Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-17 / 20. szám

összefüggések Pezseg a diplomáciai élet. Lapzártunkkor a legkülönbö­zőbb hírek érkeznek arról, ho­gyan készül Párizs a csúcsta­lálkozóra. Utazások, tárgyalá­sok, üzenetváltások, komor és aggodalmaskodó, derűs, és bi­zakodó nyilatkozatok. Termé­szetesen ameddig lapunk nap­világot lát, már a napisajtóból, magáról a konferenciáról is, ol­vasóink többet tudnak majd. Bizony az előkészületek eléggé izgalmasak voltak. Azonban minden hírnél fontosabbak azok a Moszkvából érkező jelenté­sek, melyek a szovjet kormány adómegszüntetési intézkedései­vel függnek össze. De hiszen kérdezheti valaki, Párizsban nemzetközi problé­mák fekszenek majd az aszta­lon, a leszerelés, a német kér­dés, és ezektől távol esik az, hogy a szovjet dolgozónak kell- e adót fizetnie, vagy sem, nyolc órát dolgozik-e vagy hatot. Va­lójában ennek a határozatnak bejelentése olyan nemzetközi hír a Szovjetunió kezében, amelyre ellenérvet a vitapart­nerek aligha produkálhatnak. Nézzük csak például a lesze­relést. A nyugatiak igyekeznek bizalmatlansággal körülvenni a szovjet javaslatokat, valaki azt mondja, hogy nem reálisak, mások azt állítják, hogy nem őszinték. De íme néhány hó­nappal ezelőtt jelentették be, ugyancsak a Legfelsőbb Tanács ülésén, hogy leszerelnek több mint egymillió szovjet katonát, és most határozat születik az életszínvonal további emelésé­re. A kettő között az összefüg­gés nyilvánvaló. Ameddig a még mindig feszült nemzetközi helyzetben a Szovjetunió elme­het, olyan mértékben egyolda­lúan is leszerel. Az egyszerű emberek nem mindig ismerik ki magukat a diplomáciai straté­gia útvesztőiben, de azt érezni­ük kell, hogy az az ország, amely ily rendszerességgel, a kapitalizmusban elképzelhetet­len tervszerűséggel, céltuda­tossággal és emberiességgel szépíti népe sorsát, annak nem­zetközi tárgyú javaslatait is ez az emberiesség kell hogy dik­tálja. Természetesen az adóeltör­lést akkor is bejelenthették volna, ha nem most következ­nék a csúcstalálkozó. Az élet- színvonalemelés a párt és a kormány munkájának célja év­tizedek óta, és az is marad. De ha a nemzetközi állapotok rosszabbodnak, nehezebben tudják megoldani azt. A Szov­jetunió a feszültebb évek ide­jén is emelte a nép életszínvo­nalát, a hidegháború és az élet- színvonal azonban számára sem különálló dolgok. Ha egyes nyugati politikusok újra bele tudják hajszolni a világot egy mélyebb hidegháborúba, akkor még súlyosabb terhek nehezed­nek a föld minden népére. Ez­ért Ítélte el Hruscsov elvtárs olyan keményen egyes nyugati politikusok magatartását. Ezek az emberek különféle provoká­ciókkal, mint például amerikai felderítő gépek kémkedő te­vékenységével szeretnének rossz légkört teremteni. A szov­jet kormány főcélja most és a jövőben is a nép életének meg­javítása. Azokon a javaslatokon, amelyeket Párizsban a szovjet kormány a tárgyalóasztalra tesz majd, láthatatlan betűkkel ugyancsak ez áll majd: a népek életének megjavításáért. Bratislava, 1960. május 17. IX. évfolyam 20. szám Ära 60 fillér A jelöltek bejegyzésével befejeződött a választási kampány első része NAPJAINK HŐSEI + NAPJ \íĺ La tagéira. J indrich Počta-Mikulát mint a CSISZ funkcionáriusát ismeri a kassai kerület ifjúsága. Most is a CSISZ KB elnökségének tagja. No de jól ismerik a margecanyi választó- körzet polgárai is, hiszen már három éve jár közéjük. Mindig segített és tanácsot adott. Hogy milyen eredménnyel? Az 1957- 60-as akcióstervet — néhány ponttól eltekintve, mint példá­ul, hogy 5 kút helyett csak 3-at ástak — tökéletesen teljesítet­ték. A terv fó célja a falu szo­cializálása volt. Három év le­forgása alatt a választókörzet­ben egész falvak léptek a szö­vetkezetekbe. Kluknava polgárai is a legelők ügyében nemrég bizalommal keresték fel képvi­selőjüket, amikor a Spišská No­vá Ves-i járási nemzeti bizott­ság előzetes megállapodás nél­kül több legelő fásítását vette tervbe. Szinte leírhatatlan, hogy eb­ben a körzetben mit értek el az utóbbi három év alatt és mit végzett Jindrich Poöta-Mikula képviselő. Hogy mennyire megbecsülik, azt a legjobban például ez bi­zonyítja: a választókörzet pol­gárai azzal a kérelemmel ke­resték fel az SZLKP járási bi­zottságát, hogy Jindrich Počta- Mikula CSISZ-tagot a követke­ző választási időszakban is hagyják meg képviselői tisztsé­gében. H a elmennénk a bratislavai J. Dimitrov vegyészeti üzembe és megkérdez­nénk, ki az a Gitka Krausová, bizonyára azt a feleletet kap­z < . z nánk: az a fiatal mérnöknő a gammaizolációból. A CSISZ IV. alapszervezetének elnöknője. Csak tavaly jött az üzembe, egyenesen a főiskoláról és ma már az egész üzemben minden­ki jól ismeri. Krausová kezde­ményezésére szervezték meg a gammaizoláció laboratóriumban az ifjúsági kollektívát, amely tavaly óta 10 000 koronát taka­rított meg. Laboratóriumi dol­gozóknál ez már sokat jelent. Az ifjúsági szervezet gazda­sági ellenőrző bizottságot és egy további ifjúsági kollektívát is szervezett. A fiatal mérnök­nő kitűnő szervező, az emberek szeretik, bíznak benne, tisztelik és szívesen teljesítik a felada­tokat. Ne csodálkozzunk azon, hogy a fiatalok a nyugat-szlovákiai kerület nemzeti bizottságába mint képviselőt jelölik. Annak az ifjúsági alapszervezetnek a tagjai, amelyben a fiatal mér­nöknő az elnöknő, most bejár­ják az agitációs központokat és a legjobbakat mondják el je­löltjükről. Az IL-18 repülőgép utasai kényelméről ez a kedves stewardess gondoskodik. Lakók a ház urai Valamikor a háziúr hallatára nem egy lakónak hideg futott végig a hátán. Ma bérházak lakói JAROSLAV MISKA Az ostravai Fučík-bá- nya igazgatója nem mint Ír - bányalgazgató, hanem mint vájár lett híressé az ^ országban. A CSISZ ne- Z veltje és hosszú éveken ^ keresztül a CSISZ funk- • cionáriusa volt. A szén- • fejtésben új munkamód-' szert dolgozott ki, mely elterjedt az egész ostra- ~ vai bányavidéken. Kiváló - szervező,1 ezért mint vá- & járt megtették igazgató­nak és vezetése alatt az egykor lemaradozó Fu- 5ík-bánya a legkiválóbbak, közé került. Május else­jén a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették • ki. ALOJZ SCHEINER A Szocialista Munka ü Hőse, az ország egyik 5 legjobb traktoristája. ­< Gyermekkorában szeren­i. csétlenség folytán mind- S két lábfejét elvesztette. Művégtagot kapott és úgy, mint Mereszjev, megtanult nemcsak járni,- de táncolni, sőt dolgozni - is. Az orvosok sem akar- "jt i ták elhinni, hogy müláb- ~ fejjel a gázpedál fölött ^ jralkodni fog tudni, de ^ Jicheiner elvtárs bebizo- z < . nyitotta, hogy erős aka- 5 £ rattal a lehetetlen is le- £ < -hetséöes. Z Z NAPJAINK HŐSEI • NAPJA nincsenek kitéve a háziurak kénye kedvének. Az állam által megállapított házbért fizetik, mely jóval alacsonyabb, mint a házbér bármely kapitalista ál­lamban. Szocialista rendszerünk egyik újabb megnyilvánulása, hogy a l~kók saját maguk veszik át a házakról váló gondoskodást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ellenőrzik a lakáskezelösé- get, felhasználják az előirányzott eszközöket a ház karbantartásá­ra, fűtésére és a lakások rendbe­hozására. Ezen túl társadalmi munkában a ház lakói elvégzik az apró javításokat, szépítik a ház környékét, rendbehozzák az udvart, esetleg az udvarban vagy a kertben a gyermekek számára játékhelyet létesítenek. Képünk a prágai Károly tér 29. számú házában készült, melyről a lakók maguk gondoskodnak és a különböző foglalkozásúak ott segítenek, ahol épp tudnak, így pl. dr. Erdeli orvos a gyermekek betegségmegelőző kezelését végzi. Az elmúlt években sok helyen hatalmas lakótelepek épültek. Ezek közül is az egyik legszebb Ostraván, melynek lakói nagy­részt bányászok. Szabadság Szabadság. Ez a szó azok közé tartozik, mely évszáza­dokon keresztül lázba hozta az elnyomott és kizsákmá­nyolt tömegeket. Az egy­szerű emberek számára ez sohasem volt csupán hang­zatos szó. A rabszolga szá­jában a szabadság szó soha­sem hatott frázisként. Ugyanúgy a parasztéban sem, aki kiegyenesítette ka­száját, és harcba indult föl­desura ellen. A kizsákmá­nyoltak és kizsákmányolok, egyaránt a szabadság kife­jezése alatt mindig osztály­érdekeiket tartották szem előtt. Nyugaton a burzsoá pro­paganda a lakosság előtt egész „szabadság kultuszt“ honosított meg. A kapita­lista országokat „szabad vi­lágnak“ tartják, hangoztat­ják a szocialista országok „felszabadításának“ szüksé­gességét. Az olyan rádióál­lomások, melyek szabotázs- és terrorakciókra, gyilkos­ságokra uszítanak, magukat „szabadoknak“ nevezik, mint például a „Szabad Európa" rádióállomása. A különböző kémszervezetek, hivatásos gyilkosok bandája magát a „szabadságért küzdő ligá­nak“ stb. nevezi. De milyen is valóban az a szabadság, ahol tömegével élnek munkanélküliek, mennyire élvezik a szabad­ságot pld. a négerek, az Egyesült Államokban ? Mi­lyen szabadság az, amikor évről évre emelkednek a létfenntartás költségei, ami­kor például az amerikai pol­gár évről'évre több adót fi­zet? A burzsoá ideológusok a legkülönbözőbb formákban igyekeznek eltitkolni a sza­badság osztálytartalmát. Azt igyekeznek bizonyítani, hogy a szabadság a lelkivilág pro­duktuma, hogy semmi köze a körülötte lévő világhoz, hogy nem függ össze az élet anyagi feltételeivel. Pedig ez nem igaz. Az ember em­berek között él és beismeri- e vagy nem, a tény az, hogy mindenkép és mindenkire hatással vannak azok az ál­talános törvényszerűségek, melyek az életét befolyá­solják. A szocializmus milliós tö­megeket szabadít fel a ki­zsákmányolás alól, és reális előfeltételeket teremtett ahhoz, hogy az emberek legjobb tulajdonságaikat, tudásukat a jólét érdekében fejlesszék. Ugyanakkor elnyomja a volt burzsoáziát és hatalmi eszközeit arra használja fel, hogy meggátolja a kapitaliz­mus visszaállítását. A szo­cializmusban sem változik a szabadság osztályjelentösé- ge. Ezt új alkotmányterve­zetünk is leszögezi, amikor kijelenti, hogy államunk a munkásosztály diktatúrájá­nak állama, melybén a kom­munista párt vezető szerepe nyilvánul meg. Alkotmánytervezetünkben biztosítva van az egyén sza­badsága is. Az egyén sza­badságát azonban nem lehet önzőén megítélni, és társa­dalmunkban lehetetlen az egyén érdekét a társadalom érdeke fölé emelni. Az egyén érdeke úgy van a legjobban biztosítva, ha minden erejét a társadalom fejlesztése érdekének szenteli. rt II leifekat a liiak kil Ili EzzeKuen a napuKuan miiiueiiuii ueiejezieK a Kepviseiu- r jelöltek bejegyzését és ezzel megkezdődött a választási c kampány második része, vagyis a képviselőjelöltek i bemutatkozása. A képviselőjelöltek elbeszélgetnek vá­lasztóikkal a Csehszlovák Köztársaság új alkotmány e tervezetéről az országos és helyi viszonylatú termelési r feladatokról. Szlovákia összes járásaiból olyan hírek 1 érkeznek, hogy mindenütt nagy érdeklődés kíséri a kép- r viselőjelöltek kiválasztását. Így például a ružomberoki c járásban 76 gyűlést tartottak, melyen 3250 választó pol- i gár vett részt. A társadalmi szervezetek széleskörű t aktivitást fejtenek ki, hogy a jelöltek jól felkészüljenek t a választÓDoloárok táiékoztatására. < Sstfene a dollár Francis Harry Powers, a Szovjetunióban elfogott amerikai kémrepülő a prototípusa a katonai zubbonyba bújtatott ka­landoroknak. Powers az Egyesült Államok egyik legjobb piló­tája. Szabadalma volt az amerikai repülőgépek kormánykerék típusára és joga volt ahhoz, hogy az amerikai támaszponto­kat szabadon felkeresse. Amikor kihallgatták, úgy tett, mint­ha nem is tudta volna, hogy milyen mérőeszközöket vitt a gé­ízzel az injekciós tűvel kellett tolna megmérgezni magát elfo- jatása esetén az amerikai pi- ótának. Ha kenyeres gazdái .hasítása szerint cselekedett tolna. gy azonban igen kellemetlen számukra, hogy életben maradt. pén. Amikor gépe zuhanni kez­dett, azt hitte, hogy a motor körül van valami baj. Nem is gondolt arra, hogy a gépre ra­kétából lőttek ki. A lezuhant gépen 1:2 millió arányú térké­pet találtak, amelyben ponto­san be voltak rajzolva a kém- p kedés szempontjából érdekes v részek. g Az amerikai közömbösen vi- í selkedik a kihallgatásnál, egy t; csöppet sem bántja a lelkiis- v meret, szívtelen, csökönyös em- j, bér, akinek az istene a dollár, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom