csermelyek cseryedeztek benne, Ízléses bambusznádhidak ívelték át az útkereszteződéseknél és japáni stílusú bambusznád-padokon pihenhetett, tűnődhetett a lá­togató. Volt is itt min tűnődni. A sokféle tropikus és szubtro­pikus növényféleségeket, illet­ve neveiket nehéz lenne felso­rolni. Ehhez botanikusnak kel­lene lenni. Életrevaló kúszónö­vények változtatták dzsungellé a pálmaház egu-egy részét. A Az olomouci virágkiállítás egyik szép lát­ványossága volt a kaktuszház. Bizonyára alig van kaktuszféle a világon, amit itt ne mutattak volna be. A csodás aloé, a haragoszöld agavé és szét­ágazó harvalhia is díszelgett a látogatók szeme előtt. Némelyik példány fává növekedett, egyesek pedig megmaradtak a föld felületén, mint afféle tüs­kés palánták. Ezredünknél méltóan ünne­peltük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 16. évfordulóját. Az emelvényen az ezred tisztika­rán kívül helyet foglalt a párt járási titkára és a járási nem­zeti bizottság elnöke. Az ünne­pi beszédben az ezredparancs­nokunk értékelte eddigi sike­reinket, mind politikai, mind harci felkészültségben. Majd a járási párttitkár és a járási nemzeti bizottság elnöke mon­dott beszédet. Méltóan értékel­ték példás munkánkat az árvi­zek idején, ahol gyermekek és öregek életét mentettük meg, egy falu közelében pedig három kilométeres töltést húztunk két nap alatt. Éjjel-nappal fá­radságot nem ismerve dolgoz­tunk a lakossággal együtt, s meggátoltuk a négyezer la­kosú falu kilakoltatását, 1500 sertés és 1200 tehén elszállítá­sát. Tettünkkel bebizonyítottuk, hogy hadseregünk a nép érde­keit védi és készen áll bármi­lyen feladat teljesítésére. A járási nemzeti bizottság elnöke ezredünket rádióval ajándékozta meg. Az SZNF év­fordulója tiszteletére 36 kato­nának adták át a „Példás kato­na“ jelvényt. A szocialista ver­seny keretén belül 15 példás csapatot, 8 példás szakaszt és egy példás századot hirdettek ki, amelyek vörös zászlót kap­tak. BENKÖCZKY GYÖRGY, tizedes 1 MoaftailgaM-lanátsolunli j fikuszok pedig milyen nagyra nőttek itt! Bizony nyugodtan rámászhatott volna bárki. Ak­kora terebéllyel rendelkeztek, mint egy jólmegtermett akác­fa. A chamaerapp axcelsa szin­tén úgy érezte magát az üveg­cserepek alatt, mintha Japán­ban vagy Spanyolországban vi­rulna. Több mint tíz méter magasra ágaskodott és tekin­tett le az áruló látogatóra. A mexikói pálmák öt-hat méter hosszú, két-három méter szé­les üdezöld leveleiket pedig esernyőként kínálták a közön­ségnek. Aki megfordult ebben a pálmaházban, ízelítőt kapott a trópusi tájból, az őserdőből, sőt az öserdei illat és a zöldes félhomály szinte aláfestette a képzeletet. VIRÁG A SZOBÁBA Nem is hinné az ember, hogy két-három szál virág és néhány zöld levél milyen barátságossá tudja tenni az otthoni környe­zetet. A különféle kivitelű, ki­sebb-nagyobb méretű vázákban szortírozták a legkülönfélébb virágokat a kiállítás egyik ter­mében. Naponta rendezték a vázákat hozzáértő lányok, asz- szonyok. Fiatal lányok azután csodálkozva látták, hogy volta­képpen egy virágcsokrot nem is valami egyszerű készíteni. Alig van lány, aki ne szeretné a virágot. Viszont nem sok lány van vagy asszony, aki hozzáértéssel, szépérzékkel, stílusosan készíti el a vázába való virágcsokrot. Sokan el sem hinnék, mit jelent az, ha egyik szál virág hosszabb, a másik rövidebb a csokorban. De a hosszúságot arányosan kell megválasztani ám, mert ettől függ a csokor szépsége. A ki­állítás másik részén pedig a különböző színű bútorokhoz il­lő virágdíszítéseket mutatták be. Szépség szempontjából még az sem mindegy, hogy kék vá­zába -milyen színű virágot te­szünk. Tehát a szín és a virág szárának hosszúsága a legdön­tőbb mérvadó a csokorkészí­tésnél. A virág szépsége? Az nem számít! Mert minden vi­rág szép. A fiatal lányok leg­többje többször tekintette meg a kállílást. Tehát a szépérzék fejlesztését nagyban szolgálta ez az érdekes rendezvény. SZEBB AZ ÉLET Lehet, hogy a fiatalok közt akadnak olyanok, akik felvetik a kérdést: Vajon miért kell vi­rágkiállítást rendezni? Ez már a harmadik virágki­állítás volt országos méretben. Az érdeklődés a virágok iránt egyre szélesebb. Mai életünk, nyugodt otthonunk el sem képzelhető virág nélkül. Te­kintsünk csak vissza a polgá­rosodás korszukára! Az e kor­ban éló festők színpompás vi­rágcsendéleteket festettek, a költők pedig rózsákról versel­tek. A gyönyörű színek és a növény szép alakja a legolcsóbb és egyben legszebb díszítési és szépítészeti eszköz. A virág- gondozás kellemes munka, in­kább szórakozásnak számít a napi feladatok mellett. A hol­land, flámand festők, a polgá- riasodás korát és a gazdagok jólétét virággal szimbolizálták. A \jómódú kereskedők, iparo­sok és földdel rendelkezők jó- ' módban éltek, virág kellett ne- ' kik. Aj elnyomott hűbéresek, j szegényemberek szépnek tar- ^ tották a virágot, de az életük | jobbá, szebbé tételéhez a virág ; ugyan nem volt elég. Az elnyo- j más zorddá teszi az embert, ( sivárrá a lelkivilágát. Vissza­fejleszti a szépérzéket is. Te­hát csak a gazdag polgároknak 1 és később is a gazdag embe- * reknek vált leginkább passzió- 1 jukka a virágkedvelés és szépt- e tették az életüket virágdíszek­kel is. Ma pedig a munkások ' otthonában is ott van már a ’ virág, mert a dolgozók meg- J változott életmódja megköve- f teli a szépet. A dolgozók jóié- * tét és az anyagiakkal kapcso- í latban gondnélküi életét jelké- \ pezi ma a virág. A fiatalok ép- 1 pen ezért ültessenek virágot a 1 városi és a falusi parkokba, az • ablakokba vagy a ház előtti r kertekbe. A muskátlis ablakok 1 és rózsás kertek nemcsak azt * mutatják, hogy szeretik a vi- ! ragot és szépérzékű lány lakik * a házban, hanem azt is, hogy ‘ szebb az élet. ' BAGOTA ISTVÁN 1 í Szeretlek én, jöjj vissza hoz­zám: A fiú viselkedése arra mutat, hogy maga nem közöm­bös a számára. Viszont az a körülmény, hogy messze éln«"’ egymástól, bizony nem segít5 elő a maguk barátságát. A tá­volságok csökkentik az érdek­lődést és gyengítik az érzelme­ket, és a folyamatos távolság gátat vethet kettőjük szerel­mének'is, mert nem ismerhetik meg egymást. A kettőjük kö­zött történt dolgokról csak arra következtethetünk, hogy a lehetőség szerint tartsanak ki egymás mellett. Arra azon­ban törekedjenek, hogy egymás közelébe kerüljenek, mert ha nem, akkor valószínű, hogy lassan, fokozatosan elhidegül- nek egymástól. Egy barna asszony: Közölje címét, hogy levélben válaszol­hassunk. A házasélet problémái nem tartoznak a nyilvánosság elé. Szeretném a boldogságom egyszer megtalálni: Sajnos, előfordul, hogy a dolgozó fér­jes asszonyok, de főként a nős férfiak munkahelyükön a kol­legiális viszonyon túlmenőleg szerelmi érzelmeken alapuló barátságot kötnek. Ön is azt írja, hogy szereti a férfit, aki nős és családja van. Az ilyen „soha el nem múló szerelem" rendszerint nem más, mint egy megszokáson alapuló barátság. Ezek a „nagy szerelmek“ abban a pillanatban megszakadnak, és igen hamar kihűlnek, amint az egyiket máshová helyezik, vagyis nincs alkalmuk minden nap találkozni. Tegyen maga is így! Kérje áthelyezését, ezt a kérelmet az üzemeknél rend­szerint teljesítik. Meggyőződik majd, hogy nem szerelemről volt szó, csupán barátságról. Ellenkező esetben mi vár önre? A bíróság a válást nem fogja kimondani, a férj pedig bűnbá­nóan visszatér családjához és akkor' mi lesz magával? Az ilyen viszony idővel kitudódik és a maga hírneve jogosan vagy jogtalanul — nem kutát- juk — meg lesz tépázva. Senki hem veszi védelembe. A komoly fiatalember, aki különben há­zassági okokból közeledne, ki­marad r, pletykák miatt. Szíve­sebben válaszoltunk volna le­vélben, és ha lehet közölje - címét, hogy tanácsunkat ki­egészíthessük. Cigánylány: A túlzott félté­kenység betegség. Nagyon gya­kori azonban, hogy a félté­kenységnek oka van. Ha szereti ideálját, ne adjon neki okot sem szóval, sem tettel, hogy féltékeny legyen. Hazudjak a végtelenségig? Maradjon hű az ideáljához és ne hallgasson az ilyen csábító, tartalmatlan beszédekre. Gon­dolkozzon továbbra is olyan józanul és becsületesen, mint eddig. Az igazmondás és az őszinteség mindig meghozna a maga gyümölcsét. Ha pedig az illető férfi megsértődött az igazmondáson, azt ne vegye komolyan és helyezze az ér­deklődési körén kívül. Akik szeretik még egymást: Sok ember úgy van, hogy aki­ben egyszer csalódott, annak nem tud igazán hinni többé. Ebben sok igazság van. Éppen ezért ön is legyen óvatos, ne­hogy űjabb csalódás érje. De ha megbocsájtott már neki, és ha az említett szóbeszéd nem volt túlságos komoly, nem hagy mély nyomokat maga után, ak­kor azon is elgondolkozhat, hogy felújítsa vele a régi, ba­ráti viszonyt. Ne felejtse el, hogy hibát követhetünk el, de azt jóvá is lehet tenni. All right: Amennyiben a fia­talember eddig sem írt, akkor kénytelenek vagyunk arra gon­dolni, hogy a nagyvárosi kör­nyezet és élet megváltoztatta. Ha így van, akkor ne írjon neki kár volna."ilyenkor az írás sem segít. Legjobb volna mindent elfelejteni. Viszont az is elő­fordulhatott, hogy ideje sem volt a levélírásra, vagy módja. Ezt majd tudja meg. És ez szerint határozzon. Ha valaki ritkábban ír levelet, nem szerek levelezni, attól még lehet ko­moly udvarlő, komoly érzel­mekkel. Virágtartók cserepekkel és szebbnél szebb növényekkel. Így kell a szobában elrendezni a virágokat, persze a valóságban azért szebbek voltak, mint a képen. \ házasságlélektan kérdései MIKOR HÁZASODJUNK? A lélektan azzal is sokat foglalkozik, hogy melyik az az életkor, amely a legalkalma­sabb a boldog házasságkötésre. Erre vonatkozólag természete­sen nem állítható fel általános érvényű szabály. Fiatalon és idősebb korban, kisebb és na­gyobb korkülönbséggel kötött házasságok között is egyaránt adódnak sikerültek és sikerte­lenek. Annyi azonban kétségtelen­nek látszik, hogy a teljes testi érettség egymagában legfel­jebb csak kezdetleges társadal­mi környezetben elegendő ah­hoz, hogy az ifjú mint leendő családapa vagy családanya és házastárs anyagilag és erköl­csileg is megállhassa a helyét. Egészen fiatalkori házasságok­ra, főként olyan társadalmi közösségben kerülhet csak sor, amelyekben évszázadok óta azonos jjagyományok, munka- megosztás szerint folyik az élet. A változó gyors léptekben fejlődő, egyre gazdagabban differenciálódó és így nehéz alkalmazkodási problémákat felvető társadalomban sokkal hosszabb ideig tart a boldog házasélet megvalósításához szükséges társadalmi érettség megszerzése. Ahol a fiatalok még hosszabb ideig benne ma­radnak egy nagy család hagyo­mányokkal átszőtt, egyértel­műen meghatározott, erkölcsi törvényekkel szabályozott kö­zösségében, ott még kevesebb társadalmi tapasztalattal is könnyebben létesülnek tartós, boldog házasságok. Más a hely­zet ott, ahol a fiatal párok nyomban kikerülnek a régi családi kötelékből, teljesen ön­állóan működő társadalmi sej­tet kell megszervezniök. Természetes az is, hogy ízokban a foglalkozási ágakban, mást". A pszichológia elismeri, hogy mindkét állításban van valami igazság. Csakugyan, bi­zonyos temperamentum, vér­mérsékleti különbségek inkább használnak a házasságnak, mert így kedvező kiegészítődések jöhetnek létre. Viszont a jel­lemvonások érdeklődése, világ­nézet, műveltség tekintetében sokkal jobb a hasonlóság, egye­zés. Az olvasást, a zenét, színhá­zat, a művészeteket és a finom szórakozásokat kedvelő nő ré­szére aligha lesz ideális élet­társ az olyan férfi,’ akinek leg­főbb, minden szabadidejét lekötő szenvedélye a kártya vagy a szurkolás a sportpályák lelátóin. Ugyanígy, akinek éle­tében döntő fontosságú a szek- szualitás, aligha lesz megfelelő élettársa az, akit mindez ke­vésbé érdeke! és alig van igé­nye e vonatkozásban. Persze, egy ember szükség­leteinek és vágyainak alapos megismerése nem mindig köny- nyű feladat — a házasság előtt. De a meghitt, bizalmas beszél­getések, együttes élmények al­kalmával sok minden kiderül arról, hogy mi iránt érez a másik erős, állandósult érdek­lődést. Az, hogy milyen mértékű temperamentum és érdeklődés- különbséget bír el a házasság, egyensúlyának megbomlása nélkül, csak alaposabb vizsgá­lódás után állapítható meg. Mindenesetre amilyen nyilván­való az, hogy a házastárs kivá­lasztását nem lehet csupán tudatos mozzanatoktól függővé tenni, éppen annyira világos, hogy a tudatos választási té­nyezők szerepét sem szabad lekicsinyelni. Dr. Harsányi István (Befejezés a következő számban) SZERKESZTŐI üzenetek { Kihez forduljak? Távúton csakis úgy folytathat tanulmá­nyokat, ha az üzem hozzájárul kérvénye kedvező elintézésé­hez. Szakiskolákat tudnánk ajánlani, de tudnunk kellene, hogy milyen ágazat iránt ér­deklődik. Vecseklőn is készülnek A vecseklői fiatalok közül többen is lehetnének CSISZ- tagok. A legnagyobb hiba még­sem, az. Nagyobb aggodalomra ad okot az a közömbösség, amely ebben a községben jel­lemzi a fiatalok munkáját. Pedig Vecseklön is megvan­nak a lehetőségek a jobb szer­vezeti munkára és ezt a néhány év előtti helyzet is példázza. Abban az időben még az itteni fiatalok azzal büszkélkedhet­tek, hogy hosszabb időn ke­resztül a CS1SZ járási vándor­zászlajának birtokosai voltak. Ezt jó munkájukkal érdemelték ki, kulturális téren a legjobbak közé tartoztak, és a szervezeti élettel sem volt baj«. A vecseklői HNB-m az utóbbi időben mutatkozó hibák okait kutattuk. Bozó József, a HNB titkára hosszabb időn át viselte a CSISZ alapszervezet elnöké­nek tisztségét és így jól ismeri a viszonyokat és a hiányossá­gok okait. — A választások után már több ízben foglalkoztunk az alapszervezet munkájával — beszélte Bozó József, — külö­nösen most, a.z évzáró taggyű­lés előtt mindennapi ez a prob­léma. A legelső feladatnak azt látom, hogy új vezetőséget kell a szervezet élére állítani. A je­lenlegi elnök, Bozó Béla távol dolgozik és csak néha látogat haza. így képtelen a fiatalok munkáját irányítani és nincs áttekintése a mindennapi fela­datokról. A vezetőség többi tagja sincs feladata magasla­tán. A községben nem egy fiatal van, aki képes lenne az alapszervezet irányítására. Az évzáró tagsági gyűlésre ebben a szellemben készülnek a ve­cseklői fiatalok, a HNB-vel és a helyi pártszervezettel karölt­ve. — A jelen időszakban milyen a kulturális tevékenység? — Az év elején rendezett az alapszervezet utoljára egy színdarabot. Igaz, a CSISZ-ta- gok azóta már részt vettek egy színdarab bemutatásán, de ez nem az alapszervezet kezdemé­nyezésére történt. Kultúrmun- kára pedig igazán vannak lehe­tőségek a faluban. A vecseklői fiatalok azzal büszkélkedhet­nek, hogy parkettos, szép kul- túrházuk van — mondta a HNB titkára. Ez a kultűrház társa­dalmi munkában épült és a fia­talok is részt vállaltak belőle. Valóságos élvezet benne dol­gozni, hiszen a környéken hoz­zá hasonló szép terem alig van. Bozó Mária, a CSISZ vecseklői alapszervezetének egyik oszlo­pos tagja az EFSZ-nek is pél­dás dolgozója. Reméljük, hogy megmutatják, érdemesek erre a kultúrházra a vecseklői fiatalok. A faluban tehát világosan látják a hiányosságokat és jó úton haladnak, hogy a hibákat kiküszöböljék. Ez a munka azonban legeisősorban maguk­nak a fiataloknak a feladata. A HNB és a helyi pártszervezet támogatása már fél sikert je­lent, az alapszervezet munká­jában. AGÓCS VILMOS amelyekben hosszabb ideig, esetleg két évtizedig is eltartó tanulási, művelődési időszakra, felelősségteljes szakmai tanul­mányokra van szükség, a meg­felelő társadalmi érettség is csak hosszabb idő alatt szerez­hető meg. Egy téglaadogató vagy malterhordozó segédmun­kás rövidebb idő alatt szerez­heti meg társadalmi érettségét, mint az építészmérnök, tanár, művész, vegyész vagy orvos. Ugyanígy előbb érhető el a tár­sadalmi érettség falusi környe­zetben, ahol minden ember ismeri a másikat, s szinte nyil­vánosság előtt zajlik le élete. Más a helyzet például a milliós világváros forgatagában, ahol az előbbihez hasonló, közössé­gi, társadalmi ellenőrzés úgy­szólván teljesen' lehetetlen. Ezért jelent nagyon sok meg­próbáltatást és kísértést a fia­talok számára, , ha elmaradot­tabb civilizációjú, a kulturális középpontoktól távol levő kis településekből kerülnek a fő­városba. Megfelelő társadalmi tapasztalat hiányában könnyen elveszíthetik tájékozódásukat. Már csak ezért sem érdemes nagyon sietnünk a házassággal. Kiterjedt vizsgálatok azt mutatják, hogy bonyolultabb, fejlettebb társadalmi viszonyok között a nők 20—22 éves, a férfiak 27—30 éves korukra válnak társadalmilag annyira éretté, hogy tartós, boldog há­zasságkötés remélhető tőlük. KIT KÉNE ELVENNI, KIHEZ KÉNE FELESÉGÜL MENNI? Sok egyéb között még ott van a leendő házastársak ösz- szeillésének, hasonlóságának vagy különbözőségének a kér­dése is. A közmondás szerint: „hasonló a hasonlónak örül“. A másik viszont azt hirdeti: „az ellentétek vonzzák egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom