Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-02 / 5. szám

Az 1960-as év problémája:

Egységes maradhat-e a Nyugat a nemzetközi feszültség enyhülése esetén?

Amikor december 23-nak reggelén Couve de Murville francia külügyminiszter a „Bois de Boulogne“ palota aulájában befejezte a négy nyugati hatalom főnökei között lefolyt értekezlet eredményeinek ..összefoglalását az ún. atlanti tanács előtt, egy pillanatra csönd támadt. Ezalatt úgy látszott, mintha az atlanti szövetség sikerrel tekinthetne viséza fennállásának tíz esztendejére. De csakhamar valaki felállt és rövid beszédbe fogott, mások követték és kiderült, éppen, amikor Eisenhower világkörüli utazásának utolsó szakaszait készült lebonyolítani, hogy nagy ellentétek feszegetik és veszélyeztetik azt a szövetséget, amely most már 10 éve folytatja a hideg háborút. Akik Couve de Murville után beszéltek — a norvég és a dán külügyminiszter, sőt maga Spaak,, az atlanti szövetség titkára - azzal vádolták az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és Nyugat-Németországot, hogy a szövetség keretében „direktóriumot“ létesítettek, amely megkérdezésük nélkül határozatokat hoz és azokat úgy igyekszik feltüntetni, mintha azok magának az atlanti szövetségnek természetes folyamányai volnának.

Ez a tiltakozás kellemetlen helyzetbe hozta Eisenhowert, Mac Millant, de Gaullet és Ade- nauert, akik kénytelenek voltak kiutat keresni ebből a szituációból és' végül is úgy segítettek magukon, hogy különböző bizottságok létesítését javasolták, amelyek a kis országok képviselőivel egyetértve hivatva lesznek ezeknek vádjait megvizsgálni és megnyugtató megoldásokat találni.

Az igazi fejtörés azonban csak most következett. Hiszen a négy nagyfejű azért jött ösz- sze, hogy a készülő csúcskonferenciára „összehangolja“, az álláspontokat. A tanácskozások egész sorozatára volt szükség, hogy három okmány születését tegyék lehetővé. Az elsőben javasolják a szovjet kormánynak május 16,-ra az első csúcskonferencia összehívását, melyet a?tán több ilyen konferencia követne. A második okmányban megállapítják, hogy a nyugati hatalmak - elsősorban az

Január 23-án kedves vendégek érkeztek a nosicei Ifjúsági Gát megtekintésére.

A moszkvai komszomolisták csoportja többek között meglátogatta a pú- chovi állami fürdő ifjúsági osztályát is,

Egyesült Államok és Anglia — kötelezik magukat, hogy Berlin kérdésében régi álláspontjaikhoz térnek vissza; a harmadikban annak szükségét hangsúlyozzák hogy kiküszöböljék egyrészről az Egyesült Államok és Nyugat-Európa, - és másrészről Nyugat-Európa „belső“ részei között gazdasági téren fennálló szakadásokat.

Az első javaslat — a csúcs- konferencia összehívását illetőleg - annak a józan meggondolásnak egyenes szüleménye, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok elleni esetleges háború egyértelmű volna az ön- gyilkossággal. Berlin kérdésében azért tették ismét magukévá a korábban már feladott álláspontokat, hogy ne mélyítsék el — legalább is a mostani időpontban — a Franciaországgal

ziókhoz, hiszen úgy Genfben, mint utána Camp Davidban alakult ki ebben a kérdésben az a felfogás, amely a feszültség enyhüléséhez vezetett. Persze, senki sem várja, hogy a fent- említett javaslatokban rejlő ellentétek már a közel jövőben drámai módon fognak kirobbanni. A nyugati miniszterek igyekeznek majd írt találni az atlanti szövetség kis államai által felhozott panaszokra. De bizonyos az, ha a feszültség, enyhülése tovább fog haladni, egy bizonyos ponton azok az okok, amelyek a nagy és kis államok közötti szövetséget elősegítették, automatikusan megszűnnek majd létezni. A fejlődésnek ezt az irányát látni lehetett az elmúlt év folyamán két momentumban, amikor Kelet és Nyugat képviselői egy asztalhoz ülÁllamunk területi újjárendezése a dolgozók legszélesebb rétegeiben nagy visszhangot keltett. Képünk Olomoucban készült, ahol a munkásság szintén élénk vitát folytat az említett kérdés

felett.

A Legfelső Szovjet elnökének, K. J. Vorosilovnak és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, F. Kozlovnak a tiszteletére január 24-én a delhi erődben ünnepséget rendeztek. Delhi város polgármestere, TriloÄ Csand Vorosilov elvtársnak ebből az alkalomból emléktárgyat adott át.

• m

Üdén, műszak után is

A kávéház még csöndes. A vendégek, különösen a diákok szállingóznak gyéren megszokott helyeikre. Kora délelőtt van, kilenc körül jár az óra kismutatója.

A csöndes sarokban egy középkorú, ápolt arcú asszony ül. Elölte könyv, bal keze jelöl fényképek, papírok az asztalon. Ismerősnek tűnik, de nem vagyok biztos dolgomban. A véletlen azonban segítségemre siet. Az asszony a pincért szólítja, s akkor felismerem. Nem is tétovázok tovább. Régi ismerősként foglalok helyet asztalánál.

Így ülünk kettesben, beszélgetve Anna Krauszovával, s közben Grancová, a brigádja vezetője felöl érdeklődöm. Itt kissé elmosolyodik Krausz- ová és halkan mondja: — December óta, amióta Grancová és a kis csoportunk egy másik tagja anyaszabadságon van, én vagyok a kollektíva élén. Helyükbe fiatalok kerültek. Öten vagyunk, mint azelőtt. Semmi panaszom nincs senkire közülük és azt hiy szem, hogy fordítva is így van. Most is, mielőtt olvasni kezdtem, rájuk gondoltam, a helyzetet mérlegeltem. Sikerülni fog ez idén is, mint tavaly. Mert tudja az úgy volt,

— mondja kissé belepirosodva a beszédbe — hogy a múlt év harmadik negyedével már az évet zártuk, az utolsó negyedben pedig kerek egy millió • koronával gyarapítottuk üzemünket. — Beszéd közben fényképekkel játszott.

Észrevéve kíváncsi tekintetem, máris a fényképekről beszél. — Ez a kislány itt épp ma három éves. Azt a babát, amit a kezében tart, tőlem kapta karácsonyi ajándékba.

— És hol van most, az óvodában? — teszem fel elég ügyetlenül a kérdést. — Ott, mondja hangosan nevetve — de Osztraván. Talán úgy nézek ki, mint akinek óvodás kislánya van ? — Nem, nem

— nevet tovább — az unokám. És ez a kisfiú is, ö kilenc éves. Épp ma kaptam tőle levelet — és egy részletet felolvasva belőle kis táskája mélyére dugja. Majd mélyet sóhajt, kissé elgondolkozik és tovább folytatja.

— Bizony, így vagyok én már. Egyedül. A lányom és a két kis unokám Osztraván. De megszoktam, jót érzem magam. Egy kis levélváltás és mindent tudunk egymásról. Óh, a cérnagyárban pedig igazán jól érzem magam. Fiatalok között vagyok állandóan. Brigádom tagjai között CS1SZ tag is akad, mint például Mária Gaštanová. Elhiheti, hogy sosem unatkozom. Szeretem a jó könyvet, színházba is eljárok — láthatja, hogy az imént is olvastam.

A beszélgetést azonban csakhamar újból az unokákra, majd megint a gyárra, s a fiatal munkatársakra tereli. Nehéz lenne vele csak az unokákról vagy csak a gyárról beszélni. Az unokákért dolgozik, és a gyárért él, mint ahogy megjegyezte. — Jó lenne megállítani az időt — mondja kissé magába mély edve, — még most sem lenne késő. Pedig, haj, sokszor szinte saját magamon nevetek, amikor szabad időben eszembe jut, hogy a munkaközti szünetben még tornászom is. De jól esik ' az is, egészséges vagyok. Talán azért is érzem oly jól magam, pedig az idők de eljárnak...

Anna Krauszová a délutáni műszakra készül. Még hátra van a bevásárlás, ebédkészítés és egyéb dolgok elintézése stb., de két órakor már a munkagépe mellett az övéi között van, és korát meghazudtoló ügyességgel végzi napi munkáját. Azután ötkor megszólal a csengő, leáll a gép és a nagymama öt percig tornászik, akárcsak Gaštanová, a CSISZ-fiatal vagy a többiek, de késő este a műszak után üdén siet otthonába.

—sár—

MiM és

Délutánonként, amikor a csengő hangja az utolsó óra végét jelzi, mint minden iskolában, a tornaijai Mezőgazdasági Technikumban is a diákok egy része nem hazafelé siet, hanem várja az ebédszünet végét, hogy utána friss erővel kezdhessen a „második műszakhoz". Az itt maradt csoportnak azonban nem egy a feladata. Az egyik teremben a CS1SZ vezetősége ül össze, hogy megtárgyalja az eddig elért eredményeket és a jövőbeni feladatokat. A többi osztályokban pedig egy-egy politikai vagy más érdekkör végzi munkáját. A Mezőgazdasági Technikum CSISZ-szervezetének vezetősége szép és hasznos feladatokat tűzött ki a tagság elé, melyek teljesítését pontosan megtárgyalják a vezetőségi gyűléseken. Egy-egy ilyen ülés még az idegennek is tiszta képet nyújt a szervezet munkájáról.

A legégetőbb probléma a tanulás, amely állandóan foglalkoztatja a CSISZ-szervezet vezetőségét. A tanulmányi eredmény emelése érdekében minden gyengébb tanuló megsegítésére egy jobb tanulót kért fel.

A vezetőség második legfontosabb feladatának tartja a CSISZ-tagok politikai nevelését, mivel ezt a tavalyi iskolaévben kissé elhanyagoltuk. E eél elérése érdekében megszerveztük a „Tanulunk a pártról", „A világ térképe fölött“, valamint az ateista kört és az olvasókört. Iskolánk minden egyes tanulója tagja valamelyik politikai körnek, sőt akadnak olyanok is, akik szívesen részt vesznek több kör munkájában is. Az egyes körök vezetését a tanár- elvtársak és a felsőbb osztályok tanulói végzik, karöltve az iskolai pártszervezettel és a CSISZ járási vezetőségével. A körök alighogy megkezdték munkájukat, máris nagy érdeklődést váltottak ki a diákok között. Ezenkívül fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről beszélgetéseket, vitákat rendezünk. Mindezek mellett nem szorul háttérbe CSlSZ-szerve- zetünk kultúr- és sporttevékenysége sem. Kultúrcsopor- tunk már tavaly is szép eredményeket ért el, szólóénekkel és szavalattal az alkotóverseny országos döntőjébe is bekerültünk. Az eddig elért eredményekkel azonban nem elégszünk meg és ez évben még nagyobb súlyt fektetünk az alkotóverseny előkészületeire.

Reméljük, hogy szervezetünk a jövőben még aktívabb munkát fog kifejteni, és olyan ifjakat nevel, akik az életben is megállják helyüket; megértik a párt és kormány által kitűzött feladatok fontosságát a mezőgazdasági termelés fokozása terén, és mint a jövő szakemberei nagyban hozzájárulnak a feladatok sikeres teljesítéséhez.

<»» <♦» •»» ■»» <♦» <0» •»» +» o

A CSISZ fcriileti átszervezéséről

A CSISZ KB 1960. január 22-én megtartott plenáris ülésének határozata

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1960. január 22-én megtartott V. plenáris ülésén megtárgyalta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a párt alapszervezeteihez, a nemzeti bizottságokhoz intézett Levelét, az ország területi átszervezéséről szóló határozatot és a szocialista demokrácia további elmélyítését a nemzeti bizottságok tevékenységében és kiépítésében, melyeket a CSKP KB 1960. január 13-14-én mégtartott ülésén hagytak jóvá.

A CSISZ Központi Bizottsága örömmel fogadja a CSKP Központi Bizottságának ezen határozatait, amelyek közvetlenül érintik a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkáját és szervezeti átépítését. A CSKP XI. kongresszusának és a CSISZ III. kongresszusának határozatai a Csehszlovák ifjúsági Szövetségnek Csehszlovákia Kommunista Pártja szervei és szervezetei által való közvetlen vezetéséről megkövetelik, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi és járási szervezeteinek területi átszervezése teljes összhangban legyen a kommunista párt felépítésével.

A CSISZ Központi Bizottsága megtárgyalta a CSISZ új területi átszervezésének javaslatát,

az ifjúság részvételét felszabadításunk 15. évfordulójában, a

II. országos spartakiádon és a

III. ötéves terv előkészítésében és elhatározta:

1. Megszüntetni a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség eddigi kerületi és járási szerveinek felépítését és az ország egész területén 10 új kerületi, ezenkívül Prágában városi, továbbá 118 járási CSISZ-szervezetet létesíteni. A CSISZ új járási és kerületi szerveinek felépítését és az új kerületi és járási vezetőségek székhelyeit a CSKP és az állam új területi szervezeteivel összhangban megállapítani.

2. A CSISZ Központi Bizottsága 1960. április 2.-ra vagy 9.- re összehívja a CSISZ alakuló járási konferenciáit, és április 16-ra vagy 17-re a CS/SZ alakuló kerületi konferenciáit, amelyeken megválasztják a CSISZ új járási és kerületi szerveit. A járási és kerületi konferenciák megtárgyalják az ifjúság részvéteiét Csehszlovákia felszabadítása 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek előkészületeiben, a II. országos spartakiádon, a III. ötéves terv biztosításában és a további feladatokat az ifjúság kommunista nevelésében. A konferenciákon megtárgyalják

és megmagyarázzák az új területi átszervezés okait. A küldötteket megismertetik az új járások és kerületek jellegével és összetételével.

A konferenciák megtárgyalják az alapszervezetek, valamint a CSISZ járási és kerületi vezetőségeinek tevékenységét az újonnan keletkezett feltételek módszerét illetően a további tevékenységek érdekében, a CSISZ III. kongresszusa tárgyalásainak szellemében.

3. Az alakuló járási konferenciák küldötteit a CSISZ alapszervezeteinek taggyűlésein választják, 1960. február 1-e és március 25-e között.

Az alapszervezetek ezen gyűlésein megállapítják, hogyan teljesítik az évzáró taggyűlések határozatait és megtárgyalják hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek előkészítésében való részvételét, különösen az ifjúságnak a szocialista munkaversenyben való részvételét és a szocialista munkabrigádok címéért versenyző brigádokat illetően, valamint a föld megtermékenyítésére vállalt kötelezettségek teljesítését, főként a meliorációs munkálatokra vonatkozóan; az ifjúság részvételét a faluszépítési akcióban, a

lakásépítkezésben kifejtett segítségüket, különösen a „100 millió tégla“ akció keretén belül. Kiértékelik és ellenőrzik a CSISZ Oktatási évének eddigi működését és az ifjúság szak- képzettségének fokozására és műveltségének elmélyítésére irányuló távlati terveket. Különös figyelmet szentelnek az ifjúság részvételének a II. országos spartakiádon. Egyidejűleg ismertetik a tagokkal a készülő területi átszervezés következtében történő változásokat.

4. A CSISZ új járási és kerületi konferenciái előtt egy héttel az összes eddigi járási és kerületi vezetőségek az ellenőrző bizottságokkal egyetemben záró gyűlésre jönnek össze. Ezeken a gyűléseken megtárgyalják tevékenységüket, főleg a Csehszlovákia felszabadításának 15. évfordulója megünneplésével kapcsolatos feladatok teljesítésére vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg kiértékelik a taggyűlések lefolyását s a CSISZ járási konferenciái küldötteinek megválasztását, továbbá az ösz- szes kérdéseket, amelyek az eddigi szervek végső tevékenységeivel összefüggnek. Ugyancsak ezeken a gyűléseken tárgyalják meg és hagyják jóvá a járási és kerületi ellenőrző bizottságok jelentését a gazdálkodás eredményeiről. A záró gyűlésekkel a CSISZ eddigi járási és kerületi vezetőségek ténykedése végetér és a CSISZ vezetéséért és munkájáért való felelősség a CSISZ új szerveinek megválasztásáig a járási és kerületi előkészítő bizottságaira megy át.

5. A CSISZ új járási és kerületi vezetőségei megválasztásának időszakában az összes szervezetek munkáját a CSISZ eddigi járási és kerületi vezetőségei irányítják. A CSISZ összes szerveinek és szervezeteinek ügyelni keli arra, hogy a területi átszervezéssel és a CSISZ új járási és kerületi szervei megválasztásának előkészületeivel egyidejűleg biztosítva legyen az egész ifjúság részvétele Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadításának 15. évfordulója megünneplésének előkészületeiben és a U. országos spartakiádon.

11.

A CS/SZ Központi Bizottsága jóváhagyja a CSiSZ KB elnöksége és titkársága eddigi eljárásait a területi átszervezés előkészületeiben és a CSISZ új járási és kerületi szerveinek megválasztásában.

TAKÁCS PÁL, ERDÉLYI KORNÉLIA

Krupp újabb haladékot kapott

A Reuter jelenti: A párizsi szerződések értelmében tavaly nyáron felállított héttagú (egy angol, egy francia, egy amerikai, három nyugatnémet és egy svájci tagból álló) nemzetközi bizottság úgy döntött, hogy újabb egy évi haladékot ad Alfred Kruppnak szén- és acélvállalatai eladására.

A nácista provokációk nem kerülték el Olaszországot sem. A római zsinagóga falán is feltűntek a rossz emlékű horogkeresztek.

illaspontbol indultak ki, amely- jől azonban a konferencia végén már csak igen kevés maradt. — A másik momentum Camp David volt. Eisenhower- nek már korábban olyan ígéretet kellett tennie szövetségeseinek, hogy a Hruscsovval való találkozáson nem vet fel olyan kérdést, amely a többi atlanti hatalmat érinthetné. Valóban nagy volt a bizalom!

Az atlanti szövetség és ezzel a Nyugat válsága abban a tényben csúcsosodik majd ki, hogy minden Nyugat és Kelet közötti megegyezés, akármilyen tér ren is következik be, összeszűkíti majd az atlanti egység épületének alapjait és növeli az ellentétek okait. Az 1959-es év az az esztendő volt, amelyben a két párhuzamos folyamat — a feszültség enyhülése és a Nyugat egységének gyöngülése — láthatóvá vált. Az 1960-as év - minden erre vall — az az esztendő lehet, amelyben mindkét folyamat be fog fejeződni, hogy helyet adjon egy, az egész világra szóló elgondolás megvalósításának.

Ro

5s Németországgal fennállóé sllentéteket. Végül az európait jazdasági együttműködésre vo- < latkozó javaslatot az amerikai iúlyos gazdasági helyzet diktál- a, amely a német és francia nonopólok aktivitása folytán állott elő.

'Az egész emberiség kitörő irömmel üdvözölte a csúcskonferencia összehívását, — de ninden józan ember előtt ért* íetetlen, hogyan térhetett visz- sza a Nyugat-Berlin kérdésében i már korábban elhagyott pozi- ;ek tárgyalni. Genfben, a külügyminiszterek konferenciáján, i nyugatiak az elején egységes