Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-02 / 5. szám

TV"'' ľ "TTT" TTWV1 Daily Express (a legnagyobb londoni napilap) Egy cseppet sem okultak a fasiszta provokáció szervezői, Nyugat-Németországban és más nyugati államokban. Ez a modern cirkáló kará­csonykor érkezett Amerikából Nyugat-Németországba, a nyugatnémet tengeri erők rendelkezésére. A kormányhivatalokban, a bonni minisztériumokban, a nagyiparban és a nagybankok­ban a volt nácik egész sora ta­lálható és ezek mind összeköt­tetésben állnak egymással. Kap­csolatban vannak azokkal a há­borús bűnösökkel, akik — akár körözik őket, akár nem — ma­gasabb körökbe még nem jutotr tak vissza. Itt az operáló kés­nek sokkal mélyebbre kell vág­nia. A legszebb kijelentések sem segítenek, ha ez meg nem történik. Ma már senki sem té­veszthető meg. Journal de Génévé (svájci polgári lap) Az ország déli részeiben ismét eltűnt a hó, de azért hegyi íalvainkban nem szenvednek épp en hóh suyban. Hegyek-völgyek, tengerek és kontinensek kicsinyített másai születnek Éva Podmanická ügyes és dolgos kezei alatt. Róla és munkatársairól szól riportunk Kis világok készítői címmel a 3. oldalon. 42 év - ezer város Berlinben a geográfusok har- minckettedik kongresszusán nagy érdeklődést kiváltó elő­adás hangzott el a Szovjetunió nagyvárosainak rohamos fejlő­déséről. Az 1917 óta felépített kb. 1000 új város lényegesen megváltoztatta a Szovjetunió külső képét: 148 városnak van több mint 100 000 lakosa (Né­metországban csak 61-nek). A Szovjetunió ázsiai részei­nek átalakulását jellemzően mutatja Nyugat-Szibéria köz­pontja, Novoszibirszk gyors fej­lődése: lakossága három év alatt 700 000-ről 900 000-re szaporodott. Itt az ilyen nagy­arányú népesség-tömörülés ki­vételes jelenség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy eze­ken a területeken néhány év­tizeddel ezelőtt csak végelátha­tatlan hósivatag terült el, most meg Nyugat-Szibériában tíz nagyváros keletkezett, ezek összlakossága eléri már a há­rom millió embert. A harmadik tömörülési terü­let: a Donyec-medence, ahol hatmillió ember számára volt az érc- és szénbányászat, valamint az ezzel kapcsolatos többi ipar­ág az óriási tömörülés alapja. Sztal inónak 700 000, Makajev- kának 358 000 lakosa van, de a két város csak közigazgatásilag kettő — valóságban a két tele­pülése összeér. Leningrádnak a külvárosokkal együtt majdnem három és fél millió lakosa van. Említsük meg az Ural ipar­vidéket is, ahol tizenkét nagy­városban négymillió ember él. Ez azt jelenti, hogy erősen meg­közelíti Európa legnagyobb iparvidékének, a Ruhr-vidéknek lakosság-tömörülését, ahol ti­zenkét nagyvárosban ugyaneny- nyi ember lakik. Hétmérfäldes kínai csizma A Kínai Népköztársaság nem­zeti jövedelme 1959-ben 21.6 százalékkal volt magasabb, mint 1958- ban. Az állam bevétele 1959- ben 54 milliárd jüant tett ki, vagyis 29 százalékkal halad­ta meg az 1958-as bevételeket. Az ipari és a mezőgazdasági termelés értékben kifejezve egy év alatt 31.1 százalékkal emel­kedett. A kohászok 20.5 millió tonna nyersvasat és 13.35 millió tonna acélt adtak az országnak, (az egyszerű módszerekkel fo­lyó termelést nem számítva), ami megfelelően 115, illetve 67 százalékos emelkedést jelent 1958-hoz képest. A szénterme­lés 347.8 millió tonna (29 szá­zalékos emelkedés), a kőolaj- termelés 5.7 millió tonna (63.4 százalékos emelkedés) volt. A villamosenergiatermelés más- félszeresére emelkedett és el­érte a 41.5 milliard kilowatt­órát. A gépgyárak 70 000 fém- megmunkáló gépet adtak a köz­társaságnak, ami 40 százalékos emelkedésnek felel meg. A mezőgazdasági termelés 1959-ben a súlyos természeti csapások ellenére 16.7 száza­lékkal emelkedett. A gabona- termés meghaladta a 270 millió tonnát, a gyapottermés pedig a 2.4 millió tonnát. Lényegesen javult a kínai dolgozók életszínvonala. A mun­kások és alkalmazottak átlag­bére (nem számítva az új mun­kásokat és alkalmazottakat) egy év alatt hozzávetőleg 5 százalékkal emelkedett. A mun­kások és alkalmazottak üzemi biztosítására és orvosi ellátásá­ra fordított állami kiutalások, a nehezebb anyagi helyzetűeknek juttatott segélyek és egyéb népjóléti kiadások több, mint 16 százalékkal emelkedtek. A falusi dolgozók átlagjövedelme mintegy 10 százalékkal növeke­dett. Fegyverek helyett- gyégyszer Nemrégen Hruscsov elvtárs bejelentette a szovjet fegyve­res erők létszámának 1 200 000 fővel való csökkentését, s máris megszületett a határozat: a szovjet erők létszámcsökkenté­se révén megtakarítandó összeg nagy részét a népjóiét fokozá­sára fordítja, jelentős hányadot a lakosság egészségügyi ellátá­sának javítására. Ennek megfe­lelően az egészségvédelem meg­javításáról elfogadott legújabb határozat kimondja: a hétéves tervben egészségügyi célokra előirányzott 360 milliárd rubelt most egy milliárd 800 millió ru­bellel növelik. Ez a döntés a szovjet, a szocialista humaniz­mus újabb nagyszerű megnyil­vánulása. A Szovjetunió egyoldalú le­szerelési kezdeményezése óta lázban áll a világ. Annyira egy­értelmű, annyira rokonszenves a népek számára, hogy nehéz helyzetbe juttatja azokat a kor­mányokat, amelyek továbbra is elzárkóznak a leszerelés gondo­latától. Hiszen még a leggazda­gabb tőkés országban, Ameri­kában is a széles néprétegek legfájóbb panasza: a túlmérete­zett fegyverkezés miatti súlyos adóteher. S az is, hogy éppen a hadikiadások következtében évek óta elhanyagolják az egé::.-Ségügy és a közoktatás fejlesztését, azt, ami a legköz­vetlenebbül érinti sok millió család mindennapi életét. Egy amerikai kongresszusi albizott­ság megállapításai szerint 1950- ben nyolcmillió amerikai szen­vedett különféle idegbetegsé­gekben és kilencmillió szívbe­tegségben, nem is beszélve a rákos és tbc-és megbetegedé­sekről. A gyógykezelés azonban drága, a kórházak és rendelők száma pedig a szükséglethez képest csekély. Az amerikai családok 80 százaléka nem tud­ja megfizetni a súlyosabb be­tegségek gyógyításával járó ki­adásokat. Jelenleg is nagysza­bású vizsgálatot folytatnak az Egyesült Államokban a gyógy­szerek aránytalanul magas ára miatt, ami ugyan mesebeli pro­fitokat hoz néhány trösztnek, de tönkreteszi azokat a csalá­dokat, ahol betegség következ­tében sok gyógyszerre van szükség. Vajon mit tesz az Egyesült Államok kormánya a helyzet megjavítására ? Hogyan kíván ezen segíteni a minap előter­jesztett amerikai költségvetés? Eisenhower elnök költségvetési üzenetében mindössze 633 mil­lió dollárt kért egészségügyi kiadásokra, hadicélokra pedig — mint ismeretes — 45.5 mil­liárd dollárt irányzott elő, vagyis az egész költségvetés 59 százalékát. A Szovjetunió költ­ségvetésében ezzel szemben a katonai kiadások mindössze 11 százalékot tesznek ki, s most az eddiginél is többet fordítanak egészségügyi célokra. Nehéz ennél szemléltetőbb, érthetőbb példáját elképzelni az akárcsak részleges leszerelés áldásainak. Az SZKP és a szov­jet kormány legújabb egészség- ügyi intézkedései közvetlenül hozzájárulnak a szovjet nép egészségvédelmének megjavítá­sához. De ezen túlmenően: az általános leszerelés ügyét is szolgálják, mert sok millió em­bert a tőkés országokban rá­ébresztenek arra. hogy érdemes harcolni saját országukban a hadikiadások csökkentéséért, a leszerelésért. Akik okultak Hazánk új területi átszervezése nagy hatással van a CSISC szervei és szervezetei munkájára és jelentősen befolyásolja az ifjúság munkáját és fejlődésének további széles lehetősé­geit. Az átszervezés összes gyakorlati kérdéseivel foglalkozott a CSISZ KB V. plenáris ülése is, mely igen fontos határoza­tokat fogadott el a CSISZ feladataival kapcsolatban. A határo­zatokat lapunkban más helyen ismertetjük. Az ülésen nagy- jelentőségű beszámolót tartott Miroslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnöke. Beszédében hangsúlyozta: Az elkövetkezendő időszak­ban a legfontosabb az ifjúság aktív részvétele az ez évi terv teljesítésében és a mezőgazda- sági termelés, valamint a föld termékennyé tevésében való részvétel. Épp úgy, mint a múltban, az ifjúsági szövetség a jövőben is legfontosabb fel­adatának tartja mindenütt se­gíteni, ahol arra nemzetgazda­ságunknak szüksége van. Ez most konkrétan azt jelenti, hogy segíteni kell a kohászatban, a nagyobb beruházási építkezé­seknél, az új technika és gyár­tási módszerek bevezetésében. Mindehhez természetesen szük­séges az ifjúság nevelésének és szakmai képesítésének további elmélyítése. Beszámolójának további ré­szében a CSISZ KB elnöke fog­lalkozott az új területi átszer­vezés egyes kérdéseivé!, melyek jelentős mértékben befolyásol­ják a CSISZ működését is. Az új szervezeti felépítés megkö­veteli a demokratikus centra­lizmus és a belső szervezeti demokrácia elmélyítését a CSISZ-ben is. Az új feltételek­nek megfelelően sok esetben új munkamódszereket fog kelleni keresnünk. Ez elsősorban is azt jelenti, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kell fordí­tanunk a választott szervek munkájára. Az alapszervezete­Bizony okultak a múltból a japán dolgozók, akik megis­merték a legszörnyübb pusz­tító fegyverek hatását is az elmúlt világháborúban. Ezért ma millió és millió japán küzd a békéért, és az ameri­kai imperialisták befolyása ellen. két a helyzet mélyebb ismere­tével és széles aktíva segítsé­gével tudjuk csak majd irányí­tani. Az alapszervezetektől is az eddiginél nagyobb felelősségér­zetet és önállóságot kell köve­telnünk. Szükséges, hogy az alapszervezetek önállóan rea­gáljanak minden olyan kérdésre és problémára, amely a fiatalok életét és nevelését befolyásolja. Különösen fontos, a CSISZ helyi (városi) vezetőségeinek megte­remtése, azokban a városokban, ahol ezentúl nem lesz a járás székhelye. A kerületi átszerve­zés és az ezzel kapcsolatos fel­adatok igen igényesek, nagy gonddal kell azokat végrehajta­ni s arra kell, hogy szolgálja­nak, hogy a CSISZ működése még aktívabbá váljék. Az ifjúság körében nagy visszhangra talált az ország fel- szabadulásának 15. évfordulója is. Ez a jelentős esemény újabb feltételeket teremt ahhoz, hogy a párt vezetésével a CSISZ to­vábbra is sikeresen teljesítse feladatait a szocialista haza építésében és az ifjúság kom­munista nevelésében. Hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lóját újabb hazafias tettekkel, a városok és falvak szépítésé­vel, kulturális tevékenységgel és a II. országos spartakiádra való felkészüléssel üdvözli majd. A beszámolót követő vitában a CSISZ KB tagjai sok értékes javaslatot tettek, elsősorban az ifjúság építői feladatai teljesí­tésére vonatkozólag. A KB egy­hangúlag határozatot fogadott el, és megválasztotta Vlastimil Brucha elvtársat a CSISZ KB titkárává. Főv dl I LL rosunK szamokba! Az 1922-es korosztály tovább­ra is elég gondot okoz a nyu­gatnémet militarista körök­nek. Képünk a legutóbbi mün­cheni demonstrációról készült, ahol e korosztályhoz tartozó férfiak eléggé világosan tud- tul adták, hogy az új nyugat­német hadsereggel semmi kö­zösséget nem vállalnak. Akik nem okultak Bratislava, 1960. február 2. IX. évfolyam 5. szám Ára 60 fillér Az Ifjüsiis boldo$uldsánaK útja A legújabb statisztikai adatok szerint fővárosunk 17 254 hektárnyi területen fekszik. Prága lakosainak száma 990 000, tehát feltételezhető, hogy még ebben az évben a milliós vá­rosok sorába lép. A fővárosban él az ország lakosságának 7.5 százaléka. Foglalkozásukra nézve az 503 000 prágai dolgozó így oszlik meg: 248 218 munkás, 65 795 mérnök és technikus, 1838 tudo­mányos dolgozó, 9586 tanító és tanár. Ezenkívül természete­sen számos az egyéb foglalkozású, amit helyszűke miatt nem közölhetünk. A prágaiak kötelezettségvállalásaiból kitűnik, hogy a fővá­ros szépítésére 677 000 brigádórát fordítanak, mely 6.6 millió korona értéket képvisel. Az 1960-as évre fordított beruházá­sok a fővárosban 725 800 000 koronát tesznek ki. Ebből igen jelentős rész, 328 100 000 korona a lakásépítésre jut. Ugyancsak szép összeg jut majd a helyi gazdálkodás üzemeinek fejlesz­tésére, 223 200 000 korona értékben. Az iskolaügy 80 000 000 és az egészségügy 25 000 000 koronával rendelkezik kizárólag be­ruházási célokra. A bűnösök Bonnban találhatók A Ruhr-vidék tizenegy nagy­városában ma is volt SS-veze­tők a rendőrfőnökök. Megdöb­bentem az alattomos hitlerista propaganda tömegén, mellyel ma Nyugat-Németországpt el­árasztják. A frankfurti állomá­son nyíltan árusítják és szaba­don vásárolható az összes könyvkereskedésekben is. Meg­győződésem, hogy nélkülözhe­tetlen a nyugat-németországi közigazgatás alapos megtisztí­tása, melyet a legmagasabb funkciókban kell kezdeni. Csak remélni lehet, hogy a nyugat-németországi pimaszsá­gok fölötti felháborodás követ­keztében egy alaposabb és vég­érvényes tisztogatásra kerül sor és a közéletből eltávolítják a volt nácikat és antiszemitákat. Az utolsó napok eseményei csak megerősítették a benyomást, hogy 1945 óta a tisztogatások nem folynak le kellő eréllyel. Rotterdamsche Algemeen Dagblad (hollandiai polgá­ri lap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom