Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-17 / 20. szám

LAri rendszer iiszkei itt Emlékezés egy régi választásra A Fergáchok valóságos kiski- Lehetetlen volt a szobában ma- Forgách gróf és Bacskádg is rályok voltak a csitári hegyek radni, ki kellett szellőztetni, ami lejöttek szavazni, aggódtak, hogy alatt és természetesen mindent az ellenzék bizalmi férfiainak először az életben Gímesen ellen- megtettek, hogy egyeduralmukat beleegyezésével meg is esett, zéki jelölt fog győzni. Mikor este fenntartsák. Egy ízben a válasz- A szavazócédulákat egy szivaros már Nyitrán ült együtt a társa- táson valami megbízható embe- dobozba tettem, annak szabályos ság, a vadászatról jövő Szlávy rüket légtették fel, aki aztán fedele volt, melyet annak rendje miniszternek már Bacskády me- persze mindent megtett, hogy és módja szerint lepecsételtem, sélte el a gírnesi választás lefo- o választásból győztesen kerüljön A pecsétnyomót átadtam a csen- lyását. A miniszter mosolyogva ki. Ezt tette az utolsó Forgách dőrnek, a dobot beraktam a fal végighallgatta, és németül meg- gróf is. Egy Boros Marcell nevű mellett álló szekrénybe, és annak kérdezte Bacskádytól, nem fél­lecsúszott dzsentrit léptetett fel, kulcsát átadtam a bizalmi férfi- tek-e egy ilyen csirkefogóval egy aki azonban a későbbi évek során nek. A szobát lezártam, a kulcsot fedél alatt aludni? Mire Forgách az én bizalmi emberemre bíztam, gróf azt felelte: Igaza van, majd és mindannyian megnyugodva elintézem, egyelőre adjunk neki mentünk ki levegőzni. Közben egy pohár tokajit, a jegyző eltűnt, bement a kony­hába, kinyitotta a tálaló ajtaját, félretolta a szekrény megfelelő deszkáját, kiemelte a lepecsételt szivaros ládikát, és azt egy előre naiv oktondisággal meg is írta, miként választották meg őt Gímesen képviselőnek. Erről ta­núskodik a Nyitra vármegye cí­mű újság, 1935. október i-i száma. — Nagyon jó viszonyban vol­tam, — írja — mind a zsérei, mind a gírnesi és gímeskosztolá- elkészített és lepecsételt hasonló nyi néppel; és reményem volt arra, hogy Forgách gróf engem kíván felléptetni mint jelöltet a törvényhatósági bizottsági tag­ságra — idézzük a cikk néhány sorát. — Igen ám, csakhogy mi a választásnál a férfiakat vettük számításba és nem a nekitüzelt asszonyokat, ami nagy hibának bizonyult, rajtam múlt, hogy ki­javítsam. A választás színhelye a gírnesi községháza volt. A jegy­ző feltétlenül hű embere volt az uradalomnak. Helyszíni szemlét tartottam a községházán: egyet­skatulyával cserélte fel, melyben többségem már biztosítva volt. Aztán visszamentünk nagy ünne­pélyesen a választási helyiségbe, megállapítottuk, hogy minden a helyén van, visszaélés nem tör­tént. így beszéli el Boros Marcell a gírnesi választást, az előbb em­lített újságban. Gímesen tehát Forgách gróf jelöltje győzött, a hangsúly azonban a választási csínyen van, mert hiszen az ellenzék*is a ka ­az nem is anekdota, hanem maga az eleven valóság, amelyet a leghi­telesebb tanú, maga a képviselő- jelölt fecsegett el. Esetleg eüenvethetné valaki, — no és a felettes hatóság, aki a szavazást' ellenőrizte? Erre is megfelelünk. pitalizmus pártja volt. Ez a példa len szoba, előszoba nélkül, úgy is igazolja, hogy a kapitalista látszik itt mitsem lehet csinálni, választások a csalások és szem- Bejárás közvetlenül az utcáról íz fényvesztések egész láncolata . . .. .. irodába, nem felelt meg a célnak, volt, a polgári szabadságjogok ePjíe\. ellenben maga a jegyzői lakás ürügye alatt.' Amit leírtunk, vaclask'ert• ano állt egy előszobából és két egy­másba nyíló szobából. Az utcai szoba konyha mellett volt, a konyhából egy tálaló vezetett az ebédlőbe, melyből az ételeket egy nyíláson át lehetett a szobába juttatni. Ezt a nyilast a szekrény elfedte, különben sem tudott róla senki. Álljunk meg egy pillanatra. A jelölt tehát azt hitte, hogy jóba van a néppel'. Azonban ki- ' derült, hogy a nép fütyül rá. Dehát Forgách grófnak; ez a je­lelt kellett. Előszedték tehát a kapitalizmus bevált módszerét, a választási, csínyt. Először is le­hetetlenné tették a községházát mint szavazóhelyiséget. Az előző héten sok veder vizet öntöttek ki a padláson, úgyhogy a rozoga menyezetről állandóan csöpögött a víz. Persze, hogy a választási bizottság alkalmatlannak találta ezt a helyiséget a választásra. Maradt tehát a jegyzői magánlak, ahol a szavazás erős ellenzéki hangulatban le is foyt. — Ekkor a kastélyból fát hozattunk, — folytatja Boros Marcell, — de ez nagyon nedves volt és a kályha pokoli módon kezdett füstölni. Nem történt bizony semmi más, mint merő véletlenből egy-két vizes zsák került a kéménybe. A gírnesi választás ugyan sike­rült, de az urak mégis nagyon tévedtek, amikor, azt hitték, hogy mindig túljárnak a nép eszén. Az ilyen esetek ugyanis csak fokoz­ták az elkeseredést az uralmi rendszer 'ellen. Például nem írta meg Boros Marcell, miért lőtték agyon Jankovits gírnesi jegyzőt. Pedig egyszerű a magyarázat. Elsodorta a nép haragja a-kiszi­polyozó jegyzőt. A tettes soha­sem derült ki. Aztán még valamit elsodort a nép ereje: Forgách grófot és az egész kapitalista reiidszert. A grófi parkot ma új vasútvonal szeli ketté. A kastély­ból iskola lett. A falu szomszéd­ságában, Zsérén, korszerű ce­mentgyár épült. Gí'mes arca szin­te a felismerhetetlenségig meg­változott. Oj lakónegyed a Pilis­ke alatt és a korszerű állomás - A volt grófi ahová a Forgúchok Korzikából hozattak muflonokat, a nefelejccsel övezett halastó mind a nép javát szolgálják. A faluban jól dolgoznak a szö­vetkezeti tagok. A felégetett úri rendszer üszkein felépül az ú] boldog falu. MÁRT0NVÖLGY1 LÁSZLÓ Oj tizenegyéves középiskola Somorján. Ez is a mi rendsze­rünkben épült, nem a a múlt rezsim alatt. Figyelem, figyelem! Kérem azokat a tanítókat, akik 1955-ben a bratislavai magyar tannyelvű pedagó­giai iskola IV. B. osztályá­ban érettségiztek, hogy cí­müket találkozás céljából közöljék velem. SZENK SÁNDOR, Sládkovičovo II/2. okr. Galánta. Mienk az alkotmány A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezete 23. cikke­lyében kimondja, hogy az állam minden polgárának joga van a művelődésre. A fiatalokat ez különösen érdekli és érinti, hi­szen a művelődésre való jogunk csak a felszabadulás után kö­vetkezett be ténylegesen. Al­kotmány által a régi rendszer egyáltalában nem biztosította a művelődésre való jogot. Fon­tos volt ugyan a kapitalisták részére, hogy a munkások egy rétege némileg tudjon számolni és értsen az anyagismerethez, gépekhez, mert így a gyárak­ban rentabilisabban dolgozhat­tak, azaz jobban kizsákmányol­hatták őket. Tehát a munkások művelődési joga lényegében véve addig terjedt a kapitalista rendszerben, amíg a tőke érde­két nem keresztezték. Jó rak­tárosokat, anyagkezelőket ipar­kodtak nevelni, de a művészet­től, az igazi tudománytól elzár­ták a népet. A dolgozók túlnyo­mó többségének csak hat ele­mi iskolai végzettsége volt, és be kell vallani, hogy az egyházi reakció még ezt is sokallotta. Az okos embert nem lehet ki­zsákmányolni, tartották nagyon helyesen az urak. Ennyit persze mi is tudunk és ennél bizony sokkal többet is. A művelt munkás, aki meg­állja helyét a bonyolult gépek mellett a termelést minden te­rén, már nem lehet rabszolga. Inkább építi saját rendszerét, termel a dolgozó nép további felemelkedéséért. Ezért tartja fontosnak az alkotmányunk a ' művelődést, ezért foglalkozik t külön cikkelyben a művelődés- '■> sei. Boldogító érzés ez, és büsz­kék lehetünk rá! Meglátszik, Žofia Čekanovát az eperjesi Krížik üzem dolgozóját a nemzet- hogy mi csináljuk az alkot­gyülésbe jelölték. Kilenc éve az üzemben dolgozik és munkája mányt és nem az uraknak, ha­után a könyvtárban érzi magát a legjobban. nem saját magunknak. —bi— 99 Az oktatási évről Sok szervezés, előkészítés és főleg tanulás után pontot te­szünk az idei oktatási év végé­re. Pont után azonban újra nagy betűvel kezdjük a monda- . tot. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy amint befejezzük az oktatási évet, azonnal kezd­jük el a következő oktatási év szervezését. Tanulni bizony holtáig kell az embernek. Min­dig új .tapasztalatokat kel! gyűjteni, és törekedni is kell, hogy többet tudjunk. Mindent kövessünk tehát el, tudásunk gyarapítása érdekében. Röviden visszatekintve is tág látóhatárt kapunk arról, hogy az idei oktatási év színvonalban nem maradt el a többi mögött. Akadtak ugyan alapszervezetek, ahol nem sikerült megszervezni a politikai iskolázást és érdek­köröket sem alakítottak. Sze­rencsére az ilyen alapszerveze­tek száma nem sok és nem is változtat az eredményekén. Vi­szont ott, ahol kellő gondosság­gal szervezték meg a politikai iskolázásokat és a különböző érdekköröket, bizony komoly sikereket könyvelhetünk el. Az idén már rendszeressé váltak a különböző témákról megtartott előadások és az érdekkörökben is serény munka folyt. Ahol kezdetben megszervezték a po­litikai iskolázást, ott végig ki­tartottak a tanulás mellett a fiatalok. Nem oszlottak széjjel a politikai körök, mint néhány alapszervezetben történt né­hány évvel ezelőtt, ami szintén a rossz szervezésnek tudható be. Alapszervezeteink vezetősé­gei és a CSISZ járási vezetősé­gei egyre több szervezési ta­pasztalattal valósítják meg a politikai iskolázást és szervezik meg az oktatási évet. De nem­csak ennek köszönhető a siker, hanem annak is, hogy a CSISZ- tagok és a még pillanatnyilag szervezeten kívül álló fiatalok is belátják a tanulás fontossá­gát. Tudják, mert hiszen gya­korlati munkájuk által érzik, hogy a tanultabb ember jobban megállja helyét. A füleki, ki- rályhelmeci és a párkányi járá­sokban is szép eredményekkel dicsekedhetnek az alapszerve­zetek, az oktatási évben elért sikerek terén. Ne felejtsük el, hogy az okta­tási év helyes kiértékelése hoz­zájárul a jövő oktatási év jó előkészítéséhez.- A kiértékelés­nél kicsúcsosodnak az e téren végzett szervezési tapasztala­tok, és megvilágítást nyer az a tudomány, amelyet a fiatalok szívtak magukba a vitaesteken és az előadások alatt. Tegyük ünnepélyessé a kiértékelést és egyben nyíltan vonjuk le a kö­vetkeztetéseket az elkövetett hibákról és merész távlatot biz­tosítsunk a jövőre. A CSISZ egyik legszebb hivatása a fiata­lok tanítása. Hiszen nevelni fő­leg tanítás »által lehet. Hálás dolognak tartja minden fiatal, hogy a tanulók közösségében megmutassa mit tud és virtu- sosan kivágja magát egy-egy kérdésben, azáltal, hogy való­ban igazán jól megtanulta az előírt anyagot. Igaz a tanítás­hoz jó propagandisták, előadók, tanulókör vezetők kellenek. Az utóbbi időszakban ezekben sem volt hiány. A helyi pártszerve­zetek, sok helyen az állami gaz­daság vagy a szövetkézét veze­tősége biztosított jó előadókat a CSISZ alapszervezetek politi­kai iskolázása számára. Tény, hogy ez is hozzájárult ahhoz a sikerhez, amit most könyvelünk el, amikor pontot teszünk az idei oktatási év végére. Külön kell szólni az érdekkö­rökről. Sok helyen a fiatalok annak köszönhetik szaktudásu­kat, hogy érdekköröket létesí­tettek. Az iparban és a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok számára valóban nagyon fontos egy olyan érdekkör megszerve­zése, ahol a mindennapi gya­korlati kérdésekkel foglalkoz­nak és egybevág munkájukkal. Különösen a cseh országrészek tapasztalatai világítanak érre rá. A szakiskolákban sem lehet mindent megtanulni és az sem árt, hogyha valami szakdolgot olvasunk s megvitatunk egy kö­zösségben, A kérdésekről így vitatkozva kiszélesedik az isko­lákban szerzett tapasztalat és gyakorlati tudássá válik. Nem véletlen, hogy a nagymegyeri állami gazdaság részlegein igen komolyan vették az olyan ér­dekkörök létesítését, ahol a fia­talok a mezőgazdasági tudomá­nyokkal foglalkoztak. Nagyon sok helyen tettek így, ami he- helyes is. El kell érni, hogy a jövőben még több érdekkört létesítsünk. A fiatalok érdek­lődését minden téren kössük le, és ápoljuk a nevelés, a tanítás érdekében. B. I. Reménytelen szerelem: Ne vegye koipolyan a fiatalember gondolkodását. Ne tápláljon nagy reményeket, az ilyen , do­log nagyon gyakori anélkül, hogy komolyan végződne. Enyém volt a szíve: Maga viselkedett jól és kifogástala­nul. Mégis kételkedni kell ab­ban, hogy a fiú igazán szerette önt, mert ilyen csekélység mi­att szakított. Azt ajánljuk, ne vegye szívére a dolgot. Most az érettségi legyen a legfontosabb. A fiú, ha valóban szerette ma­gát, visszatér, ha nem, akkor sem vesztett sokat. Zöldszemű ördög: Az ilyen előnyös külsővel rendelkező fiatalemberek különösen akkor, ha tudják magukról ezt, nem szoktak a legkülönbék közé tartozni. Azt hisszük, csak ját­szik önnel és éppen ezért leg­jobb volna vele azonnal szakí­tani. Sok fájdalomtól, keserű­ségtől kímélné meg magát. Lassanként majd megtanu­lom én is... : Más tanácsot nem adhatunk: bele kell törőd­nie. Mivel- még nagyon fiatal, reméljük, majd akad jobb és megfelelőbb. A képeket és egyéb tárgyakat majd alkalmi­lag kérje vissza. Egyelőre nem, mert a fiú ezt félremagyaráz­hatná. Elhagytak az álmok: A fiata­lokkal szemben viselkedjen úgy, mint eddig. Bizonyára szükségük van önre. Sajnos nem írta meg, hogy a régi mi­ként viselkedett. Azt ajánljuk, keresse az alkalmat, hogy ta­lálkozzon vele, ha lehetetlen, írjon neki egy levelet, melyben megkéri, látogassa meg. Ne mutassa, csak sejtesse vele, hogy szereti. Ha a fiú még sze­reti, a kibékülés biztos, ha nem szereti, akkor sem követett el hibát, legalább ezt is megtudja. Egy bánatos szőke lány: A fiatalember, viselkedése nagyon furcsa és arra mutat, hogy sza­kítani akar. Véleményünk sze­rint a leveleket megkapta, és csupán kibeszélés azok letaga- dása. Legjobb volna egy aján­lott levélben magyarázatot kér­ni. Helyesebb lenne új ismerő­se udvarlását fogadni. Nem tudom, mi az oka: Az első elhidegülését ne kutassa, ez gyakori tünet, különösen ilyen korban. Ne mutassa, hogy bosszantja önt, fogadja a má­sik udvarlását, és az elsővel ne törődjön. Ne adj a külsőre: Megértjük, hogy kiábrándult a fiúból. Saj­nos a fiúk néhai túlértékelik magukat és ilyenkor képesek ilyen kínzásokra. Mivel válto­zását inkább sértett hiúságnak véljük, helyes lenne vele telje­sen szakítani. Csak diákszere­lem volt, mely nem szokott ko­molyabb nyomokat hagyni. Amint látjuk, önnél sem. Ügy fáj a válás: Leghelye­sebb. volna véglegesen szakíta­ni, mert soha nem lehet neki igazán hinni. Bizonyára nehe­zére fog esni tanácsunkat meg­fogadni, de jobb most, mint később. Fogadja meg szülei ta­nácsát is. Lev©leznif ismerkedni szeretnénk Schwartz Sándor, Sto. Mace- lárilor N. 14. Cíuj, Románia. Képeslapokat cserélne, sportról, bélyeggyűjtésről levelezne ma­gyar nyelven. Mezei Márton, Nyíregyháza Rákóczi u. 69. Mezőgazdasági technikum. Magyarország. Szí­nészképeket cserélne és papír- szalvétát. 16 éves. Acsádi Rózsa, Zalaegerszeg, Ady u. 45. Magyarország. Szí­nészképek és gyufásskatulya címke gyűjtéséről ^velezne magyarul és oroszul. 17 éves. Szabó Mária, Zalaegerszeg, Kossuth u. 36. Magyarország. Sportról és színészképek gyűj­téséről levelezne magyarul, oro­szul és németül. 17 éves. Kajtár Magdolna, Pápa. Gar­bai Sándor u. 29. Magyarország. Színészképeket és képeslapokat gyűjt, magyarul, szolvákul le­velezne. 17 éves gimnáziumi ta­nuló. Bene János, Várpalota. 51/c. é. 41. h. 51. a. Magyarország. Kü­lönféle témáról levelezne és gyufásskatulya címkét cserélne. Nagy László, Budapest XIV. Várna u. 23/b. Különféle témá­ról levelezne magyarul, 18 éves ipari tanuló. Visztra Mihály, Diósgyőr. M. ü. M. 100-as intézet. Magyaror­szág. Magyarul levelezne külön­böző témákról, 18 éves ipari tanuló. Szilágyi Edit, Bábolna, óvoda. Magyarország. Magyarul leve­lezne filmről, zenéről, 19 éves. Pályaválasztási tanácsadó Öntöznek a lányok a nagypakai EFSZ kertészetének üvegházá­ban, ahol az uborka már olyan nagyra nőtt, hogy salátának gyalulhatjuk. Priemyselná škola hutníc­ka Tisovce, négy éves, kohá­szati szakiskola. A tanulók főleg a kohászati technoló­giában, a fémtanban, fémek vizsgálatában és feldolgozá­sában, valamint a kohászati gépészetben és elektrotech­nikában nyernek kiképzést. Priemyselná škola stroj­nícka Nové Mesto nad Vá- hom Négyéves szakiskola, főként a finommechanikai ipar számára képez szakem­bereket. Priemyselná škola staveb­ná, Kl. Gottwalda Lučenecen Négy éves építészeti szakis­kola. Magyar tagozata is van. Kevésbé ismert a Škola pre spoločne stravovanie Prievidzán, Breznóban, Žili- nári, Kéžmárokon és Prešo- von. Az iskola négy éves, érettségivel végződik. A vég­zett tanulók a közétkezteté­si üzemekben és szállodák­ban mint tervezők, szerve­zők nyernek alkalmazást. A tanulmány ideje alatt gya- korlati kiképzésben is része- r sülnek az iskolai konyhákban vagy közvetlenül az üzemi í étkezdékben. Škola pre spoločne stravo- ] vanie, Piešťanyban fokozott' figyelmet szentel az idegen | nyelvek tanulásának (három , idegen nyelv kötelező) és az idegenforgalom lebonyolitá- 1 savai kapcsolatos kérdések- | nek. Bábaképző intézetek a kö­vetkező városokban vannak:| Zdravotnícka škola (odbor i pre pôrodné asistentky) j Bratislava, Martin, Košice, Prešov. Priemyselná škola vakuo- | vej elektrotechniky, Rožňov j pod Radhošteň-ben. Az is­kola négy éves, érettségivel I végződik. A növendékek ala­posan megismerkednek az i elektronok termelési rend- ] szerével és a magas frek- \ venciáju elektrotechnikával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom