Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-23 / 8. szám

/ Séta a lakatosműhelyben Heten indultak el aznap. Ba­kancsokban, félrecsapott ba­rettsapkában mentek úton, ütemes füttyszóra. A fák tövé­nek védelmében még ott fehér­lett a hó, a februári napsütés azonban már a tavasz közeled­tét jelezte. — Ma befejezzük a hidat és megkezdjük az út törését — kiált hátra az első. — Még jó. hogy a napok már hosszabbak! — Mi történt Jóskával, hogy nem jött el? Tegnap sem volt a spartakiád-gyakorlaton. Csak nem hagy bennünket cserben? — Ne ijedezzetek, influenzás. Néhány nap alatt behozza a mulasztást. Egyenletesen halad a sor, fél óra múlva már a hídnál vannak. A karfát kell még megcsinálni. Itt, a csobogó kis folyó felett, a karfára támaszkodva állnak meg a turisták, hogy a táj szépségének kis részét legalább így rögzítsék. — Segíteni fogunk, hogy a Slovenský raj eddig ismeretlen szakaszait minél előbb meg­nyissuk a kirándulók előtt — határozták el még tavaly a mű­hely turistái és azóta együtt járnak ki dolgozni, hogy ígére­tüket teljesítsék. KÜZDENEK A CÍMÉRT Már nagyon összeszoktak. Különösen, amióta egy nagy, közös érdek fűzi össze az egész műhely dolgozóit. A Spišská Nová Ves-i Nový domov bútor­gyárának lakatosműhelyében dolgozó 26 férfi, kiknek átlagos életkora 24 év, még a múlt év­ben elhatározta, hogy síkraszáll a szocialista munkabrigád cim Cavlak Ladislav a brigádvezető, elnyeréséért. , Hozzuk be a lemaradást S. Takáč építészeti megbízott, valamint O. Brázdovič az Épí­tőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szlovákiai bizottsá­gának elnöke az elmúlt napok­ban levéllel fordultak Szlovákia építőipari dolgozóihoz, amely­ben az első negyedévi terv tel­jesítésének pontos betartására hívták fel őket. A levélben ol­vashatjuk, hogy januárban és februárban egyes építkezése­ken, különösen a nyitrai és a kassai kerületekben a munka rossz megszervezése és a télre történt rossz felkészülés kö­vetkeztében lemaradás mutat­kozik. Most, hogy az erős fagy enyhült, minél előbb be kell hozni ezeket a lemaradásokat. A levél felhívja a gazdasági és szakszervezeti vezetőket, hogy az építkezéseken valamennyi dolgozóval részletesen ismer­tessék a fenátló helyzetet, a nehézségeket, tárják fel előt­tük a lemaradás okait, a hibá­kat. A párt, a CSISZ-szerveze- tek segítségével minél előbb lássanak hozzá a műszaki-szer­vezési intézkedések megvalósí­tásához, amelyek a terv telje­sítését elősegítik. Közeledik hazánk felszaba­dulása 15. évfordulójának napja és ezt legjobban a terv mara­déktalan teljesítéséért indított munkaversennyel ünnepelhet­jük meg. — Tizennégyen vagyunk CSISZ-tagok. A többiek már ki­nőttek az ifjúság sorából, de csak korban — fut végig tekin­tetével emberein Gavlak Ladis­lav brigádvezető. — Együtt dol­gozunk, együtt szórakozunk, közösen látogattuk az üzemi munkaiskolát, s az összes laka­tos letette a hegesztési vizsgát is. — Vállalásaink? Hosszú vol­na felsorolni, nézzenek bele in­kább a teljesítés havi értékelé­seibe. Ez is hosszú sor. A terv túl­teljesítése — p oártoktatás látogatása — a képzettség növelése — 35,2;o ...róna költ­ségmegtakarítás - sorakoznak a teljesített pontok. S van itt még egy, tétel, amely havon­ként, rendszeresen megismét­lődik. AKIK GONDOLKOZNAK Négy újítási javaslat, öt újí­tási javaslat... olvassuk min­den oldalon. A verseny indulá­sától 14-et sorol fel az értéke­lés. Most már értjük, miért küldtek minket az újítókhoz, amikor a lakatosmühely iránt érdeklődtünk S talán még talá­lóbb volna, ha gondolkodóknak neveznék őket. Itt van például ez a Hanzely Cirill. Fiatal, fekete fiú, az ember azt hinné, azon jár az esze, hogyan sikerül majd a fellépése az üzemi klubban. Amíg a gépnél babrál, csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy 12 beadott újítási javaslatából nyolcat elfogadtak és ötöt már meg is valósítottak. Most várja a pénzjutalmat. — Legbüszkébbek az önmű­ködő fényezőgép újítására va­gyunk. Közösen oldottuk meg a problémát. Még tavaly tör­tént, hogy egy szép, új gép ér­kezett a gyárba a NDK-ból. Az Hanzely Cirill már tizenkét újí­tási javaslatot nyújtott be. első próba után azonban kitűnt, hogy a nálunk készített bútor­alkatrészekre nem tudjuk al­kalmazni. Ott állt a néma gép, mint egy élő szemrehányás, s a fiúk úgy érezték, néha kár- örvendően nevet. Hol az egyik, hol a másik férkőzött közelébe — nyugtalanította őket a ki­használatlan masina. De nem sokáig. Egy nap a felharsanó győzelmi kiáltás — hét futbal­lista is van a műhelyben, a töb­bi meg szurkoló — adta hírül, hogy az új gép fényezni fogja a Nový 'domov bútoralkatrészeit is — önműködően. LEGFŐBB ÓHAJUK Aznap ihég a spartakiád-gya- korlat is jobban ment a fiúk­nak. Mert ezeknek erre is telik az idejükből. Hetenként kétszer járnak gyakorlatra, hisz hogyan is hiányozhatna a brigád a spartakiádról! A sikeres szereplésen kívül azonban még egy vágyuk van: hogy azon már mint a szocia­lista munkabrigád cím viselői vehessenek részt. K. M. Foto: Spáčil Figyelmeztető jel: Több fiatalt! A szövetkezeti tagok szak­tudása bővítésének egyik formája a szövetkezeti mun­kaiskolákon való részvétel. Az elmúlt évekbdn több ezer szövetkezeti tag látogatta ezeket az iskolákat. Az is­kolák számának növekedése a szövetkezeti tagok tanul- nivágyását bizonyítja. Míg az 1957-58-as évben 1444 szövetkezeti munkaiskolában 48 536 mezőgazdasági dol­gozó tanult, addig az idén; az 1959 -60-as évben 2097 szövetkezeti munkaiskolá­ban már 71 583 dolgozó ta­nul. Az adatok ugyan azt mu­tatják, hogy a tanulók száma évről évre emelkedik, de az eddigi eredményekkel még­sem lehetünk elégedettek. Kevés fiatal és kevés nő tanul ezekben az iskolákban. Húsz éves korig csak 8591 fiatalt találunk. Az ifjúság bevonása terén szép ered­ményt értek el az ipolysági, királyhelmeci és szepsi já­rások. Az iskolázás másik fájó pontja, hogy még min­dig nem sikerült a nőket megfelelő számban bekap­csolni a tanulásba. Ez évben a szövetkezeti munkaisko­lákban 2! 969 nő tanul. A rózsnyói és gelnicai já­rásban a tanulók fele nő, míg a dunaszerdahelyi, prie- Vidzai és partizánskej járá­sokban kevés nőt találunk a szövetkezeti munkaisko­lákban. Mindezek a jelenségek ar­ra figyelmeztetik a CSISZ falusi szervezeteinek veze­tőit, hogy a szövetkezetek vezetőivel karöltve hatáso­sabb agitációs munkát fejt­senek ki. Helyes lenne, ha a szövetkezetben dolgozó fiatalok mindannyian tanul­nának szövetkezeti munka­iskolákon. Azok pedig, akik már befejezték a hároméves iskolát, a különböző szakkö­rökben bővítsék tovább szaktudásukat. A fiataloknak sosem szabad elfeledni, hogy szaktudásuk bővítése egyik előfeltétele a többtermelés­nek. - ős ­Ki lesz az első? A magasabb bektárhozamokért A tavalyi hosszantartó szá­razság, amely az egész köztár­saság területén egyaránt ural­kodott, kedvezőtlenül befolyá­solta a vetések fejlődését. Jelenlegi állapotuk ezért gyors és operatív agrotechnikai be­avatkozást követel. Annak elle­nére, hogy a múlt év végén bekövetkezett esőzések nyomán az őszi vetések feljavultak, őszintén meg kell mondani, hogy állapotuk az alacsonyabb fekvésű területeken nem kielé­gítő. A Csehszlovák Mezőgazdaság- tudományi Akadémia foglalko­zott e kérdéssel és álláspontjá­ban kifejti, hogy mi mindent kell tenni a mezőgazdaságban dolgozóknak a magasabb ter­méshozamok biztosításáért. El­várjuk, hogy a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói a nemzeti bizottságok segítségével végrehajtják a ja­vasolt intézkedéseket, mert ez­által könnyebben kiküszöböl­hetik a kedvezőtlen időjárás okozta károkat és gazdag ter­mést biztosítanak, t Kassán február 10-én tartot­ták meg a kommunisták, szö­vetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások szakemberei az első idei mezőgazdasági aktí­vát. Az aktíván a tavaszi mun­kák előkészítését és más gaz­dasági kérdéseket, problémákat vitattak meg. A fő beszámolót Babiák Béla elvtárs, a CSKP kassai kerületi bizottságának tagja tartotta meg. Első és legfontosabb felada­tunk, hogy a gépállomások, állami birtokok és a szövetke­zetek szerelői, javítói rövid időn belli! befejezzék a trakto­rok és más mezőgazdasági gé­pek javítását - mondotta töb­bek között Babiák elvtárs. A beszámoló további részében ismertette a tavaszi vetési ter­vet. így például kerületi mé­retben 2500 hektár tavaszi búzát, 39 130 hektár árpát, 4900 hektár cukorrépát, 12 000 hek­tár kukoricát, 10 000 hektár csalamádét, 27 000 hektár éve- lötakarmányt kell még elvetni, S ugyanakkor 29 000 hektár burgonyát ültetnek majd el. A múlt évhez viszonyítva ez évben 2740 hektár csalamádé- val vetnek többet. A terv sze­rint jóval több istálló- és mű­trágyát használnak fel a földek megjavításához. A kassai kerületi szövetkeze­tek ez év első negyedében 439 traktort vásárolnak meg a gép­állomásoktól. Az egyes szövet­kezetek és állami gazdaságok versenyezni fognak a tavaszi munkák jobb és gyorsabb el­végzéséért. A terv szerint ez évben 10 nappal hamarabb fe­jezik be a tavaszi munkákat. <t) Szkocskáék brigádja A Nový domov lakatosműhelyének 26 tagú kollektívája — a képen csak 18 látható — szorgalmas munkájával akarja kiérdemelni a szocialista munkabrigád cimet. • NŐ A MUNKANÉLKÜLI­SÉG az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt hónapban 572 ezer személy maradt munka nélkül, s ezzel az amerikai munkanélküliek száma 4 millió 150 000-re emelkedett. ★ • BAGDAD KÖZELÉBEN megkezdték a Bagdadból Basra kikötőjébe vezető 570 kilomé­teres vasútvonalnak, az Iraki Köztársaság fő vasútvonalának építését. Ehhez nagy segítséget nyújtanak szovjet szakemberek. A munkálatok ünnepélyes megkezdésénél jelen voltak Kasszem miniszterelnök veze­tésével az iraki kormány tag­jai. A múlt hét csütörtökjén ün­nepélyes keretek között avat­ták Szkocska Ferenc munka- csoportját szocialista munka­brigáddá. E kedves ünnepi aktus a kassai Mérnöki Palotá­ban zajlott le. A szocialista munkabrigádnak négy tagja van és mind a négyen szerelők. Az üzem vezetősége becsületes, jól végzett munkájukért könyv- és pénzjutalomban is részesítette őket. Szkocskáék az anyagtakarítás össz-szlovákiai versenyében emrégiben r ' Klement Í***­a kunéicei Klement Gottwald Űj Kohóművekben jártam. Meg­álltam és néztem, amint jent, 30 méter magasban megvillan a vörös láng. — Ez a legjobb forrasz­tónk, jó lenne, ha elbeszél­getnél vele — mutat ujjúval a magasba Borivoj Skotnica, a vítkovicei Klement Gott­wald vasgyár kohószerelő pártcsoportjának vezetője. — Csakhogy ott fenn, a magasban, nehezen menne a beszélgetés. — Nem kell megijedni. Ép­pen fizetés lesz és a fiúk egy-kettöre lent lesznek. S tényleg, mintha csak ér­tesítették volna őket, a ma­gasban kialudt a fény, s né- sány perc múlva már lent is volt a forrasztó csoport. — Már megjött a pénz? — kérdezik a biztonság kedvé­ért. — Ma tehát pénzért dolgo­zunk — hangzik egy jókedvű megjegyzés. Skotnica elvtárs megállítja egyiküket. — Várj, Viktor, látogatód érkezett. — Majd hozzám­fordulva megjegyzi: — Ez Viktor Rylko, a legjobb for­rasztónk. Rylko fürkésző tekintettel végigmér, azután kezet ad. — Még mit nem! Én rólam ne írj, eszedbe ne jusson! Kíváncsi vagyok, miért Viktor maradni akar... nem akar kapcsolatba jönni az újsággal. — Csak ne beszéld ki ma­gad, hisz nem harap le be­lőled. És mondj el mindent — bíztatja ót Skotnica elv­társ. — Utóvégre tagja vagy a csoportnak, amely verseny - zik a szocialista munkabrigád címért, javasoltunk a CSISZ össziizemi vezetőségébe, és egyike vagy a legjobb dolgo­zóknak. Jobban mondva, bri- gádosoknak — javítja ki mo­solyogva. — Hagyd békén azt a bri- gádost és ne húzz engem — veti közbe Rylko. Nem értem a dolgot. Tu­dom, hogy Rylko elvtárs mint brigádos dolgozik itt Kunői- cén az Ifjúsági Kohó szere­lésén. Dehát akkor miért bosszús? Áprilisban jött 23 brigá- dostársával együtt Vitkovicé- röl, de amikor megtudta, hogy ezt a kemencét fiatalok fogják kezelni, elhatározta, hogy végleg itt marad. — Csakhogy nálunk az üzemben „kravált" csaptak és nem akarnak elengedni — ráncolja össze a homlokát. — így hát, mégiscsak mint bri­gádos vagyok itt. És Skotni­ca elvtárs ezt jól tudja, de ahelyett, hogy segítene raj­tam, még csipkelődik is — panaszkodik Rylko. A „brigádos“ kezein akad SÍ meg tekintetem és nem állom meg, hogy meg ne kér­dezzem, mindig forrasztó volt ? — Dehogy, az egy kész történet. Eredeti foglalkozá­som laboráns. Nem mondom, finom munka volt, de inkább lánykák részére. Meg aztán .. a fizetés is kevés volt. Gon­doltam hát egy nagyot és vasmunkásnak mentem. Ma már képzett forrasztó vagyok és állami vizsga jogosít fel a kézi és automata forrasz­tásra. — Ügy látom, igen jól ér­zed itt magad, ha végérvé­nyesen itt akarsz maradni. Viktor egy percig elgon­dolkozik. — Hát igen, egész jól. Tudja, mindenütt van valami. II remek a csoport, mind fiatalok vagyunk. És jól megértjük egymást. — Most visszajön Skotnica elvtárs, aki az előbb kiment a szobából. Egyenesen Rylko- hoz fordul: — Mondd, hová tűnt el az a tehén? — Milyen tehén? — cso­dálkozik Rylko. — Azzal a teával. Hová tetted? — Levettem. Miért? — Hogy vehetted le az én tudtom nélkül? — mérgelő­dik Skotnica. — Miért ne? Ha egyszer megcsináltam, vissza is ' ve­hetem — feleli Rylko. Jobból a párbeszédből ugyan nem tudok mit kiokoskodni. Hogy a szerelők tehenet tartanának itt, az építkezésen ? Kérdőleg nézek Skotnicám, aki hevesen ma­gyarázza: — A múltkor kisebb össze­tűzésre került sor. Nagy tar­tályokban tartjuk a teát. A fiúk lusták voltak pár lépést tenni és bögréket hozni. Egyenesen a merőkanálból itták a teát. A prédikálásba és magyarázatba belefárad­tam. Rylkot kértem meg, hogy segítsen. Ö pedig raj­zolt egy tehenet, turista vé­dőövvel, amint iszik. Én meg verset írtam hozzá, hogy vannak, akik nem ismerik az emberi szokásokat és úgy isz­nak, mint a tehenek. A plakátot kifüggesztettük a faliújságra s azóta senki sem iszik a kanálból. Hát nem kár egy ilyen szép pla­kátért? — szól szemrehá­nyóan Skotnica. — De hiszen már úgysem isznak a fiúk a kanálból, hát akkor minek — veti ellen Rylko. Amint kezével hadonászik, kicsúszik zsebéből a fizetés­cédula. Megkérdezem, milyen volt. — Rendes, két és fél ezer. De ha ezt megírja, tegye azt is hozzá, hogy tizenkét órát dolgozom naponta és csak­nem minden vasárnap. Ne­hogy az emberek még ki tud­ja mit gondoljanak. A beszélgetés megszakad. SÍ Forrasztok jönnek be és jelentőségteljesen néznek az órára. Nem tartóztatha­tom őket. Mennek vissza, „oda fel“. VLADIMÍR ANDRŠ harmadik helyen végeztek. Az üzem vándorzászlaja állandóan a munkapadukon díszelgett. Napi nehéz, fáradságos mun­kájuk után a szakmai tovább­képzésről sem feledkeznek meg. Az üzem fejlettebb és képzet­tebb elvtársainak segítségével Kadouna és Hofírka elvtársak az ipar közgazdaságtanát ta­nulmányozzák és emellett mar tematikai és fizikai tudásukat is gyarapítják. A tanulással és szakképzettségük tökéletesíté­sével még jobb és eredménye­sebb munkát érnek el. Szkocskáék vállalták, hogy a szepsi járás Debrőd községé­ben március 30-ára befejezik a híd szerelését. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél 15 nappal hamarabb adják át a hidat a közforgalomnak. (t) Hulkő Gabriella a bajcsi állami gazdaság üzemi konyhájában dolgozik. Szorgalmas munkájá­val elérte, hogy mindannyian úgy tekintenek reá, mint példás CSISZ-tagra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom