Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 2. szám
/ Az I. jégkorong-liga 22 fordulójának 132 mérkőzése kemény küzdelmeket és meglepetéseket hozott Talán százan mások megtették volna, s a szépen induló estből könnyes éjszaka lett volna. — Bocsáss meg, Ildikó!... Gyere, ülj vissza szépen a helyedre, mindent elmondok! — szólottám csendesen, haragtól mentes hangszin- nel. Halvány mosoly suhant át az arcán. Egyszerű, halvány, semmitmondó mosoly, mégis millió tűszúrást röpített a szívembe: gúnyt, diadalt, erőbeli fölényt sejtettem, a mosolyában. Már-már'felálltam és kimentem, de ismét uralkodtam magamon: — Szóval, sikerült! Megkaptam az alkotó szabadságot. A hangom ismét mellém ültette Ildikót. Fe- lémfordította nagy, sötétkék szemét: — Mennyit?-- Három hónapot. — Elég tesz? — kérdezte kissé lehűlve. — Három hónap nem hosszú idő, de azért sokat lehet csinálni - feleltem megnyugtatón. És a főszerkesztővel beszéltél? — Beszéltem... Azt mondta, hogy okvetlenül számít a kisregényre és minél előbb adjak le tíz, tizenöt folytatásra v^ló anyagot. — De hiszen még egy sor sincs leírva! — méltatlankodott a feleségem. — Nem baj! - feleltem fölényes biztonsággal. — Az a fontos, szívem, hogy a téma és a címe már megvan! Ildikó elkacagta magát: — Az is valami? Címet én is tudnék írni, százat is! — No, no! Azért a cím is fontos! Az is számít! — Nem mondhatnám. Leggyakrabban a hangzatos címek mögött üres, semmitmondó írások lapulnak ... Például a múltkoriban kezembe került egy könyv. A címe után sohase vettem volna meg és mikor elkezdtem olvasni.,. — Addig le sem tetted, amíg el nem olvastad! — Pontosan úgy volt! — felelte a feleségem. — Persze, te azt hiszed, hogy most kitaláltam valami hangzatos címet, s nagy kínszen- vendések közepette hozzáspekulálok egy kisregényt!? — Van, aki úgy csinálja? — kérdezte felelet helyett a feleségem. — Lehet, hogy akadnak olyan írók is — adtam meg a távolról sem kielégítő választ és tovább folytattam. — Bennem már jó ideje él a kisregény anyaga, persze csak úgy vázlatosan, nagy vonalakban, egyes figurái sem értek még be teljesen ... — Szép lesz? — szakította meg Ildikó közbeszólásával a magyarázatomat. — Nem tudóm - feleltem,’mint mindig egy- egy írásom előtt. — Mindenesetre érdekesnek ígérkezik. — S a címe? — szögezte feleségem váratlanul mellemnek a kérdést. Rövid ideig tétováztam: megmondjam, ne mondjam? De a két sötétkék szem egyre határozottabban követelte a választ. — Diákszeretem — nyögtem ki nem akarva. Fájdalom, meglepetés, féltés, avagy félelem volt-e a hangjában, máig sem tudom. Annyit mindenesetre megéreztem, hogy a tervezett regényeim nem tetszett neki. Szoros telki kapcsolatot gyanított köztem és a cím között. Legalább is arra következtettem a következő kérdése alapján: — Személyes élmény? — Nem, nem! — igyekeztem' gyorsan megnyugtatni, de ellenkező hatást értem el vele. Gyors szábadkozásom csak még növelte feleségem gyanakvását. — Azt hiszed, engem félrevezethetsz!? — kérdezte olyanformán, mintha telkem legrejtettebb zűgába is belelátna. Idegeim ismét feszülni kezdtek, agyamban komor gondolatok futkároztak, s nyelvemre nem a legszelídebb szavak tolakodtak. Feleségem szeme a tekintetemet kutatta: „a szem, az arc a létek tükre“ elv alapján. — Most haragszol!... Látom, hogy haragszol!... — mondotta, de olyan vádlón, olyan súllyal, mintha valóban jóvátehetetlen bűnt követtem volna el, mintha tényleg valami elvetemült gažember lennék’ Kínomban, felháborodásomban mosolyogni próbáltam: — Csacsi vagy, nagy-nagy csacsi! Az ember mond egy címet és te rögtön másra gondolsz.. Másra és egészen furcsa dolgokra, holott azt sem tudod, hogy mit akarok írni, halvány sejtelmed sincs a regény témájáról!... Vagy akarod, hogy egy sort se írjak?! Feleségem lehajtotta fejét és hallgatott. Nagyon sokára szólalt csak meg: — Bocsáss meg, nem akartalak megbántani! Nagyon szeretlek és rettenetesen fáj, ha arra gondolok, hogy mást is... Nem fejezte» ■ be a mondatot, de anélkül is megértettem és megbocsátottam. Kedveskedve hozzám bújt, arcát az arcomhoz szorította: — Látod, ilyen bolond vagyok én! Ugye, nem haragszol?... — Hát lehet ilyen édes asszonyra haragudni!? — simogattam meg a szavammal, hogy teljes legyen köztünk a béke. — Ne játssz velem, miért nem vagy őszinte hozzám!?... Hiszen az előbb elárult a szemed, meg tudtál volna ölni!.... Azt hiszed, hogy engem olyan könnyén be lehet csapni?! őszintén szólva, hirtelenjében nem tudtára kiokoskodni, hogy mit akarhat velem a feleségem. Valósággal megdöbbentem: — Ojra kezded ? — Nem kezdem én újra, csak azt szeretném, ha mindig őszinte lennél hozzám! — szögezte le Ildikó hideg tárgyilagossággal. Magam sem tudom, hogy miért, de tovább nem bírtam magamon uralkodni. Felpattantam a helyemről, a rádióhoz léptem és bekapcsoltam. A varázsszem két zöld nyelvecskéje lassan összeért. Ildikó hozzámlépett, megragadta a kezem: — Ne, ne tedd! A kelletnél kissé erősebben löktem el magamtól. Nem vágódott el, de éppen hogy csak meg tudta tartani az egyensúlyát. Arcán fájdalom, szemében rémület ült. Szíven ütött a megbánás. A rádióból kiszűrődő szombatesti tánczene betöltötte a szobát. A saxofon riadtan sikoltozott, a harmonika szelíden csendesítette, a hegedű körülsiratta, a nagybőgő dirmegő-dör- / mögő hangon csodálkozva hümnjögött, majd az akkordok közé égy női hang csapott: „Bolyongok a város peremén. ,, ' Ahol egykor veled jártam én...” Igen. Valamikor a város pereme, most pedig a kis falu csendje ... (Folytatjuk.) Mennyi a nemzetközi labda rúoó-tomák száma? EAK, Abesszínia, Ghana, Szudán és Dél-Afrika részvételével (1957-töl). 6. Pan-amerikal Bajnokság (1952). 7. Dél-Ame- rika Bajnoksága (1916-tól). 8. Skandináv Bajnokság (1924) — Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország részvételével minden négy évben, 9. Gerő Kupa — 1927-ben alapították 1955-ben nevezték el az osztrtíc labdarúgó bizottság elnöke szerint. Részvevők: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Olaszország, Svájc. Egy évfolyam, 4-5 évig tart. 10. Balkán Kupa (1929). 11. Középamerikai országok és a Karibi tenger körüli országok bajnoksága (1949). 12. UEFA - ifjúsági torna (1948). 13. Földközitengeri Kupa (1953). 14. Atlanti Kupa (1956). 15. Három ország tornája (1956) — Haiti, Panama, Venezuela. 16. Nemzetek Kupája (1956), stb. A különféle nemzetközi sportversenyek „divatja“ az utóbbi időben annyira megnövekedett, hogy csak a labdarúgó-tornák száma ma már csaknem negyvenet tesz ki. A labdarúgás azonban annyira közkedvelt és népszerű, hogy ez a nagy szám sem csökkenti a nézők érdeklődését, sőt amint egyes labdarúgó-tornák gyökeret eresztenek az érdeklődés még fokozódik. Az érdekesség kedvéért említsük meg a legismertebb labdarúgó-tornákat, melyeken a nemzetek válogatott együttesei vesznek részt. 1. Olimpiai torna — 1900-tól jétszák, 2. Világbajnokság (Rímet Kupa) - minden negyedik évben (1930 óta), 3. Ázsiai Kupa — ázsiai országok számára 1956-tól. Minden olimpiai évben játszik. 4. Európa Kupa — 1958-tól. 5. Afrikai Kupa — az afrikai túráján szerzett heves malária következtében. Mit keresett Coppi Afrikában? Talán kedve támadt decemberben versenyezni? A karácsonyi ünnepek alatt messze földön inkább mint otthon szeretett fia Faustino mellett ? Nem és százszor nem! A vermutot azonban Afrikában is árusítani kell. A Coppi mama mindkét fia a profikerékpározás „szolgálatában“ halt meg. Az egész sportvilágot megrendítette Fausto% Coppi tragédiája. A világ egyik legnépszerűbb sportemberének emberi és sport- tragédiája. A Campionissimo tragédiája azonban a projisportban nem az első és bizony nem is az utolsó... írással jó reklámot csinált. Elő és győzelmes reklámot. Már kilenc évvel ezelőtt agyonütötte magát fiatalabb öccse Ser se a Giro de Piamont versenyen és Coppi kijelentette: Elég! Kétszerz combtörést szenvedett és tóba más alkalomkor is kije- léntette: Elég! Azonban a vermut gyár tulajdonosai mindig másképp döntöttek'. Hányszor jelent meg újságcim a távozó Campionissimóról! Azonban Fausto Coppi, a Marengo községből származó fiú, pék, versenyző, bajnok, ,a bajnokok bajnoka", sok pénzzel elhalmo- zött és pénz által kizsákmányo- zqtt, a múlt pénteken a Bianchi crég jóváhagyása nélkül eltávozott. maoától és ezúttal véalej Hányszor jelent meg sportoi- 7 dalokon az egész világon a cím: 7 Coppi távozik! Az olvasók milliói 7 mindannyiszor meglepődtek. A ; leghíresebb kerékpáros már nem l ül többé gépre? Aztán megelé- l gedetten fellélegeztek: Fausto még fog versenyezni! Az olasz kerékpározás büszkesége! Fausto Coppi „kerékpáros fog- , lalkozását" mint pék kezdte. j Akárcsak Skoiepa, Veselý és Mareš nálunk. Éjjel tanult ke- ! nyeret sütni és nappal kerékpá- . ron hordta szét a vevőknek. A pékség hőségében az országutak hóseriöl álmodozott. 1 " Néhány év alatt álma valóra ! vált és az országutak „királya“ • lett. Győzött Olaszországban, ■ Franciaországban, Spanyolország- " ban, Hollandiában, Svájcban, ' mindenütt ahová jött. Már 1942* ben huszonegyéves korában Cop- - pi győzött a Giro d’ltalia verse- ' nyen, melynek eredményeire ■ egész Olaszország izgatottan várt a rádiókészülékek mellett. Es tíz év alatt Coppi még híresebb, gyorsabb, gazdagabb lett. Az egyórás világcsúcsot 14 évig tartotta! Fausto Coppi a sokszo2 ros világbajnok a Campionissimo 2 — a bajnokok ■ bajnoka — jelzőt l kapta. Nehéz szavakkal kifejezni 1 Coppi hírnevének nagyságát és 2 lenyűgöző sportpályajutását. Még 2 nehezebb azonban megismerni 2 ennek az embernek életét, aftogy 2 azt a versenyrendezők és a £ sportüzérek ismerték ... Vala- 2 hányszor a feketehajú Fausto ^ elesett, okádott, a kimerüléstől ^ nyögött az útszakaszok célszala- j gai után, idegen kezek frankban, 2 lírában, pezettáben milliós összegeket vágtak zsebre ... j, A „Campionissimo“ távozik" ^ újságcímen is jól kerestek. Csákig hogy Coppi sohasem távozott. ŕ Nem tehette — a Bianchi ver- í műt gyár tulajdonosai jóvoltából. Versenyzett, hogy a Bianchi vermutot jól értékesíthessék. Faus- 2 to Coppi mellén a Bianchi felCoppi távozik - ezúttal végleg és ez a jégkorong-maratón próbára tette a csapatok, a játékosok küzdőképességét, szívóságát felkészültségét és mindenekelőtt erőnlétét. Hasonlóképpen mint a múltban az idei bajnokság is sok érdekes tényt hozott, melyekről rövid ősz- r szefoglalónkban nyújtunk képet. bet a Sokolovo játékosai „ültek“ — csak 102 percet. A színvonal felfelé ível Tekintettel a megnehezített feltételekre az idei bajnokság határozottan felfele Ívelő irányzatot mutatott. Ez nagyon jő előjel a küszöbön álló téli olimpiai játékok előtt. A válogatott keretbe jelölt játékosok edzőtáborban készülnek a roppant megerőltető téli olimpiai játékokra, míg a ligacsapatok részt vesznek a Februári Győzelem Kupájáért folytatott tornán. 738 kiállítás A 132 mérkőzésen összesen 738 játékost állítottak ki teljes 1534 percre, azaz egy napra, egy órára és 14 percre. Legtöbbször a játékosok kétperces büntetést kaptak (717-szer). Hét játékost ötperces büntetéssel Sújtottak míg tizennégy esetben a játékosok tíz percig melegítették ,a szégyenpadot". A legtöb kiállítás a 12. fordulóban volt — 47 játékos 118 percre, a legkevesebb a 15. fordulóban — csak 16 játékos 32 percre. A legtöbbet büntetett csapat a Litvinov volt - összesen 118 perc, míg a legkevesebTippelj velünk 1. ČH Brno — Sokolovo X 2 2. Slovan — Pardubice 2 3. Kladno — Opava 1 4. Plzeň — Litvinov 1 5. Kolín Tatra —Litoméŕice 1 2 6. K. Vary-Hr. Králové X 2 7. D. Opava — Ostrava 2 8. Poprád — Olomouc X 2 9. Bologna — Miláno X 1 10. Alessandria-Fiorentina X 2 11. Lanerossi - Palermo 1 12. Sampdoria — AS Roma X 1 13. Hr. Králové —Dyn. Praha 1 14. Smíchov — Kladno 2 Brno ZJS — tartotta meg. A Červená hviezda Brno harmadik helyről az elsőre, Slovan Bratislava nyolcadikról a másodikra, Pardubice ötödikről a harmadikra, Kladno elsőről az ötödikre, Plzeň másodikról a hatodikra és Vítkovice hatodikról egészen a tizenegyedikre került. A legnagyobb ugrást a bratislavai Slovan tette meg és hat hellyel -javított helyzetén. Több gól — kevesebb néző mint tavaly Az idei bajnokság 22 fordulójának 132 mérkőzésén a játékosok 1011 gólt ütöttek, ami 34 góllal több mint a műit évben. Ennek ellenére a látogatottság a tavalyi 997 ezerről az idei 994 500-ra csökkent. A legtöbb néző — 55 200 — az ötödik forduló mérkőzéseit látta és a legkevesebb - 33100 — a tizenhatodik fordulót. A legtöbb gól a Kladno — Plzeň mérkőzésen esett, amikor 17 gólt (14:3) ütöttek, a legkevesebb a Chomútov—Vítkovice mérkőzésen, amikor a kapusoknak égyszer sem kellett a hálóból kikotorászni a korongot. A legtöbb gólütő játékossal a Slovan Bratislava és a Spartak Sokolovo áll a tabella élén — mindkét csapatban 17 játékos vett részt a gólszerzésen, ezzel szemben a Litvinov csapatában csak 10 játékos részesedett a gólokon. A Slovan Bratislava még a további csúcsokat tartja: a csapat a legtöbb gólt ütötte — 125 (a bajnok ČH Brno 122 gólt), egy mérkőzésen a legnagyobb gólkülönbséget érte el - Opava ellen 15:0, a Slovanban játszó Starší 26 góllal „gólkirály“ lett, egy mérkőzésen ugyancsak Starší ütötte a legtöbb gójt — Opavá- nak hatot, a Starší —Golonka pár 48 gólt ütött, míg a második helyen lévő Pantúček— Danda pár 33 gólt. A legjobb gólátlagot Bárta érte el - 11 mérkőzésen 16 gólt ütött — ami 1.45 gólátlagot jelent egy mérkőzésre, míg a „gólkirály“ Starší átlaga 1,28 gól egy mérkőzésre. Tehát Bárta a „királyi trónus“ legkomolyabb esélyese a jövő évben. A jégkorongban is előnyt jelent .1 az otthoni környezet. Az otthon játszó csapatok az idén is ki tudták használni az otthoni jég előnyeit. Az elérhető pontok 64,7 százalékát könyvelhették el saját javukra. A csapatok eredményességéről otthon és kint a következő tabellák nyújtanak képet: A bajnoki címet a brnoi Červená hviezda teljesen megérdemelten, biztosan szerezte meg, hisz az egész bajnokság folyamán a legkiegyensúlyozottabb teljesítményeket nyújtotta és csak a két együttesnek (Pardubice 3:2 és Plzeň 2:0) sikerült győzelmet aratni felette és azt is saját jégen, míg otthon csak egy pontot vesztett á VŽKG-val szembeni 2:2 arányú döntetlen mellett. A ČH Brno hét pont előnye a második Slovan Bratislava előtt és 14 pont előnye a volt bajnok Kladno előtt talán minden kommentárnál többet mond. A bratislavaiak büszkék lehetnek a Slovan helyezésére. És joggal, mert a második hely, melyen végeztek a szlovákiai jégkorongozás történelmében eddig a legnagyobb sikernek számít. Ez annál örvendetesebb, mert a Slovan ezt a megtisztelő helyet rriéggyőző pontaránnyal érte el (6 pont előny a harmadik Pardubice és 7 pont a tavalyi bajnok Kladno és a Sokolovo előtt!) Ha tekintetbe vesszük, hogy a Slövan a liga második legfiatalabb csapata (a játékosok átlagkora 23,8 év), melynek minden előfeltétele megvan a további javulásra, optimizmussal tekithet a jövőbe ... A meglepetések közé tartozik a tavalyi bajnok Kladno 5. helye a Pardubice és Sokolovo mögött, habár soraiban küzdöttek mindazon játékosok, akik tavaly Kladnot a bajnoki címhez juttatták. További nagy meglepetés a Vítkovice kiesése, mely mindig az élcsapatok közé tartozott, sőt 1952-ben bajnok volt. Ez annak minősíthető, hogy Vítkovice nem oldoto meg „a fiatalítás“ problémáját, annak ellenére, hogy Vítkovice ifjúsági együttese már kétszer* szerezte meg a bajnoki címet és ebben az évben is a bajnoki cím legkomolyabb esélyese. Az újonc Opava kiesése várható volt, mert ez al? együttes még nem érte el az I. liga színvonalát. Az idei bajnokság legjellegzetesebb vonásai közé tartozik a csapatok ez idei és tavalyi helyezéseiben beállt lényeges különbségek és a sok meglepő eredmény a teljesítőképességekben beállt nagy kilengések folytán. A tavalyi helyezését csak négy csapat - Spartak Sokolovo, Dukla Jihla■ »o owi 11 +-m r ác o č? r-\ Q r* f Q l/Jnuár 2-án tíz hétig tartó kemény küzdelmek után véget ért a jégkorong ligabajnokság 31. évfolyama. Az idei bajnokság különlegességei közé tartozik, hogy a 22 forduló fárasztó, nehéz mérkőzéseit október közepétől január 2-ig tíznapos megszakítással folyamatosan, programszerűen bonyolították le
