Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-13 / 37. szám

\ Híradás a seregszemléről BRKO: Vásár­város — csak így mondhatom, mert ha nevét hallom, azon pillanatban a nemzétközi árumintavá­sárra gondolok, vagy ellenkező­leg a vásárra gondolva rög­tön felvillan emlékezetemben az ódon város látképe, karcsú tornyaival, füstölgő kéményei­vel: Egy éve annak, hogy a vá­ros neve bevonult a nemzetközi vásárok történelmébe. TÖRTÉNELFMTÖREDÉK E vidéket emberemlékezet óta kereskedelmi utak szelték ke­resztül. A mai város feletti hegyen már a 11. század végén ott állt a Premysl hercegek la­kóvára. A feljegyzések két év­századdal később már városról tesznek említést. Maid az 1234 —1270 es években il. Premysl a várost urfjfó hegytetőn fel­építtette Spielberg várát. A várnak, helyesebben fogháznak borzalmakkal telített története a fehérhegyi csata után kezdő­dött. Ide hurcolták Ferdinánd császár parancsára a morva hazafiakat, s nyomuk veszett a vár földalatti odúiban. A2 idők folyamán a vár híres erősséggé vált. A harmincéves háborúk idején még Torsten- son, a híres svéd hadvezér sem tudta elfoglalni. Idegen sereg csak 1741-ben vonult be Spiel­berg várába — a vár és a város ura Napóleon lett. Négy] évvel később az 8 parancsára rombol­ják le a várfalakat. így az egy­kori várból csak a földalatti rész, a börtönök maradtak meg. A vár helyreállítása után a Habsburg-Monarchia legret­tegettebb politikai fogházává vált, s majdnem száz év eltel­tével a német fasiszták újból azzá tették Sőt, mi több, val- latási formáikkal a barbárság tekintetében magasan túlszár­nyalták minden elődjüket. A haladó eszmék terjesztőit, több mint 80 ezer csehszlovák haza­fit kínoztak a földalatti börtö­nökben De az igazság, az esz­me diadalát semmilyen eszköz­zel sem tudták meggátolni: Brno 1945 áprilisában felszaba­dult. Innen számítjuk a város je­lenét, s ez mindannyiunk szá­mára ismert. A város terebé­lyesedett, hazánk második leg­nagyobb városává fejlődött. Kiváló minőségű gépipari ter­mékei messze földön híressé tették. Nem véletlen, hogy az előző években e fejlett ipari központban rendezték az orszá­gos gépipari kiállításokat. Ezek bizonyos értelemben előkészítői és előhírnökei voltak a nagy nemzetközi vásároknak. ÜNNEPÉLYES PILLANAT I960, szeptember 11: A kitá­rult kapukon keresztül kíván­csi tömeg kígyózik a virágokkal szegélyezett úton, megtölti a pavilonokat, a nyitott térsége­ket. Látnivaló van bőven. 27 ország több mint 250 vállalata mutatja be s kínálja eladásra gyártmányait. A csehszlovák ipar fejlettségét külkereskedel­mi vállalatunk 15 üzemének több mint 3 ezer különböző ipari terméke hirdeti STROJĽXPORT Az X pavilonban harminc kü­lönböző teljesítményű Skoda és Slávia Diesel-motorral ismer­kedhetnek az érdeklődők. A motorok összteljesítménye 4500 lóerő. Az üzem ez ideig még semmilyen vásáron nem állított ki ennyiféle motort Talán az is hozzájárul ehhez, hogy a motorok jubilálnak: kereken ötven éve kezdtük meg gyártá­sukat. S fél évszázad alatt meghódították a világpiacot. — Hazánk a' Diesel-motorok exportálása terén világviszony­latban a negyedik helyet fog­lalja el — magyarázza a szol­gálatot teljesítő mérnök, majd nem kis büszkeséggel hozzá­fűzi: mi nem kapunk reklamá­ciókat vevőinktől. Ez az utolsó mondat sokat mond a jubiláló Diesel-motorok minőségéről és készítőinek munkájáról. A SZOVJET exportvállalatok gyártmányai a hatalmas A pavilonban keltik fel érdeklődésünket. A 13 500 négyzetméteres pavilonban 4500 négyzetméternyi területen va­lóban áttekinthetően helyezték el a szovjet gyártmányokat. A kiállított gépek és műszerek ízelítőt adnak a szovjet ipar fejlettségéről — a csehszlovák­szovjet barátságot hirdető rész pedig a két ország kölcsönös gazdasági együttműködéséről. A képek: csehszlovák szakem­berek szovjet gyárakban és szovjet szakemberek épülő üze­meinkben dokumentálják a kö­zös építést. Különösképpen nagy az ér­deklődés az új típusú messze- látó és egyéb csillagászati mű­szerek iránt, amelyek segítsé­gével a szovjet tudósok mind­inkább megismerik a világmin­denség titkait. A pavilonban a látogatók több mint 1500 ki­állítási tárgyat, köztük egész sor újdonságot ismerhetnek meg. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG tíz külkereskedelmi vállalata az F pavilonban 4300 négyzet­TALÁLÓS KÉRDÉST tehet­nénk fel; melyik az a gépalkat­rész, amely nélkül az ipar fejlődése elképzelhetetlen len­ne, a textil- és papíriparban, tej- és fafeldolgozó üzemek­ben, hajó- és hídépítésnél, mezőgazdasági gépek, ágyúk és repülőgépek, de a porszívók szerkesztésénél is egyaránt fontos! Egy Spartak vagy Octavia kocsinak legalább 20-25 ilyen „alkatrészre“ van szük­sége. Megkönnyítjük a feleletet és hozzátesszük, hogy ez az alkatrész acélból készül, még­pedig a legkeményebből és a szülőhazája Svédország. Ugye, most már mindenki rájött, hogy golyóscsapágyak­ról van szó. De talán még nem tudja mindenki, hogy tíz hó­nappal ezelőtt Eperjesen meg­nyílt a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett brnoi goiyóscsapágy- üzem fiőkvállaiata és az olyan fejlett iparral rendelkező álla­mokba szállítja a golyóscsap­ágyakat, mint az NSZK-ba, Olaszországba, a népi demok­ráciák közül Magyarországba, Lengyelországba, Romániába és eddig még egyetlenegy rekla­máció sem érkezett. A golyóscsapágy lényegére már a legrégibb időkben rájöt­tek az emberek, amikor még kocsikerék sem létezett. Ős­apáink már a kőkorszakban gömbölyű fatörzseket raktak a sziklakövek alá, amikor ren­deltetési helyükre szállították őket. A nehéz vontatást a gör­dítés útján sokkal könnyebbé tették. Áz évszázadok folyamán sok neves fizikus foglalkozott Szerencsétlenség az Antarktiszon Moszkva TASZSZ — Augusz­tus 3-án éjjel az antarktiszi Mirnij állomás meteorológiai épületében túzvésž ütött ki, amelyek során az ötödik szov­jet antarktiszi expedíció nyolc tudományos dolgozója elpusz­tult. A Moszkvába érkezett je­lentések szerint a tűzvész, amelynek okát mind ez ideig nem sikerült megállapítani, rendkívül erős szélvihar idején keletkezett. A széllökések se­bessége elérte az óránkénti 200 kilométert. A tűzvész elleni harcot rendkívül bonyolulttá tette az, hogy a meteorológiai állomást éppen ügy, mint a Mirnij többi épületét is néhány méteres hófúvások lepték el. 60 vagon hús i Ha 10 évvel ezelőtt vala­melyik merészebb aisószeli szövetkezetes azt állította volna, hogy 1965-ben (illet­ve 1961-ben) a közös gaz­dálkodásból 60 vagon húst adnak piacra, akkor annak bizonyosan a szemébe ne­vetnek és nem kjzárt, hogy a háta mögött kétségbe vonják az illető józan eszét. Mert ugyebár 60 vagon húst — még elképzelni is sok, különösen olyankor, amikor még 5 vagon hűs kitermelé­sére sincs meg a kezesség. Persze azóta már erősen megváltoztak a vélemények. Legalább annyira, mint a szövetkezet gazdasági hely­zete. Kételkedők ugyan még mindig akadnak, de ha már minden olyan rohamos át­alakuláson megy keresztül ebben az EFSZ-ben, akkor az is Igazság, hogy lassan az „azt pedig nem hiszem“- ből „majd meglátjuk“ for­málódik, a rossz szándékú kétely érdeklődéssel páro­sult kíváncsisággá finomo­dik. Hogy miért? Mindennek oka van, tehát csak természetes, hogy az emberi lélekben végbemenő változásnak is. Hiszen az is eléggé hihetetlennek tűnt az év elején, hogy ebben az esztendőben 41 vagon húst értékesítenek az alsőszeli szövetkezetesek. A fél évi mérleg azonban azt mutatta, hogy különösen marhahús­ból még jóval többet is ad­hatnak a tervezettnél. Tehát nem csoda, ha változnak a vélemények, ha lassanként már azt is számolgatják, hogy 1964-ben talán több is piacra kerül a tervezett mennyiségnél. Ezt azért merik remélni, mert az idei hektárhozamok is fölülmúltak minden vára­kozást, tehát sokkal több lett a takarmányuk, mint amennyire számítottak. Ez persze nem jelenti azt, hogy most majd dínom-dánomoz- nak a takarmánnyal, hanem jó gazda módján akkor ta­karékoskodnak, amikor van miből. Szemes- és szálasta­karmányokból egyaránt tartalékalapot létesítenek, hogy egy szűkebb esztendő át ne húzhassa a számítá­saikat. Ily módon 1964-ben bizonyosan nem lesz baj az­zal a tervvel, hogy hektá­ronként számítva 255,4 kg, összesen pedig 60 vagon húst adjanak piacra. (-la-) Az új cséplőgépnek mezőgazdasági dolgozóink örülnek a leg­jobban, mert elősegíti, hogy a háromszakaszos aratást gyorsan, szemvesztesség nélkül elvégezhessék. Vásárrészlet — felvételünk a vásár megnyitásának reggelén készült. méteren, valamint a pavilon előtti nyitott terén 1500 külön­böző gyártmányt mutat be. Ta­lálunk egy egész sor figyelemre méltó szerszámgépet, de a leg­nagyobb érdeklődést mégis a hajóépítést ismertető rész kelti. Az újjáépített gdynai, gdanszki és stettini hajógyá­rakban a lengyel dolgozók 470 tengerjáró hajót építettek. A Lengyel Népköztársaság világ­viszonylatban a 11. helyet fog­lalja el tengerjáró hajók készí­tésében. Hazánkat és Lengyelországot széleskörű gazdasági kapcsola­tok fűzik egymáshoz. Ezt leg­jobban bizonyítja a tény, hogy a két ország közötti árucsere­forgalom ez évben meghaladja az 1 milliárd rubelt. Szakemberek körében már most, a vásár megnyitása első napján nagy érdeklődés észlel­hető a lengyel Motoimport vál­lalat mezőgazdasági gépei iránt. „VILÁGSZINTEN" Alig fél napja, hogy kitárul­tak a vásár kapui, a bel- és külföldi vásárlók, szakemberek ismerkednek egymással: s a ki­állítással. Keresik a számukra legjobban megfelelő árut. A szocialista országok vállalatai éppúgy, mint a nyugati kapita­lista vállalatok kínálják árui­kat. A vevők nyitott szemmel járva hasonlítanak, s természe­tes, hogy a jobbat, a számukra legjobban megfelelőt, a „világ­szintet" elérőt választják. E téren nincs okunk aggoda­lomra: kiállított gépeink ver­senyképesek! Megvan rá min­den remény, hogy mire e sorok nyomdafestéket látnak, állítá­somat jó néhány adásvételi szerződés is igazolni fogja. Brno, 1960. szeptember 11. CSETŐ JÁNOS Néhány szó A mezőgazdasági tanulóotthonokról Ez év júniusában kormá­nyunk határozatot hozott a mezőgazdasági tanulóottho­nok megszervezésére vonat­kozólag. A mezőgazdasági tanulóotthonok a régi me­zőgazdasági tanonciskolák­nak felelnek meg, azzal a különbséggel, hogy a mező- gazdaságban dolgozó ifjú­ság számára magasabb fokú kiképzést nyújtanak. A tanulóotthonok interná- tusaiban 150—500 tanulót helyezhetnek el. A korsze­rűen felszerelt mezőgazda- sági tanulóotthonokat kép­zett pedagógusokkal és szakoktatókkal látják el. A helyi nemzeti bizottsá­gok vagy a vállalatok (az állami gazdaságok és EFSZ- ek) minden járásban létesí­tenek egy ilyen mezőgazda- sági otthont Szeptember 1- én 67 mezőgazdasági tanu­lóotthon nyílt meg. Nyolc­ezer fiatal mezőgazda ké­szül ezekben az otthonok­ban jövő hivatására, arra, hogy a szocialista mezőgaz­daság magas terméshoza­mainak mesterei legyenek. A mezőgazdasági tanuló­otthonok létesítésére vonat­kozó határozat olyan körül- ; ményeket teremtett, ame­lyek lehetővé teszik hogy a fiatal mezőgazdasági dolgo­zók alapos kiképzésben ré­szesülhessenek. A mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság- ! nak alkalma nyílik alapvető ; szakismeretek elsajátításá- ' ra, általános műveltsége ki- ! bővítésére, valamint az in­ternátusí nevelés folyamán ] gazdag kulturális és test- nevelési tevékenységet fejt­het ki. A CSISZ KB elnökségének ! határozata értelmében a mezőgazdasági tanulóottho­nokban a lehető leggyor- i sabban létre kell hozni a ; CSISZ-alapszervezeteket. A szervezési munkát ugyan­úgy kell elvégezni, mint az üzemi tanonciskolákban. Minden tanulóotthonban meg kell választani az if­júsági szervezet vezetősé­gét és kulön-külön az osz­tályok CSISZ-szervezetének ’ vezetőségét. Hogyha az osz­tályokban a gyakorlati mun­ka közben oktatási és ter­melési csoportok alakulnak, akkor ezekben ifjúsági munkacsoportokat kell szer­vezni. A CSISZ-alapszervezetek jelentősége a mezőgazdasá­gi tanulóotthonokban rend­kívüli nagy fontosságú, hi­szen a jövőben majd min- , den fiatal mezőgazda ezek- ; ben a tanulóotthonokban nevelkedik. A tanulóottho- 1 nokban nőnek fel mezőgaz- ; daságunk szakmunkásai és ' a CSISZ falusi szervezetei- 1 nek funkcionáriusai is. Ez a ; jelenség arra kötelezi a CSISZ járási vezetőségeit, 1 hogy megfelelő segítséget ! nyújtsanak a raezőgazdasá- ; gl tanulóotthonokban a ■ CSISZ-alapszervezetek meg- ! szervezéséhez. MIKULÁŠ PAVOL: Fiatalok üzemében... a gördülő-súrlódás problémá­jával, míg végre rájöttek a modern golyóscsapágy-szerke- zetre. Korszakalkotó újítást jelentettek az ún. önbeálló go­lyóscsapágyak, ekkor indult el a különböző típusú golyós­csapágyak gyártása. Áz eperjesi üzemben főként kúpgörgős csapágyat termel­nek, amelyek rendkívül teher­bírók. Léteznek 10—1400 milli­méter belső átmérőjű golyós­csapágyak, olyanok, amelyek percenként hatvanezer fordu­latot tesznek lehetővé, ezzel szemben gyártanak olyan go­lyóscsapágyakat is, amelyek percenként tizenöt fordulat­szám mellett 1500 tonna teher­bíró képességgel rendelkeznek. Találunk olyan golyóscsapá­gyakat, amelyek többszáz ki­logrammot nyomnak, de vannak parányiak is, amelyek egy grammnál alig nehezebbek. A hatalmas méretűeket a ne­héziparban, az egész aprókat pedig a finommechanikában al­kalmazzák Ján Ivanko elvtárs szervezi a legnagyobb sikerrel a brigá­dokat. A golyóscsapágyak terhelé­sénél természetesen elenged­hetetlen az acél kiváló minősé­ge és a szakszerű, gondos fel­dolgozás. Eperjesen az első köztársaság idején nem létez­tek iparvállalatok és az egyet­len faipari iskolán kívül szak­iskolák sem voltak. Honnan került ide annyi szakmunkás? Erre a kérdésre Jaroslav Niča elvtárs, az új golyőscsapágy- üzem propaganda szakosztá­lyának vezetője, adta meg a választ. — Dolgozóink átlagéletkora 24 év. Hazánk különböző vidé­keiről jöttek ide, sok magyar is van köztük. Legtöbbje csak háromhavi kiképzésen ment keresztül Brnoban, de elmond­hatjuk, hogy alapban elsajátí­tották a szakismereteket. Üze­münk valóban példaképe a cseh és szlovák együttműködésnek. A nagy hagyománnyal rendel­kező kiváló brnoi mesterek ál­landóan összeköttetésben áll­nak volt tanítványaikkal. És szükség szerint valóban „ide repülnek“. A termelési tervet december 24-ig teljesítjük, a vállalás december 29-re szól. Most vezetjük be a műhelyek­ben a „takarékossági napokat", Hurtoš elvtárs kollektívája fel­hívást intézett hazánk golyós- csapágy üzemeihez, amely így szól: „Az év végéig százezer korona anyagmegtakarítást érünk el!“ A SZNF 16. évfordulója al­kalmából rendezett üzemi ün­nepségen a CSISZ-tagok (az üzemben 102 CSISZ-tag van) meglepték a jelenlevőket. Ki­jelentették, hogy: bevezetik a Seifert-módszert és szövet­ségre lépnek a Skalica na Slo­vensku-! golyóscsapágy üzem­mel. Mária Vozniaková elvtársnő többször vett részt az éjjeli eséplésnél, de azért reggel mindig pontosan munkába állt. Ezek a fiatalok már valóban megtanulták, hogyan kell szo- cialista módon dolgozni, de azt is, hogyan keli szocialista mó­don élni. Korszerű tanoncott- honokat, lakóházakat, kórházat építünk, s egy éven belül elké­szül az üdülőtelepünk Is. A ZKL fiatal dolgozóit ma már az egész környéken isméi­nk. Azok a fiatalok, akik nem káromkodnak, trágár szavakat nem használnak, csinosan, tisz­tán öltözködnek, kerülik a hu­ligán divathóbortokat, azok egész biztos az új üzem dolgo­zói. Csak néhány pontot árultunk el az „illemszabályzatukból“, mert kötelezettségvállalásuk­nak sokkal több pontja van — mondja búcsúzóul Mica elvtárs. ÉS AMIKOR a Spartak és Octavia kocsik elhagyják ha­zánk határait, hogy dicsőséget szerezzenek a Made in Cze­choslovakia jelzésnek és simán, gördülékenyen elsuhannak • világ útjain, a golyóscsapágyak halkan, nesztelenül mesélni kezdenek szülőhazájukról és az új sjpeia^sta emberről.. M. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom