Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-17 / 20. szám

tokra embert védő — mükéz vagy biztonsági ruhák bizonyítják. A mezőgazdasági részben a gépektől és a legkülönfélébb terményektől kezdve a „Druzs- ba" kolhoz és „Zseleznodorozs- nij“ szovhoz, valamint a me- ehanizált sertéshízlaló modell- jéig még közelebbről megis­merkedünk a szovjet kormány intézkedéseivel, melyek növelik a nép életszínvonalát és a me­zőgazdasági termelést. Nehéz szó nélkül elmenni a legújabb gépkocsik, mikrobu­szok, a ZIL lli-es vagy a „Csaj­ka“ mellett. Mindenkit elragad a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége különböző fekvésű 15 fővárosának s ma­gának Moszkvának példáján bemutatott városépítés, a leg­újabb építkezési módszerek. A „Kultúrának“ szánt rész­ben a látogató megismerkedik a szovjet film útjával keletke­zésétől napjainkig, az összes nemzetiségek népművészetével, a szovjet festő- és képzőművé­szek legújabb műveivel. Nem hiányzik a forgó porondú cir­kusz, sem pedig a zeneterem, ahol szovjet vendégművészek lépnek fel. Hatalmas panelek számolnak be az orvostudomány legújabb sikereiről, a dolgozók művelő­désre, ingyenes orvosi gondos­kodásra, üdülésre való jogairól. A látogató annál inkább érté- szovjet kiállítás minden darab­keli a kiállítás minden meteret, ja , vaióságot _ a szovjet em- mert tudja, hogy itt nemcsak ber boldog életét tükrözi, képekkel, kiállítási anyaggal all szemben. Tudja, hogy a prágai K- ”• LEVÉL MOSTRÖL A legjobbakat jelöljük : * ◄ \ 4 4 4 4 3 Haccsi jól A moszkvai össz-szövetségi ipari kiállítás egyik pavilonjá­ban látható a Föld egyik jövő­beli bolygójának modellje. A bolygót úgy szerelték fel, hogy a napenergiát villanyenergiára tudja átváltoztatni, és termé­szetesen rádiójelzéseket is lead. A CS1SZ mosti járási vezető­sége azt akarja, hogy jelöltjeik ne álljanak „puszta kézzel“ vá­lasztóik előtt, hanem már az első beszélgetésre felkészülve menjenek. A járási vezetőség titkára, František Bendl elvtárs a választásokkal kapcsolatban a következőket mondja: Alapszervezeteink sok jó CSISZ-tagot jelöltek. A járási vezetőségen úgy akarunk segí­teni ezeknek a fiatal elvtársak­nak, hogy beszélgetést folyta­tunk velük és a járási vezető­ség egy-egy tagja elkíséri őket a bemutatkozó találkozásra. Ez azért is fontos, mert a legtöbb jelölt most áll először választók elé. A megjelenő vezetőségi tag aztán elmondja a választóknak, hogy miért is jelöltük azt a fiatalembert, a jelölt pedig a beszélgetés közben megemlé­kezik majd a terveiről is, ame­lyeket mint CSISZ-tag akar a szervezetben megvalósítani. Olyan tapasztalataink vannak, hogy nagyon megéri foglalkozni és segítséget nyújtani a fiatal jelölteknek. Mert hiszen, ha megválasztják őket, ezek az emberek sosem fogják elfeled­ni, hogy CSISZ-tagok, és ha majd valahol egy-egy szerve­zetnek a hatáskörükön belül segítséget kell nyújtani, bizto­san megteszik ezt. Persze nem­csak most gondolunk a fiatal jelöltekre, hanem a választások után időről-időre egybehívjuk őket a járási vezetőségre, és elbeszélgetünk velük munká­jukról, valamint arról, hogy hogyan tudnának segíteni a CSISZ-nek. így csináltuk ezt az elmúlt években és e tapasztala­tainkat most is felhasználjuk. Néhány nappal ezelőtt a párkányi állomáson találkoz­tunk, ahol a vonat indulására vártunk. Hogy az idő jobban teljen, beszélgettünk. így tudtam meg, hogy mind a né­gyen a vágsellyei mezőgazda- sági mesteriskola hallgatói. 4 Az iskola kertészeti szakának j tanulói. i 3 Fábik Károly és Vincencz 4 Zsigmond Kisölvedröl, Bényi 4 József Kétyről és Kelecsényi 4 Károly Kéméndről. Négyük 4 közül Karcsi a legfiatalabb, 3 de a legbeszédesebb. 4 Mivel utunk végcélja közös, 3 alkalmam van közelebbről 3 megismerkedni a növényter­4 mesztés újfajta eljárásaival, 4 a műtrágyák helyes felhasz- 4 Hálásának módjával, a virágok 4 nemesítésével és szaporításá- 4 val, a gyümölcsfák koronái- 4 nak kialakításával, valamint 4 a szőlőfajták telepítésének 4 szakszerű alkalmazásával. j Egymásnak adják a szót, j s az alig félórás út alatt ki- 2 rajzolódik előttem e négy 4 gondtalan és boldog fiatal í élete. Mert hogy boldogok és í elégedettek, ezt saját maguk » is megerősítik. £ Mikor arról érdeklődöm, i miként vált lehetővé számük- £ ra az, hogy az iskola hallgatói J lettek, újra Karcsi veszi út \ a szót. Megtudom, hogy még j mint a zselizi tizenegyéves f magyar iskola tanulója je- t lentkezett ebbe az iskolába. X. Legnagyobb bánatára azonban t elutasító választ kapott. Az- \ zal az indokolással utasítót- C ták vissza kérelmét, hogy f előbb két évi gyakorlatot kell 5 szereznie. ► Ez nem szegte kedvét. ► Azonnal jelentkezett a zselizi ► állami gazdaság kertészetébe, ► ahol alkalmazták is. így azu- * tán semmi akadálya nem volt >annak, hogy a szükséges gya­► korlati idő megszerzése után *az iskola hallgatója lehessen. t Nagy volt az öröme, amikor £ a kertészet vezetője néhány » hónap elteltével közölte vele, í hogy az igazgatóság kieszkö- t zölte felvételét az iskolába és í igy szeptemberben megkezd­► heti a tanulást. Természete- » sen nemcsak Karcsi örült en- í nek, hanem a kertészet vezé- t tője, Hegedűs elvtárs is, aki t látta, hogy Karcsiból jó szak- £ ember válhat. ► Karcsi most szorgalmasan 1 tanul, hogy meghálálja a be­léje helyezett bizalmat. A ta­nulásra igen nagy a lehetőség. Az elméleti oktatáson kívül az iskola 13 hektáros tangaz­dasága széleskörű gyakorlati oktatást is nyújt. A hövény- termesztésen kívül a zöldség-, virág- és gyümölcstermesz­tést, valamint a szőlő külön­féle fajtáinak telepítését sa­játítják el. Az iskola 51 tanulója fiata­lokból és idősebbekből tevődik össze, de a közösségi szellem eggyé kovácsolja őket. Egy t a céljuk: jó mezőgazdasági szakemberek akarnak lenni. Az iskola tanulói igen nagy £ segítséget nyújtanak a király- * fai szövetkezetnek a szőlő t telepítése terén és ugyancsak t ők gondozzák a Vágsellyén t épülő Duslo üzem gyümölcsö- i sét is. £ Karcsi még azt is .megem líti, hogy az iskolának igen jó előadói vannak, akik közül különösen kitűnik Preiner Ti­bor igazgató, aki a kémiát tanítja. Lebilincselő előadásai magával ragadják a hallgató­kat. Az iskoláról szólva arról tájékoztat, hogy az iskola Szlovákiai • viszonylatban a második helyen van. A jövő terveivel kapcsolatban meg­említi, hogy az iskola kereté­ben a jövő év: folyamán Me­zőgazdasági Technikum léte­sül, amelyet szintén szeretné elvégezni. Az a fiatalos hév, lelkese­dés, amely egyéniségéből árad, arról győz meg, hogy Karcsi jól választott. Szereti a fát, virágot, szereti a növényeket, s az iskolában tanultakat majd egy szocialista nagy­üzem kertészetében akarja gyiimölcsöztetni. ANDRIS KIN JÓZSEF Néhány szó A DOHÁNYRÓL KegyuenKét Az újat és haladót, az emberi agy és szorgalmas munkáske­zek sikereit, a szovjet ember békevágyát tükrözi az a nagy­szabású bemutató, mellyel a Szovjetunió hozzájárult hazánk felszabadítása 15. évfordulójá­nak ünnepségeihez. A Szovjet­unió tudományos, műszaki és kulturális eredményeiről szá­mol be a prágai Fučík-parkban május 9-én megnyílt kiállítás, a legnagyobb, melyet a testvéri nagy nemzet eddig külföldön rendezett. Ez a kiállítás már a nagyvo­nalú hétéves terv jegyében ké­szült, s világosan kifejezi a kommunizmus felé haladó szov­jet ember útját, mely a tudo­mányt, műszaki haladást és a kultúrát is az ember, a szebb és békés élet szolgálatába állít­ja. Számot ad arról a haladás­ról, melyet a szovjet rendszer a negyvenkét esztendő alatt el­ért. ★ A fekete háttérből kiemelke­dő békegalamb szárnyai védel­mében, a hatalmas kupola alatt találjuk a „Tudomány és világ­űr“-nek nevezett, az ifjú és idős látogatók érdeklődésének középpontjában álló részt. Ott látjuk a kozmikus rakéta utolsó lépcsőjének s felszerelésének modelljét, a szovjet felségjel- vényt, mely a Lunyík útján 1959. október 12-én jutott a Holdra. Az optikának szánt részben 150 optikai üveg és 140 műszer ejti bámulatba a szakértőket, s a 23 bemutatott fényképező- gépmodell közül határozott si­kere a „Kijev“ és „Vega“ mi­niatűr fényképezőgépeknek van. „Atom a béke szolgálatában“ hirdeti a következő csarnok felirata s ennek igazát akár a „Lenin“ jégtörő vagy a négy különböző típusú atomvillany erőmű modelljei, akár a rádió­aktív anyagokkal dolgozó — A dohány őshazája Közép- Amerika, s csak egy dohány­fajta, a „Nicotiana suaceolens“ származik Ausztráliából. A do­hányt Amerika felfedezése után hozták Európába. Az első do­hánylevelet Gonzalo Fernandez de Ovideo hozta Spanyolország­ba, később kortársa Romano Páne az Amerikából általa ho­zott dohánymagokat honosítot­ta meg Spanyolországban. Fran­ciaországban a spanyolországi követ, Jean Nicot volt a dohány nagy terjesztője, mivel a do­hánynak nagy gyógyhatást tu­lajdonított. Kezdetben a do­hányt tulajdonképpen gyógynö­vényként használták az összes betegségek ellen, csak később terjedt el bagózása és szívása. Nicot neve örökre a dohányhoz fűződött, mivel Linné, a híres botanikus, Nicot érdemeiért a dohányt Nicotianának nevezte el. Az irodalmi adatok szerint őseink már a XVI. században ismerték a dohányt, míg szívá­sa nálunk csak a harmincéves háború után terjedt el. A do­hány bagózásával és szívásával egyre növekedett kereslete, mely magával vonta célszerű termelését. Délszlovákia terüle­tén a dohány termelésével már 1664-ben találkozhatunk. Azóta termelése fokozatosan növeke­dett. Ma már 74 dohányfajtát ismerünk, melyekből csak ket­tőnek van gazdasági jelentősé­ge — éspedig a Virginiai do­hánynak (Nicotiana tabakum- nak) és a Nicotiana rusticának. A többi gazdaságilag értéktelen, ezekből csak néhány dohány­fajtát tenyésztenek dísznövény­ként. A tudományos kutatómunka eredménye az, hogy előttünk egyre inkább feltárulnak a do­hányt felépítő vegyületek tulaj­donságai és élettani Szerepük. Amióta a dohányt a nikotin, ni- kotonsav, almasav és citromsav gyártására használják fel, egy­re szükségessebbé válik ré­szünkre a dohányt felépítő ve­gyületek tulajdonságainak és élettani szerepének ismerete. A dohány legjellemzőbb ve- gyülete a nikotin. A többi ve­gyületek, pl. a cukrok, fehér­jék, gyanták, paktinek, szerves savak más növényekben is elő­fordulnak, míg a nikotin csakis a dohányfajokban van jelen. A nikotin egy növényi alkaloid, mely az élőlények számára igen erős mérget képvisel, szerepe a dohány anyagcseréjében ed­dig még nincs tisztázva. A dohányban a nikotin mel­lett még más nikotinhoz hason­ló alkaloidok is megtalálhatók, pl. anabazín, nornikotin, niko- telín és nikotein, melyek fizio­lógiai hatását az utóbbi időben messzemenően tanulmányozzák. A nikotin és a hozzá hasonló alkaloidok káros hatása az em­ber szervezetére nagy vita tár­gya. Még az orvosok nézete is különböző, ami az ártalom fokát illeti, egyben azonban meg­egyeznek, hogy a dohány nagy­méretű élvezete vagyis szívása káros, mivelhogy különböző szív-, tüdő- és gyomorbetegsé­geket idéz elő. A cigarettadohány kb. 84 kémiai vegyületet tartalmaz, melyből 30 mérgező hatású, 5 pedig karcinogén jellegű (elő­segíti a rákbetegséget). Az utóbbi időben összefüggésbe hozták a dohányzást a tüdőrák előfordulásával, tudniillik meg­figyelték, hogy a tüdőrák több­nyire az erős dohányzóknál for­dul elő. A rákbetegség pedig nem más, mint a sejtek tör­vénytelen osztódása vagyis bur­jánzása, melyet mesterséges úton is elő lehet idézni, úgyne­vezett karcinogén anyagokkal. Mivelhogy a dohány is karcino­gén anyagokat tartalmaz, a fent említett összefüggés a rákbe­tegség és a dohányzás között nagyon indokolt. Két cigaretta átlag 40 mg ni­kotint tartalmaz, melynek kb. 20°/o-a kerül a szervezetbe, ez azonban elegendő arra, hogy a szervezetben nikotinra jel­lemző tüneteket hívjon elő, pl. a vérnyomás és a pulzus eme­lését, a bőrhőmérséklet csök­kenését stb. Ezek a tünetek mindenkinél megjelennek, te­kintet nélkül arra, hogy do­hányzó-e az illető vagy sem. Az utóbbi időben a kutatók igyekeznek nikotinmentes do­hányt előállítani. Igyekeznek főként Olyan dohányfajtát kite­nyészteni, mely a lehető legke­vesebb nikotint tartalmazza, mivelhogy a nikotin mestersé­ges kivonása a dohánylevelek­ből aránylag nagjmn lerontja minőségét. Megpróbálták már a cigaret­tában elhelyezett szűrőkkel is nikotinmentesíteni a dohány­füstöt, de csak nagyon csekély eredménnyel. A dohány nikotinmentesítése még a mai napig is nyitott problémaként áll a kutatók előtt. Ha a közeljövőben sikerül megoldani a dohánnyal össze­függő összes problémákat, ezzel a kutatók nemzetgazdaságunk­nak nagy szolgálatot tesznek és segítséget nyújtanak a dolgo­zók egészségvédelmében is. FRIČ FRIGYES mérnök élnek a továbbtenyésztésre kiválasztott sertések, ta­vasztól őszig. Orechov bácsi és felesége három éve dol­gozik itt. A gazdaság leg­szorgalmasabb munkásai kö­zé sorolják őket. van egy nagy érdekük: mióta ők gondozzák az állatokat, nem volt semmiféle megbetege­dés. S vajon miért? Az etetést percnyi pon­tossággal végzik, és a far­mon meglepő tisztaság ural­kodik. A fatornyos megtekintése után nem is kételkedhetek Záček mérnöknek, a gazda­ság zootechnikusának ma­gabiztos kijelentésében: Ki­váló anyasertés állománnyal rendelkezünk és gondoskod­tunk az utánpótlásról is. Mi a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítjük. S ebben az utolsó mon­datban benne van Orechov bácsiék szorgalmas munkája is. —cs— A Hold műbolygója, amely alkalmas a Földre való leszállásra. (Egy festőművész elgondolása szerint) • Kitüntették a Csehszlovák Tudományos Akadémia 65 dol­gozóját, akik az elmúlt években a legtöbbet segítettek kutatá­saikkal a mezőgazdasági terme­lés fellendítésében. • Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére a cserencsényi szövetkezetben három brigád kapcsolódott be a szocialista munkabrigád cint elnyeréséért folyó versenybe. • A galántai járásban Kaja­telj is értékelik, az utolsó vá­lasztások óta eltelt időt. A falu lakosai elégedettek, hiszen új kultúrházat kaptak, a község­ben önkiszolgáló üzletet ren­deztek be, s jóformán minden szükségeset megvehetnek a fa­luban. A falu lakosainak jólétét bizonyítja az utolsó választó­Romín soktól felépített hatvan családi ház is. • A poprádi járásban elhatá­rozták, hogy májusban teljesí­tik a komposztkészítés évi ter­vét. Az évi terv 88 000 köbmé­ter komposzt készítését írja elő, s ennek több mint felét már elkészítették. • A csákányi szövetkezetben Benedek József és Vizent Lász­ló traktorosok szintén csatla­koztak a „százasokhoz“. Elha­tározták, hogy 141 hektár ku­koricát vetnek el négyzetesen és gondoznak is egész évben. M és tisztáséi... Mikor Lounyban az állami gazdaság Zaméky farmján Orechov František iránt ér­deklődtem, így feleltek: — Ott keresse a falu szé­lén, a „fatornyosban“. Nem sokkal lettem okosabb e fe­lelettel, mindössze azt tud­tam meg, hogy ki kell gya­logolnom a falu szélére, és aztán majd tovább keresem. A falu szélén kis emelke­dés van, olyan fennsíkhoz ha­sonló, köröskörül kerítés övezi. Kíváncsian kukkan­tottam be. A kerítésen belül kicsi ut­cák, melyekre mindkét ol­dalról húsz kisajtó nyílik. Az ajtók mögött néhány lé­pésre áll a hegyes tetejű kis ház. Faházikó, ez hát a „fa­tornyos“. Tenyésztésre ki­választott sertések röfög­nek benne. A ki_s házak mö­gött egy egész gyermekját- szótérnyi nagyságú parcel­lán lucerna zöldell. Ha el­unják magukat az ólban la­kók, elsétálhatnak zöldet harapni. Persze itt is egye­dül lesznek, vékony drótke­rítés választja el egymás­tól a parcellákat. Amint nézelődöm a kis házak között, rám dudál egy guruló szerkezet. Ötven év körüli bácsi irányítja a kis kocsit, amely nem egyéb, mint nagyobbik testvére, bátyja a vasútállomásokon is használt csomagszállító kocsiknak. Különleges ke­retben 9 kanna fél el rajta, így hordják az élelmet kis­autón. — A 20-ik században élünk kérem. Orechov vagyok — nyújtja a kezét a bácsi, de azért elgurul mellettem, így adja tudtomra, hogy már csak az etetés elvégzése után beszélünk. Körülnézek a telepen. Most már értem, hogy miért hív­ják fatornyosnak. Országút zajától távol valóban ideális helyen épült az a farm. Itt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom