Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-31 / 22. szám

igazgatási épület elé. Ugyanak­kor egy oszakai városi tanács­ülésen határozatot fogadtak el, amely követeli a kormány le­mondását és a parlament fel­oszlatását. Kiotóban munk'ások és diákok tartottak gyűlést hétfőn este, tiltakozva a szer­ződés ratifikálása ellen. A gyű­lés után kétezer főnyi tüntető­menet vonult fel a város ut­cáin. *; Szabad egy Májusi napsütésben | angyalnak tévednie? Kim Tál Ho, a törvényen kívül helyezett haladó párt ve­tít amerikai kémrepiiiések botránya tovább gyűrűzik az Egyesült Államokban is. Ma már nyílt politikai vita folyik Amerlka-s/erie, s ebben a vitában egyre élesebben vetik fel a felelősséget, amely a párizsi csúcstalálkozó meghiúsításá­ért az Elsenhower-kormányt terheli. A Daily Telegraph AKASSZAK FEL LI SZÍN MANX washingtoni tudósítója beszámol a belpolitikai síkon folyó vita elmérgesedéséről és az elnökválasztási korteshadjárat szenvedélyesebbé válásáról. „A republikánusok meghátrálás­sal vádolják Eisenhower demokrata bírálóit. Azok erre felhá- zetője követelte, hogy akasszák borodottan vágtak vissza a szenátus viharos vitájában. Young fel Li Szin Mant, amiért elren- demokrata szenátor kijelentette, hogy a csúcstalálkozót nem delte Cső Bongnak, a párt egy- Hruscsov hiúsította meg, hanem Eisenhower vezéri képessé- kori vezetőjének meggyilkolá- gének hiánya és magasrangú amerikai hivatalos személyek sát. baklövései. Sajnálatos, hogy a főbűnöst nem ültették a bábú Kim Tál Ho azután terjesz- helyére abban a szovjet űrhajóban, amely most a Föld körül tette elő követelését, miután Koh Csüng Hoon, a dél-koreai hadsereg volt hírszerző tisztje kering — mondotta Young szenátor“. VEREKEDÉS A TÖRÖK Ezután mintegy tíz percen PARLAMENTBEN át parázs verekedés folyt a te­A török parlamentben parázs remben — jelenti az AP. — A verekedés tört ki az ellenzéki verekedésnek az elnök csak azzal vádolta Li Szin Mant, hogy hamis vádak alapján el­rendelte Cső Mong meggyilko­lását. Koh kijelentette, hogy Li Szin Man még az 1956-évi elnökválasztások előtt adta ki rendeletét, amidőn Cső volt Li Szin Man egyedüli ellenlábasa. Kirn Tál Ho nyilatkozatban követelte, hogy az ügyészség haladéktalanul indítsa meg a nyomozást. Kijelentette még, hogy Li Szin Manón kívül a többi bűnösnek is halállal kell bűnhődnie a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt. Cyrus Stephen Wont, a hazánkban látogatást tett, nemzet­közi Lenin-díjiái kiíüpíeiou amerikai közéleti dolgozót a prágai Károly Egyetem díszdoUtorává avatták. köztársasági néppárt és a kor­mányon levő demokrata párt képviselői között. Amikor Gujek néppárti kép­viselő beszédében éles szavak­kal megbélyegezte a Menderesz vezette demokrata párt politi­káját, és rámutatott, hogy az ellenzék üldözése a szólássza­badság megszüntetéséhez ve­zetett Törökországban, demok- ratapárti képviselők egy cso­portja a szónoki emelvényhez rohant és rátámadt Gulekra. úgy tudott véget vetni, hogy felfüggesztette az ülést, A ve­rekedésben mindkét fél részé­ről többen kisebb sérüléseket és zúzódásokat szenvedtek. A JAPÁN-AMERIKAI SZERZŐDÉS ELLEN Japánban országszerte foly­tatódnak a tüntetések e szer­ződés ellen, Oszakában kedden húszezer részvevővel nagygyű­lést tartottak, majd a megje­lentek felvonultak a hqlyi köz­Á választások és a haladás nincs mar Edita Králová Bratislavábó! Korytnieán piheni ki az év fáradalmait. Gyönyörű májusi nap. Eső utáni napsütés. Ez az ami- után vágyott hosszú napokon keresztül a mátyusföldi pa­raszt. És lám, mégis eljött. 2 Reggelre szemlátomást meg­nőtt a gabona, vaskosabbak ♦ lettek a répasorok. A májusi eső igazán aranyat ért. A tallósi EFSZ irodájá­ban nem is találok senkit, bár elég korán érkezem. Az elnök, a csoportvezetők és az agro- nómus kinn vannak valahol a réteken. Délig viszont hosszú az idő. mert hamarabb nem valószínű, hogy megtalálom valamelyiket is közülük. Megfogadom az éppen érke­ző főkönyvelő tanácsát. Ói­nak indulok, gyalogosan a közel 20 kilométeres hosszú határnak. Mire elhagyom a fákkal szegélyezett tallósi fő utcát, érzem hogy a kabát fölösleges, Nem is tűröm to­vább magamon. A' falu határában fenséges kép fogad. Hullámzó gabona­táblák az út két felén. Távo­labb répát egyelő lányok, asz- szonuok haflonganak szorgal­masan a végeláthatatlan táb­lákon. Most már értem, hogy miért oly kihaltak a korareg­geli utcák. Sürget az idő, s a falu népe versenyre kelt vele. Ám nemsokára irányt vál­toztatok. Itt a Mátyásföld legdúsabb vidékén messzire pllát az ember. Egész Veze- kényig egy járókelőt sem ész­lelek. Átvágok az egyik répa­föld szélén Dögös, Felsőszeli iránvába, remélem, hogy vala­kivel mégis csak találkozom. Reményem csakhamar telje­sül. Kiérve az előbb említett faluk köves útjára, csakha­mar egy motorkerékpár ber­regését hallom. Egy kézlegyintés, és máris ketten robogunk tovább. A piros Jawa gazdája magas, pirosarcú, vállas legény. Iga­zi mátyusföldi. Lassabbra fogjuk a tempót. A jól kar­bantartott dülőutakon, s köz­ben új ismerősöm nevén gon­dolkodom. Bár kölcsönösen bemutatkoztunk a találkozás­kor, de a neve mégsem jut eszembe. S míg a fejem tö­röm, ó megszólal. — Látja elvtárs, ez nálunk nem léte­zik. — És fejével a felsásze- liek lekaszált heretáblájára mutat. Ügy látszik sietős dol­ga volt a traktorosnak. — És valóban több helyen állóhere­a rendek 1 csíkok ékeskednek között. Átesve a hirtelen feledé- kenység hibáján, csakhamar] megbarátkozunk. Magáról nem sokat beszél. Csak annyit ve­szek ki az egészből, hogy 24 éves és hogy vőlegény. Ám a' lényeget mégis megsejtem, szereti a földet, a munkát. Egy hosszú kerülő utánj azonban újból a faluban va- T gyűrik, ö elköszön és további hajt, én a HNB irodája fetéY tartok. A helyiség folyosójánT a választó jelöltek listája fű- ♦ nik a szemembe. Hodosi Bri-J gitta, született 1939. május> 16-án, alatta kiléte, tevékeny­sége stb. Utána ezt olvasom: Karácsony Sándor született' 1937. tizedik hó lS-án stb. Az utóbbi név kicsit isme­rősnek tűnik, de nagyobb je- _ lentóséget nem tanúsítok ne-V ki. A helyiségbe lépek és jelöltek után érdeklődöm. Ka rácsony Sándor jut az eszem-, be. Az utcát kérdezem, mely ben lakik. De a JNB jelöltjét, nem találom odahaza. Az-- édesanyja csak egyet int, ami­kor a fia holléte felöl érdek-2. tödöm. — Haj, lelkem, az csakl hálni jár haza, de azt is csak& későn, — teszi hozzá nevet -I ve. ^ Tanácstalanul állok a fötérj közepén. A találkozás lehető-♦ ségeit latolgatom Karácsony Sándorral. Nagyon érdekelne a fiatalember, akit alig 24 éve ellenére a járás élére állí­tanak. Találomra ismét az F.FSZ irodája felé tartok. Az ajtó­ban az iménti motorkerékpá-♦ ros ismerősömmel találkozom Karácsony Sándor felöl ér deklödöm tőle is, mire eine veti magát. — £n vagyok mondja kissé meghökkenví — Akkor bocsánat a feledé kenységért — válaszolom Közben az irodából az elnöi szavait hallom. — Fiam, ki ugorhatnál még a karámba is De ha lehet, mindjárt, — te szi hozzá rövid szünet után. így aztán mégegyszer elbú csúzunk egymástól. Ö a ka­rámba tart, én az elnökkel é- a többiekkel beszélgetek. Ka­rácsony Sándorral, a beváli agronómusról, a tapasztal \ CS1SZ-funkcionáriusról é, Tallóst község jövendőbei járási képviselőjéről. S. A Jósé Francisco Perez-nek, aki nemrégen lépett hatvanhatodik életévébe, egy angyal húsz évvel ezelőtt ,jnegjövendölte" halála napját. Sőt, kínos mennyei pon­tossággal kifejezve: hatvanhato- dik születésnapja után hatodnap­ra, hat óra hat perckor fog búcsút mondani a világnak Rio de Janeiróban — közli most szenzációként egy svájci lap. Perez előzőleg elhivatta leá­nyát Sao Paolóból és jó keresz­tényhez híven apai áldásában részesítette. Számos barátja már a kora hajnali órákban megjelent lakásán, hogy istenhozzádot mondjon a halálba indulónak. Ö maga ki sem bújt már ágyából, tovább lustálkodott a dagadó párnákon, ahogyan egy jól nevelt haldoklóhoz illik. Közben a környéken is híre járt, hogy a jámbor Perez pon­tosan hat óra hat perckor ki- zöttyen földi porhüvelyéből és átszállás nélkül a mennyország­ba repül. Aki tehát tehette, a haldokló háza előtt leste az angyali jóslat beteljesedését. Hat óra előtt már annyira felszapo­rodott a kíváncsiak tömege, hogy forgalmi akadályt képezett az utcán. A rendőrség erre telefo­non tárgyalásokba bocsátkozott Perezzel, nem volna-e hajlandó a reggeli csúcsforgalomra való tekintettel egy-két órával elha­lasztani halálát. De az elszánt haláljelölt büszke daccal utasí­totta vissza a „kísértést“, mint a mennybéliek belügyeibe való Uletéktelen beavatkozást. Perez barátunk azonban hiába várt keresztény megadással meg­dicsőülésére: a Halál őfelsége vagy hanyag fráternek bizonyult, vagy kedve szottyant truccolni az égiekkel. Annyi bizonyos, hogy emberünk — miután a ha­lotti tor céljaira előkészített pálinkából felhajtott egy kupicá­val — hat óra hat perckor is még csudajót érezte magát. Túli- piros jókedve kerekedett, kéje­sen rugdalódzott fekhelyén. Lent az utcán a tömeg moraj­lása zúgássá növekedett, majd valaki felkiáltott a lakásba: „Siess már meghalni, Jóséi Reg­gelizni akarunk menni!“ A türel­metlen várakozók méltatlarikó- dása egyre fokozódott, végül pedig közápor túdült az alhi- kokra. A pontatlan haldokló kénytelen volt a hátsó kapun keresztül kereket oldani, de va­laki felismerte. A szenzációtól megfosztott tömeg erre szitkok­ba tört ki: „Itt van az az an- gyalszomorító hullajelölt, üssé- tekl“ És mintha vitustáncot jár­na, úgy ugrált jobbra-balra sze­gény Perez az ütlegek elöl. Már- múr úgy látszott, hogy mégis beteljesedik a jóslat s ha nem is ágyban, párnák között, de cipő­ben jog most meghalni az an- gyalkeserítö. Amikor azután né­hány markos rendőr kiszabadí­totta veszélyes helyzetéből, le­mondóan legyintett kezével és illegve méltatlankodott: — Hiába, már az angyalokban ;em lehet bízni! K. H. Figyelem jj Felhívjuk azon tanítónők * figyelmét, akik 1955-ben a J bratislavai MPI IV. A. ősz­it tályában végeztek, hogy a J találkozó megszervezése t céljából közöljék címüket. J Szabó Ilona. Címem: Hor­li váth Hona, Pod. Biskupice k Krajinská 1309. Bratislava- S okolie. A Japán Kommunista Párt felhívására Tokióban nagy mani- fesztácíót rendeztek az Amerikával megkötendő katonai szer­ződés ellen. Éppen a manifesztáció közben érkezett a hír a szovjet űrhajó kibocsájtásáról, melyet Kendzsi Mijamoto, a Japán Kommunista Párt főtitkára örömmel közölt az egybe­gyűltekkel. Képek «t sxahad világhét Az ember sok mindenre vjsz- szaemlékezik. És ha emlékezés­ről beszélünk, e sorok írója nerr hagyhatja ki az 1936-os évet. Tíz éves lehettem, amikoi édesapám magával vitt az utcá­ra, mert azt mondta, hogy vá­lasztásokkor mindig van sol látnivaló. Édesapám tapaszta­latból beszélt. A hentesüzleter ökölnyi betűkkel volt kiírva Szavazzatok az agrárpártra, a haladás pártjára. A bankon ej állott: Aki a nemzeti demokra­tákra szavaz, a haladásra sza­vaz. Az úttesten keresztül a kö­vetkező feliratú transzparens ékeskedett: Aki megfontoltan szavaz, a nemzeti szocialisták­ra, a haladásra szavaz, A falra krétával rajzolták a kommunis­ta párt számait, pirossal mázol­ták a sarlót és kalapácsot a ke­rítésekre, egyszerűen ezzel a szöveggel! Szavazzatok a kom­munistákra, Édesapám nevetett és ezt mondta: Mindenki azt kiabálja, hogy aki őrá szavaz, a haladásra szavaz, csak a kom­munisták nem. Ma már értem: aki szavazatot akart, a haladást Ígérte csalé­teknek. Édesapám a nemzeti szocialistákra szavazott; azt hitte, szintén a haladásra sza­vaz. Ma már tudom, hogy nem erre szavazott. De akkor, azon a napon, talán ő is megértette, mert amikor a Lőportoronyhoz értünk, három trikóba öltözött férfi átszaladt az úttesten, kia­bálva: „Ki a zsidókkal" és „El a bolsevikekkel“. A tömeg, amelybe egyszeriben mi is be­ket ültünk, protestált és ekkor a fényes sisakú rendőrök nem a három rendzavaró ellen, ha­nem ellenünk fordultak. így mindannyian megéreztük a gu­mibot simogatását és elmélked­hettünk róla, ki is akarja tulaj­donképpen a haladást. „Nem akarunk bolsevizmust“, „nem akarunk poklot!“ — kiáltozta még mindig az a három. Aztán jött és elmúlt a hábo­rú; ma már nincsenek fényes sisakú rendőrök és nincsenek választási trükkök, nincsenek választási gazságok, hazug agi­- táció, de sajnos, nincs mát- apám sem. 11 A mi nemzedékünk, az 1926- os évfolyam, valamint tíz évfo- r lyam előtte és - utána a szé _ szoros értelmében véres adót _ fizetett az utóbbi évek tanulsá- k gáért. Országunkban alig talá- „ lünk családot, ahonnan senki »j nem hiányzik, ahonnan senkit ; nem végeztek ki, nem volt fog- a Ságban, nem kínozták, akik úgy z élték át a háborút, mint egy . rekreációt, ahonnan úgy jövünk . vissza, ahogy elmentünk. A háború nem volt részünkre $ rekreáció, sem olyasvalami, t amit elkerülhettünk volna. A- háború részünkre egy szörnyű t tapasztalat, amit nem kerülhet­- tijnk ki, és ami azért ütött ki,- mert nálunk a kapitalisták- uralkodtak. Ez acélkemény tör- j vény, és miután az emberek ■ akkor fedezik fel a törvényeket, t ha már megpörköli a bőrüket, t népünk túlnyomó többsége a , szocializmus mellett van. Közelednek a választásod Visszaemlékezem arra a verő- : fényes tavaszi napra, amikor ; rendőri gumibotok táncoltak ‘ apám hátán, aki a haladásra akart szavazni, de nem tudta, hol a haladás. Mi tudjuk! A sarlót és kalapácsot úgy véstük emlékezetünkbe, mint semmit ezelőtt és ezután. Ami­kor ma szavazunk, nem szava­zunk egyre a több lehetőség közül, nem adjuk szavazatunkat a vezető pártok egyikére. Leg- jobbjainkra szavazunk, azokra az emberekre, akik a legjobban tudják majd képviselni igaz­ságos érdekeinket országunk igazgatásában. Mert ez az ország, ez a föld . a mienk. A mai választások nem olyan i zajosak, tarkák, mint amikor i annakidején a különböző politl- I kai pártok plakátjai övezte ut­cákon, a nagy lárma közepette . jártunk. ; De ez felel meg úgy, mint : még semmi eddig, az ész kor- : mányának, amely ezt az orszá­■ got igazgatja. A. L. i i i A kapitalista országokban azt a tévhitet akarják kelteni a népben, hogy minden polgár szabadon dönthet sorsa felett. A valóság azonban egészen mást mutat. A burzsoázia csak addig és csak annyi jogot ad a dolgozóknak, amíg e jogok nem veszélyeztetik osztályural­mát. A különböző pártok a sok ígérettel megtévesztik a válasz­tókat, akik látszólag önként szavaznak egyik vagy másik- pártra. A választójogot a kor­mányok állal megszabott korlá­tozások határolják meg. A csa­lás, megvesztegetés és a külön­böző választási mesterkedések képezik az úgynevezett „nyu­gati demokrácia“ lényegét. Az Északamerikai Egyesült Államokban két burzsoá párt, a „demokrata" és a „köztársa­sági párt“ áll versenyben egy­mással. Mindkét pártot a mono­poltöke látja el a választás előtti kampányhoz szükséges rengeteg pénzzel. A választás előtti harcban a gangszterban- dák és a Ku-Klux-Klan-téle terri-szervezetek segítségével fejtik ki a propagandatevé­kenységet. Érdekes, hogy ötven különbö­ző feltétellel korlátozzák az amerikai dolgozók részvételét a választásokban. Ilyen korláto­zás például a választási adó. Csak az választhat, aki bizonyos mennyiségű földdel vagy egyéb vagyonnal rendelkezik. Megkö­vetelik az alkotmány Ismeretét vagy legalábbis azt, hogy a vá­lasztó az alkotmányt angol nyelven fel tudja olvasni. De azzal nem törődnek, hogy a va­gyontalanoknak legalább az alapfokú iskolai képzettség el­nyerésére nyújtsanak lehetősé­get. Az amerikai demokrácia igazi képére főként a négerek iránti viszonya vet fényt. A vá­lasztási korlátozások majdnem lehetetlenné teszik a négerek részévételét a választásokon. Még, ha a néger teljesítené is az összes követelményt, az amerikai államapparátusnak megvannak a módszerei, ame­lyek mindörökre elrettentik a négert a választásoktól. Amerikában a nők ki vannak zárva a közélet irányításából. Ez abból a tényből is kitűnik, hogy a képviselőházban alig van nő. A választójoggal rendelkező és választható ifjúságot azzal a rendelkezéssel zárják ki a kongresszusból, hogy a szenátus tagjainak alsó korhatárát 56 évben állapítják meg, míg a képviselőház tagja csak 51 évét betöltött polgár lehet. Ameri­kában erős vallási előítéletek Is uralkodnak. Iratian törvény, hogy a köztársasági elnök nem iehet katolikus. Hasonló a helyzet Európa ka­pitalista országaiban is. Fran­ciaországban például, hogy meghamisítsák a francia nép választásának eredményeit, el­lopják Franciaország Kommu­nista Pártjától a szavazatokat. A burzsoá pártok megszavazták a jelölőlisták úgynevezett ösz- szevonásáról szóló törvényt, ami azt jelenti, hogy az összes párt egy jelölőlistába tömörül. A szavazatok számolásánál egy pártként lépnek fel, emellett a többségi képviselet alapelve értelmében a szavazatok ötven százalékát meghaladó egyetlen szavazat elegendő arra, hogy meghagyják az illető körzetben az összes képviselői mandátu­mot. A francia burzsoázia szé­gyenletes lépésének betetőzése az volt, hogy ahol a kommunis­ta szavazatok ötven százalékon feiüii többség biztosítását lát­ták, ott a hatalmon lévő pártok bebörtönözték a kommunista párt vezetőit. Az „egyenlő“ vá­lasztójog értelmezése szerint a kommunista képviselőnek több szavazatot kell kapni ah­hoz, hogy mandátumhoz jusson, mint a többi párt képviselőinek. Olaszországban is hasonló a helyzet. A felfegyverzett fasiszta banditák nem egy vá­lasztás alkalmából terror alatt tartották a kommunista párt tagjait. Az olasz kormány látva a haladó erők növekedését, új választótörvényhez folyamodott. Az új választási rendszer abban áll, hogy az a párt, amely bár- ' csak egyetlenegy szavazattal is többet kap az összes szavazat „többség-prémiumot“, azaz ö küldheti a parlamentbe az ösz- szes képviselő hatvanöt száza­lékát és így abszolút többségre tesz szert. A Vatikán is nagy szerepet . visz a választási kampányban. A pokol kínjaival fenyegeti a ; baloldali pártok választóit. Az apácák és a papok 10—20 sza- ; vazólapot is kapnak. Szicíliában ! például egy-egy fél pár cipőt • adtak a választóknak, azzal, ! hogy a másik cipőt a választás - után kapják meg. -m-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom