Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-08 / 45. szám

\ Ki akarja a leszerelést? A Szovjetunió leszerelési tervezetének áttekintése 1946 óta A Szovjetunió létezésének első napja óta fáradhatatlanul a békéért, a leszerelésért és a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítéséért harcol. Alábbiakban áttekintést nyújtunk a Szovjetuniónak az utolsó tizenöt év alatt kifejtett békeharcáról. Ezek az adatok egyúttal azt bizonyítják, hogy a nyugati nagyhatalmak — elsősorban az Egyesült Államok — a bé­kejavaslatokat szabotálják és a javaslatok megvalósítását hátráltatják. lvZET ajavasiaioK megvaiositasat nai Világkonferencia összehívása, az atom- és hidrogénfegyverek megsemmisítése. VÁLASZ: A javaslat elfogad­hatatlan. A SZOVJETUNIÓ JAVASLA­TA MÁJUS 10-ÉN: A háborús propaganda betiltása, a meg­szálló hadsereg kivonulása Né­metországból, idegen területe­ken levő katonai támaszpontok eltávolítása. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: A szovjet ja­vaslatra vonatkozó vitát bi­zonytalan időre elnapoljuk. A SZOVJETUNIÓ HATÁRO­ZATA értelmében 640 ezer szovjet katonát leszereltek. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK nem csökkentik a hadse­reg létszámát. A SZOVJETUNIÓ HATÁRO­ZATA :eltávolít ja az idegen te­rületeken épített támaszponto­kat, mégpedig Port Arthurban (Kína) és Porkkala Udd-ban (Finnország). AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÁLASZA: Kilencszázra emelik a katonai támaszpontok szá­mát, és ezeken két millió kato­na állomásozik. 1956. A SZOVJETUNIÓ MÁR­CIUS 7-ÉN leszerelési javasla­tot terjeszt elő. A terv tartal­mazza Angliának az elmúlt év­ben előterjesztett javaslatait is. A SZOVJETUNIÓ A LONDO­NI LESZERELÉSI KONFEREN­CIÁN KIJELENTETTE: A Szov­jetunió egyetért azzal a nyu­gati javaslattal, mely szerint a leszerelési problémát nem mint komplexumot tárgyalják. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Egyre jobban eltávolodnak saját javaslatuk­tól és kijelentik, hogy a lesze­relési problémát teljes egészé­ben kell áttekinteni és meg­oldani. . . >. A SZOVJETUNIÓ MÁJUS 14- ÉN azt a határozatot hozza, hogy 1,2 millió katonát kell le­szerelni, 65 divíziót ffeloszlatni, 375 hadihajót szolgálaton kí­vül helyezni, . több katonai szakiskolát lezárni és a katonai költségvetést leszállítani. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Dulles kije­lenti, a szovjet határozat — csak propaganda. Az Egyesült Államok hadügyminiszterének helyettese kijelentette: Az Egyesült Államok korlátlan ideig nem csökkenti haderejét. 1957. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA MÁJUS 3-ÄN: Az Egyesült Államok, a Szovjet­unió és Kína hadseregének lét­számát 2,5 millióra, Angliáét és Franciaországét pedig 700 ezer főre kell csökkenteni. Be kell tiltani az atom- és hidrogén­fegyverek gyártását, beszün­tetni a háborúra uszító propa­gandát. A NYtiGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Tulajdonkép­pen kitérnek a válasz elől, de egyidejűleg bejelentik, hogy erősítik az atomháborúra foly­tatott előkészülést. A SZOVJETUNIÓ és a népi demokráciák 344 ezer 500 fővel csökkentik a hadsereg létszá­mát. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: nem szere­lünk le. 1958. A SZOVJETUNIÓ áp­rilis 1-én azt a határozatot hozza, hogy leállítja az atom- és hidrogénbombákkal folyta­tott kísérleteket. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK a közvélemény hatása alatt kénytelenek szintén le­állítani. a kísérleteket. 1959. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA SZEPTEMBER 18-án: Négy éven belül elérni az ál­talános és teljes leszerelést. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: A nagy nyil­vánosság előtt nem merik el­vetni a javaslatot, a leszerelés­re vonatkozó vitát igyekeznek elodázni. 1960. A SZOVJETUNIÓ azt a határozatot hozza, hogy had­seregének létszámát 1,2 millió­val csökkenti. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK nem csökkentik hadsere­geik létszámát. A SZOVJETUNIÓ JAVASLA­TA JÜNIUS 3-ÄN. A Szovjet­unió, hogy a genfi leszerelési konferenciát kivezesse a zsák­utcából, azt javasolja, hogy: meg kell semmisíteni az atom­fegyverek szállítására szüksé- 1 ges eszközöket. Ugyanezt ja­vasolja de Gaulle francia köz- társasági elnök is. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK FELELETE: A javaslat ellen szavaznak és a genfi tíz­hatalmi leszerelési konferen­ciát zsákutcába kergetik. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a Szovjetunió minden ja­vaslatával és tettével a világ­béke fenntartásáért harcol. Amerika népe november 8-án azzal a hittel járult a vá­lasztási urnák elé, hogy szavazataival eldönti majd: a kö­vetkező négy esztendőben a demokrata vagy a köztársasági párt kezébe kerüljön-e a nagyhatalom. A közvéleménynek ez az elképzelése legfeljebb jámbor óhaj lehet. Hatalmi küz­delem valóban folyik az Egyesült Államokban, de ez nem a széles nyilvánosság, hanem a színfalak mögött, a kormányhi­vatalokban, a nagyvállalatok és bankok igazgatósági szobái­ban játszódik le. Az amerikai elnökválasztás döntő kérdése tehát korántsem az, hogy Kennedy vagy Nixon kerül-e a Fe­hér Házba, hanem hogy az új elnök mit tesz majd az ameri­kai katonai gépezet hatalmának megfékezésére. A nemzet­közi helyzetet reálisabban szemlélő amerikai körök is látják már, hogy a fegyverkezési politika az Egyesült Államokat mindinkább elszigeteli és a nemzetközi erőviszonyok megvál­tozása, a béke erőinek növekedése, a békés együttélés gon­dolatának térhódítása gyakorol döntő befolyást a történelmi fejlődésre. hozta ide, úgyis lehet mondani, hogy az emberiség jövőjét, az előbb-utóbb minden ellenállást legyőző jövőt. A jelenlegi köz­gyűlés csak azzal segítené elő az általános és teljes leszere­lés ügyét, ha a nyugati hatal­mak, elsősorban az Egyesült Államok képviselői hajlandó­ságot mutatnak olyan javaslat megtárgyalására, amely nem­csak használja az általános, és teljes leszerelés kifejezést, ha­nem ki is tűzi ezt a célt. meg­jelöli elérésének útját és alap­elveit. rrrmh J tfOVlióJ/v I n orr ki 1946. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA: Az atomfegyver­készletek azonnali megsemmi­sítése; az atomfegyverek vgyár- tásának betiltása, az ENSZ Biztonsági Tanácsa útján az atomenergia ellenőrzése. A NYUGATI \NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: A Baruch-terv, amely nem tiltja az atomfegy­verek gyártását. Az Egyesült Államok a Bikini szigeteken az első atombomba-robbantást hajtja végre. 1947. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA JÜNIUS 11-én: Gro- miko az ENSZ szovjet küldötte előterjeszti a leszerelési ter­vezetet, amely tekintetbe vet­te a nyugati nagyhatalmak ré­széről felhozott észrevételeket Is. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Az ENSZ köz­gyűlés amerikapárti többsége azt a határozatot hozta, hogy feloszlatja az ENSZ atomener­gia-bizottságát. 1948. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA OKTÓBERBEN: Az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország, a Szovjetunió és Kí­na hadseregét egyharmaddal leszállítani. A Szovjetunió is­mételten az atomfegyverek gyártásának beszüntetését és az atomenergia ellenőrzését kéri. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK FELELETE: A szovjet ja­vaslatot elvetik, Shafer, az Egyesült Államok képviselőhá­za katonai bizottságának tagja kijelentette: „Azon a vélemé­nyen vyagyunk, hogy a háborús összetűzés köztünk és "az oro­szok között előbb vagy utóbb elkerülhetetlen.“ 1949. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA AZ ENSZ NEGYE­DIK KÖZGYŰLÉSE ELŐTT: Az atomfegyverek használatát, az emberiség ellen elkövetett sú­lyos vétségnek kell minősíteni. . A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: A javaslatot nem fogadjuk el. 1950. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA AZ ENSZ ÖTÖDIK KÖZGYŰLÉSÉN: A Szovjetunió azt követeli, hogy azt az álla­mot, amely először használja az atomfegyvereket, háborús bűnösnek kell tekinteni. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: A javaslatot elvetjük, Trumann elnök pa­rancsot ad a hidrogénbomba gyártására. 1951. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA AZ ENSZ HATODIK KÖZGYŰLÉSÉN: Feltétel nél­kül beszüntetni az atomfegy­verek gyártását, a' fegyverke­zést korlátozni, általános le­szerelési konferenciát össze­hívni. FELELET: Button az Egye­sült Államok vegyiharc alaku­latainak vezérezredese kijelen­tette: Tíz éve végzünk már tu­dományos kutatásokat és most azon a ponton vagyunk, hogy áttérjük a bakteriológiai fegy­verek gyártására. 1952. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA: Fogadjuk el a Len­gyel Népköztársaság javasla­tát, hívjanak össze leszerelési konferenciát. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Ellenjavasla- tot terjesztenek az ENSZ elé, amely azonban nem foglalkozik az atomfegyverek betiltásával. 1953. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA: Az atomfegyverek betiltása, a fegyverkezés csök­kentése, idegen területeken levő támaszpontok eltávolítása. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK ELLENTERVE: nem tar­talmaz konkrét javaslatokat, csak általában 'érintik a lesze­relési kérdés, fontosságát. 1954. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA : A külügyminiszteri konferencián Berlinben: Ötha­talmi konferencia összehívása. A NYUGATI NAGYHATAL­MAK VÁLASZA: Az Egyesült Államok március elsején a Marshall-szigeten felrobban­tották az első hidrogén bom­bát. 1955. A SZOVJETUNIÓ JA­VASLATA FEBRUÁR 18-ÁN: A bonni polip Az egykori dachaui kon­centrációs tábor 47963 sz. lakóját, Leonhard Roth atyát néhány hónappal eze­lőtt megfosztották papi hi­vatásától és egy olaszorszá­gi papi fegyházba internál­ták. A büntetés megindoko­lása: Roth Adenauer állam­titkárát, a hírhedt Globke-t tömeggyilkosnak bélyegez­te. Roth atya néhány héttel ezelőtt titokzatos körülmé­nyek közt meghalt. „Érzékeny“ SS-legények Algéria egyik francia fennhatóság alatt álló váro­sában a Mauthausenben ha­lálra kínzott franciák emlé­kére szobrot akartak emel­ni. Mivel azonban az Algé­riában tevékeny idegenlégió állományának 60 %-t nyu­gatnémetországi volt SS-le- gények és egyéb kalandorok képezik, a város helyőrségi parancsnoka nem . engedé­lyezi a mauthauseni antifa­siszták emlékművét. Különös káderpolitika?! New York rendőrségének parancsnoka kissé alaposabb nyomozás után meglepetés­sel állapította meg, hogy a hozzá beosztott legénység 50 tagja többszörösen bün­tetett előéletű. E rendőrök között akad betörő, autótol­vaj, orrgazda, kábítószer- csempész, stb. A parancs­nok két „legmegbízhatóbb“ embere pedig rendőrtiszte­ken elkövetett testi sértés miatt ült. Washingtonban súlyos pénz­ügyi botrány robbant ki amely­ben Nixon alelnököt is komp­romittáló adatok kerültek nap­fényre. Washingtoni körök vé­leménye szerint e körülmény nagymértékben csökkenti Ni­xon esélyeit az elnökválasztási harc utolsó napjaiban. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában tovább folyik a vita, melyre jellemző, hogy a nyugati hatalmak mindenkép­pen igyekeznek elkerülni a probléma építő jellegű megkö­zelítését. A vitában felszólalt Sík Endre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere is, és beszédében tényekkel mu­tatta ki, hogy a nyugati hatal­mak mindenképpen igyekeznek elkerülni a nagyfontosságú kérdés érdemi megvitatását. Egyre többen mondják ki, hogy az általános és teljes le­szerelés nemcsak hogy nem utópia, hanem szükséges és egyetlen biztosíték a felmér­hetetlen katasztrófát jeléntö nukleáris háború veszélyével szemben. Ma mát nem elég a feszültség enyhítéséről, a fegy­verkezési hajsza megállításá­ról tárgyalni, ma már csak egy lehetőség van: meg kell való­sítani az általános és teljes leszerelést. A szovjet javaslat tehát az egyetlen megoldást A francia nép egyre határozottabban tiltakozik az algériai „piszkos háború“ meghosszabbítása ellen. Az elmúlt napok­ban Párizs egyetemi negyedében nagy tüntetést rendeztek. A feliratokon békét kérnek és tiltakoznak g 18 évesek soro­zása ellen. A VILÁGSAJTÓ HÍREI r Néhány hét múlva érkezik majd a szovjet határra a Ba­rátság és Béke Stafétája és át­adja dolgozóink ajándékait a szovjet nép képviselőinek. Dol­gozóink értékes kötelezettség­vállalásokkal köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulóját. Városa­inkban és falvainkban minde­nütt díszleveleket írnak alá, amelyekben beszámolnak köte­lezettségvállalásaikról, Képünkön ajándékokat lá­tunk, amelyeket hazánk dolgo­zói sok szeretettel készítettek a Szovjetunió dolgozói számá- r.. N Mit hozna a leszerelés? A Neues Deutschland kör­kérdéssel fordult több tudós­hoz: véleményük szerint álta­lános leszerelés esetén milyen módon lehetne, felhasználni a felszabaduló erőforrásokat az emberiség jólétének emelésé­re? A megkérdezettek között volt a Nobel-díjas dr. Linus Pauling válasza­„Azt javasolnám, hogy ha­talmas összeget fordítsunk a tudományos kutatásra, speciá­lisan az orvosi kutatásokra. Az e célra fordítható pénzösz- szeg, becslésem szerint, egye­dül az Egyesült Államokban a mai hadügyi költségvetés kö­rülbelül 12 százalékát, mintegy 5 milliárd dollárt tehetne ki. Sok nagy kutatóintézetet kellene berendezni. Ezekben a tudósok ezrei dolgozhatnának, akik jelenleg a fegyverek fej­lesztésével vagy más háborús kutatásokkal foglalkoznak. A biológia és a gyógyítás leg­újabb fejlődése azt mutatja, hogy a következő húsz eszten­dőben hatalmas, ma még belát­hatatlan haladást lehetne elér­ni, s ilyenformán e munka tá­mogatására kellene nagy ösz- szegeket rendelkezésre bocsá­tani. Egy ilyen hatalmas kutatási program az egész földön az emberek egészségének javítá­sát, életének meghosszabbítá­sát, produktivitásának növelé­sét eredményezné. A progra­mot sikeresen megvalósítani és a legjobban hasznosítani csak úgy lehet, ha szoros együttműködés alakul ki min­den ország tudósai között. Ez az együttműködés természete­sen , azt is szolgálná, hogy a népek barátságát és testvéri­ségét is erősítsük. (Neues Deutschland) Súlyos „bűn“ E héten deportálják az Egye­sült Államokból W. Mackie mázolót és H. Mackay aszta­lost. Miért? Mert 25 évvel eze­lőtt „felforgató“ célzatú ame­rikai szervezetekkel álltak kapcsolatban. Nagy a felhábo­rodás az Oregon állambeli Portlandban, ahol már évek óta élnek. Egészen fantaszti­kusan hangzik, hogy az 51 éves Mackiet Finnországba akarják“ küldeni, ugyanis ott született. Nem tud finnül, nem tud sem­mit Finnországról, hiszen nyolchónapos korában került el onnan. Az 55 éves Mackay 21 éves korában jött Kanadá­ból az Egyesült Államokba, most vissza akarják küldeni. Mindketten 1949-ben kerültek szembe a McCarran-töévénnyel, amely lehetőséget ad műiden nem amerikai születésű állam­polgár deportálására, ameny- nyiben az illető kapcsolatban áll egy kommunista színezetű szervezettel. Ök ketten soha­sem voltak kommunisták, de az 1930-as évek válsága idején beléptek egy munkásszervezet­be, hogy munkanélküli-segélyt kapjanak.- (Daily Express) j t* *y%p mm 1 ,;z. .AKIK \FM TÍUDTFki Országunk dolgozói évente nagy lelkesedéssel készülnek a Csehszlovák-szovjet Barátság Hónapjának ünneplésére. Az Új Ifjúság ebből az alkalomból betekint a történelem lapjai közé, idézi a múltat és bemu­tatja, hogy a régi pártharcosok munkája nem volt eredmény­telen. Kommunista pártunk alapítói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eseményei­nek következtében és annak szellemében indították el küz­delmes harcukat a burzsoá ka­pitalista állam rendszere ellen és ők voltak azok, akik nem tévedtek a szocialista ideológia terjesztésének eredményeiben. A bratislavai Szovjetbarátok Egyesülete, 1937. november 7-én a Szovjetunió fenállásá- nak 20. évfordulója alkalmából a Városi Színházban ünnepi előadást rendezett. Ez alkalom­mal Makszim Gorkij Vása Zse- leznova című darabját adták elő szlovák fordításban. Az előadás előtt dr. Ponican be­szédben emlékezett meg az évfordulóról. A közönség sorai­ban igen sok titkosrendőr volt, mert az előadás előtt olyan hírek terjedtek el, hogy a szlo­vák nacionalista érzelmű diá­kok tüntetni fognak. Az elő­adás megkezdése előtt ezért meglehetősen feszült volt a hangulat. Dr. Poničan beszéde alatt csend volt a nézőtéren és a színdarab előadásakor sem került sor tüntetésre. A színházi előadás után mintegy 200 baloldali szellemű főiskolás csoportosult a Hviez­doslav szobor előtt és hangos tüntetésbe kezdett. „Hitler, Henlein, Hlinka, to je jedna linka“ — „Naše bolo, naše je, Hlinkoví nedáme“ — „Na Slovensku nechceme Hit- lerizmus!“ — kiabálták szünte­lenül. Az egyik diák beszédet mondott s abban élesen támad­ta nacionalista diákságot. A tüntetés színhelyére nagyobb számú rendőri készültség vo­nult ki, beavatkozásra azonban nem került sor. Ugyanazon a napon Beneš köztársasági elnök a Szovjet­unió fennállásának 20. évfordu­lója alkalmából a szovjet Köz­ponti Végrehajtó Bizottság elnökének, Kalinyinnak távira­tot küldött. A prágai Vigadó, termében félhivatalos jellegű ünnepség volt a szovjet államünnep al­kalmából. Az ünnepséget a csehszlovákiai Szovjetbarátok Egyesülete rendezte. (Folytatása következik) — Mégiscsak sikerülni kell. Vagy talán a szovjetek valami különös trükköt használnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom