Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-17 / 20. szám
Tanuljunk, hogy nevelhessünk • Jelentős lépés a CSISZ pionírszervezete tevékenységében • A pionírvezetőket a CSISZ oktatási éve keretében képezik ki • Minden járásban esti iskolákat nyitnak a pionírdolgozók számára • A pionírvezetők L, II., III. végzettségi fokozatáról A CSISZ KB titkársága jóváhagyta a pionírszervezet dolgozóira vonatkozó nevelési és oktatási rendszert, amely a jövőben eltávolítja majd a pionír- vezetők előképzettségében mutatkozó hiányokat. A pionírvezetők a jövő évtől kezdődőleg négy egymást követő képzettségi fokozatban nyerik el a szükséges kiképzést. Azok a dolgozók is, akik az iskolán kívüli nevelőíntéz- ményekben vagy társadalmi szervezetekben közelebbi kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel, a jövőben ugyanilyen módon nyerik el kiképzésüket. A CSISZ alapszervezeteiben pionírvezető-képző körök alakulnak ki. Azokban a pionírcsoportokban, amelyekhez legalább 6 rajvezető tartozik, a jövő évben szemináriumokat rendeznek és ezekben átveszik azt az anyagot, amely a vezetőket elméletileg arra készíti majd elő, hogy a „Mit ismerjen és tudjon a pionír“ nevelési rendszer alkalmazása mellett olyan alapos és céltudatos munkát fejthessenek ki, hogy eleget tehessenek küldetésüknek. Ha a szemináriumon résztvevő pionírvezetők bebizonyítják, hogy megfelelő ismeretekre tettek szert, továbbá, ha az év folyamán sikeresen- ^érvényesítették a pionírmunkában; bevezetett nevelési módszeréket, akkor elnyerik a pionírvezetők I. fokozatát. ;r, Azok a fiúk és lányok, akik már elvégezték a szeminárium első évfolyamát, vagypedig a pionírvezetők alapfokú ismereteiből jelvényszerző vizsgát tettek, közvetlenül a másodéves szemináriumba kerülnek. Ha sikeres jó munkát végeznek és eleget tesznek az előírt feltételeknek, elnyerhetik a pionírvezetők számára kijáró II. fokozatot. A CSISZ járási vezetősége a pionírszervezet járási tanácsával közösen a pionír- és az ifjúsági otthonokban esti iskolát nyit a pionírdolgozők számára. Ezeket az iskolákat a csoport- vezetők és azok a pionírvezetők látogatják, akiket azzal bíznak meg, hogy az első és második évfolyamú szemináriumokat vezessék, továbbá a pionír- és ifjúsági otthonok dolgozói, a pionírszervezet járási tanácsainak a tagjai, valamint a CSISZ- alapszervezetek vezetőségi tagjai, akikre az a feladat hárul, hogy a pionírszervezetről gondoskodjanak. Az esti iskola és a másodéves szeminárium látogatói egyénileg tovább képezhetik magukat, és ha bebizonyítják, hogy megfelelő tudással rendelkeznek, elérhetik a „CSISZ pionírszervezetének III. fokozatát elért vezetője“ címet. Ha helyesen alkalmazzuk az új nevelési rendszert, és elmélyítjük a CSISZ járási vezetőségi tagok nevelését, akkor javítjuk a járásokban a pionírvezetők munkáját és jelentékenyen hozzájárulnak a gyermekek kommunista nevelése elmélyítéséhez. Brazíliai honfitársaink is készülnek a II. Országos Sparta- kiádra. Harmincán jönnek. Ebből az alkalomból emlékzászlócskákat készítettek a következő felirattal: „Csehszlovákok és brazilok első társaskirándulása az 1360-as spartakiádra“. Képünkön a zászlócskát látjuk. Külpolitikai helyzet PENTAGON SZEREPE AZ AMERIKAI POLITIKÁBAN A washingtoni Pennsylvania Avenue sarkán lévő hatalmas épülettömb, amelyet ötszögletű formája miatt neveznek Pentagonnak, olyan szervezetnek ad otthont, amely különösen a második világháború befejezése óta az amerikai külpolitika és gazdaságpolitika irányításában is döntő szerepet kapott. Gyakran teszik fel az olvasók a kérdést, hogy szervezetileg és politikailag milyen hatása van a Pentagonnak, vagyis az amerikai hadügyminisztériumnak, az Egyesült Államok politikájának irányításában és kidolgozásában. A Pentagon (nevezzük mi is így az amerikai hadügyminisztériumot) szerepe és befolyása a második világháború után hatalmasan megnövekedett. Széles polgári szakértő réteg hiányában a tábornokok és vezérkari tisztek rétege volt az a legszorosabban szervezett és legcéltudatosabb csoport, amely megjelent az amerikai politika színterén. A második világháború utáni években a Pentagon háborús filozófiája jóformán uralkodóvá vált az amerikai politikai életben. Ez a csoport hordozta azt a ma is világosan megfigyelhető szemléletet, amely a nemzetközi élet és az emberiség nagy problémáit nem társadalmi-gazdasági, hanem elsősorban katonai-stratégiai szempontból értékeli. Az amerikai hadügyminisztériumot egyébként teljesen a nagy amerikai trösztök uralják. Ezen a téren a nagy vállalatok és a minisztérium vezetőinek A szovjet küldöttség, amely N. V. Podgornijnak, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének és a Legfelső Szovjet Elnöksége tagjának vezetése mellett részt vett hazánknak szovjet hadsereg általi felszabadítása 15. évfordulója alkalmából rendezett prágai ünnepségeken, május 10-én egy napi látogatásra Brnoba érkezett és meglátogatta a Královo pole-i gépüzemet. Képünkön N. V. Podgornij a küldöttség vezetője Richard Holomkával, az új iparcsarnok szerelőjével beszélget. — Ne haragudjon, hogy máris távozom, de sietős a dolgom — mondja Nagy István elvtárs, miután utam célját elmondom neki. Holnap azonban rendelkezésére állok. Már hétkor itt leszek a HNB- én. Remélem nem lesz késő. De várjon csak, mégse hagyom itt üres kézzel. — Az íróasztal fiókjába nyúl és egy telegépelt ívet nyújt át. — Ez talán segítségére lehet. Azt hiszem indulásnak ez is elég. — Utána elköszön. Még kérdezni szeretnék tőle valamit, de már csak a Jawa berregését hallhatom. papírt és a többiek közé húzódom. így sem unalmas, gondolom. Együtt szurkolok a többiekkel. A televíziós közvetítést figyeljük a krakkói stadionból. A Prága—Berlin— Varsó-i nemzetközi békekerékpárverseny részvevőit nézzük, amint egymás után futnak be a stadionba. De ez sem tart sokáig. A közvetítés véget ér rövidesen. így hát el is búcsúzom a többiektől. Az órámra pillantok. Semmiség, van időm bőven. Naplementéig gyalog is megteszem az utat, oda- vissza. Illésháza nincs messze, Nagy magyart ól. Végigsétálok a hosszú ma- gyari utcán, a legrövidebb utat szeretném megérdeklöd- ni, mely lllésházára vezet. Ám a falu végefelé érve sietős fiúkat látok. Nem hagyom csak úgy a dolgot, követem őket. De csak az újonnan bekerített futballpályán érem őket utói. Beszélgetésre nincs sok idejük, edzőjük, aki Bra- tislavából jár ki hetenként kétszer, komolyan veszi dolgát. — Egy, kettő, három — mondja katonásan. Gyerünk Pista gyorsabban, ne lazsálj. És a fiúk szorgalmasan végrehajtják a parancsot. Nemsokára újból megélénkül az utca. Most azonban a magyari lányoké a szó. Ők az iméntivel ellenkező irányba sietnek. Az egyik csoport lánytól meg is kérdezem. — Tán csak nem valami esküvői menet elé iparkodnak. — De nem ám. Itt nemcsak fiúk vannak — mondja élesen egyikük. — De felvágták a nyelved, Annus, inti meg barátnője. Nem látod, hogy idegen, mit gondol majd rólunk. — E kis összekoccanás után egymás között, megtudom sietségük okát. A spartakiád gyakorlatra sietnek. Ezekután egyetértek a nyelves Annussal is. Mert hát Magyaron nemcsak fiúk vannak. Most már önkénytelenül is Nagy István szavai jutnak eszembe: „Ez talán segítségére lehet, azt hiszem indulásnak ez is elég". A zsebembe nyúlok $ s máris olvasom az imént kapott levélben: Nagymagyar község fejlődése az egészségügy terén az elmúlt 15 év alatt. Nézem a számokat, a százalékokat, A házasságkötések száma 1930—1945 között 145, 1945—1960 között 230. A különbség 85. Így, böngészve a számok között, egy egészen új utcában veszem észre magam. Tovább nem is gondolkodom a nagy különbségen. A pirostetős házak mindent megmagyaráznak. Mert hisz a fiatalok egybekelése előtt immár a lakáskérdés sem oly nagy akadály. Majd a két időszak elhalálozásainak a különbségét kutatom. És íme az adatok: 1930-1945 között 292, 1945- 1960 között 193. A különbség tehát itt is kedvező, 99. És mindez természetesen összefügg az életkor kitolódásával is. De hadd beszéljenek a számok. 1930—1945 között az átlagos életkor 41 év, 1945— 1960 között pedig 60. Tizenkilenc év a különbség. Tovább már nem is érdekelnek az adatok. Útnak indulok, Illésháza felé. Legalább 20 televíziós antennát számlálok meg útközben a pirostetős házakon. J. OU Sl >-------személyi kapcsolata is teljesen világos. Az amerikai sajtó nem titkolja, hogy például Richerson admirális, a Convair konszern elnökségében foglal helyet, hogy MacArthur tábornok a Sperry Rand és a Remington Rand képviselője, ugyanúgy, mint számos további tábornok és vezérkari tiszt. A Pentagon évente mintegy negyven milliárdos költségvetéssel rendelkezik, amely az egész amerikai költségvetésnek csaknem a fele. Ebből a fantasztikus összegből a konszernek felé áramló hadimegrendelések elhelyezését és mértékét az egyes vezető személyiségek szabják meg. Douglas amerikai szenátor összeállítása szerint a legfontosabb száz hadiipari tröszt több mint hétszáz tábornokot és vezérkari tisztet alkalmaz, akik az említett trösztök felé irányítják a Pentagon összes hadimegrendeléseinek 74 százalékát. Jövendölésekkorlátolt szavatossággal (Folytatás 18. számunkból) végleg összedőlt A KÄRTYAVÄR: „És. adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig“. — Jövendölésének 5-ik bekezdése szerint ennyi időt engedélyezett a próféta Hitlernek a háborúskodásra — rebesgették addig konokul a jóslatmagyarázók. — De ha csak 1939 szeptemberétől, vagyis Lengyelország megtámadásától számítjuk a 42 hónapra szóló mennyei koncessziót, úgy annak is legkésőbb 1943 februárjában le kellett volna járnia. De nem járt le. Mert kitavaszodott és — a háború csak tovább pusztított, Hitlert sem érte még utol végzete. A kátyúba jutott bibliaszakértők akkor még egy utolsó ostobasággal próbálták menteni reputációjukat: azzal magyarázták a késedelmet, hogy az apostolok idejében v úgymond — melegebb volt és a meleg folytán a hónapok időtartama is megnyúlt! A hőtan törvényei szerint ugyanis... tetszik tudni? A felsült jőstanoncok 1945-ben kénytelenek voltak egymásnak bevallani, hogy valóban „fizikai“ csypán a szovjet katonák mérte csapás volt, amelynek súlya alatt saját barlangjában pusztult el a fenevad a jóslattal ellentétben — két évvel későbben, de végérvényesen. Az értelmetlen, zavaros és tetszés szerint magyarázható biblia jövendölésre — mint már annyiszor azelőtt — rácáfolt a valóságos, reális történelem. ☆ Tavaly 5620 iskolai étkezde működött, melyekben 677 531 iskolás étkezett. 2265 napközi otthonban 170 530 diákot tartottak nyilván. 112 főiskolai internátusbán 33 955 főiskolai diák nyert elszállásolást. ☆ Az idei iskolaévben 400 alapfokú zeneiskolában 90 000 diák tanul, hét konzervatóriumon és három zeneművészeti főiskolán pedig 1985 jövendő hivatásos művészt és zenepedagógust képeznek ki. illHIBII A prágai Deza üzem néhány héttel ezelőtt Prágában a Jeéná ulice 28. szám alatt önkiszolgáló műhelyt rendezett be, ahol egész csekély használati díj lefizetése mellett a közönség igénybe veheti a műhely felszerelését és megjavíthatja motorkerékpárját vagy háztartási gépét stb. Képünkön Jozef Pitrák hivatalnokot látjuk, aki fémből egy polcot készített. Ügyesen felhasználta az önki- szolgáló műhely szerszámait. így volt München előtt A München előtti köztársaság idején a burzsoázia szüntelenül alkotmányának demokratikus jellegével kérkedett. Az 1920- as csehszlovák alkotmány első szakasza így hangzott: A Csehszlovák Köztársaságban minden hatalom egyetlen forrása a nép. Hogyan valósították meg ezt az alapelvet? Elméletileg a nép kétféleképpen gyakorolhatta hatalmát, mégpedig a törvényhozó szervek útján, amelyek 300 képviselőből és 150 szenátorból állottak, továbbá a községi, járási vagy megyei, illetve tartományi képviselőtestületek útján. Választójoga csak minden 21. életévét betöltött polgárnak volt. Ugyanilyen volt a választási korhatár a községi, járási, megyei képviselőtestületek megválasztásánál is. Szenátorokat csak 25. életévüket betöltött egyének választhattak. Képviselőknek csak a 35. évüket betöltött választókat lehetett megválasztani, a szenátusba pedig csak azokat, akik már betöltötték 45. életévüket. Az alkotmány szerint a polgárok teljesen egyenlőek. A köztársaságot választási kerületekre osztották fel. Míg a prágai választókerületben 38 828 polgár választott egy képviselőt, addig a munkáslakta városnegyeaeKDen, peiaaui ustra- vában 53 548 szavazóra volt szükség egy képviselő megválasztásához. A politikai pártok jelölőlistáját Csehországban 100 választó írta alá, míg Szlovákiában 1000 választó aláírásét követelték. A München előtti köztársaságban a polgárok sohase tudták, hogy kit választanak. A választásnál csak az első helyeken feltüntetett jelöltek jöttek tekintetbe, a többiekre sohase került sor. Tökéletesen felújították az Osztrák- Magyar Monarchia választási módszereit. A kormány milliókat osztogatott szét a pártok között. Az úgynevezett kormánypártok a következők voltak: a nemzeti demokratapárt, néppárt, agrárpárt, szociáldemokrata, csehszlovák szocialistapárt. Az 1919. évi első községi választásokat Szlovákiában és Kárpátalján egész egyszerűen nem tartották meg. Ez a választás arra az időre esett volna, amikor Magyarországon megalakult a Tanácsköztársaság. A választásokat nem merték megtartani, érezték, hogy veszedelmes volna. Az első megyei, járási és községi képviselőtestületekbe való választások Szlovákiában 1923-ban folytak le. Ezeken a választásokon lépett fel először Csehszlovákia Kommunista Pártja és kezdettől fogva megnehezítette a burzsoázia helyzetét. A választások előtt óriási összegeket ajánlottak fel a kommunista funkcionáriusoknak, hogy a választások idejére kössenek „fegyverszünetet“. A kommunista párt tagsága ezzel szemben minden erejét bevetette a választási kampányba. Feszült várakozás közepette érkezett el 1925. november 15-e, a választások napja. A burzsoázia félelme jogosnak bizonyult. A választási eredmények alapján a kommunista párt lett a köztársaság második pártja. A valóságban első pártja lett volna, ha az agrárpártok Szlovákiában és Kárpátalján nem lopták volna el a kommunista szavazatokat. A csalás csak később derült ki, amikor összehasonlították a szavazó választók szárnál a hivatalosan „megszámolt“ szavazatok végösszegével. Szlovákiában 311000 és Kárpátalján 87 000 szavazat hiányzott. A Rudé právo közleménye után érthetővé vált, hogy betiltották a választási statisztikákba való betekintést. Az 1927-i választások előtt a falvakban az agrárpárt terrorja tombolt. 3200 községben formálisan kiírták ugyan a választásokat, de körülbelül 2000 községben választás nélkül, egyszerűen hivatalos úton kijelölték az új képviselőtestületeket. Hogy csak néhány adatot ragadjunk ki; 863 községben agrárpárti, 300 községben Hlin- ka-párti képviselőket jelöltek ki. Szlovákia szerte azt terjesztették, hogy a kommunista pártot betiltották. Ugyanis a megyei és járási hivatalok valóban kaptak rendelkezést a kommunista párt feloszlatására vonatkozólag, de azzal az utasítással, hogy az csak a belügyminisztérium további távirati rendeletére lép érvénybe. A távirat nem érkezett meg, de a párt felosztására vonatkozó rendeletet arra használták fel, hogy elvonják a választókat a kommunista jelöltek megválasztásától. Azt tanácsolták, hogy ne szavazzanak a kommunista pártra, mert a kommunista jelölteket úgyis megfosztják mandátumoktól. Ha kommunista jelöltek mégis bekerülnének a képviselőtestületbe, akkor új választásokat írnának ki, és ez újabb kiadást jelentene a községnek. E csalás segítségével természetesen sok választót sikerült megtéveszteni. Súlyos gazdasági válság évei következtek. A burzsoázia a községi önkormányzat jogkörét is megnyesegette, sőt egyenesen formálissá tette jogkörét. A községi képviselőtestület munkájának és államhűségének fontos bizonyítékát jelentette a községi bíró személye. A bíró megválasztását ugyanis a tartományi hivatalnak kellett jóváhagyni. Legjobb esetben az ellenőrző hivatal maga jelölte ki a „megfelelő személyt“. Ez a törvény is világosan leleplezi, hogy milyen „demokratikus“ választások voltak a köztársaságban. Gyakran az államhű képviselőtestületek sem bizonyultak elég megbízhatóknak. A végrehajtók hada, a csendőrök gyűlölt személyekké váltak, még azok szemében is, akik nem ismerték a proletariátus harcos elméletét. Ezért a „demokraták“ bürokratikus jegyzőapparátust létesítettek és a népképviselők helyett az intézte a községek igazgatását. A köztársaság védelméről szóló törvény lényegében a kommunista párt ellen irányuló nyílt fenyegetés volt. Hosszú évi börtönt ígért mindazoknak, akik felemelik szavukat a kizsákmányolt tömegek érdekeiért és harcolnak a nyomor és a munkanélküliség államrendszere ellen. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot még a polgári pártok képviselőinek nagy része sem akarta elfogadni. A kommunista képviselőket a parlamenti őrséggel kihurcoltatták a tanácsteremből és eltiltották őket az ülések látogatásától. A köztársaság védelméről szóló törvény alapján az uralkodó osztály államapparátusa segítségével bármikor „törvényes alapon" felrúghatta az alkotmányt. —m—
